Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-18 / 220. szám

1989. szeptember 18. / TOI NA \ 2 NÉPÚJSÁG Különböző nézetek - közös cselekvés (Folytatás az 1. oldalról.) két, funkciójukat, új vállalásaikat a nem­zet, az ország megújításáért. Valami mást akar. Tartalmat adni - ha teheti, éppen a néppel összefogva - annak a szándék­nak, hogy az is jelen lehessen ebben a politikai átalakulásban, aki ma még nem tudja eldönteni, hogy pártokhoz csatla­kozzon-e. A demokratikus átalakulás békés úton példátlan a magyar történelemben, de Kelet-Közép-Európa történelmében is. Ezért ez a mozgalom - elismerve más kezdeményezések jelentőségét - min- dekelött új dimenziójával kívánja megkü­lönböztetni magát a társadalomban. Cselekvési lehetőséget kíván teremteni a ma még hallgató népnek, hiszen egy le­sütött szemmel járó társadalomnál ve­szedelmesebb dolog nincs a békés át­menetben. Pozsgay Imre végezetül arról szólt hogy a DMM elhatárolja magát minde­nekelőtt azoktól, akik a visszarendező­dést akarják, ám azoktól is, akik az elmúlt korszak értékeiből csupán a pártérde­kük szerinti értéket tudják felfedezni. Az alakuló ülést táviratban üdvözölte Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Németh Miklós miniszterelnök levelet küldött az alakuló közgyűlés résztvevőinek. Ebben egyebek közt azt irta, hogy hazánkban a politikai, társadalmi és erkölcsi válság az utóbbi hetekben sajnos aggasztóan to­vább mélyült. Egyre több a türelmetlen indulat, a szélsőséges megnyilatkozás és egyes politikai csoportok a hatalom kizárólagos megragadására töreksze­nek. Magyarország a több mint egy éve megnyílt út elágazásához érkezett. Lehet, hogy ezekben a hetekben, illetve napok­ban dől el, hogy ki tudjuk-e használni pá­ratlan történelmi esélyünket a demokrati­kus jogállam megteremtésére, vagy olyan konfliktusok sorozata tör ki, amely beláthatatlan időre visszaveti fejlődésün­ket, eltorlaszolja számunkra Európához és a világhoz vezető utat. Ebben a helyzetben örömömre szolgál egy olyan politikai erő színre lépése, amely a nemzeti összefogást és egysé­get tűzte zászlajára, s a békés átmenetre mozgósít - írta a kormányfő. A vitában Bihari Mihály politológus egyebek közt arról szólt, hogy a DMM elutasítja a maarxista ideológia uralmát, a bolsevizrnust, a diktatórikus szocializ­must. Mint mondta, a Marxi kommuniz­mus negatív utópia, ezért megvalósítha­tatlan. Szólt arról is, hogy meg kell szaba­dulni az ideológia uralmától, mert reális veszély az egyetlen helyesnek kikiáltott ideológia érvényre jutása. A mozgalom­nak a többi politikai erővel összefogva be kell bizonyítania, hogy nem a nép, a ma­gyarság került válságba. Kosa Ferenc filmrendező azt hangsú­lyozta, hogy az önkényuralomhoz szo­kottak nem akarnak demokráciát, a dik­tatúra haszonélvezői irtóznak a megmé- rettetéstsől. Ezért nagy kérdés, hogy le­mondanak-e békésen kiváltságaikról. Vi­tányi Iván, az Új Márciusi Front tagja rá­mutatott: a DMM nem vetélytárs, mert ugyanazt akarja, mint az UMF, és a politi­kai pálya elég széles, hogy ketten, de akár többen is elférjenek rajta azonos célokkal. Kiemelte: abban bízik, hogy 1956 véres forradalma ufán eljön a mi di­csőséges és győztes forradalmunk. Szo- kolay Sándor zeneszerző szerint éretlen a nép, hogy ilyen nehéz helyzetben ta­nulja meg a demokráciát, ezért van nagy szükség a mozgalomra. Idézte Kodály Zoltánt, aki szerint egyszerre kell ma­gyarnak és európainak lenni. Boda Já­nos Sió menti tsz-elnök arról szólt: tíz éve döbbent rá, hogy a termelőszövetkezet nemcsak termelőhely, hanem a társada­lom, a politikai és a kultúra műhelye is. A tsz-eknek ezért fel kell használni helyi hatalmi súlyukat a térségek önkormány­zatának megteremtésére, a falvak, váro­sok önszerveződő tevékenységének elő­segítésére. Valamennyi felszólaló hang­jában érezhető volt az aggodalom, de egyúttal reménykedve szóltak a demok­ratikus Magyarország megteremtésének békés lehetőségéről. A nagygyűlés résztvevői ezt követően megalakulnak nyilvánították a Demokra­tikus Magyarországért Mozgalmat, s el­fogadták az alapító nyilatkozatot, vala­mint az ideiglenes működési szabályza­tot. A mozgalom ideiglenes elnökévé köz- felkiáltással Pozsgay Imrét választották meg. Az elnökség tagja lett Bihari Mihály egyetemi tanár, Király Zoltán országgyű­lési képviselő és Vigh Károly a Bajcsy- Zsilinszky Baráti Társaság elnöke. A főtit­kári teendőket Gazsó Ferenc egyetemi tanár látja el. Pozsgay Imre rövid zárszavában a tisztségviselők nevében megköszönte a bizalmat. Hangsúlyozta, hogy megbíza­tásuk ideiglenes jellegű, ennek a folya­matnak a demokratikus lezárása a kül­döttgyűlés feladata lesz majd. A választási harcban a tanácsok ne vegyenek részt! Értekezlet a megyeházán A megye öt városának öt címerét ábrázoló öt subaszőnyeg díszíti a szekszárdi me­gyeháza nagytermét. Az idén városi rangot nyert Tolna és Dunaföldvár jelképe még hiányzik. A faliszőnyegek előtt ül az elnökség: Tamás Ádám megyei tanácselnök, Má­tyás István általános elnökhelyettes, Farkas László szervezési és jogi osztályvezető és Bősz Endréné igazgatási osztályvezető. Szemben a hallgatóság: a megyében mű­ködő tanácsok vb-titkárai, titkársági és hatósági osztályvezetői. Az értekezleten három napirendi pont megtárgyalására került sor. Elsőként Mátyás István tartott átfogó tájékoztatást két kérdésről: a helyi és megyei önkormányzati tör­vénytervezetről, és az országgyűlési választási törvénytervezet előkészítéséről. Többek között az alábbiakat mondta:- Első lépésben talán az lenne jó, ha új alkotmány készülne, és csak aztán az új ön- kormányzati törvény, ami a tanácstörvény helyébe lép. A sorrend nem biztos, hogy ez lesz. A választásokkal kapcsolatban is hasonlóan bizonytalan a helyzet. Fő gond, hogy még nincs időpont. Az előírások szerint a meghirdetést követően 90 nappal tűzhető ki a választás. Tehát ha a mostani országgyűlés meghirdeti, akkor is valószínű, hogy át­csúszik a következő évre. A megyében jelenleg négy választókerület van (Szekszárd, Paks, Bonyhád, Dombóvár). Létre kell hozni mind a négy helyen a választási bizottsá­got, a szakértői bizottságot és a szavazatszámláló bizottságot. Kézben kell tartani az apparátust, működtetni kell a testületet ezekben a nehéz, átmeneti időkben is. A pártok közötti választási harcban a tanácsok ne vegyenek részt! Ugyanakkor esély­egyenlőséget, versenysemlegességet kell biztosítani a küzdő feleknek. Ezután Farkas Lászlótól tudhatott meg a hallgatóság további részleteket, ugyanezen két napirendi ponttal kapcsolatban.- Az önkormányzati törvény alapelvei - mondotta - a népfelség, a pártoktól való semlegesség, az önkormányzati önállóság, a komplexitás, és az, hogy lehetőleg min­den változás helyi, lakossági kezdeményezésekből induljon ki. A valószínűleg megvál­tozó elnevezések: a vb választmány; az elnök polgármester; a vb-titkár hivatalvezető lesz. Alapszabály az önkormányzatoknál, hogy a bevételeikből fedezzék a kiadásaikat. Milyen bevételek lehetnek? Adók, normatív állami támogatások, esetleges céltámoga­tások, hitelfelvételek, kötvénykibocsátás. Új dolog lesz a közmeghallgatás. Ezen egy olyan fórum értendő, melyen az állampolgárok is részt vehetnek - testületi üléseken - és kérdéseket tehetnek fel a képviselőknek. Létre kell hozni a választások lebonyolí-’ fásához szükséges bizottságokat és elő kell készíteni a technikai eszközöket. A mai kornak megfelelő modern számítástechnikai módszerek alkalmazásával fogjuk feldol­gozni az eredményeket. A harmadik napirendi pont a románai menekültek ügyével és a népszámlálással foglalkozott. Bősz Endréné többek között az alábbi tájékoztatást adta:- A megyében jelenleg 234 áttelepült él. Hat szolgálati lakást, nyolc tanácsi bérla­kást tudtunk részükre juttatni, és 12 családnak utaltunk ki lakásvásárlási, -felújítási kölcsönt. Összesen 5 millió 736 ezer forintot fordítottunk megsegítésükre, a letelepe­dési alapból. A népszámlálás előkészítő munkálatainak körülbelül a közepén tartunk. Az utca-, házszám-, lakásjegyzéket összeállítottuk, a szükséges térképeket beszerez­tük. Az országban elsőként befejeztük a körzetesítést. Novemberben oktatást tartunka népszámlálás irányítóinak. Reméljük, az elvárásoknak megfelelőén eleget tudunk ten­ni a feladatnak. Ez pedig: az 1990. január 1-jei állapot felmérése.- Wy ­Tanácskozott az MSZMP megyei küldöttcsoportja A pártnak vállalnia kell a falvakban élők és a mezőgazdaságban dolgozók érdekeit Néphadseregl pártértekezletet tartottak . (Folytatás az 1. oldalról.) A tanácskozáson felszólalt Kárpáti Ferenc ve­zérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Egyebek között szólt arról, hogy még ma is vannak, akik hangula­tot keltenek a hadsereg ellen azzal, hogy tudni vélik: a katonák a visszarendeződés erői. Pedig ez a hadsereg a nemzet hadserege, és legele­mibbérdeke, hogyatársadalomban végbemenő átalakulás kizárólag békés, politikai eszközökkel valósuljon meg. A néphadsereget nem lehet népellenes célok érdekében vagy más országok belügyeibe való beavatkozásra igénybe venni. A magyar katonák csak a kormány és a parlament által jóváhagyott feladatokat teljesitik. Beszédében a miniszter kitért arra is, hogy miért kell elhagyniuk az MSZMP szervezeteinek a fegyveres erők egységeit. A legfontosabb cél az, hogy a hadsereg ne lehessen a napi politikai csatározások, pártharcok szintere. De a „kivonu­lást” szervezetten, megfelelő előkészítés után, s nem egyik napról a másikra kell megvalósítani, hogy az a politikai erő, amelyet ma a hadsereg­ben dolgozó párttagok alkotnak, ne forgácso- lódjon szét. A pártértekezleten szót kért Nyers Rezső, az MSZMP elnöke is. Elismerte, hogy az MSZMP gondokkal küzd, a központi vezetés nem áll fel­adata magaslatán. Ez azonban - hangsúlyozta Nyers Rezső - nem jelenti azt, hogy a párt szét­esőben van, és nem szabad megengedni, hogy szétesővé váljon. A társadalom nem veti ki magá­ból az MSZMP-t, de fennáll a veszélye annak, hogy ha a párttagok nem találják meg a megfele­lő politikai kapcsolatot, s a politika mögötti egy­séget kereső áramlatokat is megtűrő toleráns magatartást és összefogást, önmagát zilálja szét a mozgalom. Ezt követően szólt arról, hogy milyen feltételei vannak az ország reformpolitikája megvalósítá­sának, majd pedig végezetül beszélt az MSZMP honvédelmi koncepciójáról, amely a kölcsönös biztonság elvéből indul ki, egy nemzeti védelmi doktrínáért száll síkra, s a Varsói Szerződésen belüli aktív szerepet tartja megvalósíthatónak. Szombaton a késő esti órákban ért véget az MSZMP néphadseregi pártértekezlete. A ta­nácskozás - bár több hozzászóló javasolta a néphadseregi MSZMP-szervezetekterületre tör­ténő kivonulása idejének jelentős lerövidítését - többségi határozatban azzal értett egyet, hogy a Honvédelmi Minisztériumból ez év végéig, a ka­tonai tanintézetekből, intézményekből és alaku­latokból pedig megfelelő előkészítés után legké­sőbb 1990. december 31-ig kerüljenek a területi pártszervekhez a hadseregben dolgozó kom­munisták. Közéleti hír Találkozó a szekszárdi kongresszusi küldöttekkel. Az MSZMP kongresszusá­nak Szekszárd városi küldötteivel talál­kozhatnak az érdeklődő párttagok szep­tember 27-én 16.00 órától a párt megyei székházának II. emeleti tanácstermében. Az első beszélgetés fő témaköre az új alapszabály tervezete, a másodiké pedig a programnyilatkozat és a személyi ké­rdések. A szekszárdi városi televízióban szin­tén 27-én fél hét órai kezdettel lesz ke- rekasztal-beszélgetés a kongreszszusi küldöttek részvételével. A találkozóra minden párttagot szere­tettel és érdeklődéssel várnak. (Folytatás az 1. oldalról.) A „Történelmi utunk tanulságai” című dokumentum szerzői megkísérlik az el­múlt négy és fél évtized történelmi ta­pasztalatait összegezni és levonni a leg­fontosabb következtetéseket. A múlt po­litikai elemzése, a tanulságok levonása fontos, de a kongresszus munkája nem állhat meg ezen a ponton. A mai helyzetet kell elemezni, hangsúlyozta több küldött. Abban is egyetértettek, hogy a múltat le kell zárni, világosan meg kell mondani, mi az, amit nem vállal a mai MSZMP és mit őriz meg múltjából. Tisztázni kell azt is, kik azok, akik felelősek a párt és az or­szág jelenlegi helyzetéért és velük is sza­kítani kell. A „milyen pártot akarunk?" kérdéssel csaknem valamennyi küldött foglalko­zott. A „néppártot akarunk” választ mind­nyájan kevésnek, túl általánosnak tartot­ták, mivel „ami mindenkié, azt senki sem érzi a sajátjának”. Lehetetlen is egy érde­kektől tagolt társadalomban, ahol az ér­dekütközések erőteljesek, mindenki képviseletét vállalni. Meg kell tehát jelöl­ni, kiket tekint a párt legfontosabb bázi­sának. Ez utóbbit jó néhány küldött a bér­ből és fizetésből élő fizikai és szellemi dolgozók körében látja. A küldöttek egyetértettek abban, hogy a párt szocialista párt legyen, amely nem törekszik hatalmi totalitásra, politikai pártként működik és lakóhelyen szerve­ződik. A párt arculatához tartozzon a sokszínűség, de ez ne a különböző áramlatok elkülönültségét jelentse, ha­nem a platformok szövetségét. Ezt az új minőséget a párt nevének megváltozta­tásával is jelezni kell - mondta több kül­dött. Hosszasan beszélgettek a küldöttek a demokratikus szocializmusról, a társa­dalmi értékekről, a tulajdonviszonyok megváltoztatásáról, a vegyes tulajdonú gazdaságról, a társadalmasított tulajdon tartalmáról, a piacgazdaság feltételeinek megteremtéséről és a gazdaság vala­mennyi résztvevőjének elengedhetetlen esélyegyenlősége biztosításáról is. Kulcskérdés a tulajdonreform - hangsú­lyozták a küldöttek -, de a társadalmasí­tott tulajdon többségével, amelybe bele­tartozik az is, hogy az állami tulajdont pél­dául kollektívák veszik bérbe. A társadal­masított tulajdonhoz tartozik a közvetlen közös szövetkezeti tulajdon, vagy az is, amikor a vállalat dolgozói részvényes­ként is tulajdonossá válnak és ezzel még érdekeltebbek a tulajdon hatékony mű­ködtetésében. A programnyilatkozat-tervezet jövede­lemelosztásról szóló fejezetében foglal­takról a küldöttek véleménye tömören így összegezhető: illuzórikus. Gyökeresen meg kell változotatni az elosztási rend­szert is, mégpedig úgy, hogy a pénz na­gyon nagy hányada maradjon ott, ahol azt megtermelik. Ez teremti meg a helyi önkormányzat valóságos önállóságának gazdaságos feltételeit, és megszünteti az állam jelenlegi „visszaosztó” funkcióját, amelynek során ráadásul a falvakban élőket másodrendű állampolgárként ke­zelte. A küldöttcsoport csaknem minden tagja szóvá tette, hogy a párt programjá­ban sokkal többet kell foglalkozni a vi­dékkel, a falvak helyzetével, a mezőgaz­dasággal és az önkormányzat, a helyi társadalom kérdéskörével. A pártnak vállalnia kell a vidéken élők és a mező- gazdaságban dolgozók érdekeit. Ezért a küldöttek úgy döntöttek, hogy ebben a témában összeállítanak egy programter­vet, amelyet megvitatnak a régió küldöt­teivel, majd képviselik azt a kongresszu­son. A megyei küldöttek elkészítik az MSZMP programjának egy rövid, a leglé­nyegesebb elemeket kiemelő, közérthe­tő változatát is, amelyet az előzőhöz ha­sonlóan készítenek elő. Az MSZMP programtervezetének vitá­ja tovább folytatódik, a küldöttek a kong­resszusig hátralevő időszakban tovább­ra is igényelve a párttagság véleményét, még több változatot megvitatnak és a kongresszuson is formálódik a párt programnyilatkozata. A küldöttcsoport újabb szóvivőket bí­zott meg pénteki ülésén: a szóbeli beszá­molót előkészítő bizottságban Tóth Gyu­la, az MSZMP Dombóvár Városi Bizottsá­gának titkára, a pártvagyonnal, a párt- gazdálkodással foglalkozó bizottságban Cserép Imre, az MSZMP Dombóvár Váro­si Bizottságának első ttitkára vesz részt. Petrovics Józsefné, az MSZMP Duna­földvár Városi Bizottságának titkára pe­dig annak a szerkesztőbizottságnak lett tagja, amely az alapdokumentumokon kívüli határozati javaslatokkal foglalkozik. . KAMARÁS GYÖRGYNÉ Vélemények, viták - közügyben Milyen megyei tanácsot akarunk? Hogyan látja ezt egy tanácsi dolgozó? A tanácsok lényegi tevékenysége, hogy önkormányzati, népképviseleti és államigazgatási feladatokat lásson el közigazgatási területén. Nem véletlenül helyezek hangsúlyt e feladatok megha­tározásánál a sorrendiségre, hiszen alapvetően az állampolgárok érdekében az állampolgárokért, elhivatottsággal és hivatástudattal kell, hogy munkálkodjék és tevékenykedjen mindenütt, országunkban és a modern világban ez a fontos intézmény vagy en­nek korszerűbb és jobban működő meg­felelője. Soha nem látott és tapasztalt változá­sok korát éljük ma hazánkban, hála is­tennek fegyverropogás nélkül, s remél­jük ez így is folytatódik. Ha valaki, aki ki­csit is érzékenyen figyeli a közéletet, tud­ja és érzi, hogy ez igazából forradalom. Forradalom a politikában, forradalom a demokratikus társadalom megteremté­séért, az igazi erkölcsiség, a valóságos emberi értékrend helyreállításáért. Vi­gyáznunk kell, hogy e változások a meg­lévő igazi értékeket ne rombolják szét, ne tegyék tönkre. Évtizedekig megfeledkeztünk arról, hogy legfőbb érték az ember, holott a szocializmus alapvető téziseként hirdet­tük ezt, de csak elméletben és a gyakor­lat emberi sorsokat tett tönkre, lelkeket nyomorított meg, nem engedte igazán az emberi alkotókedvet kibontakozni és ki­teljesülni. Sajnos a tanácsok és az állam­polgár kapcsolatában a bürokratizmus, a lelketlen, hatalmi helyzetből történő ügyek intézése, a törvény előtti állampol­gári egyenlőtlenség gyakori érvényesíté­se, a másod- és harmadrangúan kezelt állampolgárok sokasága hosszú ideig gyakorlat volt az államigazgatásban és még ma is érezzük hatását. Ha kicsit is másként gondolkoztál, ha nem voltál a hatalom alázatos alattvalója, lehettél bár tehetséges, szorgalmas és becsületes, vallásos és erkölcsös, nem lehettél egyenrangú azokkal, akik a „hatalmi eli­tet” elvtelenül és érdekből kiszolgálták, mert a húsosfazék köré csak ők ülhettek. Ma, amikor a meglévő félelem mellett ol­dódnak a feszültségek és lassan me­gyénkben is tapasztaljuk, láthatjuk, ho­gyan mutatják meg igazi énüket a hata­lom korábbi elvtelen kiszolgálói és pró­bálják az új szelekből vitorlájukat da­gasztani, s mintegy kaméleon új színt fel­véve a legnagyobb reformerként harsog­ni a megújhodás szájukból elfogadhatat­lan és hitetlen szavait. Megyénket sokáig a legsötétebb, a legkonzervativabbak egyikének ismerte az ország a politikai és államigazgatási gyakorlatot illetően. Jó dolog, hogy sorra alakulnak és szerveződnek megyénkben is az új pár­tok és különböző mozgalmak, amelyek és akik keresik egymást és a partneri kapcsolatok kiépítésén fáradoznak. Saj­nos még igazán nem tudtak a múlt nyo­masztó emlékétől felszabadulva a ma ki­hívásának eleget téve világosan megfo­galmazott programokat mehirdetni és ezzel tömegeket mozgalmuk mögé felso­rakoztatni. Keresni kell az együttműkö­dést valamennyi pártnak és mozgalom­nak, hogy a társadalmi és gazdasági át­alakulást a közös találkozási pontokon erősíthessük és elősegítsük. A.Tolna Megyei Tanácsnál mintha nem vennék figyelembe a mai társadalmi, po­litikai és gazdasági változásokat, a mély válság állapotát, bár tagadhatatlan, hogy erőtlenül, de valamilyen mozgás már ta­pasztalható. A tanácsi szervezet hosszú évek alatt óriásra duzzadt, s ezzel együtt elhatal­masodott a bürokrácia. A közelmúltban megpróbálkozott a megyei vezetés a ta­nácsi szervezet korszerűsítésével, mely előkészítő munkába egy szűkkörű appa­rátusi csoporton kívül külső szakértőket is bevontak, nem sajnálva az anyagi ál­dozatokat sem, de a megmérettetésen a tanácsülés elfogadhatatlannak minősí­tette a változtatást. Ennek alapvető oka az volt, hogy egyrészt külső szakértők ál­tal javasolt szervezeti változások nem a korszerűsítést, hanem bizonyos osztály­szervezetek összevonásával kívánták úgymond a szervezeti tagoltságot csök­kenteni viszonylag csekély mértékű lét- számmegtakaritással, másrészt nem a tanácsi feladatra szabták a szervezetet. Alapvetően hibásnak ítélem a szerve­zés e módszerét és gyakorlatát. A mintegy 200 főt számláló megyei ap­parátus rövid időn belüli 50%-os lecsök-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents