Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-21 / 223. szám

2 KÉPÚJSÁG 1989. szeptember 21. Az apai nagyság átka Paksért Emlékérem Hoffmann Ervinnek Az idegen nyelvek oktatása itt is gond A tegnap délután a Paksi Városi Taná­cson megtartott vb-ülésen igen sok, a vá­ros életében fontos szerepet játszó témát tűztek napirendre. Szóba kerültek az egészségügyi dolgozók élet- és munka- körülményei, a város művelődési, ifjúsá­gi és sporthelyzete, a nyelvoktatás gond­jai, az orosz szakos tanárok átképzésé­nek lehetőségei, a lakossági szolgáltatá­sok alakulása, árellenőrzések tapaszta­latai, a lakásépítési és -vásárlási támoga­tásban részesítendők listája. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a lakásügyi társadalmi bizottság a kérelmezőknél környezettanulmányt végzett és ennek alapján - figyelembe véve a rendelke­zésre álló összeget - elkészített egy név­jegyzéktervezetet, amelyen a szociális körülményeik szerint legrászorultabbak szerepelnek. E listán szerepelt Pónya Zsolt is, az atomerőmű vezérigazgatójá­nak fia, hiszen lakás- és jövedelmi körül­ményei miatt jogosult a támogatásra. Jákli Péter tanácselnök azonban azt ja­vasolta, töröljék a listáról Pónya Zsolt ne­vét, mert olyan jelzések érkeztek a lakos­ság köréből, amelyek alapján feltételez­hető, hogy felháborást szülne a támoga­tás odaítélése, bár lehet, hogy ezúttal igazságtalan döntés születik a közvéle­mény nyomására. A végrehajtó bizottság tagjai megszavazták a tanácselnök ja­vaslatát. Utolsó napirendi pontként Jákli Péter tolmácsolta az Atomerőmű Sportegye­sület kérését, miszerint Hoffmann Ervin kenuversenyző az országos és világver­senyeken elért kiváló helyezéseiért és ezzel a város hírnevének terjesztéséért kapjon Paksért Emlékérmet. A vb tagjai helyt adtak az ASE kérésének. Újrakezdési hitel ­kedvezmények Az OTP, valamint az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank Rt. mellett ezután a Magyar Hitel Bank Rt. is folyósítja az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói köl­csönét. Az erről szóló megállapodást a bank és az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal vezetői szerdán írták alá. Az általá­nos feltételek itt is változatlanok: ezt a maximálisan 300 ezerforintos, legfeljebb tíz évre adható kölcsönt - amelynek ka­matait, kezelési költségét az első négy évben a foglalkoztatási alap átvállalja - különféle vállalkozások indításához, illet­ve a már működő vállalkozásokba való társuláshoz azok igényelhetik, akik más­ként nem tudnak elhelyezkedni. Az egyéb feltételek tekintetében viszont a Magyar Hitel Bank Rt. a többieknél ked­vezőbb elbírálást biztosít a kölcsön­igénylőknek. A bank az ÁBMH-val és a SZOT-tál kö­zösen 30 millió forint összegű kockázati alapot is létrehozott. Szükség esetén még kezességet is vállalnak, s így azok a munkanélküliek is hozzájuthatnak a köl­csönhöz, akik másként nem tudnának megfelelő kezesről gondoskodni, továb­bá semmiféle olyan jelentős ingatlanuk, vagyontárgyuk nincs, ami a hitel visszafi­zetésére fedezetül, szolgálna. Megállapodtak abban is, hogy az MHB az újrakezdési kölcsönt a mindenkori, piaci kamatnál alacsonyabb kamat mel­lett folyósítja, ami az első négy évben a foglalkoztatási alap kiadásait, utána pe­dig a hiteligénylő tartozását mérsékli. Jelenleg 5-7 százalékos kamatkedvez­ményt nyújtanak az újrakezdők, pálya­kezdők vállalkozói kölcsönéhez. Megtalálták a francia gép roncsait A francia légierő egyik gépe tegnap megtalálta annak az utasszálítónak a roncsait, amely egy nappal korábban tűnt el Afrika felett. Az UTA francia légi­közlekedési társaság párizsi tájékoztató­ja szerint a DC-10-esre Niger sivatagos területén, a csádi-nigeri határ közelé­ben, a Csád-tótól északra bukkantak rá. Az UTA szóvivője bejelentette: kedden éjjel egy ismeretlen telefonáló az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezet ne­vében magára vállalta a Brazzaville és Párizs között közlekedő óriás gép ka­tasztrófáját. A bejelentés hitelességét vizsgálják. A gép roncsai mindenesetre rendkívül nagy területen szóródtak szét, ami a szó­vivő szerint alátámasztani látszik, hogy a gépen valóban robbanás történt. Azt nem tartják valószínűnek, hogy a gépen lévő 171 személy közül bárki is túlélte volna a katasztrófát. (Az UTA a korábbi 155-ről időközben 171 -re módosította a fedélze­ten tartózkodók számát.) Az utasok többsége afrikai volt, közöt­tük a csádi tervezési miniszter. A fedélze­ten tartózkodott több amerikai, francia, olasz és svájci állampolgár is - közölte a szóvivő. A gép kedden Brazzaville-ből indult. Délután utasokat vett fel a Csádi Köztár­saság fővárosában, N’Dzsamenában, majd útját folytatva röviddel a felszállás után eltűnt.- áa ­A kormány egyházpolitikája (Folytatás az 1. oldalról.) likus egyház nemzetiségi hívei - az egyház nem kis erőfeszítésé­nek köszönhetően - anyanyelvükön gyakorolhatják vallásukat. A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének vezetőivel folyta­tott megbeszélésen szó esett arról az áldozatos munkáról, amelyet a felekezet az idős, beteg, magukra maradt emberek gondozásá­ban, ápolásában fejt ki. Ehhez a munkához a kormányzat minden lehetséges segítséget meg kíván adni. A találkozón résztvevők felvetése alapján a miniszterelnök kije­lentette: megvizsgáltatja, hogy a kormányzat milyen segítséget tud adni a rossz állapotban lévő zsidó temetők rendbehozatalához, az elárvult zsinagógák megmentéséhez, méltó hasznosításához szükséges társadalmi összefogás megteremtéséhez. Nyomatéko­san hangsúlyozta: a kormányzat mélységesen elítéli és elutasítja az antiszemitizmust. Erőszakos, kegyeletsértő megnyilvánulásai ellen fellep. A MIOK vezetői tolmácsolták azt az órómet és megelé­gedést, amelyet a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok hely­reállítása váltott ki a magyar zsidóságban. A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnökségével létrejött találkozón a miniszterelnök elismerését és köszönetét fe­jezte ki azért a szerteágazó és eredményes munkáért, amelyet a ta­nács az elmúlt évtizedekben kifejtett. A tagegyházak híveinek pél­damutató állampolgári magatartása, életvitele, emberi közösséget teremtő ereje a nemzet nagy értékei közé tartozik. Kifejtette, hogy a kormány egyházpolitikájában továbbra is következetesen érvé­nyesíteni kívánja a felekezeti egyenjogúságot. Egyik egyházat, fe- lekezetet, vallási közösséget sem érhet - semmilyen szempont alapján - hátrányos megkülönböztetés. A szívélyes légkörű be­szélgetéseken részt vett Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője. Parlament: tö rvé nyte rvezet-á rad at az utolsó menetben Áremelés a fogyasztók „bőrére” (Folytatás az 1. oldalról.) alól. A politikai egyeztető tárgyalások ered­ményeként kialakult helyzettel kapcsolat­ban annak a véleményének adott hangot: a polgári demokráciákban a politikai alkudo­zások színtere általában a parlament. Ma­gyarországon ez az alku sajátos helyzet­ben, a parlamenten kívül zajlott. A parla­mentnek alkotmányos joga, hogy másként döntsön, ezért azonban a nemzetnek tarto­zik történelmi felelősséggel. Az államtitkár egyébként már a bizottsá­gi ülés kezdetén kifejtette: a képviselők te­herbíró képessége mellett a kormánynak figyelembe kellett vennie azokat a kény­szerítő körülményeket, amelyek folytán mind a kormány, mind pedig az Ország- gyűlés válaszol a kihívásra. Azaz: megal­kotja a jogállamiság, továbbá a gazdaság működőképességéhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtését, a piacgazdaság kiépítését szolgáló törvényeket. Mindezek mellett még ennek a parlamentnek kell döntenie Bős- Nagymaros, a Bécs-Buda- pest világkiállítás, a lakáspolitikai koncep­ció kérdésében, valamint a hároméves kormányban programról. A képviselőknek a javaslat szerint a szeptemberi ülésszak folytatásaként októ­berben 7, majd novemberben 12, decenv berben pedig 11 törvényjavaslatot kellene megtárgyalniuk. A kezükbe adott listából azonban nem derül ki számukra: a javasolt törvénytervezetek mennyire függnek össze egymással, illetve a korábban elfogadott törvényekkel. Nem ismerik a tervezett mó­dosításokat, így azt sem tudják eldönteni, hogy szükséges-e tárgyalni azokat, avagy nyugodtan örökül hagyhatják az új parla­mentnek. Ezért azt javasolták a kormány­nak: alaposan mérlegelje, hogy melyek azok a törvénytervezetek, módosítási ja­vaslatok, amelyek elhalaszthatók a jövő év­re, az egymással összefüggő törvényjavas­latokat pedig együttesen tárja a parlament elé. A vesztes az lesz aki kivonul? (Folytatás az 1. oldalról.) MSZMP a munkahelyekről, illetve ho­gyan képzelik el a Munkásőrség jövőjét? - érdeklődött egy résztvevő. A küldöttek szinte egybehangzóan vallották, hogy az MSZMP működése óhatatlanul át kell hogy tevődjön a területi szintre. A Mun­kásőrség esetében egy tisztességes megoldást tartottak elfogadhatónak, alá­rendelve ezt a szervezetet az államnak. Ami pedig a pártvagyont illeti, azzal nem az Ellenzéki Kerékasztalnak kell elszá­molni, hanem az adófizető állampolgár­nak. A pártszakadást - legalábbis annak szélsőséges formáját - egyik küldött sem tartotta kívánatosnak. Az nem baj, ha a szélsőségek letisztulnak, igaz, sokaknak ez az eshetőség jó alkalmat kínálhat a ki­lépésre. Tehát nincs értelme a szakadás­nak, a vesztes az lesz, aki úgy dönt, hogy kivonul. (Folytatás az 1. oldalról.) kedelem is inkább a fogyasztók „bő­rére”, áremeléssel, mint működési költségeinek csökkentésével igyek­szik nyereséget elérni. Közben a la­kosság egyre ingerültebb, mert csökkenő reálértékű béréből jobb minőségű árut szeretne kapni, de ehelyett az esetek többségében első osztályú áron rossz alapanyagból, a szabványok előírásának mellőzésé­vel készített terméket vásárolhat csak, modortalan eladóktól. Rekla­mációra általában nincs lehetősége, ezért a fogyasztó az esetek többsé­gében kiszolgáltatottnak érzi magát, mert hivatalnoki és nem szolgáltatói magatartással találkozik.- A fogyasztó a legjobb ellenőr, el­sősorban nekik kell érdekfeltáró te­vékenységet végezniük - mondta az ülésen felvetett kérdésekre Garai Ist­ván, a FŐT tagja. Egyébként a fo­gyasztók tanácsának véleményét a minisztériumi szervek figyelembe veszik egy-egy kérdésben, jogsza­bályok alkotásánál, sőt újabban a termékek minőségének szabványo­sításakor vétójoggal is élhetnek. Gazdasági bírságot nem tudnak ki­vetni, de perkezdeményezési joguk van. Szükséges lenne - állapították meg az ülés résztvevői -, hogy a fo­gyasztók tanácsa a fogyasztók érde­keinek védelmére nagyobb lehető­ségeket kapjon, a területi fogyasztók tanácsai pedig kapjanak meghívást, beleszólási jogot a döntést hozó tes­tületi ülésekre. _ _ Közös gondolkodás Bogyiszlóért Vélemények, viták - közügyben Milyen megyei tanácsot akarunk? Egészségesek-e az egészségügyi osztályok? A Független Kisgazda Párt bogyiszlói helyi szervezete programja között szere­pel, hogy a község egészét érintő kérdé­sekkel is foglalkozik. A témákhoz felkér megfelelő szakembereket, hogy azok se­gítsék a kérdés megismerését. Ilyen módon került sor a legutóbbi tag­gyűlésen a község mellett elterülő Holt- Duna sorsának megtárgyalására. A tó romlása, iszaposodása olyan nagymér­vű - és ez a folyamat az utóbbi időban annyira felgyorsult -, hogy a község la­kóinak egykori kedvelt fürdő-strandoló helye szinte már használhatatlan. A-gyű- lésre meghívást kaptak a község vezetői is, melynek eleget tettek. Az alapos megtárgyalás után olyan döntés született, hogy intézkedni kell a tó kezelői és használati kérdésében, hogy a későbbi időben egy tiszta vizű horgásztó álljon a bogyiszlói lakosok rendelkezé­sére. Ugyancsak megtárgyalásra került egy másik, az egész lakosságot foglal­koztató kérdés, a volt „paprikamalom” épü­leteinek ügye. Ezt a létesítményt annak ide­jén a Hangya Szövetkezet a helyi lakosok részvényei alapján építette meg. Jelenleg már csak az épület áll - a belső berendezé­sek nélkül - mely a Paksi Konzervgyár ke­zelésében van. Mivel az utóbbi időben ott tevékenység nem folyik, a paksiak 8 millió forintért meg akarnak tőle szabadulni. Ezt kell - a gyűlés határozata szerint - meg­akadályozni úgy, hogy az épületek vissza­kerüljenek a község tulajdonába, annál is inkább, mivel a későbbiekben megvan az elképzelés a hasznosításra. A község ve­zetői kinyilvánították, hogy a következők­ben is örömmel üdvözlik az ilyen közös gondolkodást, mely a település egyre na­gyobb önállóságát és boldogulását szol­gálja. FARKAS SÁNDOR Aki az egészségügy munkájában nem betegként vesz részt, tudja, hogy ebben a „nem termelő” ágazatban is dúl a reform­szándék és retorika. Az egészségügyi vezetők zöméből vízfolyásként árad a reform iránti elköte­lezettség hangoztatása (mi mást tehet­nének, hiszen ez a hivatalos irányvonal), de cselekedeteikben fellelhető a csen­des kivárás, taktikázás, időhúzás és tar­tózkodás minden olyan tevékenységtől, mely bizonyos hatalmi pozíciókat meg­ingat. Ebben a bábeli reformhangzavarban, ahol szép csendesen, legalábbis eddig, lényegében minden úgy marad, ahogyan volt, a megyei és városi tanácsok egész­ségügyi osztályai is furcsa helyzetbe ke­rültek, nem tudnak magukkal mit kezde­ni, de az egészségügyi intézmények ve­zetői is tanácstalanok, gyakran nem tud­ják, hogy az önállóságnak hol vannak a határai. Egy terület egészségügyi fejlesz­tésére vonatkozó döntések (ha még van­nak ilyenek egyáltalán) gyakran nem az egészségügyi osztályok kezében van­nak, hanem más erővonalak és erőterek határozzák meg mozgásterüket, kény­szerpályára és kényszermegoldások el­fogadására szorítva őket. Az egészségügyi osztályoknak ugyan­akkor kínosan kell ügyelniük arra is, hogy a hatáskörükbe tartozó intézmé­nyek önállóságát ne csorbítsák. Ebben a furcsa helyzetben valóban el kell gondol­kodni és újra értékelni az egészségügyi osztályok jövőbeni szerepét. Világosan meg kellene fogalmazni, hogy pl. egy me­gyében működő egészségügyi intéz­mény milyen mértékben alárendeltje az eü. osztálynak, a meghirdetett önállóság valóban létezik-e vagy csak a látszat, és ha az önállósság valóban létezik, akkor miért van szükség eü. osztályokra? Per­sze a kérdés másik oldala, hogy a jelen­legi egészségügyi irányítási rendszerben működő intézmények vezetése szűkkörü és nincs megfelelő társadalmi (laikusok­ból álló) ellenőrző, felügyelő szerv, így könnyen előfordulhat, hogy a kevéssé „költségérzékeny” hatalomgyakorló olyan döntéseket hozhat, ami nem felel meg a szakmai hatékonyság legelemibb szabályainak sem. Megyénkben annak idején feltűnést keltett annak a nyugdíjba vonuló főor­vosnak az esete, aki a neki felajánlott ma­gas kitüntetést visszautasítva kijelentet­te, hogy hol volt akkor a tanács (és az eü. osztály is), amikor betegei érdekében fil­léres gondokkal kellett naponta megküz­deni. Nem titok, hogy az országban több intézmény sorsa azon múlik, hogy egy befolyásos nagy embert a véletlen, vagy más tényező olyan kórházi osztályra so­dor, ahol saját bőrén tapasztalja a „szo­cialista egészségügy” áldásait és ha gyógyultan kikerül, mindjárt jut pénz pl. a kórházi folyosó lebetonozására, mert rá­zott a tolókocsi, amikor a főembert végig­tolták rajta, de létesült gyönyörű műtő is hasonló indíttatásból, közpénzen, és mondjuk a lakosság „önkéntesen” fel­ajánlott 3 napos béréből. Tulajdonképpen örülni kellene neki, hogy ilyen létesült, csak az a baj, hogy műtét nem sok történik benne. Ezt már a félrevezetett, „istenadta nép” nem na­gyon tudja, de a főember emlékművet ál­lított magának. Hasonlóan túldimenzio­nált egészségügyi beruházásoknak az ágazat általános alulfinanszírozottsága mellett az országban sok helyen lehe­tünk tanúi. Ezeket a példákat csak azért soroltam fel, hogy érzékeltessem a tapasztalható döntéshozási erővonalakat, azeü. osztá­lyok kényszerhelyzetét, de az eü. in­tézmények is gyakran hasonló cipőben járnak, mikor fogalmuk sincs, hogy mikor Kongresszusi fórum Tamásiban Az MSZMP Tamási Városi Bizottsága 1989. szeptember 22-én (pénteken) 17.00 órakor a tamási művelődési központ színháztermében kongresszusi fórumot szervez. A fórum témája: a kongresszus előkészítésének országos, megyei és helyi feladatai, a kongresszusi dokumentumok vitáinak tapasztalatai, valamint aktuális politikai kér­dések. A fórum résztvevői: Tolna megye kongresszusi küldöttei, Fejti György, az MSZMP KB titkára, dr. Jánosi György megyei első titkár. A fórum szervezői várják az érdeklődőket.

Next

/
Thumbnails
Contents