Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-16 / 219. szám
4 KÉPÚJSÁG 1989. szeptember 16. Mikroelektronika az NDK-ban Jugoszláv kaleidoszkóp Egy mikroelektronikai kutatóközpont Drezdában (Fotó: NDK-MTI) Talán nincs még egy olyan iparág, amely ennyire közelről érintené az állampolgárokat. Hiszen reggelente mikrohullámú sütőjüket, magnójukat bekapcsolva közvetett módon találkozhatnak a mikroelektronikával. A számltógépgyártó-ipar a 8 és 16 bites személyi számítógép tömeggyártása mellett megkezdte a 32 bites előállítását is. E fejlődés a Német Demokratikus Köztársaságban azáltal vált lehetővé, hogy teljesen új gyárakat építettek, a meglévő üzemek nagy részének profilja megváltozott, s a beszállító ipar megfelelő minőségű termékekkel rukkolt elő. A mikroelektronika legfőbb felhasználói ezen felül speciális igényeket is kielégítő kutatási és gyártó részlegeket hoztak létre. Az aktív részegységek legfontosabb gyártója az NDK-ban az erfurti Mikroelektronikai Kombinát, amelyhez 23 üzem tartozik. Az 1978-ban alapított kombináthoz tervezőintézetek, termelőegységek és alkalmazási központok tartoznak, amelyekben mintegy 60 ezer ember dolgozik. A cég 1500 részegységtípust gyárt, s ezt 1990-re 2000 típusra fejlesztik fel. Különösképpen a számítógépgyártás és adatfeldolgozás, az elektronikus hírközlési és automatizálási technika valamint a szórakoztató elektronika igényeit elégítik ki. A kombináttal és az Erfurtban található anyavállalattal a város a csúcstechnika centrumává vált. A szerszám- és feldolgozó gépiparban a mikroelektronikai részegységek alkalmazásával jelentősen emelkedett a technikai színvonal. Az NDK-ban például a textilgépek 71, a poligrafikus berendezések 67 százalékát szerelték fel mikroelektronikai alkatrészekkel. Ezek alkalmazásával az iparág termelékenysége - összehasonlítva a hagyományos technikával - 500 százalékkal nőtt. A gépgyártásban az ilyen megoldásokkal érezhetően javulnak a munkafeltételek is. Az anyagok és szerszámok automatikus adagolása, a technológiai folyamatok összekapcsolása, az automatikus felügyelet csökkenti a nehéz fizikai munkát és színesebbé teszi a munkavégzést. A mikroelektronika alkalmazásának segítésére valamennyi megyében speciális üzemeket hoztak létre. Ezekben jelenleg 600 mérnök dolgozik. A szakemberek a legmodernebb számítógépes eszközökkel rendelkeznek a hardware- és a software-gyártáshoz. Elsősorban azoknak a cégeknek nyújtanak segítséget, amelyek első ízben használják a mikroelektronikát. Információkat, tanácsokat adnak az alkatrészekről, a mmik- roszámítógépekről, a mikroprocesszorrendszerekről, a tervezési lehetőségekről. A 15 speciális üzem legfontosabb feladata, hogy a kis és közepes vállalatokat a hatékony racionalizálásban segítsék, mégpedig a számítógépes technika alkalmazásának elterjesztésével. Szabó Béla Belgrad külföldi tökét vár „A külföld pénzügyi segitsege nagyon fontos számunkra” - jelentette ki Ante Markovics jugoszláv kormányfő az ame- rikai-jugoszláv gazdasági tanács Dub- rovnikban rendezett éves értekezletén. A miniszterelnök szerint a külföldi hitelek mellett az országnak arra van szüksége, hogy több működő tőke áramoljon be, nagyobb számban alakuljanak vegyes vállalatok a termelésben és a banki szférában egyaránt. Markovics annak a reményének adott hangot, hogy a 22 milliárd dolláros kül- Jpldi adósság és az 500 százalékos infláció ellenére a külföldi befektetések növekedni fognak. Reményét arra alapozza, hogy kormánya több olyan intézkedést is hozott, amely vonzó lehet a külföldi befektetők számára. Kiemelte az importvámok és a vámköltségek csökkentését és a vegyes vállalatok alapításának liberalizálását. Az új törvények értelmében ugyanis a külföldi tőkével is létrejöhet vállalat, a nyereség pedig szabadon kivihető az országból Jugoszláviában megalakult az első, tisztán magánkézben lévő részvénytársaság. A sportruházati cikkek előállításával foglalkozó céget a Vajdaságban hozták létre, Image néven. Az alaptőke 330 millió dinár (körülbelül 132 ezer amerikai dollár), termelési berendezések és alapanyagok formájában. A vállalkozásban 24 magánszemély vesz részt. Egyelőre azonban Jugoszláviában hiányoznak a magán-részvénytársaságok működésének törvényes keretei, ugyanilyen bizonytalanság uralkodik egyébként a vegyes vállalatok körül is. Nem tisztázott még, hogy milyen pontokon váltja fel az úgynevezett társult-munkaszervezetekre (az önigazgatás jugoszláviai egységeire) vonatkozó előírásokat az új vállalati törvény, ezért kettős jogrendszer van érvényben. Az ebből adódó problémák tisztázásával jelenleg az alkotmánybíróság foglalkozik. Nagyobb jogbiztonságot jelent majd a jugoszláv vállalatok számára az is, ha a tervezettnek megfelelően az év közepére elkészül a vállalati törvény átdolgozott változata. Diplomások kivándorlása Egy jugoszláv hetilap aggasztónak minősíti a jól képzett szakemberek nagyarányú kivándorlását. A „8 Novosti” című lap szerint ennek hátterében az áll, hogy az érintettek nem látnak perspektívát maguk előtt, ha hazájukban maradnak. A vizsga előtt álló végzősöknek szinte kivétel nélkül zsebükben van már a repülőjegyük. A gyatra javadalmazás miatt az utóbbi 25 évben 30-50 ezerjói képzett szakember hagyta el Jugoszláviát. Az ebből származó károkat mintegy 20 milliárd dollárra becsülik, ami megegyezik az ország jelenlegi adósságállományával. Egy másik jugoszláv hetilap, a Start, legutóbb közzétett egy felmérést, amely szerint a 23 millió fős jugoszláv nemzetből mintegy 3 millióan mérlegelik, kivándoroljanak-e. Magán-részvénytársaság Kampány a magánvállalkozások ellen Tovább romlik Kína gazdasági helyzete Alkoholizmus és toxikománia (szenvedélybetegség) - két olyan fogalom, amely minden túlzás nélkül a világ minden nyelvén érthető. Következményeikről számos statisztikában olvashatunk, akár a miattuk keletkező bűncselekményeket vesszük figyelembe, akár azt, hogy feldúlják a családokat, tönreteszik a munkamorált és az emberek közötti jó viszonyt. Csehszlovákia ezért arra törekszik, hogy hatékony feltételeket biztosítson e negatív tünetek elleni védekezésnek. Idén tavasszal a Cseh- és a Szlovák Nemzeti Tanács (törvényhozói joggal ellátott legfelsőbb csehszlovák képviselői szervek) törvényt fogadtak el az alkoholizmus és a toxikománia elleni védekezésről. Az 1989. július 1 -jén életbe lépett törvénynek az a célja, hogy a társadalom egységes védelmet dolgozzon ki a három negatív tünet - az alkoholizmus, a dohányzás és a narkotikumok élvezésével szemben. A jogszabályok elsősorban az egész problémakör komplex voltát hangsúlyozzák ki. Hiszen 1985-ben csupán Csehországban 132 965 alkoholistát vezettek nyilvántartásban, s az 1980- ban nyilvántartott 5296 szenvedélybeteg száma hét év alatt 32 százalékkal nőtt. Az új szabályzás különböző szankciókkal bünteti a törvényben előírt kötelezettségek be nem tartását; míg az egyes személyeket ötezer koronára büntethetik. A törvény több olyan kitételt is tartalmaz, amelyek nagyobb mértékben garantálják a lakosság személyes jogainak védelmét. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az alkoholizmus elleni kötelező gyógykezelést az érintett személy kezdeményezésére a járási biróság is felülvizsgálhatja. Vonatkozik ez az egészségügyi intézetekben történő nyilvántartásba vételre is. A törvénnyel kapcsolatosan új feladatot kapnak a nemzeti bizottságok (tanácsok), valamint az egészség- és társadalombiztosítási minisztériumok is. Például biztosítaniuk kell a széles körű tájékoztatást, s meg kell teremteniük a lakosság e téren történő nevelésének feltételeit. A tanácsok feladata, hogy törekedjenek az alkoholizmus és a toxikománia okainak megszüntetésére, létesítsenek alkoholelvonó gyűjtőállomásokat és mérlegeljék a bírságok hatékonyságát. Mivel a módosított Munkatörvénykönyv is tiltja a bárminemű alkoholfogyasztást a munkahelyeken (kivételt csupán a „forró üzemek” - a kohók és üveghuták - képeznek, de ott is csak nyolcfokos sört fogyaszthatnak), így ezzel az alkoholizmus és toxikománia ellenes törvénnyel együttesen el kellene érni, hogy a munkahelyre alkohol egyáltalán ne kerülhessen be. Ami a dohányzást illeti, a törvény e téren is számos korlátozást vezet be. Röviden szólva: a munkahelyeken és nyilvános területeken csupán a kijelölt helyeken engedik meg a dohányzást, ott, ahol az nem fenyegeti mások egészségét, s nem károsítja az emberek vagyonát. A. Votava (Orbis - MTI-Press) A demokratikus megmozdulások elleni megtorlás csöndessé válásával a konzervatív - és öreg - pekingi vezetés az egyre komolyabbá váló gazdasági nehézségek megoldására igyekszik koncentrálni. A The Asian Wall Street Journal helyzetelemzésében úgy véli, a kínai gazdaságban akkora a káosz, hogy a nehézségek fokozódásával nem elképzelhetetlen a tömegek elégedetlenségének újjáéledése sem. Talán ezt is érzékelve, a pekingi vezetés nagyon igyekszik megnyerni a tömegek bizalmát, s ezért körükben népszerűségi kampányt folytat: elbátortalanítja és fenyegeti a túl feltűnően sikeres magánszektort. A kínai technokraták és a külföldi vegyes vállalati partnerek véleménye egyformán figyelmeztető: amennyiben a pekingi keményvonalas vezetés nem képes rendet teremteni a gazdasági reform ösz- szekuszálódott szálai közt, újraéleszteni az Ösztönzőket és a termelékenységet, az infláció és a hiány csak rosszabbodni fog. Valós alapja van annak a véleménynek, hogy a felülkerekedett politikai konzervativizmust a gazdasági visszarendeződés is követi majd, de a központi tervezéshez való visszatérés Kína csődjét jelenti - idéz a gazdasági napilap egy vezető kínai közgazdászt. Mi több, a közgazdászok közül egyre többen hangoztatják, hogy elkerülhetetlen a kínai gazdaság teljesítményének jelentős csökkenése, sőt, a recesszió. Ez utóbbi viszont hatalmas veszteségeket jelentene az állami vállalatoknak, amit nagyrészt az államkasszából kellene fedezni. Az állami vállalatok megmentésére fordított kiadások azonban már tavaly 18 százalékkal, 12 milliárd dollárra emelkedtek, ami a költségvetési bevételek egyharmadát emésztette föl. A kínai vállalatok körében megnőtt a sorbanállás is, ami egyenes következménye a szeptembertől a gazdaság lehűtésére folytatott hitelszűkítő takarékossági politikának. Sok vállalat már képtelen működő tökéhez jutni, miközben a vásárlók nem tudnak fizetni a szállításokért. A sorbanállás különösen súlyosan érinti a kisebb, félig vagy teljesen magánkézben lévő vállalkozásokat, amelyek alatt nem feszül állami védőháló, és sokszor a hitelező bankok jóindulatától függnek. Különösképp súlyossá válhat a helyzet vidéken - folytatja elemzését a The Asian Wall Street Journal -, ahol éppen ezek a vállalatok millióknak nyújtanak munkaalkalmat. Ezen cégek pénzügyi összeomlása a kommunista párt 1949-es hatalomra jutása óta a legnagyobb munkanélküliséget idézheti elő, s ez forrása lehet az újabb tömegmegmozdulásoknak. Hivatalos becslések szerint az idén a 18 millió vidéki vállalat - foglalkoztatottainak száma mintegy 90 millió fő, termelési értékük 162 milliárd dollárra rúg - akár 30 százaléka is csődbe mehet a nyersanyaghiány és a hitelfelvételek megszigorítása miatt. Bár rövid távon a tömeghangulat megnyerését szolgálja, hosszabb távon visz- szaüthet a mgánszektor ellen két hónapja elkezdett, s az utóbbi napokban fölerősödött kampány - figyelmeztet a gazdasági hetilap. Pekingben most közölték: „észszerű” szintre kívánják korlátozni a magánvállalkozók nyereségét, hogy csökkentsék a kialakult jövedelemkülönbségeket. A kínai adóhivatal elnöke úgy vélte, hogy több területen a magán- vállalkozók adókötelezettségüknek csupán 20-30 százalékát fizetik be, s ezen az arányon javítani kell - hangsúlyozta. Kijelentette, hogy a tavalyinál három milliárd jüannal több, 12 milliárd jüannyi (3,2 milliárd dollárnyi) adót szándékoznak az idén beszedni a magánvállalkozóktól. A feltételezett adócsalásokat kiderítendő, augusztusban és szeptemberben szigorúan ellenőrzik a magánvállalkozók könyvelését - jelentették be Pekingben. A kínai törvények szerint a magánvállalkozók tiszta nyereségük 52 százalékát kötelesek adóként befizetni, további 30 százalékot újra be kell fektetniük, s csupán a maradék 18 százalékot költhetik el szabadon. A magánszektor-ellenes kampány még csak a következő hónapokban kezdi éreztetni hatását, a pénzügyi megszorító intézkedések viszont már megtették a magukét: június végén 12,34 millió magánvállalkozás 19,43 millió embernek adott munkát, ami 2,19 milliós csökkenést jelent a magánvállalkozók, 3,57 milliót az ebből élők számában - közölte a kínai parasztok napilapja, hozzátéve, hogy a magánvállalkozások 70 százaléka a parasztok körében található. A kínai lap további adataiból kiderül, hogy az iparban, az építőiparban és a szállítás területén dolgozó magánvállalkozók - főleg ezeken a területeken találhatók a vendéglátás és a kiskereskedelem kivételével a nem mezőgazdasági ágazatok - teljesítménye az idei év első hat hónapjában 29 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. 1981 óta első alkalommal csökkent Kínában a magánvállalkozók száma. (Reuter, AP-DJ - MTI-Press) Ki kaphat testőrengedélyt Moszkvában? Alekszandr Dmitrijevics esete tanulságos, ám egyáltalán nem példa nélkül álló. A Szovjetunióban ugyanis gomba mód szaporodnak a kisszövetkezeteket megzsarolni igyekvő, halálos fenyegetésekkel dolgozó szervezett bandák. Sőt, az utóbbi időben a zsarolóknak az sem fontos, hogy szövetkezetek zsebéből húzzák ki a pénzt, mindenkire kivetik hálójukat, akiktől csak nagyobb összeget remélnek. Alekszandr Dmitrijevics esete ezért egy kicsit rendhagyó is, hiszen azon kevesek közé tartozik, akik fura mód reagálnak a bűnözők kihívására. Ö maszek testőrt fogadott. S ez manapság még nem törvényesen elfogadott szakma ebben az országban. Szóval Alekszandr Dmitrijevics korábban egy sportbázis vezetőjeként dolgozott, ám mikor pályát változtatott, feltűnt egy volt alkalmazottja, bizonyos A. Az illető mindenféle elmaradt prémiumokról zagyváit, majd bejelentette, hogy a korábbi sérelmek elfele- désére 500 rubelt követel, se többet, se kevesebbet. Alekszandr Dmitrijevics először habozott, majd gy újabb fenyegető hangú telefon után döntött, és jelentette a történetet a rendőrségnek. A moszkvai 121-es körzetben annak rendje és módja szerint meghallgatták panaszát, majd feltették neki a prózai kérdést: mégis mit vár a rendőrségtől? Hiszen manapság annyi a zsarolással fenyegetőző, hogy Moszkva folyót lehetne velük rekeszteni. Minden megfenyegetett mellé mégsem állíthatnak egy-egy rendőrt... Végül Alekszandr Dmitrijevics megnyugtatására egy nyomozót megbíztak az ügy kivizsgálásával. Majd néhány hét múlva megbíztak egy másik nyomozót, akit némi idő után követett egy harmadik. Eközben természetesen a zsaroló telefonjai nem maradtak el, a férfi már fel sem merte venni a kagylót, helyette a felesége hallgatta a mocsko- lódásokat. így értesült Alekszandr Dmitrijevics arról, hogy a zsaroló kitűzte a pénzátadás végső időpontját és helyszínét. Miután a rendőrségen ismét csak széttárt karokkal mutatták ki sajnálkozásukat, nem maradt más hátra: maszek testőrt fogadott. Megkérte egyik barátját, aki mellesleg egykor válogatott szinten szambózott, ugyan kísérje már el a találkozóra. Az óriás tekintélyt parancsoló méretei úgy látszik, hatottak, Alekszandr Dmitrijevicset azóta nem háborgatták, és így a rendőrségnek is levettek egy gondot a válláról. Az más kérdés, hogy a szambós a baráti segítség fejében egyetlen kopejkát sem fogadott el, de hivatalosan ezt nem is tehette volna. Bár ki tudja, mit hoz a holnap? Hiszen a moszkvai városi tanács illetékesei nemrégiben bejelentették, hogy az utóbbi hónapokban több különös kérelemmel fordultak hozzájuk. Általában volt válogatott sportolók, ökölvívók, cselgáncsozók és birkózók kívánják kiváltani az „iparengedélyt”, amely maszek testőri feladatok ellátására jogosítaná fel őket. A kérelmekben az a legszebb, hogy a jog elméletileg lehetőséget is adna erre, de a tanácsiak előbb konzultálni kívánnak más szervekkel is. Ne is törjék a fejüket, hogy kit akarnak a tanácsi dolgozók véleménynyilvánításra ösztökélni. Természetesen a rendőrség ez ügyben igencsak illetékest?) munkatársait. Hiszen a maszek testőrködés végül is kockázatos vállalkozás... (MTI-Press)
