Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-20 / 222. szám
1989. szeptember 20. ^PÜJSÄG 5 El kell árulnom egy műhelytitkot a kedves olvasóknak. Ha ugyan ez egyáltalán titok. Amikor az ember ír, akkor olyan hátsó gondolata is van, hogy érzelmeket, indulatokat váltson ki. Ez néha meglepő módon sikerül. Eléggé hosszúra nyúlt pályafutásom során kaptam már levelezőlapot, mely máig is legféltettebb kincseim közé tartozik. így kezdődött: „Ordas! Maga menjen az erdőbe csaholni, oda való!” Egy másikban azt a lehetőséget helyezték kilátásba, hogy szétrúgják az ülepemet, miként tyúk a töreket. Se a csaholás, se ez nem történt meg, ami természetesen nem biztos, hogy csak meglehetős testsúlyomnak és valamikor eléggé elfogadható testi erőmnek volt köszönhető. A kiváltott indulatok, sajnálatos módon többnyire névtelen levelek formájában jutnak tudomásomra. Ami már csak azért is bánattal tölt el, mert a névvel jelzettekre minden esetben válaszolok. Gyűjteményemben van ilyen levélváltásokról több dokumentum is. Nem győztük meg egymást ellenlábasaimmal, de legalább jól odamondogattunk kölcsönösen. Ami jót tesz a kedélyállapotnak és az emésztésnek. Furcsa módon még sosem kaptam indulatokat tükröző sorokat azért, ami bizonyára előfordult. Arra gondolok, hogy valakit messze érdemein túl dicsértem. Ezt egyetlen áldozatom se kifogásolta, pedig ha hibáztam, akkor hibám forrása az előbbiekével teljesen azonos volt. Az újságíró ugyanis megjelenik valahol és Indulataink igyekszik tájékozódni. Miért munkálna benne ennek ellenkezője, tehát a legjobb szándéka szerint. Régtől vallom, hogy a hibákat nem kell keresni, úgyis szemközt ugranak az emberrel. Csakhogy nem lévén helybeli, velem együtt minden kollégám az odavalósiak tájékoztatására van utalva. Akik - fogalmazzunk finoman - nem mindig tárgyilagosak. Később azonban néha visszataszítóan vadak is. Nemrégiben a nekem személyesen is tetsző és rokonszenves Medinával bajlódtam. Nacionalista dühöt fröcsögő leveleket kaptam már ez ügyben, nem is keveset. Miért írtam megyénk egyetlen délszláv kisebbségéről sok jót, amikor semmivel sem különbek, mint a magyarok. Noha utóbbiak vannak többen, amit mellékesen szólva senki nem vitatott. Mások - például egy telefonhívó is - azt kifogásolták, hogy a helyi Szőlőhegynek miért nem szenteltem figyelmet. A szőlőhegyiekről csakugyan nem írtam, de majd egyszer megteszem. Ha ki nem vernek onnan. Addig is egyre szilárdabbá váló módon változatlanul gomolyog bennem az a vélemény, hogy az esetek többségében azokat a tetteket illik számon kérni valakin, melyeket elkövetett. Amelyeket nem, azokat csak módjával. Persze indulatokkal is, hiszen ha ilyeneket az ember, némi felelősség tudattal, lábra keltett, akkor talán nem élt hiába. Amiben szívesen hinne: ORDAS IVÁN Visszhang Nem tervezik a vasútvonal megszüntetését Lapjuk 1989. augusztus 17-i számában megjelent „Meditáció vonatügyben” c. cikkben foglaltakra az alábbi tájékoztatást adom: Budapest-Paks között közvetlen, átszállás nélküli összeköttetés 2 pár gyorsvonattal 1979 májusában létesült. Az atomváros fővárosi összekapcsolása azt követően valóban a cikkben leírtak szerint alakult. Ennek okaként két körülményt kell megemlíteni. Egyrészt a fizető utasforgalmunk Paks állomáson számottevően csökkent, a csökkenés mértéke 1988- ban 1985-höz képest meghaladja a 40 százalékot. Másrészt a jelenlegi nagyszámú és kedvező időbeli választékot nyújtó Volán-járatok lényegesen jobb lehetőséget biztosítanak, mint a korábban volt közvetlen gyorsvonatok. A cikkben „BIZMUT” névre keresztelt csehszlovák beszerzésű Bz-motorok az 1930-as évek elején gyártott Ganz-motorokat váltotta fel, s vitathatatlanul kedvező jninőségi változást idézett elő a gyenge forgalmú mellékvonalainkon. Egyébként a motor 70 km/órás sebességű közlekedésre alkalmas, s az adott időpontban keleti relációban csak ilyen motorok beszerzésére nyílt lehetősége a MÁV-nak. Nyilvánvalóan egy Trabant műszaki paraméterei sem egyeznek meg pl. a Mercedesével. A paksi közvetlen vonatok megszüntetése a felsorolt öt város közül nem érinti hátrányosan Érd és Százhalombatta lakóit, ahol az elővárosi forgalom megfelelő eljutást biztosít, míg Dunaújváros fővárosi forgalmára három közvetlen személyvonatpár áll rendelkezésre. Az említett vasútvonalon a személyforgalom korlátozását, esetleges megszüntetését nem tervezzük. Busch Károly, a Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága igazgatóhelyettese Fotó: Tilinger Sándor Híres nevek viselői Mottó: Az egész ember az, aki egyszeri és megismételhetetlen. Hangját, mozdulatait, tulajdonságait átörökítheti utódaira, nevével még évszázadok múltán is találkozhatunk. Velük a névrokonokkal. Szilágyi Erzsébet (? - 1483) Hunyadi Jánosnak, a 15. sz. európai történet kiemelkedő alakjának, a híres törökverőnek a felesége. Édesanyja annak a Mátyás királynak, akit a utókor még a mai napig is igazságos Mátyásként emleget. Szilágyi Erzsébet neve Arany János: Mátyás anyja c. költeményéből lett népszerű. Szimbólummá vált. Az aggódó, a fia életéért remegő anyában olyán erő lakozik, amely nem ismer tért és időt, mert a leghatalmasabb, az anyai szeretet táplálja, az a szeretet, amely csodákra képes. Szilágyi Erzsébet, Alsónána, Petőfi utca 23. Az évek kitörlik emlékezetünkből azokat a neveket, eseményeket, amelyek kevésbé fontosak. Volt általános iskolai osztálytársaim nevére jól emlékszem, arcuk még fel-felde- reng előttem, de azt, hogy mi volt szüleik neve, már elmosták az évtizedek. Csak egyet nem. Mert, hogy is lehetne egy olyan szép nevet elfelejteni. Öt testvér válaszolhatja arra a kérdésre, hogy anyja neve: Szilágyi Erzsébet. Alsónánai otthonában kerestem meg Erzsi nénit. Haja hófehér, de termete a rengeteg munkától, a gyermekneveléstől, a betegségtől sem tört meg. Tartása olyan, mint ahogy gyermekkoromból emlékeztem rá: egyenes és büszke. Süteményt süt, másnap üdülni viszi unokáit, „jó lesz ott egy kis hazai”, mondja. Mikor elmondom, azért jöttem, hogy beszélgessünk a nevéről, elmosolyodik. Ő már megszokta.- Füzesgyarmaton, ahová való vagyok nem volt érdekes a nevem, sok A híres törökverő felesége: Szilágyi Erzsébet Az alsónánai Szilágyi Erzsébet Szilágyi volt. Később az iskolában és a munkahelyemen láttam, hogy mindig felkapják a fejüket az emberek, ha kimondom. Egyszer a bátaszéki takarékpénztárban a pénztáros rám nézett és ahogy kimondtam a nevemet, a vers folytatásával válaszolt „levelét megírta”. Jót nevettünk mind a ketten. Szeretem a nevemet és ezért nem vettem fel a férjemét. I^dig ez abban az időben még ritka volt. Úgy éreztem, hogy akinek ilyen nevet adott a sors, meg a szülei, az köteles azt büszkén viselni. SAS ERZSÉBET Megjöttek a fiatalok A szerelem és a féltékenység Róza néni boldog. Újságolja mindenkinek, aki esetleg nem tudná még, hogy vasárnap vendégei voltak. Itt volt a fia és a menye. Nem is volt ünnep, még csak születésnap vagy névnap sem, a karácsony is messze még, mégis eljöttek. Jól be is ebédeltek, mert bizony éhesek voltak, és még beszélgettek is vele. Beszélgettek még ebéd után is vagy egy órácskát, elmesélték, hogy új konyhabútort vettek, s hogy remélik, majd jövő tavaszra feljön a mama a városba és megnézi. Azt is elmondták, hogy milyen szépen halad a nagyobbik fiú a matematikában, s hogy a kisebbik is tudja már kezelni a számítógépet. Róza néni éppen erről mesélt már vagy a tizedik szomszédnak, amikor az megkérdezte:- Jó, jó, rendben van, hogy mindezt elmesélték, de mit meséltek a gyerekek, a fiúk? Róza néni furcsán nézett rá:- A fiúk? Hát a fiúk azok nem voltak itt.- Hát miért nem hozták őket? Hiszen nyáron sem nyaralt itt egyik sem úgy, mint régebben, amikor még kicsik voltak! Róza néni elgondolkodott: csakugyan, miért nem hozták a fiúkat? Ö ugyan kérdezte őket, de kitértek a válasz elől. Ugyanígy kitért most ő is a válaszadás elől a szomszédasszonya ismételt kérdésére. Mert rájött valamire. Azért nem hozták a fiúkat, mert akkor nem tudták volna úgy megpakolni a kocsinak nemcsak a hátulját, de a hátsó ülését is téli krumplival, hagymával, almával. Lehet, hogy tán csak ezért jöttek? De hiszen, nem is kértek, inkább szabadkoztak, hogy ugyan, anyuka, ne pakoljon már annyit. De akkor miért volt letakarva már jó előre a kocsi hátsó ülése azzal a rossz pokróccal? (sárdi) Ahogy „nincsen rózsa tövis nélkül”, valóban annyira hozzá tartozik a szerelem érzéséhez a szenvedés, melynek egyik forrása a féltékenység. Ez a „tövis” fájdalmasan megszúrja a másikat, de megseb- zi vele saját magát is, gyakran keserűvé torzítja az édes érzést. Szellemesen világítja meg a féltékenység lényegét egy német szójáték: Die Eifersucht ist eine Leidenschaft, die mit Eifer sucht, was Leiden schafft. (A féltékenység olyan szenvedély, mely hévvel keresi azt, ami szenvedést okoz.) Szerencsére nem feltétlen velejárója a szerelmes állapotnak a féltékenység - hiszen sok emberpár szerencsésen megússza enélkül -, de mégiscsak a szerelem lényegéből fakad. Az igazi szerelem jellemzője a kizárólagosság és felcserélhetetlenség érzése és kívánsága; az, hogy „csak ő kell és senki más”, őrá viszont teljes egészében igényt tart a partner, nem tud és nem akar osztozni mással. Amíg az ember - főleg serdülőkorban, ifjúkorban - bizonytalan az érzéseiben, amikor egyik nap az egyik barát, másik nap a másik felé vonzódik jobban, amikor sokáig töpreng azon, melyiket is válaszsza - addig valószínűleg nem is igazi még a szerelem. A baj ott kezdődik, hogy míg a másiktól kezdettől megkívánja az ember a kizárólagosságot, a hűséget, addig saját magánál nem veszi olyan szigorúan, ha kedves pillantást vet másra is. Ez felszíthatja a partner féltékenységét, még ha a szó szoros értelmében igazi oka nincs is rá. Súlyosbíthatja a problémát a barátok ugratása, a barátnők aggodalmaskodása. Sokszor maga a társ viselkedik szándékosan úgy, hogy féltékenységet keltsen, lányok körében ez sajnos igen gyakori, így akarván felhívni magukra egy fiú figyelmét, vagy fokozni párjuk szerelmét. Ez így - hamis módon - egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel jár, mindenesetre felébreszti a féltékenység „zöld szemű szörnyét”, ez pedig senkinek sem jó. Szélsőséges esetben a féltékenység kórossá fajulhat, betegséggé fokozódhat, leginkább férfiaknál. Sok lány és asz- szony szenved attól, hogy a partnere állandóan apró jeleket keres rajta és a lakásban, és ezeket hűtlensége bizonyítékaiként magyarázza. A bizalmatlanság, gyanakvás hamarosan tönkreteszi a kapcsolatot. A féltékeny ember általában új kapcsolatában is gyanakvó és óvatos marad. Pedig bizalom nélkül nyomasztó a légkör, több lesz a kapcsolatban a kellemetlen óra, mint a kellemes perc. A szerelem és a féltékenység olykor egyenes arányban áll egymással, máskor ellenkezőleg, fordított az arány. A kapcsolat elején általában az előbbi jellemző, tehát minél jobban szereti a párját, annál inkább fél az elvesztésétől. Ha bizonytalan, önmagát leértékelő, szorongó emberről van szó, még erősebben. Ahogy hűl az érzelem hőfoka, enyhül a féltés is. Más esetekben viszont fordítva, éppen a hűlő szerelem helyét foglalja el a puszta féltés. Lehet, hogy saját önigazolási vágya táplálja, a féltékenységgel mintegy bizonyítani akarja, hogy még szereti partnerét. Lehet az is, hogy az irigységhez hasonló érzés munkál benne. Amíg szerelem lesz a világon - reméljük, örökké -, addig a féltékenység sem hal ki teljesen, és persze, a hűtlenség sem. A saját lelki egyensúly és a párkapcsolat harmóniája érdekében azonban mindkét félnek jobb lenne, ha mellőzni vagy legalább enyhíteni tudná a féltékenység érzését. DR. IGNÁCZ PIROSKA Az új biztosítási formáról Már tavaly sokat hallottunk az új biztosításról, de azt hiszem, e sorok olvasásakor sokan ébrednek rá arra, hogy még nem kötötték meg a nagyobb biztonságot nyújtó szerződést. Pedig éppen a betörések nagy száma miatt érdemes vele igyekezni. Ehelyütt csak a leglényegesebb szempontok kiemelésére van lehetőség. Melyek az alapbiztosítások? Az épületbiztosítás (személyi tulajdonban álló épületekre, nyarafókra, hétvégi házra, tanyára, melléképületekre, istállókra, garázsra, kamrára, ólra, terménytárolóra stb.) lakásbérlemény-biztosítás (a bérlakások biztosítására), ingóságbiztosítás (a lakásban tartott ingóságokra), valamint a felelősségbiztosítás. Érdemes foglalkoznunk az alulbiztosítás fogalmával. Ha a biztosított által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az újraépítés (újrabeszer- zés) költsége, alulbiztosítás jön létre. Kár esetén a biztosító csak olyan arányban fizet, ahogy a biztosítási összeg a tényleges újraépítés (újrabeszerzés) költségeihez aránylik. Amíg a szerződésünk fennáll, érdemes a-’ "ionnan szer értékű tárgyakról egy írásbeli nyilatkozattal a biztosítót értesíteni, különben bekövetkezhet az alulbiztosítás. Az ingó- ságbiztositásnál kétféle vagyoncsoportot különböztetünk meg. Az elsőbe tartozik a nemesfémek, a drágakő, az igazgyöngy, a bélyeg- és éremgyűjtemények, a képzőművészeti alkotások, a valódi szőrmék, a kézi csomózású vagy szövésű keleti szőnyegek és az antik bútorok. Minden más, így a háztartási gépek, szórakoztató elektronikai cikkek is a második vagyoncsoportba tartoznak. Az első vagyoncsoportba tartozó tárgyakról jó tudni: betöréses lopás esetén a nemesfémekben, ékszerekben, valamint a bélyeg- és műgyűjteményekben keletkezett kárt a biztosító maximum százezer forintig, biztonsági zár alkalmazása esetén ötszázezer forintig téríti meg. Ha a felsorolt vagyontárgyakat beépített páncélkazettából vagy páncélszekrényből tulajdonították el, a biztosító a kárt a biztosítási összeg erejéig teljesen megtéríti. Tehát felesleges az élcelődés, hogy úgyis mindegy az óvatoskodás, hiszen egy jobb betörő páncélkazettával, páncélszekrénnyel együtt viszi el az értékeket. Az alapbiztosításokon kívül kiegészítő biztosításokra is lehet szerződést kötni. Ezek a következők; vízkárbiztosítás, üveg biztosítás, mezőgazdasági kistermelői biztosítás, baleset-biztosítás. A felelősségbiztosításról csak annyit jegyzünk meg, hogy az általunk másnak okozott károkért vállal felelősséget, ilyenkor a biztosító fizeti a szerződési megállapodás szerint. A biztosítási díj a biztosított kívánsága szerint igénybe vett biztosítási mérték szerint alakul. Ezt az üzletkötővel közösen kiszámíthatja a biztosítást kötő. K. É.
