Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-19 / 221. szám
1989. szeptember 19. 2 tfÉPÜJSÁG Helyreállított diplomáciai kapcsolatok (Folytatás az 1. oldalról.) helyreállítottuk a Magyar Népköztársaság és Izrael állam között a diplomáciai kapcsolatokat. Ez több dolgot fejez ki. Egyrészt példája annak az új gondolkodásmódnak, amely nemcsak a magyar kormány politikájában, hanem a nemzetközi életben is mind nagyobb teret nyer. Ennek jegyében képesek vagyunk túllépni a múlt tévedésein és előítéletein. Kifejezi azt is, hogy Magyarország és Izrael között, népeink között széles körű kapcsolatok vannak. Egyben tükrözi azt a szimpátiát, azt a rokonszenvet, amelyet egymás iránt érzünk. Meggyőződésem, hogy az érdekképviseleti hivatalok létrehozása óta történt események a magyar -izraeli kapcsolatokban jól demonstrálták ezt a kölcsönös érdeklődést. Mose Arensz válasznyilatkozatában kifejtette:-Az az érzésem, hogy a most aláírt dokumentum - amely alapján teljes diplomáciai kapcsolatot létesítünk Magyarország és Izrael között - történelmi jelentőségű okmány. Úgy vélem, erre a pillanatra történelmi perspektívából kell tekintenem - Magyarország és Izrael, a magyar nép és a zsidó nép kapcsolatainak története nézőpontjából. Közismert, hogy e kapcsolatok múltjában szomorú fejezetek is voltak: a háború utolsó hónapjaiban szinte teljesen kiirtották azt a nagy zsidó közösséget, amely a II. világháború előtt Magyarországon élt. A túlélők nagy része jelenleg Izraelben él.- Úgy vélem, ma megvetettük az országaink, népeink közötti erős baráti kapcsolatok alapjait. Meggyőződésem, hogy a magyar kormány döntése a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról olyan lépés volt, amelyhez meglehetős bátorságra volt szükség. Izraelben úgy értékeljük a döntést, mint a mai magyar vezetést jellemző bátorság megnyilvánulását. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a délutáni órákban fogadta az izraeli külügyminisztert a Parlamentben. Az izraeli külügyminiszter magyarországi látogatásának befejeztével tegnap délután elutazott hazákból. Kultúrpolitika, gyógyszerforgalmazás, adó, vízlépcső Az MSZMP kétmilliárd forint értékű vagyont ad át a kormánynak (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt követően elfogadták Tölgyessy Péter javaslatát, hogy a középszintű megbeszélésen a különböző kérdéseket megvitató bizottságok sorrendjében haladva tárgyalják a vitás témákat. Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban rövid vita után a felek elfogadták, hogy az alkotmánybírákat a parlament kétharmados, minősített többséggel válasza meg. Egyetértés mutatkozik a felek között abban is, hogy fel kell állítani az állampolgári jogok szószólójának (ombudsman) intézményét. Ezzel kapcsolatban áz MSZMP részéről Somogyvári István elmondta, hogy a tervek szerint január 1- jétől megszűnik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Ennek gazdasági feladatait átveszi a Legfőbb Állami Számvevő- szék, de egyéb hatáskörének ellátásával indokolt az állampolgári jogok szóvivőjét megbízni. Mindehhez az EKA annyit tett hozzá, hogy az általános ombudsman mellett szükség lesz más ombudsma- nokra is. Közöttük megemlítette a kisebbség-, a környezet- és az adatvédelmi szószólót. A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban a középszintű tárgyaláson továbbra sem közeledtek az álláspontok abban a tekintetben, hogy hivatalba lépéséig ki lássa el az államfői teendőket. Az MSZMP azt javasolta, hogy az alkotmánymódosítás hatályba lépésekor szűnjék meg az Elnöki Tanács, ám az új köztársasági elnök megválasztásáig az ET elnöke végezze az államfői feladatokat. Ezt a megoldást a Harmadik Oldal is támogatta, az EKA azonban kitart amellett, hogy az átmeneti időszakban az Elnöki Tanács megszüntetését követően a parlamenti elnök gyakorolja a szűkített államfői jogkört. Mindezt azzal támasztották alá, hogy az ET feloszlatása után az Elnöki Tanács elnökének megbízása az államfői jogkörrel megkérdőjelezné a tárgyaló felek hitelképességét, amennyiben a problémára közjogi megoldást keresnének. Kifejtették: nem vitatják, hogy az Elnöki Tanács jelenlegi elnöke esetében köz- tiszteletben álló személyről van szó, de •nem szegélyben kell gondolkodni, hanem tiszteletben kell tartani az alkotmánymódosítás szellemét. Lényegében konszenzus született a párttörvényről. Az eltérő véleményt az EKA külön nyilatkozatban teszi majd közzé, a parlament elé kerülő törvénytervezetben pedig a vitás kérdésekben alternatív javaslatot terjesztenek elő. Megállapodás született arról, hogy az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jétől kezdi meg működését, valamint arról is, hogy az alkotmánybírák maguk között választják meg az Alkotmánybíróság elnökét. Konszenzus született abban is, hogy a későbbiekben megválasztandó alkotmánybírák csak azzal a feltétellel tölthetnek be ilyen tisztségeket, ha megválasztásukat megelőző négy évben nem láttak el vezető közhivatali funkciót, valamint nem voltak valamelyik párt tagjai. Ez a szabály azonban csak a harmadik ciklusban megválasztandó négy vagy öt alkotmánybíróra, illetve az azt követő időszakra vonatkozik majd. Végezetül az Ellenzéki Kerekasztal bizalomnövelő állás- foglalásnak nevezte az MSZMP-nek a Munkásőrségre vonatkozó javaslatát, azt tudomásul vette, de fenntartotta eredeti álláspontját. A középszintű háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások befejeztével az esti órákban kezdődött meg a parlamentben a plenáris ülés, amely elsőként a hét végén ülésezett szakértői bizottságok mmunkájának eredményeit tekintette át. Az ülés lapzártakor még tartott. A La Repubblica Jelcinről (Folytatás az 1. oldalról.) különböző hatóságokat rábírná érprobléma - köztük nem utolsósorban a cigány- kérdés - súlyának megfelelő kezelésére. A legnehezebb feladatok között említette a sporttal kapcsolatos tennivalókat, mondván: az eddigi sportbürokrácia leépítése nagy figyelmet kíván azért, hogy a tömeg- és diáksport megkapja megfelelő rangját akár úgy is, hogy a támogatást a versenysporttól fogják elvonni. Glatz Ferenc szólt arról is, hogy a minisztérium milyen intézkedéseket kíván életbe léptetni a „kultúrszenny” visszaszorítására, lehetőleg nem adminisztratív intézkedéseket életbe léptetve. Kifejtette annak szükségességét is, hogy új módon kívánják a támogatásokat elosztani a kulturális szféra - a film és a könyvkiadás - jelenleg rendkívül elbürokratizálódott intézményrendszerének. Felvillantotta azokat az elképzeléseket is, amelyekkel a kulturális lapok finanszírozását kívánják megoldani. A szociális és egészségügyi bizottság tagjai a hazai gyógyszerforgalmazás és -támogatás megújítására kidolgozott javaslatokat vitatták meg. A polémiában központi helyet foglalt el a magángyógyszertárak létesítésének kérdésköre. Erről dr. Csehák Judit, a tárca vezetője ki-’ fejtette: az egészségügyi kormányzat nem az egészségügyet akarja reprivatizálni, hanem azt szeretnék elérni, hogy szabályozott keretek között legyen mód törvényesen vállalkozni azzal a javaslattal, amely azt szorgalmazza, hogy a hiánygyógyszereket valutáért árusítsák. Ugyanakkor hozzátette, hogy a gyógyszerészeiben is szeretnék alkalmazni az indokolt liberalizálást. A szakbizottság ülésén elhangzott, hogy a gyógyszeripar újabb termelői áremelést jelentett be hétfőn, ez alkalommal 10 százalékosat. Jelenleg folyik az áralku. Az Országgyűlés reformügyi bizottsága az adótörvények módosításáról értekezett. Békési László pénzügyminiszter bejelentette, hogy nem kerül októberben a parlament elé a kormány javaslata az adótörvények módosításáról. A törvény- javaslatok előkészítését olyan erőteljes vita kíséri, hogy a kormány időben nem tud elkészülni a munkával. így várhatóan csak novemberben születik majd parlamenti döntés. A pénzügyminiszter szerint az eddigi előkészítő munka során kudarcot vallott a kormánynak az á törekvése, hogy jelentősen csökkentsék az adórendszerben meglévő preferenciákat, s így tegyék lehetővé az adóterhek lefaragását. Eddig a kormány szinte valamennyi preferencia eltörlésére vonatkozó javaslata megbukott. A változtatásokkal kapcsolatban egyébként a pénzügy- miniszter elmondta, hogy az általános forgalmi adó rendszerben egyszerűsítéseket terveznek. A javaslatban a vállalkozási nyereségadó csökkentésével számolnak. Lényeges változásként említette, hogy az állami vállalatoknál és szövetkezeteknél bevezetik a vagyon utáni oszta- léki fizetés kötelezettségét. Az osztalékfizetés alapja az adózott nyereség lesz, mértéke 18 vagy 20 százalék. A lakosságot leginkább érintő személyi jövedelem- adó rendszer alakulásáról elmondta: a kormány eredetileg úgy tervezte, hogy az idei jelentős bérkiáramlás miatt jövőre szükségessé válik az adóterhek növelése, ám úgy tűnik, ez nem fog megvalósulni. A pénzügyi kormányzat a parlament elé olyan javaslatot terjeszt, amely a jelenlegi adószint megőrzését tűzi ki célul. Ösztönözni kívánják viszont a lakossági befektetéseket, ezért az új befektetések 30 százaléka levonható lesz a személyi jövedelemadóból a törvényjavaslat szerint. A Bős-Nagymarossal foglalkozó ad hoc bizottság ülésén Udvari László, a vízlépcsőrendszer építésének kormánybiztosa kiemelte: jelenleg a legszélesebb körben támogatott megoldási forma, hogy a magyar fél kezdeményezze az államközi szerződés módosítását, a bősi erőmű csúcsrajáratásának, s a nagymarosi létesítmény építésének elhagyását, s Bősnél az alapüzemmódú működtetést. E változat mellett az MTA, a független szakértők köre és különféle társadalmi mozgalmak nagy része foglalt állást. Ellenzi viszont ezt a formát, s az eredeti koncepció megvalósítását tartja célszerűnek a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium az OVIBER-rel együtt. Mindkét szakmai kör jelentős elemzésekkel rendelkezik. Udvari László rámutatott, a kormány továbbra is felelőssége tudatában elsősorban az ökológiai követelményeknek maradéktalan érvényesítésére helyezi a hangsúlyt. Az ad hoc bizottság tájékoztatót hallgatott meg a csehszlovák országgyűlés bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos úgynevezett 87. számú határozatáról, és úgy foglalt állást ebben a kérdésben, hogy csak az októberi ülésszakot követően válaszoljanak. Egy „féktelenül költekező, részeges duhaj" mulatozásainak sorozataként mutatja be Borisz Jelcin egyesült államokbeli útját cikkében az olasz La Repubblica, amelynek írását rövidítés és kommentár nélkül ismerteti a hétfői Pravda. A Szovjetunióban nagy népszerűségnek örvendő, mintegy hatmillió szavazattal népi küldötté választott Borisz Jelcint (akitől persze nem áll távol a népszerűségre való tudatos törekvés sem) az olasz újságíró kultúrálatlan, az anyagi javaktól megrészegült italozóként festi le. A cikk szerzője tudni véli, hogy szállodai magányában hány üveg whiskyt iszik meg, mennyit eszik, és hány előre szervezett programról marad le emiatt. Összeszámolta, mit vásárolt, és azt is, hogy milyen pénzből tette mindezt: az újságíró szerint az előadásaiért kapott napi Thatcher Tokióba utazott Margaret Thatcher brit kormányfő hétfőn Japánba utazott. A miniszterelnök asszony négynapos tokiói hivatalos látogatását követően felszólal a Nemzetközi Demokratikus Unió Japánban sorra kerülő konferenciáján, eszmecserét folytat a szintén résztvevő Dán Quayle amerikai alelnökkel, majd útban hazafelé Moszkvában találkozik Mihail Gorbacsov szovjet államfővel. Londoni értesülések szerint Thatcher asszony mind hivatalos tokiói tárgyalásai, mind a japán ipar és üzleti élet vezetőivel tervezett megbeszélései során szorgalmazni kívánja a japán piac fokozottabb megnyitását a brit áruk előtt. A fejlett tőkés országok konzervatív, kereszténydemokrata és centrista pártjait tömörítő Nemzetközi Demokratikus Unió tanácskozásán a brit kormányfő az utóbbi évtized nyugati gazdasági sikereit készül méltatni, amelyek, megítélése szerint „azt eredményezték, hogy a szocialista és kommunista országok mindinkább a piacgazdaságban látják a boldogulás egyetlen lehetőségét”. A moszkvai szovjet-brit csúcstalálkozó kapcsán a konzervatív kormányzathoz közel álló The Daily Telegraph hétfői vezércikkében hangoztatta: „amióta Thatcher asz- szony és Gorbacsov úr alig néhány hónapja Londonban tárgyalt, rendkívülien felgyorsult a Szovjetunióban és Kelet-Euró- pában végbemenő változások üteme, így felbecsülhetetlen jelentősége van annak, hogy a kormányfő most első kézből értesül arról, miként értékeli ezeket a szovjet államelnök. Hasonlóképpen hasznos lesz a szovjet elnök számára az az értékelés, amit a legrégebben hivatalban lévő nyugati vezető ad majd a demokrácia irányában ha: ladó lengyelországi és magyarországi fejleményekről.” Több vezető napilap - így a Financial Times és a The Independent - arra hívta fel a figyelmet, hogy Thatcher asszony elutazásával egyidejűleg kezdődik meg az Egyesült Államokban a következő Bush-Gorba- csov találkozót előkészítő szovjet-amerikai külügyminiszteri megbeszélés. harmincmillió lírából, amit az AIDS elleni küzdelemre ajánlott föl. Az utazással egyedül az újságírókat bűvölte el, akik igazi csemegeként idézik mondásait - Írja. Azt azonban nem említi, hogy a képviselő sokat idézett véleménye, amely gyökeres változások híján „alulról jövő forradalmat” jósol, nem az amerikai utazás alkalmára készült, hanem a politikus moszkvai beszédeiből már jól ismert álláspont. Az újságíró véleménye szerint Borisz Jelcin nem veszi észre a New York járdáin éhen halókat, hanem inkább a negyvennyolcmillió szovjet szegényről beszél. Szerinte George Bush bánta azt a pár percet, amit kénytelen volt a képviselő fogadására szánni, és kellemetlen volt az is, hogy a szovjet politikus állandóan pénzt kért az átalakítás támogatására. A Magyar Nemzeti Bank valuta(bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 9258,73 9831,43 ausztrál dollár 4617,15 4902,75 belga frank 144,11 153,03 dán korona 776,02 824,02 finn márka 1339,13 1421,97 francia frank 893,89 949,19 görög drachma a/b 34,85 37,01 holland forint 2674,89 2840,35 ir font 8040,57 8537,93 japán yen (1000) 405,48 430,56 kanadai dollár 5021,88 5332,52 kuvaiti dinár 19 808,43 21 033,69 norvég korona 829,20 880,50 NSZK márka 3014,35 3200,81 olasz lira (1000) 42,01 44,61 osztrák schilling 428,31 454,81 portugál escudo 36,03 38,25 spanyol peseta 48,34 51,32 svájci frank 3492,60 3708,64 svéd korona 894,56 940,99 USA dollár 5952,43 6320,63 ECU (közös piac) 6257,82 6644,90 jugoszláv dinár csekk (10 000)/b 18,43a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 35,89 35,97 jugoszláv dinár esek (10000) 18,98 Figyelemre méltó, hogy a Pravda még sosem közölt szovjet politikusról külföldön megjelent írást rövidítés nélkül. Igaz, hogy az elmúlt hetekben egyes központi sajtóorgánumok a szovjet belpolitikai élet időszerű kérdéseire reagáló nyugati cikkeket ismertetnek: rendszeresen nyugati újságírók tollából figyelmeztetik a nemzeti önállóságra törekvő balti államokat. A La Repubblica cikkéhez hasonló hangvételű, olcsó poénokra építő irományt a Pravda azonban eddig még nem közölt ismert szovjet közéleti emberről. Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő hétfői sajtókonferenciáján tartózkodott a. cikk megállapításának kommentálásától, de visszautasította Borisz Jelcinnek azt az állítását, hogy a diplomaták egymást akarják becsapni, ő viszont az igazság nagykövete. A közélet hírei Az MSZMP Bonyhád Városi Bizottsága szeptember 23-án 9 órára hívta össze a városi pártértekezletet a bonyhádi Ili. Számú Általános Iskola aulájába. Az MSZMP Bonyhád városi és városkörnyéki programját, valamint az MSZMP programnyilatkozatának és szervezeti szabályzatának tervezetét vitatja meg a 92 küldött. A pártértekezlet minden MSZMP-tag számára nyilvános, a pártbizottság várja az érdeklődőket. * Az Összefogás az MSZMP megújításáért mozgalom 1989. szeptember 21 -én, 14.30 órakor aktívaülést tart Szekszárdon az MSZMP Oktatási Igazgatóság nagytermé- bei*i..(Szekszárd, Mártírok tere 15/17.) Az aktívaülésen az MSZMP programnyilatkozat-tervezetének vitájára kerül sor. Vitaindítót tart: Loránd Károly, az Országos Tervhivatal munkatársa. Várjuk az alapszervezetek képviselőit, a különböző munkahelyeken és szervezetekben dolgozó kommunistákat, az új típusú szervezetek tagjait és azokat a párton kívüli szimpatizánsokat, akik az Összefogás- az MSZMP megújításáért mozgalom céljaival egyetértenek és segíteni kívánják, hogy a mozgalomnak olyan álláspontja alakuljon ki az MSZMP programnyilatkozatáról, amely a párttagság véleményét tükrözi. * Találkozóba szekszárdi kongresszusi küldöttekkel^|.mSZMP kongresszusának Szekszárd városi küldötteivel találkozhatnak az érdeklődő párttagok szeptember 20-án és 27-én 16 órától a párt megyei székházának második emeleti tanácstermében. Az első beszélgetés fő témaköre az új alapszabály tervezete, a másodiké pedig a programnyilatkozat és a személyi kérdések. A szekszárdi városi televízióban szintén 27-én fél hét órai kezdettel lesz kerekasz- tal-beszélgetés a kongresszusi küldöttek részvételével. A találkozókra minden párttagot szeref- tel és érdeklődéssel várnak.
