Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. augusztus 9. Felszabadították a szocialista importkontingenseket (Folytatás az 1. oldalról.) töl. Jelenleg 1000 fölött van azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek alanyi jogon külkereskedhetnek, vásárolhatnak a szocialista országokból. A minisztérium arra számít, hogy elsősorban azok a vál­lalatok mérik fel a vásárlási lehetősége­ket, amelyek a rubel elszámolású export­ban is érdekeltek. Az importálandó termékek döntő több­sége szerszámgép, erősáramú berende­zés, építőipari, vegyipari, élelmiszeripari és számítástechnikai gép, berendezés. A legtöbb importterméket a Szovjetunió­ban, ezt követően Lengyelországban és Bulgáriában kell megvásárolniuk a válla­Tizennyolc ember vesztette életét ab­ban a gázrobbanásban, amely Mogilev- Podolski ukrán város egyik ötemeletes épületében történt. A hírt a moszkvai Pravda közölte keddi számában. Az épület egyes részei a robbanás kö­vetkeztében összeomlottak. A romok alól hat lakót sikerült élve kimenteni, de álla­potuk súlyos. latoknak, illetve a kereskedelmi külképvi­seleteknek, amelyeknek szintén elsőren­dű feladata az év hátralévő részében az importcikkek felkutatása. Kubából, az NDK-ból és Romániából szintén számit a minisztérium nagyobb importtételekre. A közeljövőben a Kereskedelmi Értesítőből tájékozódhatnak az importálni szándé­kozó vállalatok a lehetőségekről, s ezen túlmenően a Gazdasági Kamara is segíti munkájukat. Az import fokozása mellett szükséges a szocialista országokba irányuló ex­porttevékenység szabályozása is, ezen a tárca illetékesei most dolgoznak - fejezte be a főosztályvezető. A robbanás az épület raktárként hasz­nált alagsorában történt A lakók gázszi­várgást jelentettek és a központ két kar­bantartó munkást küldött ki a hiba elhárí­tására. Egyikük gyufa világánál akarta megkeresni a szivárgó gázvezetéket - a robbanás akkor keletkezett, amikor a gyu­fát meggyújtotta. A gyufát gyújtó munkás meghalt, a másik életben maradt. A Le Monde a Balaton televízióról A francia Le Monde háromhasábos színes riportot közölt a Balaton televízió­ról, mint a szocialista országokban első kereskedelmi tv-csatornáról. A riport szerint a több mint egymillió nyugatnémet nyaraló alig akart hinni a szemének és a fülének, amikor készülé­keiken német nyelven szóló illetve német feliratos magyar műsort fogtak. A riport Ízelítőt ad a másfél millió néző által vehe­tő első magán tv-csatorna műsorkínála­táról, bemutatja Kovács Pétert, a vállalko­zó szellemű igazgatót és elmondja, hogy a stúdiót egyelőre a siófoki művelődési házban üzemeltetik. Hozzáteszi, hogy a csatorna egyelőre csak a nyaralási idényben működik. A lap beszámol arról is, hogy ősszel új sajtótörvény várható, amely nemcsak jo­gi hanem természetes személyeknek is engedélyt ad a lapalapitásra. A riport rö­vid körképet ad a magyar sajtó átalakuló világáról, a Danubius rádió, az új kiadvá­nyok megjelenéséről és hozzáteszi, hogy a posta már sok térségben terjeszti az angol és francia nyelvű világadásokat. Ukrajnai gázrobbanás- tizennyolc halottal A KGB titkai A szovjet Államvédelmi Bizottság (KGB) működését korábban övező titok­zatosság, úgy tűnik, mindinkább a múlté: sorra nyilatkoznak a szovjet sajtónak a szervezet jelenlegi és egykori vezetői. Nem rejtik véka alá, hogy a sokáig bármi­féle társadalmi ellenőrzés nélkül működő KGB tevékenységére is jócskán ráfér a korszerűsítés, s ideje felszámolni a KGB és elődje, a Cseka történetében egymást érő fehér - vagy inkább fekete - foltokat. A VCSK, az ellenforradalom lebirására 1917-ben létrehozott szervezet első ve­zetőjéről, Dzerzsinszkijről elnevezett moszkvai téren magasodik a KGB két ha­talmas épülete, amely állandóan zárt, vasrácsos ablakaival mindennél jobban jellemezte a sztálini és brezsnyevi idők­ben bezárkózott, mindennel, mindenkivel szemben bizalmatlan Szovjetuniót. Az épületek most is félelmetesen ma­gasodnak a tér fölé, ám a vastag falak mögött, úgy tűnik, változóban van a lég­kör. Az átalakítás, a jogállamiság megte­remtésére tett erőfeszítések nem hagy­ták változatlanul a KGB-t, amely valósá­gos állam volt az államban. Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke a Legfelsőbb Tanács kinevezését megelőző vitájában Ígéretet tett a szervezet munkájának nyil­vánossá tételére és sürgette az új állam­biztonsági törvény megalkotását. A reformer hírében álló Krjucskov, aki korábban 14 évig irányította a szovjet hír­szerzést, (mellesleg kitűnően beszél ma­gyarul), legutóbb a Novoje Vremjának nyilatkozva fejtette ki elképzeléseit a szervezet megújulásáról. Egyebek között elmondta, hogy megszüntetik az „ideoló­giai diverzióval” azaz a belső ellenzékkel foglalkozó ötös számú ügyosztályt. A Krjucskov-nyilatkozattal szinte egy idő­ben látott nyilvánosságot az ügyosztály egyik voltmunkatársának leleplező cikke az Ogonyokban. A volt KGB-tiszt el­mondta, hogy 1958-tól dolgozott az ügyosztályon. A sztálini időkből hírhedt büntetőtörvénykönyv 58-as paragrafusa alapján üldöztek mindenkit, aki elkesere­désében szóban vagy írásban bírálta a rendszert. Börtönbe csukták azt, aki sza- mizdatként kiadta a tragikus sorsú költő- nő, Cvetajeva és fia, Gumiljov műveit. Ül­dözték, majd száműzték Szaharovot a „Gondolatok” miatt. A KGB-tiszt leírja, hogyan késztették módszeres üldözés­sel emigrálásra az ellenzéki írókat és mű­vészeket, Akszjonovot, az egykori láger­lakó írónő, Jevgenyija Ginzburg fiát, az irodalmi Nobel-díjas Brodszkijt, vagy Ernszt Nyeizvesztnij festőművészt. A legtöbb törvénytelen eszközt a ki­vándorolni szándékozó zsidókkal szem­ben alkalmazták. A brezsnyevi időkben állandó megfigyelés alatt tartották laká­saikat, egy-egy híresebb évforduló előtt a leghangosabb ellenzékieket megelőző jelleggel „begyűjtötték”. A cikk szerzője beszámol az egyik emlékezetes akcióról, amikor a kiutazási kérelmük miatt az SZKP KB panaszirodájában tiltakozókat - a kivezényelt belügyi csapatok a pa­rancsnok „rakodást megkezdeni” ve­zényszavára egyenként betuszkolták a helyszínre érkezett autóbuszokba és egy Moszkva környéki börtönbe szállították. A cikk szerzője elgondolkodtatónak tartja, hogy bár hozzá hasonlóan sokan voltak a KGB-ben, akik felismerték, hogy a „cég” egyáltalán nem azzal foglalkozik, ami a feladata lenne, mégis hallgattak és részt vettek a törvénytelenségekben. A KGB-tiszt szerint a szervezetben dolgo­zók csak az utóbbi időben az országban kibontakozó nagyobb nyíltság és a de­mokratizálási folyamatok közepette kezdték felismerni, hogy valójában sem­miféle veszélyt nem jelentettek az ellen­zékiek. A szerző megállapítja, hogy egy demokratikus társadalomban megen­gedhetetlen az állambiztonsági szervek tevékenységének ideologizálása, a KGB-nek meg kell szabadulnia a tőle idegen funkcióktól. Ennek a vezetés szintjén történő felismerésére utal az ötös számú ügyosztály felszámolása. Mint Krjucskov a Novoje Vremjának el­mondta, az átalakítás azt célozza, hogy a KGB ténylegesen csak azzal foglalkoz­zon, ami a feladata, így hírszerzéssel és kémelhárítással. Ezek mellett a „cég” egyik legfőbb feladata a mind erőtelje­sebbé váló szervezett bűnözés elleni harc, s a KGB-nek objektiv információi­val, elemzéseivel elő kell segítenie a kül­politikai döntések meghozatalát. A most bejelentett változások azonban a gyakorlatban még nem mindig éreztetik hatásukat. A Legfelsőbb Tanácsban szá­mos bírálat érte a KGB munkáját. Több képviselő kifogásolta, hogy még az utóbbi időben is sok esetben zaklatták alaptalanul a nem hivatalos szervezetek tagjait. Az Ogonyok-cikk szerzője rosszallóan állapít­ja meg, hogy brezsnyevi időszakban kép­telen méretűre duzzasztott szervezet - 200 ezer alkalmazottja van a KGB-nek - a veze­tők megnyilatkozásai ellenére számos esetben fél múltjának feltárásától és ra­gaszkodik a régi rendhez. KqT| lóráNT Uj miniszterelnök Japánban Alig 3 hónapon belül Japánban a harmadik kormányfőt vá­lasztják. Takesita Noboru azért távozott, mert alaposan besáro- zódott a Recruit-botrányban. Unó Szószuké gésákat tartott és neki „köszönhető”, hogy a japán kormányzó párt elveszítette többségét a felsőházban. Most az 58 éves Kaifu Toshiki lett a Li­berális Demokrata Párt új elnöke, ami gyakorlatilag annyit je­lent, hogy legkésőbb szerdán miniszterelnökké is választják. Minden jel arra mutat, hogy Tokióban ezúttal egy szürke sze­mélyiséget - nem feltétlenül eminenciást - választottak meg ve­zetővé és nem biztos, hogy sokáig betölti ezt a hivatalt. Kaifu Toshiki 58 éves, s eddig két Ízben volt oktatási miniszter, de nem lehet róla elmondani, hogy a Liberális Pártban saját hatalmi bá­zisa lenne. A kiszivárgott információk szerint jelölése annyira felbőszítette a Liberális Demokrata Párt néhány személyiségét, hogy két másik jelölést is előterjesztettek, közöttük egy regény­írót és egy volt minisztert. Kaifu Toshiki volt a kompromisszum. Japánban az a gyakorlat, hogy az elnököt rendszerint a kulisz- szák mögött, konszenzus alapján jelölik, illetve választják. Ma­napság azonban egyre komolyabb bírálat éri ezt a - bizonyos mértékig feudális - gyakorlatot, s a párt ifjabb tagjai egyszerűen a szabad választást és a demokratizmust kérik számon a kor­mányzó párttól. Tokióban azt is kifogásolják, hogy a Liberális Demokrata Párt mindenkori elnöke automatikusan az ország kormányfője is. Akihito császár kedden nyitotta meg a parlament ülésszakát és felszólította a törvényhozókat arra, hogy hűségesen teljesít­sék feladatukat, mozdítsák elő a világbékét, a nemzeti és a vi­lágméretű fellendülést. A japán császár azt nem tudja befolyá­solni, hogy a miniszterelnök ki legyen. A világ egyik gazdasági nagyhatalma számára nem mellékes, hogy ki az irányító. A japán kormány kedden közzétett jelentése szerint az ország egyik leghosszabb gazdasági prosperitásá­nak az évét zárja. Az adatok szerint immár 32 hónapja folytató­dik a gazdasági növekedés. 1958-ban indult a világháború utá­ni nagy fellendülés 42 hónapos szakasza és 1965-ben a máso­dik, 57 hónapos „virágkorszak”. A japán gazdasági csoda titka nem éppen titok: magas szín­vonalú személyes fogyasztás, nagyon komoly magánberuhá­zás - és stabil árak. Tavaly 5,1 százalékkal növekedett a bruttó nemzeti termék, az azt megelőző évben pedig 5,2 százalékkal. A szigetország mércéje szerint ez óriási ütem, hiszen nem éppen a nulláról indul. A jent manapság „dollárként” mérik a világon és a többi valutához mért árfolyama miatt a japán export drága, az import pedig olcsó. Tavaly a japán export 6 százalékkal nőtt - az import pedig majdnem 14 százalékkal. Nem érdektelen talán, hogy a fogyasztói árindex tavaly mind­össze 0,8 százalékkal nőtt - miközben a nagybani kereskedel­mi árszínvonal még csökkent is. Ebben a gazdasági nagyhatalomban lesz kormányfő a csak­nem ismeretlen Kaifu Toshiki. Személyét márcsak azért is vizs- gálgatják világszerte, mert Japán nemcsak gazdasági nagyha­talom, hanem biztonsági ügyekben is „nagy ország”. Politikai hírmagyarázók ezért fontolgatják bizonyos aggodalommal, hogy Kaifu Toshiki talán csak átmeneti ember. Azt mondják róla, hogy kevés ellensége van és „nincsenek problémái a nők­kel". Nem valami hízelgő rá nézve, hogy egyik bírálója szerint „soha nem próbálta himbálni a hajót, ö volt mindig a követőem­ber, a konformista, aki ügyelt a róla formált képre”. Mint rossz- májúan megjegyezték, felesége igen erős személyiség, aki nemigen engedi a kilengéseket. A probléma azonban éppen az, hogy minden megfigyelő szerint a liberális demokrata párt meg­érett a megújulásra, dinamikus, karizmatikus vezérre lenne szüksége, aki nemcsak Japán gazdasági helyét jelöli ki a világ­ban, hanem igazi politikai súlyát is végre mérlegelés tárgyává teszi. Japán az őt megillető helyét keresi, de Kaifu Toshiki, a kompromisszumember, ehhez nem látszik a megfelelő vezető személyiségnek. Elindult a Columbia A kilövöállványon a Columbia űrrepülőgép Kedden, green­wichi időszámítás szerint 12.37 órakor útjára indult a Co­lumbia űrrepülő­gép. A Reuter brit hír- ügynökség űrtech­nológiával foglalko­zó iparági források­ra hivatkozva azt je­lentette, hogy a tit­kos katonai progra­mot végrehajtó ötta­gú személyzet mes­terséges holdat is pályára állít egyéb feladatai mellett, olyat, amely a Szov­jetunió területének megfigyelésére szolgál. MSZDP-kongresszus A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ismét részt vesz az Ellenzéki Kerék­asztal munkájában. Az MSZDP novem­ber 4-6. között tartja kongresszusát. A pártot alkotó platformok és frakciók kö­zött akcióegység jött létre abban a kér­désben is, hogy a kongresszust megelő­zően, szeptember végén pártértekezletet kell tartani. Egyebek között erről tájékoz­tatta a sajtó képviselőit az MSZDP orszá­gos pártvezetősége kedden a Gellért Szállóban. A harmadik oldal is egyenrangú partner akar lenni a tárgyalóasztalnál A harmadik oldalon tömörült társadalmi szervezetek teljes jogú résztvevői kívánnak lenni a politikai egyeztető tárgyalásoknak - jelentette ki Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyben a nemzeti kerék­asztal úgynevezett harmadik oldalán helyet foglalók fejtették ki nézeteiket a hónapok­kal ezelőtt megkezdett politikai disputáról. A tájékoztatón többször is hangoztatták azt az igényüket: tekintsék végre a harmadik oldalt is egyenrangú partnernek, hiszen sze­rintük úgy tűnik, mintha a kerékasztalnál valamiféle „vidéki rokonnak” tekintenék a harmadik oldalon helyet foglaló szervezeteket. Ezt a megállapításukat többen alátá­masztották azzal is, hogy a tömegtájékoztatásban sem szerepel egyenlő arányban és egyenlő súllyal a három tárgyaló fél. A nemzeti kerékasztalról szólva a harmadik oldal nevében Kukorelli István főként azt hangsúlyozta, hogy a közeli hetekben hatékonyabbá kell tenni az egyeztető tárgyalás- sorozatot, mert ez idáig jórészt csak szándéknyilatkozatok születtek a felek részéről, ám eredményekről, konkrét megállapodásokról még nem számolhattak be a tárgyalá­sok résztvevői. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte: nem véletlen, hogy többen is „ma­gyar Bermuda-háromszögnek” keresztelték el a kerekasztalt. Kukorelli István egyéb­ként úgy vélekedett: jelenleg még több szervezet is hiányzik a kerekasztal mellől. Kö­zülük az elmúlt hetekben számosán - például a Politikai Foglyok Szövetsége, a Vállal­kozók Országos Szövetsége, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Magyar Gazdasági Kamara, valamint egyházi szervezetek - jelezték csatlakozási szándéku­kat. Mint mondotta: a harmadik oldal álláspontja szerint a kerékasztal-tárgyalásokból egyetlen szervezetet sem szabad kirekeszteni, tehát a jelentkezőknek igenis helyük van a tárgyaló delegációkban, ám vigyázni kell, nehogy a résztvevők sokasodásával megbénuljon a politikai egyeztető fórum. Amerikai gazdasági szakértő Szekszárdon Az Egyesült Államok magyarországi nagy­követének különleges megbízottja, Brian O’­Connor tegnap Szekszárdra látogatott. A ven­déget Tamás Ádám, aTolna Megyei Tanács el­nöke fogadta, s tájékoztatót adott megyénk gazdasági életéről. A megbeszélést követően üzemlátogatást tettek a jelentősebb gazdasá­gi kapcsolatokkal rendelkező Szekszárdi Húsipari Vállalatnál és a Palota Bőrdíszmű Vállalat szekszárdi gyárában. Az üzemlátoga­tás utolsó állomása a KSZE Növénytermelési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat volt, ahol a vendég találkozott az Egyesült Államok­ba exportáló megyei vállalatok vezetőivel. Brian O’Connor látogatása hozzájárult ahhoz, hogy gazdasági kapcsolataink a közeljövőben eredményesen fejlődjenek tovább. Fotó: GOTTVALD KÁROLY Brian O’Connor (jobbról a második) a KSZE épületében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents