Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-20 / 222. szám
4 KÉPÚJSÁG 1989. szeptember 20. Feltételek hiányában Szabad-e « a nyelvválasztás? „Egy idegen nyelvet mindenkinek tudnia keli” Hogyan használjuk (ki) embertársainkat, avagy mit ér a művész, ha szekszárdi? Az 1989/90-es tanévtől kezdve nem kell oroszt tanulni. Bombaként robbant a hír a nyár elején, s a művelődési miniszter bejelentésére sokan megjegyezték: na végre. Hogy az intézkedés nem az orosz nyelv ellen, hanem az orosz oktatás kizárólagos és kötelező jellegének megszüntetésére irányult, s hogy csak ott lehet a szabad nyelvválasztás elve alapján abbahagyni az oroszt, ahol egy másik nyelv tanításának feltételei megvannak, sokak figyelmét elkerülte. S miközben a közvélemény - nem kevés politikai színezetet tulajdonítva az ügynek - az eddig nyűgként cipelt orosztanulást temette, az iskolaigazgatók törhették a fejüket az új helyzet adta sürgető feladatok gyors megoldásán. 480 nem orosz szakos kellene A rendelkezés szerint az iskoláknak a szülőkkel egyetértésben kell dönteniük arról, milyen nyelvet tanuljanak a gyerekek. Az intézmények többsége augusztus közepén körlevélben tudakolta meg a családok véleményét, illetve a szeptember elején megtartott szülői értekezleteken mérte fel az igényeket, de akadt olyan iskola is, ahol házon belül maguk határoztak. A szekszárdi ipari szakmunkásképző technikus és szakközépiskolai osztályai például ezentúl heti hat órában németet tanulnak. A technikusosztályokban, ahol két nyelv ismerete a követelmény, egyelőre vegyesen tanítanak oroszt és németet, de két-három év múlva az angolt szeretnék bevezetni az orosz helyett. Terveik között szerepel az is, hogy - bár nekik most egyáltalán nincs idegennyelv-órájuk - később az ipari tanulók legtehetségesebbjei is középfokú nyelvvizsgát tehessenek. A szakközépiskolai osztályaikban automatikusan váltottak oroszról németre. Eddig emiatt még senki sem reklamált. Nem így több másik iskolában, ahol éles vita is kialakult a nyelvtanítás miatt a testület és a szülök között. A szekszárdi Babits iskolában levelet is Írtak a szülők a minisztériumnak, kérve, járuljanak hozzá, hogy - a jelenleg érvényben lévő állásfoglalással ellenkezően - a már hatodikba járó gyerekek is más nyelvre válthassanak. Sajnos, sok felnőtt úgy véli, ha mást nem tanulhat a gyermeke, az oroszt akkor is hagyja abba. Az iskolák természetesen igyekeznek megtenni minden tőlük telhetőt, de hogy hol, milyen sikerrel, azt egyelőre nem tudni. Arról, hogy hány iskolában tudtak orosz helyett azonnal más nyelvet bevezetni, sem a megyei művelődési osztály, sem a pedagógiai intézet nem rendelkezik még kimutatással. Talán a hónap végén esedékes igazgatói munkaközösségi értekezleten kaphatunk választ erre. Az azonban szinte bizonyos, hogy az iskolák többségében egyelőre minden a régi kerékvágásban megy tovább. Orosz szakos tanár ugyanis 270 tanít a megyében, más nyelvszakos ugyanekkor csak 120. Ha csak a jelenlegi óraszámban is, de egyszerre másik idegen nyelvre térnének át az intézmények, összesen 480 angol, német, francia szakos pedagógusra lenne szükség. A Garay gimnáziumban például a kétnyelv-szakosok csak második, idegen nyelvüket tanítják, így is kevesen vannak. Az oroszórák kiváltására tehát náluk egyelőre nincs lehetőség. Angolos nincs, franciára kevés a jelentkező A jövő más nyelvszakos tanári garnitúrájának többségét a mostani oroszosok alkotják majd. Tíz-húsz-harminc éve a pályán lévő pedagógusok ülnek ezért iskolapadba, hogy intenzív tanfolyamokon egy-egy új nyelv szókincsét, grammatikáját elsajátítsák, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tegyenek. (Hogy erre egy 400 órás kurzus elegendő-e, vagy a nyelvváltás az ötvenes évek elejihez hasonló módon megy végbe, s a tanárok csupán egy-két leckével járnak majd növendékeik előtt, az később elválik.) Az sem biztos, hogy egy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező, de nem pedagógus szakember jól át is tudja adni ismereteit. Alkalmazásuktól ezért több iskola ódzkodik. Az átképzésre vállalkozók helyzete minden esetre nem irigylésre méltó. Azt ugyan sikerült elérnie a szakszervezetnek, hogy a tanfolyamok költségei ne a pedagógusokat terheljék, de egy sor kérdés még tisztázatlan velük kapcsolatban. Támogatható-e a nyelvtanulásra jelentkező nem orosz szakos? A kötelező óraszámtól - tanfolyam ideje alatt - kieső kereset pótolható ugyan, de vonatkozik- e ez az elmaradt túlórák díjára is? Átképzési támogatást elvileg az kaphat, akit munkáltatója nem tud foglalkoztatni, az átképzésre járó tanárok azonban nem munkanélküliek... Mi történjék akkor, ha akár önhibáján kívül is, valaki nem tudja befejezni a nyelvtanfolyamot? S ezek csak a forintra váltható gondok. Azt a plusz fáradságot és energiát, amit a reggel néhány-órát megtartó, aztán átképzésre rohanó (buszozó) pedagógus feláldoz, még nem is említettük. A megyeszerte most szerveződő kurzusokra ennek ellenére számos jelentkező van már. Felkészítésükben oroszlán- részt vállal a TIT, mely Pakson, Szekszár- don, Tolnán, Tamásiban és Dombóváron a kezdő németeseket várja, valamint a szekszárdi tanítóképző főiskola, ahol kezdő és haladó német, illetve haladó angol csoport indul. A megyei művelődési központ angolos csoporttal próbálkozik, harmincötén állnak már náluk sorban, de oktató hiányában kevés a remény a sikerre. A pedagógiai intézetben viszont lenne franciatanár, de kevés a jelentkező. Ne felejtsük el, már majdnem egy hónap eltelt a tanévből. Sajnos nem kedvezőbb a kép a tankönyveket, segédleteket illetően sem. A nemzetiségi német tanterv- és tankönyvrendszere elavult, így bár ezekben az iskolákban mindenütt ki lehetne váltani az oroszt németre, nem biztos, hogy megérné. A két tannyelvű iskolák számára íródott könyvek megfelelőek, ezekből viszont csak a szükséges mennyiséget nyomják, más iskoláknak nem jut. A szakosított tantervű osztályokban is gond a váltás, ugyanis a negyedik osztályok számára nincs könyv, a harmadikosokéból kellene tanítani. Ezek tudatában még felháborítóbb az a nemrég elhangzott adat, miszerint hazai könyvtárainkban több mint százezer márka értékű NSZK- ból kapott nyelvkönyv hever, melyeket valamely magas főhatóság engedélyének hiányában nem lehet felhasználni. Úgy tűnik tehát, hogy a nyelvtudásbéli óriási hátrányaink ledolgozása érdekében hozott intézkedés elvben nagyon is szükségszerű volt, de a gyakorlati megvalósítás feltételei egyelőre hiányoznak. Ahhoz, hogy az átképzések, az egyetemi, főiskolai tanárképzés átszervezése, valamint a várható külföldi vendégtanárok segítségével mindenütt valóban szabad nyelvválasztás elé állíthassák a diákokat, még hosszú éveknek kell eltelniük. A legelső lépéseket mindenesetre megtettük. Hogyan élik át mindezt a legérintetteb- bek, maguk a gyerekek? Álljon itt néhány vélemény. Egy idegen nyelvet mindenkinek tudnia keli Móczi Bettina (4. osztály): Harmadikos korom óta angolra járok. Tavaly megkérdezték a szüleinket, szerintük melyik nyelvet tanuljuk a következő évben. Végül vizsgát kellett tennünk, s akinek sikerült az angol, az azt folytathatta, akinek nem, az elkezdte az oroszt. Móczi Adrien (5. osztály): Oroszt tanulok negyedik óta. Nem szeretem, szívesebben választanék valami mást, de angolra csak a harmadikosok válthatnak, németet meg csak az elsősök kezdhetFazekas Lívia (6. osztály): Elsőtől ötödikig németet tanultam, de egyik se ment rendesen, összekevertem a két nyelvet. Anyukám úgy gondolt^ hogy csak az egyikkel foglalkozom, talán jobban boldogulok. így most csak oroszt tanulok. Sajnos kettes voltam év végén. Nemigen értem a nyelvet, nehezen megy az olvasás és a fordítás is. Fazekas Szilvia (7. osztály): Másodikos köröm óta tanulok németet, mert Bonyhádról Tevelre költöztünk és ott elsőben még nem volt német. Szerintem ez a nyelv jobban hasznosítható, mint az- orosz, a világon többen beszélik. Azt hiszem, ha elmennék a Szovjetunióba, meg sem értenék, amit mondok. Csehszlovákiában se nagyon boldogultam az orosszal. . Koszics Klára (7. osztály): Már az óvoda utolsó évében választhattunk, hogy nyelvtagozatos vagy énekes osztályba kerüljünk elsőben. Anyukámék a nyelv mellett döntöttek, így azóta németet tanulok, iltetve negyediktől oroszt is. Az oroszt nem szeretem, nem tudom, miért. Talán unalmasabb a tananyag, a könyvek. Szerintem, ha ehelyett is németóráink lennének, intenzívebben foglalkozhatnánk ezzel a nyelvvel. Persze minél több nyelven beszél valaki, annál több ember is. Ha csak orosz lenne az iskolában akkor is tanulnám. Legalább egy idegen nyelven minden embernek tudnia kell. CSER ILDIKÓ 1989 májusának végén városi tanácsunk vezetése testvérvárosi kapcsolataink ápolása végett az NSZK- beli Bietigheim-Bissingenbe utazott. Előtte pár nappal megkeresték városunk két alkotóművészét, hogy műveikkel testvérvárosunk vezetőit megajándékozhassák, természetesen a kapcsolatok kellő elmélyítése érdekében. Miután ők ketten belátták, hogy a magasztos érdekében feltétlenül szükség van műveikre, az idő rövidsége miatt eltekintvén az adminisztrációtól, bizva az adott szóban, átadták műveiket, melyek el is jutottak testvérvárosunkba, ahol is örömmel fogadták a remek munkákat. Az alkotások tehát elérték célju kát, vagyis kellő mértékben hozzájárultak a testSzi kora a proletár R^CKP@Mf Szikora Róbert Az R-GO körüli huzavonák, a tagok egymás utáni kiválása a zenekarból bizonyára sok rajongó elvesztésével járt Szikora Róbert számára. Ennek ellenére sokan várták az új, az egyszemélyes R-GO albumának megjelenését. De vajon jó volt-e az ötlet, az ötvenes évek hangulatát felidézni most egy lemezen?- Ez a kor'számunkra nosztalgia - mondja Szikora Róbert -, a csillagokkal és minden egyéb kellékével. Én gusztustalannak tartom, ha valaki, valami a padlón van, abba még belerúgnak. Valóban, Szikora Róbert, aki ma már távol áll a csiki-damtól, kiváló dalokat hozott össze új albumára. A zeneileg igen-igen kidolgozott számok szövegei Szikorától megszokottan szellemesek, ötletesek. Ami talán levon értékükből az az, hogy nem mindig érthetőek. Ez már Robi régebbi lemezein is előfordult. Az időnként igen erős politikai tartalommal töltött dalok között akad olyan bájosan lírai is, mint a Reggeli lány. Anélkül, hogy ki akarnám emelni a lemezről bármelyik dalt is, meg kell említeni a befejező felvételt. A „Jézusom” a témához illően fenséges dallamvezetésű, kidolgozott dal. Akik ismerik Szikorát, érezhetik, hogy ez áll igazán közel hozzá. Rockfontos - Rockfontos A nyolc év után ismét összeállt Rolling Stones philadelphiai koncertjére is minden jegy elkelt. A zenekar a turné végére 40 millió dollár bevételre számít. A Rockpont slágerlistája 1. Milli Vanilli: Blame it on the Rain 2. J. Bunny t Master...: Swing the Mood 3. Jody Watley: Friends 4. Prince: Batdance 5. Mysterius Art: Das Omen KINDL GÁBOR vérvárosi kapcsolatok elmélyítéséhez. A küldöttség hazatérvén örömmel újságolta az ajándékok sikerét, s azzal biztatták művészeinket, hogy pár napon belül a városi tanács rendezi tartozását. Ma 1989. szeptember 15-öt írunk. (Az írás születésének dátuma ez. A szerk.) Az egyik alkotó pár napja (lévén ő és felesége is hosszabb ideje betegállományban) érdeklődni merészelt, igaz, nem először, az őt jogosan megillető tiszteletdíj után. Tanácsunk nagyrabecsült illetékese enyhén szólva zaklatásnak véve érdeklődését közölte, hogy műve tiszteletdíjának kifizetését a szeptember 29-ei vb-ülés elé terjesztik, ahol is majd döntenek a tiszteletdíj kifizetőJelenkor A szeptemberi szám élén a hetvenéves Pákolitz István versei olvashatók, Erdődy Edit tanulmánya kíséretében. A kolozsvári Tompa Gábor verseit Parti Nagy Lajos Fotónovellája és Vlado Gotóvac horvát költő a Látható és láthatatlan Közép-Európa című esszéje követi. A prózarovat különösen gazdag: Karátson Gábor, Vasadi Péter, Csapiár Vilmos regényrészletei és Pályi András novellája mellett a száz éve született Kodolányi János Jézus-regényének két, annak idején kihagyott fejezetével egészül ki. A versközlések között Makai Ida és az újvidéki Csorba Béla munkái találhatók. A Kodolányi-évforduló alkalmából jelenik meg e számban Kabdebo Lóránt tanulmánya, amelyben az írónak a politikához fűződő viszonyát Vízönséröl! (Hozzá kell tennünk, hogy a tiszteletdíj a mű valós értékének csupán 60%-a, lévén művészünk az ár megállapításánál figyelembe vette városi tanácsunk valós(?) anyagi helyzetét.) Az eljárást nem szeretném kommentálni, hiszen önmagáért beszél, és sajnos jellemző művészeink nagy részének „megbecsülésére”. Arra azért kíváncsi lennék, hogy a városunkat elcsúfító, a kilátó fölé emelt krómacélbronz „csodát” is ilyen módon fizették-e ki alkotójának, mely művet egyébként a mai napig nem fejezte be, és arra is, hogy a másik embert így megbecsülő, mások munkáját így értékelő emberek, hogyan dolgozhatnak városunk vezetésében. (Péter) tő című regénye kapcsán elemzik. Újabb részlet olvasható Poszler György kultúrtörténeti esszéjéből - ezúttal a keresztény Mária-kultusz és az erotika kapcsolatáról. Forgács Éva a pécsi Keserű Ilona és a Párizsban élő Csernus Tibor egy-egy kiállítását méltatja. Loconcz Alpár jugoszláviai szemléjében az egyes nemzeti kultúrák változó viszonyairól ad hírt. Dérczy Péter állandó rovatában Petri György hosszú illegalitás után megjelent verseskötetét méltatja, Beck András Nádas Péter új esz- székönyvét, Károlyi Csaba pedig Ze- lei Miklós novelláskötetét elemzi. A számot Keserű Ilona grafikái illusztrálják és a Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt. támogatásával jelent meg. Külön érdekessége, hogy a szedés - most először - a Jelenkor Kiadónál számítógépen készült, a nyomda csak a sokszorosítás munkáját végezte. Erdély veszélyeztetett öröksége Az emberiség egyetemes kulturális örökségéért érzett felelőség és aggodalom jegyében Erdély veszélyeztetett öröksége címmel nemzetközi vándorkiállítás nyíll szeptember 11-én az Országos Műemlék Felügyelőségen. A Románia építészeti értékeit és kulturális emlékeit felelevenítő kiállítást Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg.
