Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-21 / 223. szám
1989. szeptember 21. ( toina'A 4 NÉPÚJSÁG A trentói New Project Jazz Orchestra ismét Szekszárdon ► Kívülállók szerint Szekszárd hangversenyélete vetekszik a nagyobb megye- székhelyekével, minőségben, mennyiségben egyaránt. Ha a jazz szekszárdi rajongói és hangversenylátogatói visz- szagondolnak, úgy tanúsíthatják, hogy e műfajban is meglehetősen nagy mozgás mutatkozik. Hallhattunk már holland big bandet, németet, olaszt most már második alkalommal, hallhattunk nemzetközi összeállítású workshopot és ha a hírek igazak a szekszárdi jazz napok keretében a Magyar Rádió és a Babits Mihály művelődési központ közös rendezésében még az ősszel meghallgathatjuk a nemzetközi összeállítású eMeRton big bandet, valamint a Növi Sad-i Rádió big bandjét. Körülöttük természetesen több reprezentáns combó produkciót is élvezhet majd a szekszárdi közönség. Az „olasz big band”, a New Project zenekar nem ismeretlen Szekszárdon, ez azonnal érezhető volt a közönség reakcióján, ahogy pódiumra lépett az együttes. Külön tapssal jutalmazta azokat a számokat, amelyek még ismerősen hangzottak az egy év előtti találkozásról. Mint például a két hires Basie repertoárszámot, a Cute-ot és a Splanky-t. Hancock Chaméleon-jával az együttes e felállításban úgy tűnik kicsit nehéz fába vágta a fejszéjét. Idén kitűnő fehér énekesnővel hallhattuk a Satin Doll-t, a Sophysticated Lady-t és a Take The „A” Train-t. Titta Nestri mind hanganyagával mind frazeálásával, mind pedig szellemes improvizációival rendkívül kedvező benyomást keltett. Sajnálatos, hogy a basszusgitáros megbetegedése folytán az egész est basszus nélkül „folyt le”. Csak egyetlen helyen nem volt hiányérzetünk a basszust illetően - Gehrswin Ködös nap-jában (Foggy Day), amelyet kamaraösszeállításban hallhattunk, a karmester Renzo Vigagni briliáns zongorakíséretével. A Down Basie Street és a Sam’s Boogie között - ezek szintén a Count Basie zenekar repertoárszámai - hallhattuk még Benny Golson: I remember Clifford című balladáját, amelyben a szerző az autóbalesetben fiatalon elhunyt nagyszerű trombitásnak, Clifford Brown-nak állít emléket. Maga a darab létezik a Hallottnál jobb hangszerelésben is, de a szárnykürtszólista - Paolo Trente - játéka feltétlenül kiemelkedő. A Stella By Starlight nagyon hires standard, műsorra tűzéséhez a bátorság mellé még feltétlenül egy jó arrangement is szükséges. JoeZawinul Birdland-jével búcsúzott a trentói New Project Jazz Orchestra - a közönség kitartó vastapsának kíséretében. PECZE ISTVÁN A kultúra közepe Beszélgetés Zelnik Józseffel, a Magyar Kulturális Kamara elnökével Egy enciklopédia tömör megfogalmazása szerint: a kultúra funkcionális értelemben a társadalmi (emberi) lét egyik aspektusa. A társadalmi lét történelmileg kibontakozó totalitásában azonban a kultúrának más és más szerepe van. Minél fejlettebb a társadalom, annál inkább fontos a kultúra a társadalmi lét egészében. Ez a funkcionális szerep sok mindennel jár együtt, elsősorban a személyiség szerepének növekedésével. A kultúra tág fogalom, amelynek közepe azonban az ember. És idézhetnénk Írókat, költőket, bölcselőket, akik mind azt állítják: kultúra, művelődés nélkül elvész a nemzet. Minden társadalmi cseieKévésTszándék hiábavaló, ha közben a személyiséget megfosztják kultúrájától. A kultúra manapság a teljes reménytelenség állapotában van, olyan rosszak a pozíciói, hogy bármit meg kell próbálni, ami ezen a helyzeten változtat - vélekedtek a művelődési intézmények szakemberei. És tettekre szánták el magukat. Május utolsó napjaiban megalakították a Magyar Kulturális Kamarát. Zelnik Józsefet, a kamara elnökét kérdezem:- Miért van szüksége a kultúrának érdekvédelemre? Nem képviselte ezt a kulturális kormányzat?- A minisztériumnak sajátos, tudathasadásos helyzeténél fogva egyszerre kellett volna hatósági kulturális kormányzatnak és érdekképviseletnek is lennie. Ezért egyik feladatának sem tudott maradéktalanul megfelelni. Évtizedeken keresztül, 1947-48 óta nem volt stratégiája, csak ilyen-olyan akcióprogramokat készített, mint kulturális adminisztráció. Holott éppen az lett volna a szerepe, hogy elfogadtassa a művelődés, a kultúra társadalomformáló voltát.- Mégis, a minisztérium az első pillanattól támogatta a kamarát!- Azért, mert a kulturális irányítás erős szövetségest remél a kamarától. És joggal, hiszen ez a szervezet segít tisztázni azt is, hogy mi a kulturális intézmények érdeke, s ezek érvényesítése érdekében fel is lép. Ugyanakkor a kultúrpolitika érvényesítése olykor kemény vitákat eredményezhet, hiszen intézményi kamaráról van szó.- A kamara célkitűzései között első helyen ez áll: „nemzeti kulturális eszmékre, értékekre épített kulturális stratégia alapján a magyar társadalom előbbrejutásának segítése”. - Mi módon, milyen eszközökkel lehet e célokat megvalósítani?- Mindenekelőtt olyan nemzeti stratégiával, amely a kulturális dimenziót is magába foglalja. Nálunk ugyanis olyan gazdasági tervek készülnek, amelyekbe nem épült be a kulturális tervezés. Márpedig a kultúra a társadalom létérdeke. S ezt fel kell ismernie a politikának, a felelős kormányzatnak. Rá kell jönnünk, hogy kultúra nélkül nincs gazdasági, nincs politikai reform. A kultúra nem előnyre tart igényt, hanem társadalmi szerepének elismerésére. És ez nem pénz kérdése.- Hanem?- Nem több pénz kell, hanem hátékonyabb felhasználás. A kulturális terület a társadalom érdekében hozzá akar jutni azokhoz a forrásokhoz, amelyekffiélkül működése nem biztosítható. A területarányos gazdasági, kommunikációs és emberi forrásokhoz.- Kérem, részletezze ezeket!- Világossá, átlátszóvá kell tenni a kulturális költségvetést. Nem lehet megengedni a megszégyenítően toldozó-foldozó megoldásokat, a kényszerből hol erről, hol arról a területről elvont összegeket, mert ezek nemcsak kultúraellenes, hanem már-már nemzetellenes intézkedések is.- Milyen kommunikációs csatornákra van szüksége a kulturális szférának?- A tömegkommunikáció minden eszközére. Nem furcsa, hogy a televízióhoz a kultúra minisztériumának nincs köze?- Ezt az egy magyar televíziót akarják megszerezni? Vagy önálló tévét alakítanak?- Miért ne? Minél több televízióra van szükség. Legyenek kereskedelmi, közjogi, intézményi és magántelevíziók. Tudatosan vesszük igénybe a tömegkommunikációs eszközöket egy-egy akciónk érdekében. így történt ez a kamara első konkrét lépése kapcsán is, amikor az Országgyűlés számára fogalmaztunk meg egy állásfoglalást, s ezt közöltük a lapokban, s megküldtük minden érdeklődő képviselőnek is. Ez történt a II. vásárhelyi Dispután, ahol a Magyar Gazdasági Kamara és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete volt a kulturális kamara partnere, és ahol Vásárhelyi üzenet cimmel a gazdasági és kulturális szféra kapcsolatának javítására ajánlásokat fogalmaztak meg a résztvevők.- Mit ért emberi forrásokon?- A remélhetőleg még fellelhető kreatív, a kultúra terjesztése érdekében tevékenykedni tudó embereket és intézményeket.- Felépítési, működési rendjében volt-e valamilyen mintája a kulturális kamarának?- Ilyen típusú kulturális kamarát, tudomásom szerint, sehol a világon nem működtetnek. Talán ezért is érdeklődnek a miénk iránt a Szovjetunióból, Japánból. A példánk a Magyar Gazdasági Kamara volt, ezt a modellt töltöttük meg kulturális tartalommal.- Hol található a kulturális kamara?- Átmenetileg, az idén, a Közművelődési Információs Vállalatnál, ahol megfelelő infrastruktúra, az intézmény számitógépes és videorendszere, nyomdája ad hátteret a kamarai munkának. Később aztán kis szervezettel, főleg társadalmi munkában dolgozó apparátussal, önfenntartó működéssel saját lábára kell állnia. KÁDÁR MÁRTA A Gyulajj Állami Erdő- és Vadgazdaságban kérdeztük Ahol a fűrészek zenélnek Interjú Deák István igazgatóval A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság 23 ezer hektár erdőterületen, illetve vadászati szempontból 36 ezer hektár területen gazdálkodik. Jellegét illetően kiemelt kormányvadásztatási feladatokat is ellátott. Ez azonban 1989. május 1-től megszűnt. A korábbi költségvetési és nyereségérdekeltségét teljes egészében felváltotta a tisztán vállalati formájú gazdálkodás. Tevékenységük köre felöleli az erdészeti szaporítóanyag - mag és csemete - termelését, az újraerdősítést, illetve erdőtelepítést, a fakitermelést, a fafeldolgozást, a vadászatot és vadgazdálkodást. A hétköznapi munkájuk során a dolgozók érdekében hozott művelődési, egészségügyi és szociális jogszabályokat vajon miként alkalmazzák? Erre a kérdésre válaszol a vállalat igazgatója, Deák István:- Működik nálunk egy művelődési bizottság. Feladataik között szerepel például a betanított munkásképzés. Saját szakemberszükségletünk biztosítása miatt évente szerveznek tanfolyamot, meghatározott erdőgazdasági gépek kezelésére. A munkásaink a szerzett ismereteikről állami vizsgabizottság előtt adnak számot. Motorfűrész-kezelőnek 1986-ban 33 személyt képeztünk, 1987-ben 21 -et, daraboló fűrészest 11 -et, erdei közelítőgép-kezelőt 42-t. Tavaly 26 munkás lett motorfűrész-kezelő, 6 daraboló motorfűrészes és 17 inga-, szalag- és körfűrészkezelő.- A fiatalkorú szakmunkásképzés is az erdőgazdaságokban történik?- Nem az üzemekben, hanem központi iskolákban. A gazdaság társadalmi tanulmányi ösztöndíj szerződést köt minden olyan fiatallal, aki jelentkezik, de ez nagyon kis létszám, évente kettő, három. Az általános iskolai végzettség alapkövetelmény lenne minden fizikai dolgozó esetében, de, sajnos, nem csők-' ken azoknak a száma, akik ezzel a minimummal sem rendelkeznek. Főleg a cigányszármazásúak között eredménytelenek az iskolázottságra vonatkozó törekvéseink. A magunk részéről úgy ítéljük meg, kölcsönösen jó az együttműködésünk, az Egyesült Közművelődési Intézményekkel, segítjük egymást.- Dolgozóik többsége a szabadban végzi munkáját. Ez eltér a zárt üzemekétől. Egészségügyi vonatkozásban mit tehetnek érdekükben?- Foglalkozási ártalmakról beszélünk, igy azok megelőzésére fordítunk hangsúlyt. Gondolok itt a vibrációs hatásra, zajártalomra, kullancsveszélyre. Két éve van üzemegészségügyi szolgálatunk. Az üzemorvos hatáskörébe tartozik az előzetes és időszakos munkaalkalmassági vizsgálat, a gépjárművezetői és más erdészeti gépkezelői jogosítványok érvényesítése, a rehabilitációs eljárás során a dolgozók egészségi állapotának minősítése. Kezdeményeztük, hogy a motorfűrész-kezelők korked- vezménnyel,mehessenek nyugdíjba, de nem kaptunk kedvező választ. • ’- Hasonló tömörséggel szóljon a szociális jóléti juttatásokról!- Számunkra nagyon jelentős, hogy az üzemi étkeztetést sikerült megolcjaounk. Van konyhánk Tamásiban és Csibrákon. A fizikai dolgozók-részére a munkahelyekre szállítják az ételt. A többi egységeinknél is van étkeztetés, ott az áfésztől veszünk meleg ebédet..A tamási konyhánk kapacitásával más vállalatok és intézmények dolgozóinak is adunk önköltségen ebédet. Az üdültetés helyzete kedvező, csak az jelent gondot, hogy mindenki a főszezonban szeretett volna üdülni. Itt megjegyzem, hogy visszaesett az ilyen irányú érdeklődés, mert dolgozóink közül nagyon sokan a szabadság egy részét nem pihenésre, hanem külön munkákból származó jövedelemszerzésre használják, hogy életszínvonalukat megőrizhessék. Szántódon, Ba- latonaligán vannak erdészeti üdülők. De eljuthatnak dolgozóink Harkányba, Gyulára, Hajdúszoboszlóra is. A nyugdíjasokról azt kell elmondanom, hogy minden év augusztus elején rendezünk találkozót részükre, ezen mindig szép számmal vannak jelen. Lehetőségük van kedvezményes tűzifavásárlásra is. Egyetlen mondattal foglalom össze ezeket a gondolatokat: igyekszünk úgy dolgozni, hogy művelődési, egészségügyi és szociális kérdésekre határozott válaszokat adhassunk és az e területeken elért színvonalat a jövőben is tartani tudjuk. _ decsi Ajánlataink Hauser Adrienne és Kocsis Zoltán koncertje Szeptember 23-án szombaton 19 óra 30 perces kezdettel tartja zongorahangversenyét Hauser Adrienne és Kocsis Zoltán, a "• szekszárdi Művészetek Házában. Műsorukon Arnold Schoenberg- és Franz Schubert-művek szerepelnek. A művészházaspár a tiszteletdiját, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskolának ajánlja fel. Cs. Kiss Ernő fafaragó népi iparművész alkotásaiból rendez kiállítást Szekszárdon a Babits Mihály művelődési központ. Szeptember 23-án, délelőtt fél 10-kor Péterfy László szobrászművész mond megnyitó köszöntőt. Közreműködik O. Szabó István színművész. Kardos Ferenc új filmje: Az iskolakerülők Vad zápor tépi a fák levelét, a rozoga iskolaépületet sem kiméli, veri az ablakot, becsorog rajta. Félnének a gyerekek, ha nem oldaná félelmüket a tanár úr viccelődése. Egy iskolakollégium vidéken, olyan, amelyből szerte az országban sok van. Valamiféle szándék létrehozta, amikor fontosnak tűnt, mára elfelejtődött. Van. Gyerekek élnek itt, és nevelőik. A sors idecsöppentett egy furcsa férfit. A foglalkozása tanár és a többiektől az különbözteti meg, hogy folytonosan akar valamit. Játszik a gyerekekkel, kirándulásokra viszi őket, beszélget, focizik velük és mesél. Ez a tanár nem olyan mint a többi, egészen máskép viselkedik, minta felnőttek. A gyerekek az érdektelenséget, a szeretetlenséget ismerték eddig, nemigen tudnak mit kezdeni a törődéssel, simogatással. A film kis hőse sem. Őt Madarász Ákos esztergomi kisfiú játssza. A felnőttekkel azonos szerepet vállalt s partner tudott lenni. El tudja hitetni kiszolgáltatottságát és szeretetéhségét. Igazát keresi egy érzéketlen, hideg világban, amelyben legnagyobb szegénység az igaz emberi kapcsolatok hiánya. Ezzel - úgy véli - egyetlen eszközzel képes, ha nem is szembeszállni, de ellenszegülni. Azt az utat választja, amit Truffaut hőse a Négyszáz csapásban: kivonul, megtagadja az életteret jelentő iskolát. A film mégsem szomorú, bár gyerekek világán keresztül tart tükröt felnőtteknek és ez a kép nem derűvel teli. Nem szűkölködik életünk azonban humorban, és ezt felmutatja. Varázslatosan, mert van hite és ereje szivünket melengetni. Hosszú hallgatás után (a Mennyei seregek 1983-as bemutatóját követően csak tévéfilmeket rendezett) készítette el ezt a filmet Kardos Ferenc. Ő azok közé a keveek közé tartozik, akik csak akkor vállalkoznak szólásra, ha készek a mondanivalóval. Ritka erkölcsi hozzáállás ez manapság. De talán ezért is emlékezetesek filmjei: hogy csak kettőt említsek, a Gyermekbetegségeket és az Ékezetet. Az is ritka képességei közé tartozik, hogy vállalja a gyerekekkel a munkát. Most is majd egy évig járta az iskolákat, hogy megfelelő szereplőket találjon. Könnyebb képzett színészeket a kamerák elé állítani, de ebben - mint mondja - több az öröm. Az a harminc-negyven gyerek, akikkel együtt dolgozott megismerhették nemcsak a filmesmunkát, hanem azt az örömöt is, amelyet a hittel végzett tevékenység jelent. Most is testvérével, Kardos Györggyel közösen írták a forgatókönyvet, a tanár szerepét Eperjes Károly alakjára formálva. Ö nemcsak egy színészegyéniség a sok közül, de valamiféle koresszenciát is megtestesít, valami egy-ember-sorsban kifejeződő általánosat. A filmben társai Udvaros Dorottya, Bánsági Ildikó, Székely B. Miklós, a filmekben ritkán látható Csákányi Eszter, az átütő tehetségű Nagy-Kálózy Eszter, Maria Gladkowske és Kisfalussy Bálint. Operatőr: Szalai András, a filmzenét pedig Selmeczy György komponálta. A Budapest Filmstúdió produkcióját először Esztergomban láthatják a nézők. Ebben nem kis szerepe van a főszereplőnek, Madarász Ákosnak. Országos bemutató: szeptember közepén. Madarász Ákos és Nagy-Kálózy Eszter a filmben (Józsa)
