Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

1989. augusztus 30. Képújság 5 Erdemes-e becsületesnek lenni...? Vagy talán a jogszabályban van a hiba? Nyerges János hőgyészi olvasónk augusztus 3-án járt Bécsben. Mielőtt útra kelt, elment Tamásiba beszerezni a va­lutát. Tizenegyezer forintot tudott még beváltani és hozzá az üzemanyagköltséget. Így mintegy tizenháromezer forinttal in­dult útnak. Gyerekei már hosszú ideje vágytak egy videó-fel­szerelésre, hiszen már szinte valamennyi ismerősüknek volt. Olvasónk elindult, hogy teljesítse gyerekei kívánságát. Hajnalban indult, a kora délelőtti órákban már Bécsben járt. Keresgélt egy ideig, mert a videók többsége nem az ő akkori valutakeretének megfelelő árban volt, hanem jóval magasab­ban. Végre rátalált egy üzletre, ahol közel 13 000 forintnak megfelelő összegért megvette az áhított készüléket. Visszafe­lé jövet következett a vám, ahol a vámos csak integetett a kocsiknak: mehet, mehet! Olvasónk is simán továbbmehe­tett volna, de ő tudta, hogy az 5000 forint feletti áru már vám­köteles, ezért megállt. Átnyújtotta a vámvizsgálónak kitöltött vámárunyilatkozatát és megmutatta a készüléket. A valutaki­viteli engedély vizsgálatánál kezdődött a bonyodalom. Akkor derült ki, hogy a kiváltott 11 000 forintnyi valuta - mivel a jog­szabály szerint az üzemanyagköltség vásárlásra nem hasz­nálható fel - közel 2000 forint! híján nem fedezi a video beszerzési árát. A vámtiszt kijelentette, hogy fedezetlenség miatt nem vámkezelheti a videót. Nagy csalódás érte olvasón­kat, de ez még nem volt minden, mert azt is elmondta a vámos, hogy 3 napon belül jelentkeznie kell a lakóhely szerint illeté­kes vámhivatalnál, ahova a készüléketls magával kell vinnie. Elvitte, ott is tartották, vámraktárba került. A gyerekek is ennyi ideig élvezhették. Hogy mi lesz a sorsa? A jelenleg érvényes vámszabályok szerint a szekszárdi vámhivatalnak el kell utasítani a vámkezelést. Egy lehetőség marad: felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a pécsi szék­helyű megyei parancsnoksághoz, akik adott esetben enge­délyezhetik. Ha ezt megteszik, olvasónk gyerekeinek megmaradhat a vágyálmuk és apjuknak nem kell felajánlani megvételre a ma­gyar államnak. Mit lehet hozzátenni? Tulajdonképpen a megyei parancsnokság jóindulatán mú­lik az ügy kedvező elintézése. De a jogszabályt ők sem változ­tathatják meg. És ha olvasónk szerez egy fiktiv ajándékozási okiratot, lehet, hogy nem kerül ilyen helyzetbe? Miért bűn az esetleg megspórolt üzemanyagköltségből maradt pénz elvá- sárlása? Kérdés kérdés után. Kinek jó ez így? GEISZHAUER JÁNOS Tanévnyitóra Levél első osztályosoknak Hullanak a fáról a levelek, hűvösek a hajnalok, de napközben benépesülnek az utcák nyíltszemű, tányérrózsaképű kisgyerekekkel. Pannikkal, Imrékkel, Vi­kikkel, Bencékkel, Rolandokkal és más, sokféle nevű szőke, barna, kék és fekete szemű kis „lurkóval”. Ök azok, akik az idei szeptemberben lépik át először az iskola kapuját. Az ünneplő ruhát édes­anya már simára vasalta, vár a selyem- szalag a hajba, kisfiúnak bársonymasni az inge nyakára. Mi lesz addig, amíg elér­kezik a tanévnyitó napja? Izzad a tenyér, a labdához sincs most már sok kedv. A babaruha is várhat. Miért van ez? Ki mondja meg ezt nekem?- Mindent megtudsz; mindenre sor ke­rül. Ha elindulsz az ünnepélyre, fogd meg erősen anya-apa kezét! Aztán, ha be­lépsz a nagy kapun vár már a tanító néni vagy bácsi. Aztán kapsz egy kis „kitűzőt” a szíved fölé, bal oldalra. Ez lehet egy szí­nes szalag, napraforgó, kis piros szív, ezt viseled majd, s az is, akitől kaptad. Majd elhangzik az első hívó szó. Valahogy így: Piros szívek, ide hamar! S Mari, Panka, Pisti, Misi mind úgy szalad, hogy a kicsi tenyér a boldogságtól már nem izzad. Nem is vetted észre azt, hogy már párod is van, aki mellett ott is állsz már benn a sorban. Boldog vagy, de azért körülné­zel, hol van anya-apa? Ott ni! Ök is bol­dogok nagyon. Aztán elöl valaki megszó­lal, akit úgy hívnak Igazgató és azt kéri, énekeljük el a Himnuszt! Te még nem tu­dod, de majd megtanulod. Ök már túl vannak a kezdeti nehéz­ségeken S még azt is meg fogod tanulni, amit sok szép gyermekvers írója, Weöres Sándor írt. így szól egy részlete: „... Almát, körtét, szilvát, szőlőt hoz szeptember, nekünk új tanévet, tudja minden ember...” KUBANEK GYULÁNÉ Érdekességek I innen-onnan Rendőrségi fogadóórák A felsorolt főkapitányi és kapitányság- vezetői fogadóórák az alábbiak szerint alakulnak szeptemberben: Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője: 1989. szeptember 28-án 10-től 11 óráig Szekszárdi Rendőrkapitányság veze­tője: 1989. szeptember 22-én 9-től 10 óráig Bonyhádi Rendőrkapitányság vezető­je: 1989. szeptember 18-án 15-től 16 óráig Dombóvári Rendőrkapitányság veze­tője: 1989. szeptember 25-én 17-től 18 óráig Paksi Rendőrkapitányság vezetője: 1989. szeptember 27-én 17-től 18 óráig Tamási Rendőrkapitányság vezetője: 1989. szeptember 25-én 8-tól 9 óráig. A játékos ember A legelterjedtebb gyűjtőszenvedély: a numizmatika Ha megkérdeznének, a gyűjtők mely táborába sorolható a legtöbb ember, ha­bozás nélkül a pénzgyűjtőkre szavaznék. Persze, tréfás mellékgondolattal, mivel - ha van is, aki tagadja - a pénzt mindany- nyian szeretjük, s állítólag jó érzés, ha sok van belőle. Hogyne, hiszen a ropo­gós bankókért, csengő érmékért az éle­tet szebbé tevő anyagi javak mindegyike megvásárolható. Aki viszont csak hal­mozza a pénzt, s egy szemernyit sem ad ki belőle, az vagy fösvény, vagy Moliére Harpagonja - vagy nimuzmata. Közöttük szakadéknyi a különbség. Harpagont csak a vagyon boldogítja, a numizmata viszont csak ritkán gondol gyűjteménye mai pénzben kifejezhető értékére. Az ő igazi kincse a bankjegyek, pénzérmék sorozatának teljessége, s le­hetőleg ritkasága, akárcsak a bélyeg- gyűjtők esetében. A numizmata elsősor­ban pénzérméket gyűjt, sőt, papírpénze­ket, bankjegyeket is, persze lehet érem- gyűjteménye is. Ide illik tehát egy kis szó- magyarázat. Numizmatika, vagyis érem­tan: érmekkel és érmékkel foglalkozó tu­domány. Érem: kitüntetésként, vagy díjul adományozott, többnyire felirattal is ellá­tott kis fémkorong, a művészetben pedig hasonló kisplasztikái alkotás. Érme: fém pénzdarab. A jelentés tehát kettős. A numizmaták nagy többsége beéri a pénzérmék gyűjtésével, hiszen ez a szenvedély is kimeríthetetlen változatos­ságot kínál híveinek. Mint minden gyűj­tésben, ebben is a rendszerezettség je­lenti a többletet. Alapul vehetik egy-egy nemzet, azon belül is egy-egy időszak pénzérméit, bankjegyeit. (A magyar pén­zek gyűjtői a numizmatikai szövetség ré­vén minden évben megvásárolhatnak egy teljes sorozatot, a megfelelő évjel­zéssel forgalomba került valamennyi pénzérméből). Az egyes példányokat meg kell óvni az idő pusztításától, ezért egyenként átlátszó műanyag fóliába csomagolva és a levegőtől hegesztéssel elzárva tárolhatók a legszakszerűbben. A fóliaívekben őrzött érmék ugyanúgy al­bumba köthetők, mint a bélyegsoroza­tok, azzal a különbséggel, hogy egy-egy ilyen album súlya bizony a tíz kilót is meghaladhatja, ezért sok numizmata a szenvedélyét tréfásan sportnak is szokta nevezni. Aki fellapoz egy ilyen albumot, s kel­lően élénk a fantáziája, az előtt történelmi korszakok, népek, nemzetek kiváló sze­mélyiségei, sorsfordító eseményei épp­úgy feltárulnak, mint a mindennapok fon­tos és apró eseményei. A sorozatban egymás után következő érmék alapján nyomon követhető az illető ország valu­tájának fokozatos értéktelenedése, vagy erősödése, hiszen a címletek nagysága, az érmék mérete és a hozzájuk felhasz­nált anyag mind-mind áruló jel, még az avatatlan szemlélődő számára is. Per­sze, a numizmatika semmivel sem kíván kevesebb szakismeretet, mint a gyűjtő- szenvedélyek bármelyike: az érmék meghatározásának, rendszerezésének elvei igen szigorúak, s a hamisítványok éppúgy nem zárhatók ki, mint a bélye­gek, vagy mondjuk a festmények eseté­ben. Ezért nemcsak az érmék alakja, anyaga, vastagsága és kerülete, az ábrá­zolt motívumok kidolgozása, hanem még az érmék peremének rovátoltsága vagy simasága, esetleg jelekkel való díszítése is meghatározó fontosságú. A numizmatikai katalógusok nyilván­tartják mindezek mellett azt is, hogy egy- egy érméből mennyi került forgalomba. Évjáratonként, fő-és altípusonként rend­szereznek, s az eltérések nemcsak a so­rozat teljessége, hanem értéke szem­pontjából is jelentősek. A ma közforga­lomban lévő magyar pénzérmék néme­lyike is már csaknem ritkaságszámba megy, ha a kibocsátás évét is figyelembe vesszük. SCHÖFFER JENŐ „...történelmileg...” Megjegyzések egy képriport szövegéhez (TUDÓSÍTÓNKTÓL) „Megyénk - a „túlsó félről nézve...” cí­mű O. I. által kommentált Duna-parti ké­pekhez írott szövegét elolvasva, mely a Tolna Megyei Népújság 1989. július 29-i számában jelent meg, ismét meggyőződ­hettünk róla, hogy hiányosak megyénk múltjáról szóló ismereteink... Nem tudom - mire nyomtatásban megjelenik egy kézirat szövege - hány kézen megy át. Szomorúan látom, hogy - az említett rövid írásban, B. Imrére „ke­resztelték el” az országos hírű, Dunaföld- várott nyugvó reformkori vízi mérnök, Be­szédes József nevét. Nincs jogom a szerző vétlenségét avagy felelősségét - sem másokét nem szándékom - keresni. De, azt fájlalom, hogy a riport megjelenését követően helyreigazítás nem jelent meg. S - a képriport nyomán - a megyénk „változó határaival” kapcsolatban a szer­zőik) és a t. olvasók szíves figyelmét is felhívnám Bogyiszlótól közelebbi - ép­pen a riportban szereplő két helység, Du- naföldvár és Paks közötti - múlt századi, igen jelentős „határmódositásra", az 1840-es évek közepén a Nagy-Dunát Ordastól-Paksig „kiegyenesítették”. így került, az akkor Bács megyéhez tartozó történelmi Imsós (lásd a Rákóczi-sza- badságharc itteni hadműveleteiről szóló forrásokat) a Duna jobb partjáról a bal partra! S ennek következménye, hogy azóta Dunakömlőd mellett nem hömpö­lyög a Nagy-Duna. Az viszont kétségtelen, hogy ezt a fo­lyamszabályozást nem Beszédes József tervezte... SZELECZKY JÓZSEF Szeleczky József kedves olvasónk­nak igaza van. Részletesen megírja azt, amit én nem, a megyehatár különböző változásait. A sort még folytatni lehetne Somogy vagy Baranya irányában is. Be­szédes József átkeresztelése hiba, én követtem el, elnéztem. ORDAS IVÁN Még tart a nyár... Homoszexuálisok is köthetnek házas­ságot Dániában, jobban mondva hatósá­gilag bejegyzett partneri kapcsolatra lép­hetnek. A koppenhágai parlament a kö­zelmúltban kétharmados többséggel el­fogadta a benyújtott törvényjavaslatot. A beterjesztés támogatói - többségükben baloldali képviselők - hangsúlyozták, hogy az új törvénnyel az AIDS terejdését igyekeznek lassítani. A homoszexuális „házaspárokat” a hagyományos módon házasodókkal azonos jogok illetik meg. Különbség azért akad: a homoszexuáli­sok nem fogadhatnak örökbe gyereket, és egyházi esküvőt sem köthetnek. * A Panama földrajzi fogalom, közszót a franciák csináltak belőle. 1881-ben egy francia részvénytársaság hozzákezdett a Panama-csatorna építéséhez, amely a Csendes-óceánt köti össze az Atlanti­óceánnal. Az építkezés 1888-ig - külön­böző nehézségek miatt - 1400 millió frankot emésztett föl, és így is csak a munka harmada készült el, a társaság a csőd szélére került. A bukás eltitkolására új sorsjegykölcsönt bocsátottak ki 600 millió frank értékben. A kibocsátás enge­délyezéséhez számos parlamenti képvi­selőt kellett megvesztegetniük. A sorsje­gyek ellenére a társaság 1889-ben még­is tönkrement, odaveszett a francia kis­emberek pénze. A képviselőházban is ki­tudódott: több miniszter és képviselő is részese volt a botránynak. Azóta nevezik világszerte az ilyesfajta piszkos, veszte­getési ügyeket panamának. A magyar­ban főnév és ige is keletkezett belőle: pa­namista, panamázik. * Feltehetően már az őskorok embere rátalált a gyógyító hatású növényekre. Az viszont már írásos bizonyíték, hogy az egyiptomi - körülbelül 3500 évvel ezelőtt írt - papirusztekercsek 800 különböző receptet tartalmaznak. Indiában - az ősi szanszkrit írások szerint - a növények is­meretét összekapcsolták a hit tanításá­val, s a gyógyítás szinte kizárólag gyógy­növényekkel történt. A babiloniak fedez­ték fel a cékla, a kökörcsin, a csírázó ga­bona gyógyhatását A magyar gyógynö­vény-irodalom Méliusz Juhász Péterrel kezdődik, aki a XVI. században írt füvész- könyvében tette közzé a fák, füvek neveit és használhatóságukat Hazánk földje a vadon termő gyógynövényekben is igen gazdag. A növekvő gyógynövény-felhasz­nálási kultusz kapcsán jelentős eredmény, hogy Magyarország a gyógynövényeket exportáló európai országok között is az el­sők között szerepel. ' j\ " ­Noha túljutottunk már a nyár felén, sok család még most készül évi sza­badságára, a nyár, a meleg örömei­nek kihasználására. A kikapcsoló­dást, a pihenést, a testi-lelki erőgyűj­tés örömét azonban leselkedő ve­szélyek és ártalmak keseríthetik meg. A bajok sokszor megelőzhe­tőek, ha körültekintően tervezzük meg programjainkat és figyelembe vesszük a nyárra vonatkozó egész­ségügyi tanácsokat. Sokszor ismé­telt igazságok ezek, de a megbete­gedési statisztikák arra utalnak, hogy ajánlásainkat nem vehetjük le a napirendről. Napozáskor csak az napozzon, aki teljesen egészséges. A napozásra fordított időt fokozatosan növelje és használjon bőre érzékenységének megfelelő fényvédő krémet. A nap­szúrás kivédésére sapka, kendő, na­pozókalap használatát javasoljuk. Fürdéskor lehetőleg beteg ember ne látogassa a fürdőt. Fürdőzés előtt használjuk a WC-t, valamint a stran­dokon az előzuhanyozót, a test ala­pos lemosására. Felhevült testtel so­ha ne ugorjunk hideg vízbe. Gyógy­vizű medencékben 15-20 percnél tovább ne tartózkodjunk. A víz és a környezet tisztaságára is fordítsunk nagy gondot, hogy szennyező, fertő­ző anyagok megbetegítő hatását ki­védhessük. Mély vízbe csak bizton­ságos úszástudással merészked­jünk. Mozogjunk, közlekedjünk óva­tosan, hogy a baleseteket elkerüljük. Táplálkozásunk közegészségügyi szabályai: kiránduláskor használ­junk hűtőtáskát, vagy tartósított élel­miszereket vigyünk magukkal. A gyümölcsöt, paprikát, paradicsomot fogyasztás előtt mindig mossuk meg. Fontos szabály: óvjuk ételeinket a le­gyektől. A tiszta kéz, tiszta edény, tiszta evőeszköz és az előkészített élelmiszerek tisztasága is a fertőzé­sek megelőzését szolgálja. A frissen készült ételeket minél hamarabb fo­gyasszuk el, ami megmarad hűtő- szekrényben tároljuk! Azonnal fo­gyasszuk a főtt tésztát, burgonyát, rizst, vadast, gombát, belsőségből készült ételeket. Kedvenc nyári cse­megénk a fagylalt, de ha felolvad, új­ra fagyasztani veszélyes! A kirándu­láson szedett gom bát csak a gomba­szakértő vizsgálata után tanácsos elkészíteni, majd fogyasztani. Ha tanácsainkat betartja, gondta­lanabbá teheti pihenését. Megéri? Igen, megéri, mert a fődíj: az egészség! Tolna Megyei Köjál Egészségnevelési Osztálya DR. SASS EDIT főorvos egészségnevelési osztályvezető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents