Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-23 / 225. szám
1989. szeptember 23. WÉPÜJSÁG 3 Megkérdeztük: Igaz-e, hogy butikok lesznek a pártbizottság épületében? (Folytatás az 1. oldalról.)- A hír igaz - hangzott a válasz az épület földszintjének a folyosóján butikot alakít ki két magánkereskedő. A dolog történetéhez hozzátartozik, hogy ez év májusában már foglalkoztunk azzal, hogyan lehetne ingatlanjainkat racionálisan kihasználni. A megyei pártértekezleten egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy csökken a pártapparátus létszáma, tehát több helyiség felszabadul. A pártszékházzal kapcsolatban felvetődött: olyan partnereket keresünk, amelyek a város közintézménystruktúrájába is beilleszthetők. Szóba került így a társadalombiztosítási igazgatóság, az APEH-székház dolga is. Időközben a székházba költözött a TIT valamennyi tanfolyamával együtt, és elsőként beköltözött az Alisca Patent. Jelenleg négy kft., egy közös vállalat, a katonai pályairányító csoport, az MTI, a Kossuth Könyvkiadó, a Munkásőrség irodái vannak a székházban, s itt lesz az IBUSZ-iro- da is. Még májusban felkeresett két kiskereskedő, Piri Lajosné és Bohli An- talné, akik megkérdezték: mi a terve az MSZMP-nek a földszinti folyosóval, illetőleg a raktárhelyiséggel. Minthogy érdemi elképzelésünk nem volt, így benyújtották a kérelmüket: bérelnék a helyiségeket kiskereskedelmi tevékenység céljára. A bérleti díj - a városokban szokásos tarifa szerint - évente és négyzetméterenként kilencszázhatvan forint. Emellett természetesen fizetniük kell a közüzemi díjakat, a világítást, a fűtést, az épület felújításával kapcsolatos összeget. A szerződést Pirinével és Bohlinéval júniusban megkötöttük, s ezek után megkapták a városi tanácstól az átalakítási engedélyt. Többen megkérdezték: miért éppen ők nyithatnak butikot a város kellős közepén? A válasz egyszerű: azért, mert ők jelentkeztek legelőször. Azóta már jó néhányan felkerestek, de sajnos az a helyzet: több helyünk már nincs. dvm Vége az agresszív, öncélú divatnak Mit ajánl a Budaprint jövő nyárra Ellenlépésre készülnek Divat-e a divat a Korzóban? A vevő az úr, az úr az Isten, mi pedig az Istent szolgáljuk - hallhattuk a Budaprint sajtótájékoztatóval egybekötött divatbemutatóján a Goldberger cég egykori tulajdonosának szlogenjét a mai vezérek egyikének szájából. A Budaprint ugyanis alig három hónapja korszerűsítette vállalatának belső szerkezetét. Az átalakítás alapvető célja az - mint azt Kolozsvári Jánostól, a részvénytársaság egyik tagjától megtudtuk - az, hogy az egyes termelőegységek közvetlenül érzékeljék a piaci hatásokat. Önálló jogi személyként működve eltűnik a védőernyő és az egyes részlegek nem számíthatnak arra, hogy bárki is kihúzza őket a csávából. Ebben a felállásban a Budaprint vállalatai egymás konkurensei. Az új vállalaton belül a kereskedelmi részvénytársaság feladata, hogy a Budaprint csoport vállalatai számára az import alapanyagot beszerezze és a késztermékeket értékesítse. Ezen feladatok ellátására a kereskedelmi rt. önálló export-import jogot kapott július 1-jével, amivel feltehetően jobban fog élni, mint az eddig ezzel foglalkozó Hungarotex. Az rt. célja nem a rubelexport növelése, hanem az értékesebb piac, a magasabb igényű vevők megcélozása. * Az új szemléletet híven tükrözte a sajtótájékoztatót követő divatbemutató, ahol a Goldberger Rt., a Secotex Rt. és az UTEX Rt. legújabb termékeiből készült modelleket mutatták be. A szebbnél szebb ruhákat szemlélve úgy tűnt, hogy erre a divatbemutatóra igazán a vásárlóknak és nem a szakmának vagy egymásnak kreáltak modelleket a divatdiktátorok. Az 1990-es tavaszi-nyári modellek nagy részét akár már holnap el tudnám képzelni az utca emberén. Úgy tűnik, vége az agresszív, öncélú divatnak. Feltűnő volt a fakó, akvarell színek térhódítása. Világító zöldet, narancssárgát, pinket csak szabadidőruháknál lehet már látni. A jövő nyári utcai modellek fakókékek, mosottrózsaszínűek és praktikusak. A romantikus vidéki stíluson kívül sok volt a miniszoknya, a bő és szűk fazonú egyaránt. Ami még szembeötlőbb volt, az a nadrágok térhódítása mindenféle formában: rövid, félcombig, térdig, térdközépig, bokáig érő, bő és még bővebb, egyenes vonalú és törökbugyogó bőségű fazonok vonultak fel a nézők előtt. Még a ravaszul szétnyíló szoknyák alól is egyenes szárú rövidnadrágok villantak elő olykor. A sokféle szabású nadrágok egy valamiban hasonlítottak egymásra, mind bővek voltak. A szűk, testhezálló nadrágok divatja a múlté. A gyári fejlesztéseknek, az új szövet- konstrukcióknak köszönhetően gyönyörű szöveteket, igen finom típusú batiszt termékeket, érdekes viszkózanyagokat és szép szaténcikkeket láthattunk. A kosztümök, blúzok diszkréten elegánsak voltak, a tervezők a fantáziájukat igazán az alkalmi és estélyi ruháknál engedték szárnyalni, minek köszönhetően ezek a modellek igen rafinált szabásúak, nőiesek. A jövő év tavaszi-nyári divatbemutatójának modelljeit végignézve örömmel állapíthattuk meg, hogy végre tényleg a vásárlóknak tervezték a ruhákat. F. KOVÁTS ÉVA- Hogy divat-e a divat? Ezt nehéz megfogalmazni egy nagy áruházban, ahol vegyes ruházati szakmában dolgozunk - megy befe a beszélgetésbe Helfenbein János, a szekszárdi Korzó Áruház igazgatója. - A butikokban hamarabb tudnának reagálni a kérdésre, hiszen ők kimondottan divattermékekre specializálódtak. Bár... a butikáru minőségileg gyengébb, mint amit mi biztosítunk.- Hogyan határozná ön meg a divatot?- A divat jelenthet egyrészt napi, rohamosan változó öltözködési stílust, másrészt olyan öltözködési stílust, ami valakinek jól áll. Például egy tinédzser fiún nem biztos, hogy jól áll egy angolos öltöny, többnyire inkább lóg rajta...- Maradjunk a napi divatnál.- Nos, mi a napi divat cikkeit olcsóbban tudjuk forgalmazni, mint a butikosok, csak nem tudom, hogy eléggé napraké- szen-e. Nem tudunk olyan gyorsan váltani. De minőségben jobbak vagyunk. Le- wist, Lee Coopert, márkás árut kínálunk, szemben a butikok által gyakorolt márkarontással. Sajnos á felsőruházati termékeknél eléggé visszaesett a konfekcióforgalmunk, részben azért, mert a butikok, bálás áruk elviszik a vevőt. Bár meg kell jegyeznem: a forgalmunk áruházi szinten jó különben. De az említett okokból ellenlépésre kell felkészülnünk, hogy visszaszerezzük a forgalmi dinamikánkat. A bevásárlóturizmus csábításáról most nem is akarok beszélni, hiszen köztudott, hogy napi egy-két busz indul Törökországba bőr- és farmeráru beszerzésére az utazás örömén kívül.- Mi lenne ez az ellenlépés?- A jövő év első félévében áruházunkon belül átszervezésre készülünk. Ez egy keresettebb, forgalomképesebb cikkeken alapuló profilátszervezés lesz. Ami nem szorítja háttérbe az átlagos vásárlóképességnek megfelelő árukat. Új berendezési formát szándékozunk kialakítani az 1991-ben húsz évet betöltő áruházban. Arra törekszünk, hogy exkluzív butiksarkot rendezzünk be (lehet, hogy másképpen fogjuk nevezni); így igyekszünk majd minden vásárlói körnek, a keresletnek megfelelő kínálatot biztosítani. Ez elég nehéz feladat, készletgazdálkodásunk dönti majd el, hogyan sikerül. A Tolna Megyei Népbolt Vállalat egysége vagyunk: a vállalat vezetősége is támogatja törekvéseinket, ebben egyeztünk meg az utolsó tárgyalásokon. Körülnézünk a Korzóban. Irhák érkeztek, aránylag olcsó, csehszlovák hét- nyolcados kabátok, gyorsan fogynak a meleg dzsekik. Azt nem tudjuk meg egyelőre, hogy mennyire pótolja majd az áruház a Váci utcát megcélzó kirándulásokat, de azt igen, hogy jelen pillanatban a Korzó vásárlóközönségének körében mi a divat: az, hogy a szülők inkább lemondanak saját eleganciájukról a gyerekek javára... DOMOKOS ESZTER Turkálunk Egy igazi nagy turkáló, amelyet jobbára az áruházak közepén helyeznek el, valóságos kincsesbánya lehet, olyan, amelybe még fejest ugrani is érdemes. Mert egészen biztos, hogy pontosan a láda leges-legaljára került az a holmi, amit hónapok óta keresünk, de sehol az égvilágon nem lehet megkapni. Ha ilyesmit lel az ember, határtalan boldogság fogja el, pláne, ha még olcsó is a melírozott pulóver, vagy a csíkos gatya. A turkáló tulajdonképpen nem más, mint a hazai ruházati ipar szégyene, hisz olyan dolgokat dobnak ezekbe a ládákba, amelyek nem érdemlik meg a vállfát. De hát: ez van, s mi boldogan kotorászunk az olcsó cuccok kincsesbányájában.- dvm - Fotó: KISPÁL MÁRIA Adó, dézsma, kilenced A bor: emberarcú ital Csodálatos gyümölcslé - alkohollal A Merkur kocsiátvételi sorszámai Trabant Limousin Hycomat (Bp.) 701 Trabant Combi Hycomat (Bp.) 120 Trabant Limousin (Bp.) 21 277 Trabant Limousin (Győr) 16 008 Trabant Combi (Bp.) 7846 Trabant Combi (Győr) 5411 Wartburg Standard (Bp.) 5 294 Wartburg Standard (Győr) 3 745 Wartburg Speciál (Bp.) 6341 Wartburg Speciál (Győr) 4 345 Wartburg Speciál tolótetős (Bp.) 17486 Wartburg Tourist (Bp.) 4 852 Wartburg Tourist (Győr) 2049 Skoda 105 S (Bp.) 12 889 Skoda 105 S (Győr) 9 636 Skoda 120 L (Bp.) 35 229 Skoda 120 L (Győr) 23 290 Lada 1200 (Bp.) 50 846 Lada 1200 (Győr) 18 960 Lada 1300 S (Bp.) 24 999 Lada 1300 S (Győr) 10390 Lada Szamara (Bp.) 6 872 Lada Szamara (Győr) 3 325 Lada 1500 (Bp.) 19 931 Lada 1500 (Győr) 6 800 Lada Combi (Bp.) 1914 Lada Combi (Győr) 829 Lada Niva (Bp.) 1 183 Polski Fiat 126 P (Bp.) 6 595 Polski Rat 126 P (Győr) 4 064 Dacia Limousin (Bp.) 26167 Dacia Limousin (Győr) 16060 Dacia Combi (Bp.) 9812 Dacia Combi (Győr) 4 432 Dacia TLX (Bp.) 19 723 Dacia TLX (Győr) 8 321 Zastava (Bp.) 20 538 Opel Kadett (Bp.) 1133 Volkswagen Golf (Bp.) 726 Volga Limousin (Bp.) 1752 Volga Combi (Bp.) 1 785 Maruti (Bp.) 675 FSO 1500 (Győr) 227 Szőlő, bor, gondok, panaszok, árak, szüret és ünnep. Ilyenkor ősszel, szüret tájékán a szokásosnál gyakrabban emlegetjük a szőlő keserves munkáit, a bor örömeit, az egyetemes emberi történelemben betöltött szerepét. Nemrégiben Szekszárd adott otthont a szőlő- és bortermelő egyesületek első országos borversenyének. A borverseny idején kértünk interjút dr. Tóth Sándortól, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének ügyvezető főtitkárától.- Az elmúlt évben éledtek föl ismét Magyarországon a szőlő- és bortermelő egyesületek. Mi kényszerítette a szakmai szövetség létrehozását?- Széchenyi István kezdeményezésével 1835. június 18-án Európában elsőként alakult meg az egész országot ösz- szefogó szakmai szervezet. Kiadványaik jelentek meg, mintatelepeket létesítettek a filoxéravész idején, hiteleket adtak a szülőt telepítőknek, a termőhelyeken borászati törzskönyveket vezettek angol, német és magyar nyelven, minden 100 hektoliter fölötti bormennyiséget előállító gazda borának a jellemzőit bejegyezték. Ezt a csodálatos szervezetet 1947-ben összevonták a gyümölcstermelők szövetségével, majd megszüntették. Tehát negyven év után alakultak meg ismét Magyarországon az egyesületek 1989-ben. Először a területi egyesületek jöttek létre, s a hegyközségek, végül az országos szövetség. A cél az, hogy olyan hálót alakítsunk ki az országban, amely minél több termelőt véd. A borhamisítások ellen küzdünk, mégpedig a hamisítások helyén és idején, s ez azok érdeke, akik a szőlőből és borból élnek meg.- Milyen feladatokat tűztek maguk elé az egyesületek, s miben segíthetnek a termelőnek?- Önmagában nagy segítség, hogy a termelő a legfontosabb számunkra, és szektorsemlegesen próbálunk fellépni az érdekükben, mégpedig igen keményen. Nagy dolog, hogy például a MÉM, mióta a szövetség megalakult fontosabb dolgokban kikéri a véleményünket. Határoztunk abban, hogy ne importáljanak olcsó szőlőt, hogy szabadjon a mustot javítani a kistermelőnek is, hogy ne jussanak érvényre olyan szabályozók, amelyek tönkreteszik az ágazatot. A szakmát képviseljük, s olyan borminőség-védelmet valósítunk meg, amely az egész érdekvédelem alapját jelentheti. A termőhelyekre alapozott boreredet-védelmi bizottságokat hozunk létre, ennek a tagjai rendkívül kemény szakmai kóstolási vizsgát tesznek majd. Ez a későbbiekben országos szervezet nem kíván a hatóság helyébe lépni, a munkájukat kívánjuk kiegészíteni, segíteni. Etikai bizottságot is szeretnénk létrehozni majd. Reméljük mindinkább nő a kereslet a jó minőségű bor iránt, de ehhez hozzátartozik, hogy önálló arca legyen annak is, aki termeli. A bor ugyanis nem tűri az arcnélküliséget, hiszen egy fantasztikusan, csodálatosan emberarcú ital. Fontos feladat .megteremteni az ágazat imázsát. Magyarországon hány család él meg a szőlőből és a borból?- Százezer család, de kétszázezer ember valamiféleképpen' kapcsolódik a szőlőtermesztéshez, a borhoz. Kötelességünk tehát mindent megtenni a magyar bor nimbuszáért, s változtatni kell azon a szemléleten, amely a bort az alkoholizmussal hozza összhangba. A bor eleme volt a mindenkori népművészetnek, a népdalkincsnek, a civilizációnak, ihletője, tárgya és munkaadója a művészeteknek - ezt nem lehet egy néven nevezni az olyan „csinálmánnyal”, amelynek az a célja, hogy az ember szervezetébe bevigye az alkoholt. A bor olyan csodálatos gyümölcslé, amely a többitől abban különbözik, hogy van egy kis alkoholtartalma. Ma a bor sajnos egy olyan fejőstehén, amely egy példa nélkül agyoncsapott ágazat. Ha azt akarják, hogy ennek a százezer családnak a kenyere elvesszen, hogy ez a csodálatos szőlőkultúra még mélyebbre süllyedjen, akkor csak folytatni kell a mai szabályozást. S itt van a szövetségnek óriási feladata: világossá kell tenni, hogy a most járt út nem jó út.- Nagyon gyakran hallani mostanság: a sorsát egy-egy borvidék vegye a kezébe. Ön szerint megtehetik-e egyáltalán, s ha igen mi ennek a módja?- A sok nehézség mellett azért rengeteg okos intézkedés született, amelyekkel élni érdemes. Ma a termelő alanyi jogán exportálhat, próbálkozunk jó minőségű gépek, szőlökombájnok importálásával, s borászati gépeket is vehet, aki pénzt szán erre. Külön kellene választani a minőségi kategóriákat, amelynek persze bortörvényi vonzata is van. A múlt században például ha valaki aszút, vagy más nagy bort készített adó-, dézsma-, és kilencedmentes volt - ezeket a dolgokat jó lenne ismét végiggondolni... Mert csak így védhetjük, s szerezhetünk újra rangot egyik legnagyobb nemzeti kincsünknek, a történelmi borvidékeken termő jó minőségű boroknak. D. VARGA MÁRTA
