Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-21 / 223. szám
1989. szeptember 21. NÉPÚJSÁG 5 Egy panaszlevél nyomán Csibrákon Amikor Borbáth Jánosné csibráki lakos panaszlevelét olvastam, az az érzésem támadt, hogy Csibrákon semmivel sincs több gond, mint általában a Dombóvár könyéki községekben. Út, villany, tehó, adó, bolti ellátás, no és a falu közepére telepített csirkeól szaga, bár, hogy őszinte legyek, a faluból bennem kialakult képbe ez is beletartozhat. Mégis úgy gondoltam, hogy utánajárok a dolognak, mert a panaszos másokra is hivatkozott, joggal tételezhettem fel, hogy nemcsak Borbáthnénak vannak, első olvasásra korántsem eget rengető problémái, hanem többeknek. Mivel az egyetlen bolt, ami Csibrákon van, útba esett, azt kerestem fel először. Ezt az üzletet egy kurdi házaspár, Takácsék vezetik, immáron 6. éve, a nyitva tartás reggel 6.30 órától délután 14.30 óráig tart, és így volt hat évvel ezelőtt is. Előttük szinte évente cserélődtek a boltosok, nem egy tetemes hiánnyal a háta mögött távozott. Kenyeret, tejet mindennap hoznak - ottlétemkor is volt - van felvágott, hetente egyszer kapnak tőkehúst és zöldségárut is. Úgy tűnik, hogy van ott minden, amire egy falusi boltban szükség lehet, még tisztaság is. A nagyobb tételeket mint például 50-100 kiló cukrot, ha valaki kéri, megrendelik. Ta- kácsné nem érti, hogy kik és miért panaszkodnak. Az persze előfordul, hogy késve kapja a bolt a kenyeret, főleg hétfői napokon, amikor Tamásiból szállítanak, de megmutatja azta füzetet is, amiben bizony nem ritkán 40-60 kiló kenyér is szerepel leírandó áruként és ez elsősorban az ö kára. Borbáthné, a levélíró, papírokat vesz elő. - Hát miféle ügyintézés folyik annál a tanácsnál, nézze csak meg. Élettársam apjának, aki nem is itt lakik, ideküldték a mi címünkre az adókivetést. Nézze meg ezt is, nekünk csak 600 forintot kellene fizetni a tehóra, és 1200 forintot vetettek ki. Én fizessek 1200 forintot ilyen útra? Mire föl? Kétségtelen, hogy Borbáth Jánosné házát gépkocsival megközelíteni nem lehet, de kétségtelen az is, hogy a meredek domboldalon csak három családi ház van. Igaz, egyikben nagybeteg asszony lakik. Jó előre tudom az illetékes válaszát és azt is tudom, hogy igazat mond. Nincs rá pénz. Azt is sejtem, hogyha falugyűlésnek kellene szavazni Csibrákon arról, hogy a község rendelkezésre álló pénzéből ki akar utat építeni a Felső sorhoz, nem lenne az érdekelteken kívül talán senki, aki felemelné a kezét. Borbáthné panaszlevelét megírta, igaz, Szabó Imre nyugdíjas, volt tanácstag kérte erre, mint ahogy arra is, ha megérkezne az újságíró, neki feltétlen szóljon. Szabó Imre láthatóan sértett ember. Meggyőződése, hogy az 1985. évi választásokkor „kigolyózták” a hatalomból, még olyan kijelentést is tett, hogy meghamisították a szavazás eredményét. Meggyőződése, hogy Csibrák nem kapott semmit, amióta a kurdi közös tanácshoz tartoznak. Szabó Imre nem hajlandó fizetni a tehót, mert nemrégiben a falugyűlésen az ő javaslatára leszavazták. Csakhogy Kurdon arra szavaztak, hogy ebben az évben még kelljen fizetni, így ez Csibrákra is érvényes.- Tudja, nyomja a bögyömet, hogy Kurdon szavazzák meg, hogy a csibrá- kiak fizessenek. Tehették, mert Kurdon és Gyulajon összesen 26 a tanácstag, még Csibrákon csak öt. Apropó, tudja mit beszélnek Kurdon? Hogy a tanácselnök, meg a párttitkár szőlőjéhez műutat építenek, azzal, hogy arra lesz majd a község szeméttelepje. Meg is győződtem róla, ez tényleg igaz. Erre van pénz? Nem tudok a kérdésre válaszolni, de ígérem, hogy utánanézek, mint ahogy utánajárok annak is, hogy vajon Gyulajon tényleg azért nyilvánították-e életveszélyesnek a volt orvoslakást, hogy azután abba a tanácselnök asszony férjnél lévő csemetéje beköltözhessen. Szabó Imre szerint, az ebben a rendszerben épített orvoslakást azért kellett életveszélyesnek nyilvánítani, mert különben a tanács másként nem vehette volna meg azt a házat, ahova az orvost és a rendelőt költöztették. A régi lakást 1-1,5 évig lezárták, majd egy kis idő elteltével, amikor a tanácselnök veje átment Gyulajra dolgozni, beköltöztették családostul ebbe a lakásba, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy később potom pénzért megvehesse majd. Most már tatarozták az épületet és úgy hírlik, hogy eladó. Biztosan az sem véletlen, hogy a telefont is bentfelejtették, és az orvos az új lakásban kapott másikat 45 ezer forintért, mert járt neki, csak legyen aki megfizeti. Persze, hogy van a kurdi tanácselnöknek is telefonja, pedig az is belekerült legalább 120 ezer forintba. Miért nem kötötték át az elűző tanácselnök lakásából a telefont, vagy az a 150 ezer forint már nem is pénz a tanácsnak? * A panaszlevél nyomán nyilván nem maradhatott titok - és nem is maradt -, hogy újságíró járt Csibrákon és Kurdon, olyannyira nem, hogy pár órás csibráki tartózkodásom után Kurdon már „vártak”. Ezen a jelenségen csak később volt időm elgondolkodni - nevezetesen, hogy ki és miért adta le a drótot - de aztán rájöttem. Az egész panaszáradat mögött Szabó Imre és Bandzi Ferencné tanácselnök személyes „ügye” húzódik meg, a környéken mindenki által - most már általam is - ismert módon. A tanácselnöknek az ég világon semmi baja nincs Szabóval, neki viszont minden. Hogy miért, nem tudni pontosan, de a TÉNYEK önmagukért beszélnek. * Az 1985-ös általános választásokon a kettős jelölést követően, nem Szabó Imrét, hanem mást, Mátics Imrét választották meg tanácstagnak, és ez nem Kurdon, hanem Csibrákon történt. Mátics ráadásul igen nagy fölénnyel győzött. Szabó a választások után az eredmény meghamisítását hangoztatta, majd indoklás nélkül -, miután az első verzió nem vált be - azt állította, hogy Bandziné keze van a dologban, aki - választás előtt „megdumálta” a csibrákiakat. Az már eszébe se jutott Szabó Imrének, hogy annak a falunak nem kellett mint tanácstag, akinek az érdekeit most is képviselni szeretné. Ami a volt gyulaji orvoslakást illeti: igaz, hogy másikat vettek az orvosnak, de ezt az önálló gyulaji tanács tette akkor, amikor Bandziné lánya még középiskolás volt és a házasságról legfeljebb csak álmodott. Amikor beköltöztek, a lakás a gyulaji téesz kezelésében álló szolgálati lakás volt, amit sem a téesz, sem pedig a tanács nem újított fel. Amikor a téesz a lakást a már közös tanácsnak felajánlotta, és abban a tanácselnök lánya bent lakott, az új jogszabály szerint megvásárolható volt, annak tanácsi tulajdonban hagyása szinte lehetetlenné vált, hiszen felújításra pénz hiányában sem a téesz sem pedig a tanács nem vállalkozhatott. Abban az időben hasonló módon Gyulajon 5-6 lakást adott el a tanács, így jutott hozzá például Beckerné, Füstösék a Magyar utcában, Csöszék az Iskola utcában és Dobos Károly a Tanács téren. Az is tény, hogy több szolgálati lakást is eladhattak volna, de egyszerűen nem volt rá jelentkező. Mint kiderült, nem is Bandziné javasolta, hogy vegyék meg a bentlakók a volt orvoslakást, hanem más, ennek ellenére a tanácselnök asszony úgy tartotta korrektnek, hogy elmenjen, és megbeszélje a dolgot a dombóvári tanács vezetőivel. Igaz, hogy a lakásban bent volt a telefon, amiért a beköltözők 3500 forintot fizettek, de az már nem, hogy a helyette vásárolt orvoslakásba a bekötés 45 ezer forintba került, ugyanis, abban már a megvásárlásakor bent volt. Bandzi Ferencné 1961 -tői tanácsi dolgozó és 11 éve tanácselnök. Neki is van telefonja és az tényleg 100 ezerbe került, csakhogy azt nem a kurdi tanács fizette ki, hanem a megyei, ugyanis az „M” esetre jár. Megoldásra váró kérdés volt a kurdi szeméttelep ügye is, amit a vezetés szeretett volna, ha a jelenlegi helyén marad, ám ez nem volt lehetséges. A megyei tanács javaslatára a Pécsi Geodéziai Vállalatot kérték fel a felmérések elvégzésére, amely több próbafutás után az új szeméttelep helyét a Csibrák felé eső egyik gödörben jelölte meg. Igaz, hogy ide út is kell és az is igaz, hogy erre lehet megközelíteni Band- ziék szőlőjét is, csak arról nem beszéltek a panaszosok, hogy az az úttól még több, mint egy kilométerre van. Ha utánanéznek, azt is megtudhatták volna, hogy a szeméttelep nagyrészt megyei pénzalapból épül. A kurdi tanács ebben az évben másfél millió forintért újittatta fel a csibráki kastélyt és tavaly készült el a Kastély sor szilárd burkolata is. Felújították a sokat emlegetett haranglábat, amihez az anyagokat szintén a tanács vásárolta, és folyamatban van az új ravatalozó építése is. Erre telik, nincs több pénz, bár mindenki tudja, hogy sokkal több kellene. * Nem lehet egyetlen sajtótermék célja sem az igazságszolgáltatás, az újságíró is csak a tények objektív feltárására és véleményének - a felelősség vállalása melletti - közzétételére hivatott, sőt kötelezett. Nekem a csibráki panaszlevéllel kapcsolatban van véleményem, és azt a jelenség általános volta miatt közzé is teszem. Égetően szüksége van ennekatársadalomnak olyan agilis emberekre, mint a nyugdíjas éveit taposó Szabó Imre, akik nélkül - és ez meggyőződésem - egy tapodtat sem jutunk előre. Annak is szükségét érzem, hogy kaphasson minden fórumon teret az ellen- vélemény, hisz a legfontosabb kontrollt a közvélemény jelenti. Úgy gondolom, hogy elindult ez a folyamat, lépten-nyomon levont konzekvenciákkal, hatalmi szóval kierőszakolt döntések tagadhatatlanul káros hatásainak tagadásával, vállalásával. De nincs és nem is lehet helye az alaptalan vádaskodásoknak, személyeskedéseknek, és főleg nem közérdekre hivatkozással, mint ahogy azt a csibráki panaszosok tették. MOLNÁR ISTVÁN Új szolgáltatásunk Használt autók árai Új szolgáltatást indítunk útjára lapunk hasábjain. Ezután minden hét csütörtökjén ezen az oldalon olvashatják a használt autók árait, melyeket autókereskedők, autóügynökök bocsátanak a rendelkezésünkre. Bízunk abban, hogy ezen szolgáltatás megnyeri tetszésüket, s hasznosítani is tudják ezt. Halász-autóügynökség Szekszárd, külső benzinkút Dacia TLX 1988-as évjárat 165000,- Ft Dacia 1310-es 1982-es évjárat 84000,- Ft Lada 1300-as (2105) 1984-es évjárat 150000,- Ft Lada 1200-as 1985-ös évjárat 150000,- Ft Wartburg 1978-as évjárat 60000,- Ft FSO115C 1988-as évjárat 220000,- Ft-ért talált gazdára. Villányi József autókereskedés, Bátaszék Dacia 1981-es évjárat 61 000,-Ft Trabant 1976-os évjárat 32 500,-Ft Trabant (új karosszéria) 1971-es évjárat 27 000,- Ft-ért kelt el. Hilcz-autókereskedés, Kakasd Zuk 1983-as évjárat 57000,-Ft Lada 1200-as 1976-os évjárat 48000,- Ft Wartburg W353 1982-es évjárat 72 000,- Ft-ért talált gazdára. Holnaptól: Forgalmirend-változás Szekszárdon Időskorú betegek társadalombiztosítási útiköltség-térítése - a júniustól bevezetett változások tükrében Megváltozik a forgalmi rend a Palánki út és az új tehermentesítő útszakasz kereszteződésében, mint ahogy azt az ábra is mutatja. Eddig az új, tehermentesítő út volt alárendelve az összekötőútnak. így azoknak a járműveknek volt elsőbbségük, amelyek Szekszárd-Palánk irányába közlekedtek. Ez a forgalmi helyzet azonban nagyon sok baleset forrásává vált, ezért az illetékesek úgy döntöttek, hogy péntektől megváltoztatják a forgalmi rendet, mégpedig úgy, hogy az össze- kötőutat alárendelik a tehermentesítő útnak. - péteri Amikor az ember eléri a nyugdíjkorhatárt és nyugdíjassá válik, egy élet munkájával a háta mögött, egy kicsit már elfáradt. Ez a fáradtság sokszor párosul az egészségi állapot romlásával, azzal, hogy gyakrabban kell orvoshoz fordulnia, vagy éppen kórházba mennie. A jelenleg hatályos egészségügyi rendelkezések lehetővé teszik minden magyar állampolgár számára - így a nyugdíjasok számára is -, hogy az illetékes orvos igazolása alapján a szükségessé váló gyógykezelés miatt a lakóhelyéről elutazni kényszerülő beteg részére az utazási költségeket a társadalombiztosítási szervek megtérítsék. Az elmúlt évben, 1988-ban ilyen címen országosan 343 millió forint került kifizetésre, ami nem kis összeg. A nyugdíjasok utazási költségeinek megtérítésében 1989. június 1 -tői egy lényeges változás következett be: a 70 éven felüli nyugdíjasok ettől a naptól kezdve a közforgalmi közlekedési eszközöket térítésmentesen vehetik igénybe. Ez a rendelkezés tehát az ő esetükben kizárja annak lehetőségét, hogy saját személyükben utazási költségtérítésben részesüljenek. Továbbra is jár azonban az útiköltség a fiatalabb hozzátartozó - mint beteget kísérő - részére, ha a kísérő szükségességét az egészségügy illetékes orvosa indokoltnak tartja, és ezt a tényt igazolja az általa adott útiköltség-utalványon, vagy kórházi igazolványon. A kísérő útiköltség jogosultságára azért kívánjuk a figyelmet felhívni, mert nem lenne jó, ha egy egyébként kedvező rendelkezés az érintettek számára hátrányt jelentene azzal, hogy a 70 éven felüli beteg egyáltalán nem kapna útiköltség-utalványt, még akkor sem, ha kísérőre van szüksége. Hetven éven felül már csak keveseknek adatik olyan egészségi állapot, hogy csak úgy utazgassanak, főleg egyedül, de ennek az egyébként kedvező, és csak üdvözölhető rendelkezésnek van további sajnálatos árnyoldala is. Az ilyen idős, beteg embereket sok esetben hozzátartozóik saját gépkocsival szállítják a rendeltetési helyre, mint ahogy tették eddig is. Most azonban változatlan családi költségek mellett, a saját gépkocsin történő utazás esetén, a szállított beteg után - ha az 70 éven felüli - nem jár útiköltség-térítés a társadalom- biztosítástól, az csak a kísérő részére számolható el. Sajnos az utóbbi időben több panaszlevelet kaptunk Tolna megyében is a fentiekkel kapcsolatban, amelyek az ismerethiányt tükrözték, vagy a jogszabály szerinti eljárásunkat kifogásolták. Talán segítséget tudtunk adni ezek jövőbeni elkerülésére. TAKÁTS ERNŐ A megváltozott forgalmi rendről készült rajz A munkanélkülisegélyről Munkanélküli-segélyre az jogosult: aki az utolsó munkaviszonyának, biztosított bedolgozói jogviszonyának, szövetkezeti tagok esetében tagsági viszonyának megszűnését, illetve foglalkoztatásának szüneteltetését megelőző három éven belül 18 hónap munkaviszonnyal, munka- végzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonnyal, biztosított bedolgozói jogviszonynyal rendelkezik; utolsó munkaviszonya megszűnése óta egy évnél hosszabb idő nem telt el; és akinek a lakóhelye szerint illetékes munka- erő-közvetitö szerv nem tud megfelelő munkahelyet biztosítani. Ennek a három alapvető feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a kérelmező meg is kapja a munkanélküli-segélyt. Tehát az elmondottakból következik, hogy ez nem állampolgári jogon jár, nem igényelhetik a szervezett foglalkoztatásban eddig részt nem vevő háziasszonyok, pályakezdők, és az esetek többségében a vállalkozásukkal felhagyók sem. A munkanélküli-segély folyósításának előfeltétele, hogy a dolgozó együttműködjék az illetékes munkaerö-közvetitö szervvel, amelyet tét; szés szerint - állandó vagy ideiglenes lakhelye szerint - választhat. Először a felkínált munkák közül kell választania, aminek megfelelőségét sajnos nem a dolgozó igényei, hanem a jogszabály határozza meg. Külön ki kell emelnünk a képzettségre vonatkozó előírásokat. Egy kiadóban lektori munkát végzett, de most állástalan munkatársat „meg lehet kinálni” (és neki, mint megfelelő munkát, el kell fogadnia) egy gimnázium magyarszakos pedagógusstátusával, amennyiben mindkettő felsőfokú végzettséget kívánó munka. De egy gimnáziumi érettségivel rendelkező szakképzetlennek számít, így be kell érje akár egy segédmunkási állással is. A dolgozó köteles együttműködni a munkaerő-közvetítővel, a felajánlott munkahelyekre el kell mennie, sőt, rendszeres jövedelmeiről a hivatalt tájékoztatnia kell. Ugyanis a jogszabály a segélyre nem jogosultak között felsorolja azokat, akik önálló keresettel vagy bármilyen más rendszeres olyan jövedelemmel rendelkeznek, amelyek összege , havi szinten eléri a minimális munkabér összegét. (Itt a mindenkori bért kell érteni.) A rendsze- . rés jövedelembe egyébként minden beleszámít. A bérbe adott nyaralóból, nagy értékű gépek hasznosításából nyert jövedelem, és a takarék- betéteknek az a kamata, ami havi szinten eléri a legkisebb bért. Családi pótlékot arra a naptári hónapra kaphat a segélyben részesülő, amelyben legalább huszonegy napra folyósították számára a segélyt. Nyilvánvalóan fel fog vetődni a kérdés, vállalhat-e munkát a munkanélküli-segélyben részesülő. A válasz egyértelműen: nem. Sőt, a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj folyósítása is a munkanélküli segély szünetelését vonja maga után. A munkanélkülisegély három éven belül 365 naptári napra adható. Folyósításának időtartama beleszámít a munkaviszonyban töltött időkbe. Figyelembe veszik a szabadság számításánál, a szolgálati időnél, a jubileumi jutalom megállapításánál. (DR. KERTÉSZ ÉVA)
