Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-21 / 223. szám

Áremelés a fogyasztók .bőrére’ Mit tud tenni a fogyasztók tanácsa? Nélkülözhetetlen a fogyasztói érdek- védelem, vállalva a problémák, vitás kér­dések megtárgyalását, mert a kielégítet­len kereslet megalkuvóvá teszi a keres­kedelmet és a vásárlót egyaránt - állapí­totta meg tegnap a Hazafias Népfront Tolna Megyei Elnöksége soros ülésén, ahol Korsós István, a Fogyasztók Tolna Megyei Tanácsának elnöke tájékoztatta a résztvevőket az FMT tevékenységéről. Az írásos előterjesztés szóbeli kiegé­szítése után, az elnökség tagjai kérdése­ket tettek fel a Fogyasztók Országos Ta­nácsa szervezeti felépítése, hovatartozá­sa és jogosítványaival kapcsolatban.- Elfogadják-e az FMT-nek a feltárt hi­bák kiküszöbölésére tett javaslatait az il­letékesek, mert ha nem, akkor megkér­dőjelezhető a szervezet létjogosultsága - mondta Böröczné dr. Zolotnoky Erzsé­bet. Dr. Hulin István arra volt kiváncsi, hogy kikkel szemben lép fel a FŐT? Kifejtette, nem szabad a fogyasztók érdekvédelmét társadalmi feladattá tenni, kinevezni, en­nek a tevékenységnek állami feladatnak kell maradnia, társadalmi felelősséggel társulva. A hozzászólók többsége ezeket a té­mákat feszegette és azt, hogy az ipar és a nagykereskedelem, de még a kiskeres- (Folytatás a 2. oldalon.) A kormány egyházpolitikája Következetesen érvényesíteni a felekezeti egyenjogúságot Németh Miklós miniszterelnök szer­dán az Országház Nándorfehérvár ter­mében találkozott a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Magyaror­szági Szabadegyházak Tanácsa vezető tisztségviselőivel. A tanácskozásra az el­múlt héten megkezdődött párbeszéd je­gyében, annak folytatásaként került sor. A kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdések megvitatása során a miniszter- elnök ismertette a kormány megújuló egyházpolitikájának alapelveit, kikérve erről a megjelentek véleményét. Az egy­házi vezetők megelégedéssel nyugtáz­ták, hogy a kormány alapvető törekvése a lelkiismereti és vallásszabadság embe­ri jogának maradéktalan érvényesítése. Ennek egyik garanciáját látják a lelkiis­mereti és vallásszabadságról, valamint az egyházügyekről készülő törvényben, amelynek előkészítése az egyházak aktív közreműködésével folyik. Németh Miklós hangsúlyozta, hogy a kormány a társadalom alapvető fontos­ságú értékhordozó, közösségteremtő té­nyezőinek tekinti a magyarországi egy­házakat, felekezeteket, vallási közössé­geket, amelyekkel folyamatos párbe­szédre és a nemzet érdekében való fo­lyamatos együttmunkálkodásra törek­szik. A párbeszéd fontos fóruma lehet az Országos Vallásügyi Tanács, amelynek létrehozására vonatkozó elképzelések­kel a megjelentek egyetértettek, és az érintettek elfogadták a testület munkájá­ban való részvételre szóló felkérést. A kormányfő elismerését fejezte ki azért a munkáért, amelyet az Evangéli­kus Egyház végez az erdélyi menekültek megsegítése érdekében. Nagy jelentő­ségűnek minősítette a Fasori Gimnázium újraindítását, működéséhez sikereket kí­vánt. Nagyra értékelte, hogy az evangé- (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánkba látogat dr. Mário Soares Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napok­ban hivatalos látogatásra Magyaror­szágra érkezik dr. Mário Soares, a Portu­gál Köztársaság elnöke. Értelmiségi szakszervezeti tömörülés alakult Értelmiségi szakszervezeti tömörülés alakult szerdán Budapesten a Kossuth Klubban. A Tudományos Dolgozók Szak- szervezetének kezdeményezésére a fel­sőoktatási, a közgyűjteményi és közmű­velődési, a sajtó-illetve az irószakszerve- zet és a Medosz egyik tagszervezete je­lentette be csatlakozási szándékát. Ez a hat szakszervezet mintegy százezer ta­got tömörít. A jövőben közösen szeretné­nek bizonyos kérdésekben -nyomást gyakorolni a kormányzatra. Főként az adótörvények módosítására, a bérpoliti­kára, valamint a költségvetés reformjára fordítanak kiemelt figyelmet. A felszóla­lók hangoztatták, hogy a SZOT-ban megtorpant az egy éve ígéretesen indult reformfolyamat. A hagyományos szak- szervezeti modell nem képes a részérde­kek érvényesítésére. Ezért egy korszerű, nyugati típusú szakszervezeti modellt szeretnének megvalósítani. Az elfogadott szándéknyilatkozat egyebek közt megállapítja: a tömörülés célul tűzi ki a hatékony érdekegyeztető fórumok létrehozását, az érdekérvénye­sítő folyamatok fejlesztését. A nyilvános­ság minden eszközével fellép a tárgyalá­sok tisztasága érdekében. Régi formák új köntösben Nyílt levél Tolna Megye Tanácsának elnökéhez Az MSZMP Tamási városi és városkör­nyéki szervezeteinek titkári tanácsa, a Nép­újság 1989. szeptember 19-i számában megjelent interjúból értesült arról, hogy Tol­na megye választópolgárainak, a helyi nép- képviseleti szervek, a nyilvánosság teljes kizárásával egy szűk csoport megállapo­dott Tolna megye egyéni választókerületei­nek felosztásában. Az interjúból nem derül ki, hogy a résztvevők milyen alternatívák közül választottak, a végső döntésük mi­lyen érvekre épült. (Folytatás a 3. oldalon.) Tíz nap tizenkétezer NDK-beli átlépő Szerdán már a tizedik napja volt nyitva a magyar-osztrák határ az NDK-ból az NSZK-ba Magyarországon át távozók előtt. Változatlanul Hegyeshalom a fő irány. Az MTI munkatársát a győri határőrke­rület parancsnokságán szerdán arról tá­jékoztatták, hogy szeptember 20-án dé­lig Hegyeshalomnál 12 ezer 121 NDK-ál- lampolgár lépett ki Ausztriába. A visszaérkezettek száma 10 nap alatt 63 fő'. A csehszlovák-magyar határ három nagy forgalmú átkelőhelyén - Rajkánál, Vámosszabadinál, Komáromnál - az el­múlt tíz napban 18 ezer 890 NDK-állam- polgár lépett ki Magyarországról, ugyan­akkor a beutazók száma 22 ezer 200 volt. Növekedett a Magyarországra illegálisan érkezők száma, sokan úsznak át a Du­nán, vagy kelnek át csónakkal, néhányan gépkocsival kísérlik meg az erőszakos átjutást magyar területre. A magyar ha­tárőrség az ily módon átjutottakkal szem­ben is humánus módon jár el: akinek van érvényes útiokmánya, az továbbutazhat Ausztriába, akinek nincs, az »Vöröske­reszt segítségét veheti igénybe. Különleges meghívotti státusban először Szerdán elutazott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi üléssza­kára Strasbourgba a magyar Ország- gyűlés delegációja. A magyar képviselők első alkalommal vesznek részt különle­ges meghívotti státusban a közgyűlés munkájában. A szeptember 21. és 29. között tartandó ülésszakon Magyaror­szágot Réger Antal, Horváth Jenő, Berdár Béla, Tóth Károly, Vida Kocsárd és Sin- kovics Mátyás képviseli. Ahogyan a küldöttek látják A vesztes az lesz aki kivonul? A protokolláris kötöttségeket félretéve adtak egymásnak ta­lálkozót tegnap délután a megyei pártbizottság épületében az MSZMP kongresszusának szekszárdi küldöttei, illetve a ren­dezvény iránt érdeklődő látogatók. Bár ez utóbbiak száma nem volt túlságosan magas, mégis érdekes és figyelemre méltó esz­mecsere bontakozott ki a két fél között. A küldöttek - személy szerint Csapó Ferenc, a Táév munkatársa, Csáki Béla, az MSZMP Szekszárd Város Bizottságának első titkára, Erős And­rás, a felsőnánai téesz elnöke, Herczig Ferenc, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára, Hunyadi István, a tengelici általá­nos iskola tanára és dr. Jánosi György, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára - mintegy bevezetésként a párt nevé­nek megváltoztatásával kapcsolatban fejtették ki nézeteiket. Az érdeklődők soraiból ugyanis egy hozzászóló felvetette, hogy miért nem vállalja a párt a kommunista elnevezést, jóllehet tő­lünk nyugatra található országok baloldali pártjai is hasonló névvel működnek. Dr. Jánosi György szerint sok értéket magun­kénak vallhatunk a kommunizmusból, ám az eltelt időszakban bebizonyosodott, hogy éppenséggel nem a kommunista érté­keknek megfelelően ténykedett a magát kommunistának valló párt. A választásokon nem szabad túl sokat várni az ellenérzé­sekkel viseltető közvéleménytől, de - idézte a mondást Jánosi György - nem az a jó stratéga, aki csak a győzelmet tartja elfo­gadhatónak, hanem az, aki a visszavonulást is rendben, szá­mottevő veszteség nélkül képes végrehajtani. Kivonuljon-e az (Folytatás a 2. oldalon.) Garzonok a Bottyán-hegyen Szekszárdon, a Bottyán-hegyen ismét elkészült egy lakóház. A Totév saját értékesítésű épületében 58 garzonlakás talált gazdára. A 36-42 négyzetmé­teres lakások kelendőbbek voltak, mint az eddig elkészült kétTotév-es ház­ban a normál méretűek. Az új otthonokat többségükben fiatalok vásárolták meg, hiszen a különböző támogatásokhoz, kölcsönökhöz már csak 100-150 ezer forintot kellett tenni beugrónak. A kulcsátadás a hónap végén lesz. Fotó: GOTTVALD KÁROLY Totéves házsor a hegy alatt Munkában a vakolóbrigád Parlament: törvénytervezet-áradat az utolsó menetben A kormány csak az alkotmánymódosí­tással összefüggő, továbbá a már elfoga­dott törvényekhez kapcsolódó vagy azo­kat módosító törvényjavaslatokat nyújtsa be az Országgyűlésnek - így foglalt állást szerdai ülésén az Országgyűlés prog­ramját felülvizsgáló ad hoc bizottság. A Minisztertanács mai ülésén foglalko­zik azokkal a törvényjavaslatokkal, ame­lyeket - megítélése szerint - a jelenleg működő parlamentnek kell megtárgyal­nia. így az Országgyűlésnek - a kor- mányelöterjesztéshez csatolt melléklet szerint - októbertől az év végéig 30 olyan törvényjavaslatot, illetve tájékoztatót kel­lene a napirendjére tűznie, amelyek a bé­kés átmenet feltételeinek megteremtésé­hez és a gazdaság működőképességé­nek biztosításához nélkülözhetetlenek. A parlamentnek foglalkoznia kell azokkal a képviselői indítványokkal is, amelyeket tavaly októbertől az idén júniusig terjedő időszakban az Országgyűlés jóváha­gyott, s ezekről a kormány beszámolási kötelezettséggel tartozik a parlament­nek. Ismeretes viszont, hogy a politikai egyeztető tárgyalások hétfői plenáris ülésén aláírt dokumentum értelmében a jelenlegi parlament működésének utolsó szakaszához érkezett. A megállapodás­nak az a kitétele, amely szerint a novem­ber végi köztársasági elnökválasztást követő 90 napon belül ki kell írni az or­szággyűlési képviselőválasztásokat, azt jelenti: az 1985-ben megválasztott tör­vényhozók decemberben üléseznek utoljára. A bizottsági ülésen részt vevő képvise­lők a törvényjavaslatok listája láttán kije­lentették: a hátralévő időre tekintettel ez a törvénytervezet-áradat nem teszi lehe­tővé a szükséges felkészülést sem, nem­hogy a felelősségteljes döntést. Erre a di­lemmára Raft Miklós államtitkár, a Mi­nisztertanács Hivatalának elnöke megje­gyezte: jelenleg a kormány egy feltétele­zett helyzet törvényeit készítheti elő, s a parlament feladata a kodifikálás. Ez azonban senkit sem ment fel a felelősség (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents