Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-23 / 225. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. szeptember 23. A dél-dunántúli küldött-találkozó vitatémái I. szekció A demokratikus szocializmus, a párt társadalomképe 1. Melyek a demokratikus szocializmus alapértékei? 2. Milyen legyen a társadalomszervezés alapkoncepciója? 3. Lehet-e a gazdaságban demokrácia? 4. Melyek a politikai demokrácia legfontosabb elemei? 5. Mely rétegek tekinthetők a szocialista mozgalom társadalmi bázisainak és lehetséges szövetségeseinek? II. szekció A párt gazdaságpolitikai elképzelései 1. Az MSZMP programnyilatkozat-tervezetének gazdaságpolitikai elképzelései fordulatot vagy csak ismétlést és toldozgatást jelentenek-e? 2. Az MSZMP gazdaságpolitikai koncepciója komplexnek tekinthető-e? 3. Mennyire konkrét ez a gazdaságpolitikai koncepció és megvalósítható-e a gyakorlatban? 4. A piacgazdaság megteremtésének elegendő feltétele-e a tulajdonformák sokszínűsége és a korszerű pénzügyi rendszer? 5. A piac felszabadításához elégséges-e az állami támogatás leépítése? 6. Mit mondhatunk a struktúraváltásról, az iparról, a mezőgazdaságról, stb? 7. Milyen legyen az átalakulás üteme és formája, a stabilizáció és a kibontakozás? 8. Mi a belső piac szerepe? 9. Restrikció, fogyasztáscsökkentés vagy termelésélénkítés, növekedés? 10. Egyenlő-e az egyensúly a költségvetési egyensúllyal? III. szekció Az elosztáspolitika kérdései 1. Hogyan kapcsolódik az elosztási szféra a munkaerő bővített újratermeléséhez? 2. Melyek az életfeltételeket pozitívan, illetve negatívan befolyásoló tényezők? 3. Milyen különbségek vannak Budapest és a vidék, a városok és a kistelepülések helyzetében, milyen módon lehet ezeket a különbségeket mérsékelni? 4. Mi tartozzon a lakossági alapellátás körébe? 5. Hogyan kötődik a kulturális szféra támogatása a teljesítmények növekedéséhez? 6. A munkalehetőségek, a jövedelmek és a jelenlegi vállalati viszonyok között milyen összefüggések vannak? 7. Milyen lehetőségek kínálkoznak a munkahelyhiányos térségek fejlesztésére? 8. Melyek a munkanélküliség problémáinak megoldási lehetőségei és törvényes garanciái? IV. szekció Az önkormányzati modell 1. Milyen legyen az állami közigazgatási rendszer felépítése? 2. Melyek az önkormányzatok kialakításának alapfeltételei? 3. Mi képezheti az önkormányzatok vagyoni alapját? 4. Mi vonható be az önkormányzatok tulajdonába és gazdálkodásába? 5. Milyen intézmények, feladatok, igazgatási területek támogatását kell megoldani helyi önkormányzati erőforrásból, és melyek azok, amelyekhez megyei, regionális vagy központi finanszírozás kell? V. szekció A párt arculata, alapszabálya 1. Milyen legyen a párt jellege, alapvető bázisa? 2. Mi legyen a párt neve és társadalmi célja? 3. Mely politikai erőket tekintse a párt szövetségeseinek? 4. Melyek legyenek a párt működési alapelvei, milyen legyen a párt alapszabálya? 5. Hogyan alakuljon a pártszervezetek egymás közötti viszonya, kapcsolódása? 6. Milyen legyen a párton belüli döntési, választási, ellenőrzési rendszer? 7. Hogyan alakuljon a pártszervekben a területi képviselet? 8. Milyen legyen a párt és a nemzet viszonya? 9. Milyen legyen a párt megyei szervezeteinek felépítése és működése? 10. Milyen szinteken és szerepkörrel működjenek apparátusok? Moszkva cáfol (Folytatás az 1. oldalról.) Mint a szovjet dokumentum rámutat, ezek az állítások csak a világ közvéleményének félrevezetésére alkalmasak. - A magunk kapcsolatrendszerén belül a magyar fél tudomására juttattuk a kérdéssel kapcsolatos véleményünket - hangzik a nyilatkozat. - Hivatalos álláspontunkat a TASZSZ szeptember 12-i nyilatkozata tartalmazza. Ebben elvi értékelését adtuk az NSZK jogellenes tevékenységének, amely összeegyeztethetetlen az általános európai folyamattal, s beavatkozás egy szuverén állam, a Német Demokratikus Köztársaság belügyeibe - szögezte le a szovjet külügyminisztérium írásos nyilatkozata. A nyilatkozat közzétételének e szokatlan módját az magyarázza, hogy a külügyi szóvivői értekezletek szokásos helyén és időpontjában más sajtóértekezlet zajlott. Korrekt az a pénteken közzétett szovjet külügyi szóvivői nyilatkozat, amely szerint az NDK állampolgárainak Magyarországról az NSZK-ba történő távozásával kapcsolatban Magyarország és a Szovjetunió előzetesen nem egyeztette álláspontját - nyilatkozta az MTI-nek Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, pénteken hivatalában fogadta Gerhard Schü- rert, az NDK miniszterelnök-helyettesét, az Állami Tervbizottság elnökét. A megbeszélésen részt vett Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke. Ott volt Gerd Vehres, az NDK magyarországi nagykövete. * Pozsgay Imre, az MSZMP Elnökségének tagja, államminiszter péntek délután a Központi Bizottság székházéban a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, az eredményeket rögzítő megállapodásról tájékoztatta az MSZMP-tag országgyűlési képviselőket. * A Belügyminisztériumban Horváth István miniszter elnökletével a megyei tanácsok elnökei tegnap megvitatták a szociálpolitika 1990-1992. évekre vonatkozó elképzeléseit: ezeket Csehák Judit szociális és egészség- ügyi miniszter ismertette. Az értekezleten Ve- rebélyi Imre belügyminiszter-helyettes előterjesztésében részletesen áttekintették és megerősítették az új önkormányzati törvény szabályozási koncepcióját, amely a közeljövőben széles körű társadalmi vitára kerül. Rehabilitálásokról is döntött a kormány Még javában tartott a kormány kétnapos, maratoni tanácskozása, amikor péntek délután Bajnok Zsolt ideiglenes szóvivő megkezdte szokásos sajtókonferenciáját a Parlamentben. Elsőként a legfőbb ügyész bejelentéséről tájékoztatta az újságírókat. Eszerint a február 22-ei kormányhatározatnak megfelelően folytatódik a koncepciós elemeket tartalmazó büntetőügyek felülvizsgálata. Ennek során különös figyelmet fordítottak 16 olyan egykori bűnügyre, amely kiemelkedő jelentőségénél fogva ma az érdeklődés homlokterében áll. Ezekben az ügyekben már befejeződött a felülvizsgálat. A tapasztalatok nyomán a legfőbb ügyész nyolc ügyben törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság előtt. Befejeződött - egyebek között Paskai László bíboros prímás kezdeményezése nyomán - egyes egyházi vezetők, köztük Mindszenty József, illetve Grősz József és társai elleni büntetőeljárások iratainak tanulmányozása. Az ezzel kapcsolatos végleges állásfoglalást hátráltatja, hogy az iratok nem állnak hiánytalanul a hatóság rendelkezésére. Azonban így is kétséget kizáróan megállapítható, hogy ezek az ügyek akkoriban nem csupán a valós tények felderítését, hanem eszközként politikai célokat is szolgáltak. Erre utal az a körülmény, hogy a koncepciós ügyekben általában bevált módszereket ezekben a perekben is alkalmazták. így például azt, hogy a bűnügyeket előre megkonstruálták, majd azután keresték meg a koncepcióba illő szereplőket. Az eljárások során a beismerő vallomásokat általában fizikai erőszak és pszichikai kényszer alkalmazásával csikarták ki a gyanúsítottakból. A büntetőeljárás és anyagi jog szabályait sorozatosan és súlyosan megsértették. Találhatók azonban az ügyekben olyan tényállások is - nagy összegű devizabűntett, külföldre szöktetés amelyek az elbírálásuk idején hatályos jogszabályok szerint bűn- cselekmények voltak. A Legfőbb Ügyészség feltárt eddig ismeretlen körülményeket is, amelyek az eljárások adatainak tudatos manipulálását bizonyítják. A vádiratok és a bírósági határozatok szövegezéséhez párt- és állami vezetők adtak közvetlen, írásos iránymutatást. A manipulációkat igazolják az ügyek tárgyalásáról készült hang- felvételek is. Összességében egyértelműen megállapítható, hogy a Mindszenty József és társai elleni, valamint más egyházi perekben a vádak súlyossága nem állja meg a helyét, illetve a büntetések még az akkor hatályos törvények szerint is aránytalanul súlyosak voltak. A kormány ülésén Horn Gyula külügyminiszter távollétében Somogyi Ferenc külügyi államtitkár arról tájékoztatta a testületet, hogy a tárca tapasztalatai szerint kedvező fogadtatásra talált külföldön az osztrák és a jugoszláv határ mentén kialakítandó bizalomerősítő övezetre vonatkozó MSZMP-indítvány. A kormány ezzel a javaslattal teljes mértékben azonosul, ezért úgy döntött, hogy a biztonsági övezet kialakításával kapcsolatos gyakorlati teendők összehangolására tárcaközi bizottságot alakít, amelynek tagja lesz a Külügyminisztérium mellett a honvédelmi, a kereskedelmi és a művelődési tárca képviselője is. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács rendhagyó hosszúságúra nyúlt ülésén elsősorban gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések uralták a napirendet. A beható eszmecsere eredményeként körvonalazódtak a jövő évi gazdálkodást megalapozó elgondolások, s a kormány közelebb jutott az 1990-91-92-re szóló úgynevezett csomagtervének véglegesítéséhez is. Ez a programcsomag előreláthatólag novemberben kerül az Országgyűlés elé. A kormány egy rövid előterjesztés alapján megtárgyalta az állami szervek címer- és zászlóhasználatát. Ennek lényege, hogy a párt és az állam szétválásának folyamatához hozzá tartozik az is, hogy az állami épületeket legfeljebb állami jelképek, azaz a népköztársaság zászlaja és címere díszítheti. Kivétel ez alól a helyi jelképek használata, például a városok, helységek önálló címere. A kormány megvitatta azt az előterjesztést is, amely a társadalmi szervezetek támogatási rendszerének jobb áttekinthetőségét szolgálta. Kongresszusi készülődés Konzultáció és fórum Tamásiban Két fontos politikai eseményre is sor került tegnap Tamásiban. Előbb az MSZMP Tolna megyei kongresszusi küldöttei találkoztak Fejti Györggyel, a Központi Bizottság titkárával. A városi pártbizottságon megtartott konzultáción Jánosi György, a megyei pártbizottság első titkára arra kérte Fejti Györgyöt, hogy elsősorban a pártszakadás lehetőségével, a platformokkal, a kongresszus esélyeivel kapcsolatos véleményéről tájékoztassa a jelenlévőket, ezekről a kérdésekről adjon információt. Válaszok és kérdések gyorsan váltakoztak, a konzultáció olykor vitává szélesedett, jellegéből adódóan egyetértő és egymásnak ellentmondó vélemények egyaránt elhangzottak, olykor szenvedélyes formában. Mint később kiderült, ez jó bemelegítés volt ahhoz a fórumhoz, amely délután öt órakor kezdődött a városi művelődési központban, és amelyen mintegy háromszáz helybeli kommunista mellett ugyancsak részt vettek a kongresszusi küldöttek is. A meghívó a kongresszus előkészítésének országos, megyei és helyi feladatait, a kongresszusi dokumentumok vitáinak tapasztalatait és aktuális politikai kérdéseket jelölt meg témaként. Fiáth Attila első titkár a kongresszusi dokumentumok városi, városkörnyéki vitáiról számolt be. Mint mondotta, a vélemények szélsőségek között mozogtak. Egyesek szerint a programtervezet a polgári társadalom restaurációját mozdítja elő, mások szerint meg nem elég radikális. A többség véleménye e két határ között helyezhető el. A viták, vélemények elsősorban a programtervezet gazdaságpolitikai megállapításaival, illetve ezek hiányával, a helyi önkormányzat, a falu, a mezőgazdaság, a tulajdonviszonyok témakörével foglalkoztak. Fiáth Attila arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy az összegezés szerint a tagság nagyobb része tart a pártszakadástól, annak következményeitől, ezért a kongresszus után egy reform- gondolatában megerősödő pártot szeretne. Ezt követően a kérdezők Fejti Györgytől vártak választ, többek között arra, hogy szerinte mi a különbség a modellváltás és a rendszerváltás között, miért hiányaik az „internacionalizmus” kifejezés, a vörös csillag, a vörös zászló a programtervezetből, mit tesz a Központi Bizottság, az egész párt azért, hogy eredményesen kerüljön ki a választásokból? A hallgatóság - melynek csak kisebb részét alkotta a fiatal generáció - kérdéseire a Központi Bizottság titkára egyebek mellett elmondotta, hogy ő az evolúciós, szerves, fokozatos, folyamatos, drasztikus megrázkódtatásokhoz nem vezető változás híve. A pártegységről szólva hangsúlyozta, hogy a régi, monolitikus egység, amely magában foglalta az ellenvélemény tilalmát is, végérvényesen a múlté: dinamikus, vitatkozó egység kell, de nem lehet a párt vitaklub, mert az cselekvésképtelenséghez vezet. Arra a kérdésre, hogy milyen pártot akarunk, többek között azt mondotta, hogy marxista szellemű reformpártot, olyat, amely ötvözi a kommunista, szocialista, szociáldemokrata mozgalmak legjobb hagyományait, tehát fenn kell tartani egyesült párt jellegét, és meg kell erősíteni, bár ez nem lesz könnyű. (A fórum lapzártakor még tartott.) Tart már a szüreti vigalom A kormány é$ az egyházak párbeszéde (Folytatás az 1. oldalról.) a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa vezetőivel, s várhatóan hasonló eszmecserére kerül sor a következő héten a Magyarországi Református Egyház képviselőivel is. A mostani párbeszéd napirendjén elsősorban a kormány megújuló egyházpolitikája szerepelt. A résztvevők - utalva a közelmúltban bekövetkezett változásokra - reményüket fejezték ki, hogy siker koronázza a kormány többször kinyilvánított törekvését, miszerint hazánkban maradéktalanul valósuljon meg a lelkiismereti és vallásszabadság, amely alapvető emberi jog. Ehhez egyebek mellett törvényi garanciákra is szükség van. Kívánatos, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházügyekről készülő törvény tervezete széles körű társadalmi vitában méressék meg. A találkozón fontosnak Ítélték, hogy az állam és az egyház szétválasztása ne az egymástól való elfordulást jelentse. Hangsúlyozták: folyamatos párbeszédre, kapcsolattartásra van szükség az önállóság és egyenjogúság elve alapján. Ennek jelentős fóruma lehet az Országos Vallásügyi Tanács. A megbeszélésen megjelentek elfogadták a tanács munkájában való részvételre szóló felkérést. Szó esett a felekezeti egyenjogúság kérdéséről is. Sarkadi Nagy Barna kiemelte: a kormány alkotmányos alapelvnek tekinti, hogy Magyarországon egyetlen egyházat, feleke- zetet, vallási közösséget sem érhet semmilyen hátrányos megkülönböztetés. A találkozón megjelent személyiségek több - az általuk képviselt közösségek sajátosságaiból adódó - kérdést is felvetettek, amelyekre a kormányzat a közeljövőben megoldási javaslatokat dolgoz ki. (Folytatás az 1. oldalról.) nyi kertbarátkör termékbemutatóját. Az ízlésesen elrendezett zöldségfélék, gyü- mölcs-és mogyoróhalmok mellett olvashattuk a termelők nevét is, akik közül 26- an Őcsényből, tizennégyen pedig Szek- szárdról hozták el legszebb termékeiket. A kiállítás, amely a kistermelők gondos munkáját dicséri, szeptember 24-ig tekinthető meg naponta 10 és 18 óra között. * Ahogyan nincs karácsony - legalábbis a reklám szerint - Corvin nélkül, ugyanúgy nincs szekszárdi szüret ökörsütés nélkül. A mindig szép számú közönséget vonzó látványosság kezdetének lehettek tanúi tegnap délelőtt az érdeklődők a Gemenc Szálló parkolójánál. A nyárson már ott várt sorsára a fokhagymás mártással pácolt, kereken 215 kilogrammos ökör, amely a Szekszárdi Húsipari Vállalattól érkezett rendeltetési helyére. Pontban 11 órakor megszólaltak a harsonák, majd kikiáltó köszöntötte az egybegyűlteket, s invitálta őket a mulatságokon való részvételre. A Gemenc Szálló mesterszakácsa, fiagoncsa István közreműködésével rövidesen fellobant a tűz a nyárs alatt, s a húsra bőven került a finom ízt és pirosas színt adó sör-mustár egyvelegből készült léből is. A különböző színes programokkal, vigasságokkal tarkított ökörsütés egy napot vesz igénybe, várhatóan ma délelőtt már megkóstolhatják az ínyencek az elkészült ételt, amit parasztos köleskásával tálalnak. Persze, addig is lehet rendelni az ökörfejle- vesből, mivel az már korábban megfő. Befőttek és virágok között
