Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

1989. augusztus 31. f TCXNA \ 2 "ísrÉPÜJSÁG Világháború - lengyel átértékelés Lengyelországban a lehető legünne­pélyesebb formában emlékeznek meg a II. világháború kitörésének 50. évfordu­lójáról, amely lengyel évforduló is: a hitle­ri hadigépezet első áldozata az 1939. szeptember elsején megtámadott Len­gyelország volt. A II. világháború kitörésének évfordu­lóiról eddig is megemlékeztek a lengye­lek, a mostani kerek évfordulóra azon­ban rányomják bélyegüket az országon végigsöprő politikai változások, azaz - oly sok mással együtt - a II. világháborút is átértékelik, illetve már átértékelték. Néhány alapkérdésben évtizedek óta változatlan a lengyel értékelés. A hivata­los állásfoglalások mind hangsúlyozzák, hogy Lengyelország volt a hitlerizmus el­ső katonai áldozata, a lengyel az egyet­len nép, amely a II. világháború idején mindvégig harcolt a Harmadik Birodalom ellen, és arányosan Lengyelország szen­vedte el a legnagyobb embervesztesé­geket; 1000 lakosából átlag 220-at ve­szített el, mig a Szovjetunió esetében ez az arányszám 116. Valamennyi állás­foglalás alaptétele az, hogy a II. világhá­ború után kialakult európai és ezen belül a lengyel határok sérthetetlenek. Szinte minden más kérdésben azon­ban alapvető átértékelésre kerül sor, egyfajta válaszként az 1945 után kialakí­tott hivatalos történelemszemlélet dog- matizmusára és a politikai érdekekhez való konjunkturális alkalmazkodásra. A háborút megelőző időszak új történelmi értékelése szerint az első világháború után létrejött lengyel állam és annak kül­politikája nem volt vétkes abban, hogy az Ne döntsenek nélkülünk! Nem hallgatták végig Horváth Ferenc ipari minisztert azon a demonstráción, amelyet tegnap szerveztek a pécsi sport- csarnokban az uránbánya bezárása el­leni tiltakozásul. Sok ezer bányász keze csattant ütemesen, s a tapsorkán meg­akadályozta a minisztert tervezett beszé­dének elmondásában. Én a fogsoromat hagytam ott! Gyere le a bányába! Nem segélyt, munkát akarunk! - hangzottak az indulatos közbekiabálások a kormány képviselőjének fellépésekor. Hasonló sorsra jutott a szakszerveze­tek megyei bizottságának képviselője, akinek veretes, túlfogalmazott mondan­dóját is félbeszakították. Óriási ünnepléssel fogadták viszont Nagy Sándort, a SZOT főtitkárát, aki ki­fejtette: a munkások, a dolgozó nép meg­nyerése nélkül egyetlen párt sem tud tar­tósan létezni. Az ö támogatásuk és mun­kájuk nélkül nem az európai közös házba léphetünk be, hanem csak az európai szegényházban van helyünk. A számlát nekünk kell kifizetni - mond­ta Nagy Sándor - ezt jól tudjuk, ha nem is mi csináltuk. Szeptember legyen a szak­Dr. Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével szerdán tanács­koztak a parlament állandó bizottságának elnökei, valamint a megyei képviselőcso­portok vezetői a szeptember 26-án kezdő­dő ülésszak előkészületeiről. A már ismert napirendi pontok közül a parlament tiszt­ségviselői tájékoztatást hallgattak meg dr. Túrós András belügyminiszter-helyettestől a ki- és bevándorlásról, a külföldi utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslatról. Dr. Jakus Tamás igazságügyi minisztériumi főosztályvezető a büntetőeljárási törvény módosításáról és a Btk. módosításáról szólt A Legfőbb Állami Számvevőszék fel­állításáról szóló törvényjavaslatot Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke ismertette. Dr. Kilényi Géza igaz­ország valódi, tettekre kész szövetsége­sek nélkül, szinte teljesen magára ma­radva lépett háborúba, úgy, hogy szinte egyszerre két agresszió célpontja lett, nyugatról és keletről, Németország, illet­ve a Szovjetunió részéről. Évtizedekig kellett várni arra, hogy a hivatalos lengyel történelemirás is elítélje a szeptember 17-i, a korábbi szovjet-német megálla­podáson alapuló szovjet „határkiigazí­tást”, és visszautasítsa azt a hivatalos szovjet magyarázatot, amely szerint ak­kor már nem létezett a lengyel állam, az országnak nem volt kormánya. A háború menetének átértékelése né­hány „fehér folt” feltárása köré csoporto­sítható. Ma is tart azon lengyel fegyveres erők szerepének átértékelése, amelyek Nyugat-Európában, Észak-Afrika front­jain vagy a világ más részein harcoltak a fasizmus ellen, és amelyeknek a jelentő­ségét erősen alábecsülték a Szovjet­unióban megalakult lengyel hadseregé­hez képest. E folyamat utolsó állomása az lesz, hogy a varsói Ismeretlen Katona sírjánál található feliratokat kiegészítik, feltüntetik majd mindazokat az ütközete­ket, ahol lengyel katonák ontották vérü­ket a hazáért, függetlenül attól, hogy mi­lyen egyenruhát viseltek. Ennek előké­szítésén társadalmi bizottság fáradozik. Szorosan összefügg ezzel a Londonba menekült lengyel kormány által irányított ellenállási mozgalomnak és a varsói fel­kelésnek, céljainak és következményei­nek a feltárása. A felkelést megörökítő emlékmű felállítására Varsónak 1989-ig kellett várnia. Az újraértékelés kiterjed a háború után szervezeti szolidaritás hónapja - hang­zott el a főtitkár beszédében. Biztosította a megjelent bányászokat, hogy a Szak- szervezetek Országos Tanácsa a bányá­szok mellett van. A tüntetésen az uránércbánya vájára, szakszervezeti bizottságának titkára, az országos szervezet vezetője mellett a megjelent brit bányászszakszervezet képviselői is üdvözölték a pécsiek de­monstrációját és támogatásukról biztosí­tották őket a nemzetközi bányászszerve­zet nevében. Ne döntsenek nélkülünk! Nem kell a szén, nem kell az urán, mivel fűtünk hol­napután? 2000: se szén, se hús! Való­ban, nem túl biztatóak a kilátások ener­giaügyeinkben. S nem biztatóak a perspektívák á kormány új munkahelyte­remtő képességeiben sem. Nemcsak a baranyai bányászok, a tolnaiak sem fo­gadják el a jelenlegi helyzetet. A koncep­ciótlan ígérgetések helyett egy rendszer- szemléletű elbírálását kívánják a bányá­szatnak, melyet ha kell, további demonst­rációkkal kényszerítenek ki. CSEFKÓ JUDIT ságügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy a kormány a most folyó háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eredmé­nyeként várhatóan benyújtja a politikai pár­tokról, az alkotmány módosításáról és a vá­lasztójogi törvényről szóló törvényjavasla­tokat, élve a kormány számára biztosított sürgősségi kérelemmel. Dr. Szűrös Mátyás emlékeztetett arra, hogy a politikai egyezte­tő tárgyalásokon az úgynevezett sarkala­tos törvényekről, amelyek a leendő demok­rácia alaptörvényei lesznek, ma még élénk vita folyik, ezért annak érdekében, hogy a képviselők megalapozottan felkészüljenek a törvényjavaslatok vitájára, megismerhessék választóik véleményét, elképzelhetőnek tart­ja, hogy a szeptemberi ülésszakot két menet­ben bonyolítja le az országgyűlés. kialakult lengyel társadalmi és politikai helyzetre is, de ez önálló fejezet, hiszen a lengyelországi sztálinizmussal való le­számolásról van benne szó. Alapgondo­lata az, hogy a II. világháború következté­ben kialakult politikai és katonai erővi­szonyok nyomán Lengyelországra egy olyan, tőle idegen berendezkedést erő­szakoltak, amely ellentétes volt a lengyel történelmi hagyományokkal és a lengye­lek alapvető érdekeivel. Az emberiség legnagyobb világégésé­ben természetesen nemcsak a lengye­lek szenvedtek óriási veszteségeket, az ötvenmillió halottból „csak” 6 millió volt lengyel. A háború átértékelése vagy akárcsak egynéhány epizódjának újabb megvilágítása csupán nemzetközi ösz- szefüggésekben végezhető el. A fehér foltok feltárásában mindinkáb érdekelt Lengyelország ma még sok akadályba ütközik ezen a téren, bár az is igaz, hogy a lengyel értékelések nem mentesek a lengyel-centrikusságtól, a töredékes­ségtől és bizonyos nacionalista felhan­goktól. Az igazságfeltárás nehézségei­nek egyik kiemelkedő példája a katyni lengyel katonatisztek lemészárlásának ügye. Az eddig nyilvánosságra került do­kumentumok szerint a szovjet NKVD em­berei ölték meg őket, 1939-ben, nem pe­dig a nácik 1941-ben. Azok a szovjet tör­ténészek azonban, akik a kérdés kivizs­gálásával foglalkozó lengyel-szovjet bi­zottságban tevékenykednek, mind a mai napig nem erősítették meg az NKVD fele­lősségét a tömegmészárlásban - doku­mentumok hiányára hivatkozva. ZSEBESI ZSOLT (Varsó) A NEXT 2000 Kft törzstőkéjében nem szerepelnek ingatlanok Mióta a Szabad Demokraták Szövet­sége nyilvánosságra hozta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága megalapí­totta a NEXT 2000 Kft-t, több, olykor egy­másnak ellentmondó, időnként félreért­hető hír látott napvilágot arról: mit tartal­maz a kft. törzstőkéje. A kft. bejegyzésé­nek körülményeiről Hartay Henrik, a Fő­városi Bíróság elnöke tájékoztatta az MTI szerkesztőségét. Elmondta: az egyszemélyes kft., a jú­nius 23-án kelt alapító okiratban foglal­taknak megfelelően, 2,9 millió forint törzstőkével kérte bejegyzését a Főváro­si Bíróságtól, mint cégbíróságtól. E törzs­tőkéből 1 millió forint készpénz és 1,9 millió forint vagyontárgy (apport), azaz egy számítógép különböző tartozékok­kal. A törzstőke teljes egészében a kft-t alapitó MSZMP KB üzletrésze. A bíróság a bejegyzés iránti kérelmet különböző okokból hiánypótlásra adta vissza. A kft. június 28-án 30 ingatlan és más számítógépek értékével, összesen egy- milliárd 162 millió 370 ezer forinttal emel­te fel a törzstőkéjét és kérte ennek be­jegyzését a cégbíróságtól. A kérelemhez mellékelte az MSZMP KB nyilatkozatát arról, hogy a Központi Bizottság az ingat­lanokat a kft. tulajdonába adja. A bíróság elutasította a törzstőke fel­emelése iránti kérelemnek azt a részét, amely az ingatlanok tulajdonba adásával foglalkozik. A módosított földtörvény ér­telmében ugyanis az MSZMP KB, mint in­gatlanokat kezelő társadalmi szervezet, az ingatlanok tulajdonjogát a kft-re nem ruházhatja át. A törzstőke egyéb feleme­lésének azonban nincs törvényes aka­dálya. A bíróság egyébként a kft. figyel­mét fel is hívta arra: a törzstőkét felemel­hetik a számítógépek értékével, ezt azon­ban újra kérni kell. A biróság a társaságot a hiányok pót­lása után, augusztus 9-én az eredetileg kért 2,9 millió forint törzstökével jegyezte be. A kft. törzstőkéjében tehát az említett ingatlanok nem szerepelnek. A cégbíró­ság eljárása minden tekintetben törvé­nyes volt - hangsúlyozta végezetül a Fő­városi Biróság elnöke. Nagyszabású bányászd e m o n strác i ó Pécsett Parlamenti tisztségviselők tanácskozása NSZK Újabb menekültek érkezését várják A nyugatnémet kormány feltételezései szerint az elkövetkező napokban újabb nagyszámú keletnémet menekült érkezé­sére lehet számítani. Hans Klein szövetségi miniszter, a bonni kabinet szóvivője azon­ban nem volt hajlandó megerősíteni azokat a jelentéseket hogy már az utóbbi néhány napban több, NDK-állampolgárokkal teli vonat érkezett az NSZK-ba. Néhány újság olyan benyomást keltett tudósításaival, hogy a menekültkérdésben küszöbön áll valamely megállapodás Bonn és Budapest között Klein közléseit a nyugatnémet rá­dióállomások ismertették szerda reggel. A miniszter beszámolt arról, hogy a bonni koalíciós kormánypartnerek, az uniópártok (CDU/CSU) és a Szabaddemokrata Párt (FDP) képviselői előző esti megbeszélésü­kön foglalkoztak az NSZK és Magyaror­szág közötti vízumkényszer esetleges felol­dásának kérdésével is. A Deutschlandfunk (DLF) jelentése szerint azonban a szóvivő megerősítette azt a korábbi véleményt hogy ez az intézkedés nem alkalmas a me­nekültprobléma megoldására. Hasonlóképpen vélekedett Wolfgang Mischnick, az FDP parlamenti csoportjá­nak elnöke is. A liberális politikus szintén a DLF rádióállomás reggeli műsorában nyi­latkozott ö is szorgalmazta azonban a me­nekültek megfelelő fogadására való foko­zott felkészülést. Ikarus - az ev végéig teljes kapacitással? A járműgyártók körében elterjedt a hír: az Ikarusnak sikerült olyan, vegyes elszá­molású üzletet kötnie szovjet partnerével, amely mindkét félnek előnyös. A szovjet fél az eddigi szállítási kontingensen felül - amely az idén nem éri el a hatezer buszt sem, az előző évi mintegy hétezerrel szem­ben - további autóbuszok szállítására álla­podott meg az Ikarusszal úgy, hogy annak ellenértékét részben rubelben, részben pedig dollárban fizeti, szovjet-angol közös vállalat közreműködésével. A hir igaz - erő­sítette meg Vadnai Zoltán, az Ikarus vállal­kozási igazgatója az MTI munkatársának. Háromszáztíz darab távolsági autóbusz eladásáról sikerült megállapodniuk az AS­TO nevű szovjet-angol közös tulajdonban lévő kereskedelmi vállalattal. Az üzlet rész­leteiről annyit: a vegyes vállalat az autóbu­szokért fele-fele arányban dollárral, illetve rubellel fizet Ezúttal mintegy 6,6 millió dol­lárt és hozzávetőlegesen 10 millió 650 ezer rubelt fizet; százötven ,250-es és ugyan­ennyi 256-os, továbbá a 10 darab 365-ös távolsági autóbuszról van szó. Ezekben a napokban folynak további tárgyalások ar­ról, hogy barterüzlet keretében esetleg újabb négyszáz autóbuszt lehetne eladni a szovjet piacon. Csehszlovákiába négyszáz autóbuszt szállítanak még az idén. Ezzel - úgy tűnik -, ha a többi kisebbb üzlet is létre­jön, a teljes termelésre lesz vevő. Közéleti hírek Petrovics Józsefné, az MSZMP Duna- földvár Városi Bizottságának titkára szeptember 1-jétöl saját kérésére és a városi pártbizottság egyetértésével a so­ron következő pártértekezletig társadal­mi munkában látja el a titkári teendőit. Korábbi munkahelyén és beosztásában, a dunaföldvári általános iskola igazgató- helyetteseként dolgozik főfoglalkozás­ban. * A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Tolna megyei szervezőbi­zottsága értesíti Tolna város és a környe­ző falvak lakosságát, hogy 1989. szep­tember 4-én, hétfőn este hat órai kezdet­tel Tolnán, a városi tanács nagytermében bemutatkozó és tagtoborzó gyűlést tart. Kérjük a volt tagokat, azok leszármazot- tait, a vállalkozókat, szimpatizánsokat; mindazokat akik az Isten-Haza-Család és a magántulajdon szentségét ismét ré­gi fényében kívánják látni, jöjjenek kö­zénk! A szervezőbizottság Vallomás a kórházi ágyon Fejlemények a dombóvári csecsemőgyilkosság ügyében Újra és újra végighallgatom a magnó- felvételről az elhaló hangú vallomást. Ma­gam előtt látom a meggyötört arcú asz- szonyt, a szeméttelep erjedő bűzében a csecsemő bomlásnak induló holttestét. Úgy gondolja, hat hónapos terhes le­hetett, amikor megszült lakása gyerek­szobájában. A csecsemőt asztalterítőbe és egy lepedőbe csomagolta, de nem tudja, hogy miképpen került a szemetes­konténerbe. A férj felmosott, rendet ra­kott, bár az asszony pár pillanattal ké­sőbb már arra sem emlékezik, hogy a fér­je egyáltalán otthon volt-e. A bűncselekmény elkövetésével Tóth Istvánné, háromgyerekes családanya, Dombóvár, Ady Endre utcai lakos gyanú­sítható. A részletek tisztázatlanok. Ami biztos, hogy terhes volt és a magzattal nem tud „elszámolni”. Amikora kórházba került - egy nappal a csecsemő holttes­tének megtalálása előtt - műtéten esett át, majd pár órával később egy sokkal súlyosabb sebészeti beavatkozáson is. Sisteregve pereg a magnószalag, az asz- szony testi-lelki kínok közt préseli ki a szavakat. Tudja, hogy mit tett, tudja hogy­ha felgyógyul mi vár rá, mégis mintha könnyei között megkönnyebbülne.- Jaj, Istenem, mit tettem! A férj kezét tördelve bizonygatja, hogy nem tudott felesége terhességéről. Hi­szen ha tudta volna... A feleség napokon keresztül lázas volt, két körzeti orvos is látta. Az egyik szombaton, a másik hét­főn, nem lehet, hogy vasárnap, mint ahogy azt az asszony állítja - szült. Azt észre kellett volna venniük. Az egyik kör­zeti orvost, aki szombaton vizsgálta meg, hét végi vikendjén zavarom.- Nem volt terhes szombaton - állítja határozottan - a has puha, betapintható volt. Tapasztalt, elismert orvos. Nyugodtan reagál a kérdésekre, biztosan tudja, hogy úgy járt el, ahogy el kellett járnia. Gyógyszert irt fel és újabb vizsgálatokra utalta. Megdöbben, amikor közlöm vele, hogy az asszony saját állítása szerint ter­hes volt, lakásán vasárnap megszült, és a csecsemő ismeretlen körülmények kö­zött a szemeteskonténerbe került.- Nem volt terhes szombaton, ha szült is, napokkal előtte tehette. Mi hát az igazság? Kézzelfogható, megdöbbentő, szívet-gyomrot össze­szorító tények, megfontolásra késztető kételyek. Új élet született egy érettnek nyilvánított áldott állapot végén, s ez az új élet kegyetlenül, értelmetlenül szinte ugyanabban a pillanatban véget is ért. De hogy került a holttest a szemetes­konténerbe, mérvadó lehet-e egy ilyen vallomás két öntudatlan állapot között, hihető-e, hogy egy férj nem tud a vele együtt élő felesége terhességéről? A jog szerint mindaddig ártatlannak kell tekinteni mindenkit, amig bűnössé­gét jogerős bírói ítélet ki nem mondja. Egyelőre csak egy csecsemőholttest van, egy vallomás a magnószalagon és a hatalmas kérdés, ami egy kisváros felett napok óta úgy lebeg, mint egy kisértet. MIÉRT? MOLNÁR ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents