Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

1989. augusztus 30. 4 ^t^PÜJSÄG A Magyar Barokk Trió hangversenye Négy szonáta a templomban Augusztus 27-én, vasárnap este külö­nösen szép zenei élményben volt része a zenekedvelő (sajnos kis számú) közön­ségnek a bátaszéki római katolikus templomban: a Magyar Barokk Trió (fu­vola: Csetényi Gyula, csembaló: Kerek Ferenc, cselló: Bartha Zsolt) adott elő négy preklasszikus szonátát az istentisz­telet előtt. A mintegy órányi időt kitevő koncert el­ső darabja Händel a-moll szonátája volt (tizenegy fuvolaszonátájának egyik négytételes remeke): mintha finoman csörrenő-zörrenő templomi ékszerek- kegyszerek, szerényebb-apróbb oltári szentségek zenéltek volna. A csembaló múlandó hangja a múlha- tatlanságba hüvösödött levegőben olyan emberi belső regiszteren visszhangzott halkan, hogy különös belső ragyogás­sal vonta be a neogótikus-klasszicista, eklektikus belső teret; a magasztos an­dantékat frivol-világi adagiók váltogat­ták: a lélek felmagasztosulásából váltott át a parányi játékzenekar - a nagy temp­lomtérben ékszernagyságúnak tűnő trió - a lélek rezzenésnyi táncába, esendő felvillanásokba, zenei tréfálkozásba. S mindezt a legkifinomultabb eszközökkel. Philipp Emanuel Bach G-dúr szonátája első tételének indulását bonyolult téma­fonadék teszi különössé. A fuvola hangja testet öltött a különleges akusztikai kö­rülmények között. A második tételben teljesen eggyé vált a trió - nem különült többé szólamok összjátékává, lüktető, élő zenévé alakult át. Talán itt élte át a hallgatóság a zenei élmény legmaga­sabb szintjét ezen a hangversenyen. A harmadik tétel zárásismétlései vissz­hangjátékká varázsolódtak a trió inter­pretálásában, ami nemcsak az inten­zitásbeli, hangerőbeli különbségeket ér­zékeltette, hanem az eredeti és a testelen visszaverődés egymáshoz való viszo­nyulását is. A hivó-visszafelelő vissz­hangjáték ezután általánosodik a tételen belül, Philipp Emanuel Bach játszik és építkezik - és ezt gyönyörűen érzékeltet­ték az előadók. A harmadik előadott darab Rameau IV. koncertje volt, melyet tételenként vala­hogy így lehetne jellemezni a Magyar Ba­rokk Trió előadásában: I. Összefogódzó és egymástól elkülönülő, mint egymással nem sokat törődő, egyéni ötleteket-alak- zatokat táncoló balerinek és balerinák lejtése, akiknek tánca mégis tökéletes összhangérzetét kelti. II. Unisono kezdő­dik a tétel expozíciója a témával - aztán finom remegések rokonítják Vivaldival. Tercben ismétlődik meg a csoda, azt az üzenetet hordozva, hogy az öröm a lélek belső ünnepe. III. Az eszközök: felsoro- lás-halmozás-fokozás. A ritmus szagga­tott, türelmetlen. Nem rapszodikusatétel, a szépség utáni türelmetlenség hajszolja Rameaut éppúgy, mint Vivaldit az Évsza­kokban. Az utolsó darab Franqois Devienne C- dúr szonátája volt, mely rendhagyó mó­don két gyors tételből áll. Voltaképpen azért tűnt alkalmasnak arra, hogy a kon­certet zárja, mert kitűnő egyéni lehetősé­get nyújt mindhárom hangszernek a technika, a játékosság, a stílusérzék, a virtuóz instrumentumkezelés felvillan­tására, a trió lírai és drámai mélységeket egyaránt átfogó előadói erejének bemu­tatására. A templom monumentális falai között töretlenül ragyogott a zenei szépség eb­ben a filigrán műfajban. DOMOKOS ESZTER Pályázatot nyertek Mozgássérült gyerekeket fogad a paksi négyes óvoda A Művelődési Minisztérium által meg­hirdetett s a Közoktatásfejlesztési Alapból támogatott országos innovációs pályáza­ton négy másik Tolna megyei intézmény mellett a paksi IV. Számú Óvoda is sikerrel vett részt Mozgássérült gyermekek integ­rált képzésére 50 ezer forintot kaptak az Alapból.- Miért éppen erre a célra kértek támo­gatást? - kérdeztük Haholt Miklósné óvo­davezetőtől.- Városunkban több mozgássérült kis­gyerekről is tudunk, akik egyelőre elszige­telten, családi körben töltik napjaikat. Bizo­nyára segítené testi és lelki fejlődésüket, ha hasonló korú, egészséges társaik között nevelkedhetnének. Nem beszélve arról, hogy Pakson számos olyan érintett család lakik, akik az ország különböző pontjairól jöttek ide dolgozni, s távol a nagyszülőktől az anyukák nem tudnak munkába járni.- Hány kis betegre számítanak?- Mivel elsősorban a képezhető, 3-10 éves korú kicsinyeket várjuk, a szülőket családlátogatások során igyekeztünk meggyőzni, hogy vigyék el gyermekeiket a budapesti Pető Intézetbe egy előzetes szű­rővizsgálatra. Az eredmények ismeretében egy tízfős csoport beindítását tervezzük.- Megvannak ehhez a szükséges fetté­telek? Mire elég a pályázatra kapott igen kevés pénz?- A mostani nevelői szobát alakítjuk át foglalkoztatóvá. Ennek berendezését a speciális székek, zsámolyok, lábtartók, bordásfalak elkészítését az építőipari szö­vetkezet ingyen vállalta, s ígéretet kaptunk az üzemektől társadalmi munkára is. Kez­dettől fogva támogatja ügyünket a városi tanács is. Szükségünk is van szponzorok­ra, hiszen a pályázaton nyert egyszeri ösz- szegből még a konduktor éves bérére sem futja.- Konduktort ezek szerint sikerült talál­ni?- A sok-sok szakmai útmutatáson kívül a szakembert is a Pető Intézet adja.- Mikor fogadják az első gyerekeket?- Ha semmi váratlan akadály nem jön közbe, október elsejétől már övék is az óvodánk.- cser ­Strategem gazdasági döntésjáték Dicséretes tamási szereplés Dennis Meadows professzor (USA) a Római Klub és az Egyesült Államok Fej­lesztési Hivatala megbízására gazdasági vezetők és egyetemi hallgatók számára döntésjátékot dolgozott ki. A játékosok olyan döntések meghozatalában szerez­hetnek tapasztalatot, amelyek a nemzeti vagyon kiegyensúlyozott növelése mel­lett egy ország népességének, életszín­vonalának, gazdasági teljesítményének, külkereskedelmének, környezetvédel­mének, energiafelhasználásának egyen­súlyban tartásához szükségesek. A résztvevőknek „miniszterként” kell dönteniük a javak elosztásáról, beruhá­zásokról, külföldi hitelekről, azok felhasz­nálásáról, tíz 5 éves cikluson át irányítva az országot. Döntésük várható eredmé­nyét számitógép szimulálja és értékeli a játékosok teljesítményét. Egy-egy dön­tés meghozatalakor igen körültekintően kell eljárni, mert pl: az iparcikktermelés mértéke nem csupán az iparba beruhá­zott tőkétől függ, hanem számos haté­konysági szorzótól mint a kapacitások kihasználtsága, az energiakészlet, a kör­nyezet állapota, a lakosság szociális és egészségi helyzete, iskolázottsága stb. Hamar rájönnek a játékosok, hogy jó eredmény csak jelentős szociális, haté­konysági és környezetvédelmi beruhá­zásokkal, egészségügyi és oktatásügyi ráfordításokkal érhető el. (E kapcsolatok referenciájának tekinthetjük Dél-Korea és Finnország sikeres gazdaságát!) A résztvevőket tapasztalati grafikonok se­gítik optimális döntés kialakításában. A játékban az a csapat győz, mely a kezdetben 30 évenként duplázódó né­pességet a születési és halálozási szá­mok leszorításával stagnálóvá teszi és a legnagyobb egy főre eső nemzeti jöve­delmet éri el. A strategem játékot számos országban játszották akadémiai, tudományos és gazdasági vezetők csoportjaival a Világ­bank, az UNESCO és más szervezetek rendezésében, alkalmazzák menedzser- képzőkön és az egyetemi oktatásban. Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Marx Károly Köz- gazdasági Egyetem és Országos Okta­tástechnikai Központ védnökségével 1989. augusztus 27-én rendezték meg Budapesten a II. országos bajnokságot. Erre az alkalomra hazánkba érkezett a játék megalkotója, Meadows professzor és személyesen ismertette a versenyre készített szabálymódosításait. Marx György akadémikus az ELTE Atomfizikai Tanszékének vezetője tolmácsolt és a já­tékvezetői tisztet is megosztotta az ame­rikai kollégájával. A szigorúbb szabályokon kivül nehezí­tette a versenyzők helyzetét, hogy az ed­digi gyakorlattól eltérően a Strategem IBM PC-re írt angol nyelvű változatával kellett dolgozniuk. A felkészítő tanárok és az érdeklődők a munkatermen kívül, ká­beltelevízión figyelhették a versenyt. A nemzetközi versenytapasztalattal rendelkező budapesti József Attila Gim­názium csapata megvédte a bajnoki cí­mét. A 2. és 3. helyet a jászberényi Lehel Gimnázium szerezte meg. A negyedik helyezést és a XI. kerületi tanács különdí- ját a tamási Béri Balogh Ádám Gimná­zium - Csató Iván, Gábor Mariann, Ka­szás Katalin, Kövér István és Kupi Gábor összeállítású - csapata nyerte. 5. helyen a debreceni Tóth Árpád Gimnázium vég­zett. Dr. Boldizsár Gábor, a Művelődési Mi­nisztérium főosztályvezetője, a zsűri el­nöke zárszavában annak a reményének adott kifejezést, hogy a Strategem el­terjedésének hatására a döntéselmélet mindjobban beépül a közgondolkodás­ba és kedvező hatással lesz az ország gazdasági életére. KASZÁS DEZSŐ A rádió mellett Együtteseink a világban Brezsnyev és a gyémántos mamutserleg Sztálin hetvenedik születésnapján egy kü­lönleges rendeltetésű különvonat hagyta el hazánk területét: ahogyan az akkori, lelkende­ző stílusú újságcikkek írták, a szerelvény a magyar nép ajándékait szállította a népek bölcs vezérének. Azután az annyiszor emle­getett magyar népnek hamarosan ismét alkal­ma nyílott - immár egy másik születésnapon, Rákosi Mátyásén - kinyilvánítani elégedettsé­gét és háláját. A beszámolók szerint Rákosi egyebek mellett egy szinaranyból készült bú­zakalászt kapott - talán a Mezőgazdasági Mi­nisztériumtól - szerény ajándék gyanánt. Hogy mi lett ezzel az aranykalásszal később, nem tudni: s aki netalán azt hiszi, hogy az ilyen jellegű, minden valóságérzetet elvesztő, keleti pompában tobzódó politikus-köszöntés amúgy is csak az ötvenes évekre volt jellemző, az alaposan téved. A Kossuth Rádió Világhírlap című adása legutóbb - a finoman csak a pangás idősza­kával összekapcsolt - Leonyid lljics Brezs­nyev pártfőtitkárról beszélt el egy jellemző tör­ténetet. Leonyid lljics a hetvenedik születés­napján - úgy tűnik, a pártvezetűk valami oknál fogva nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek az évfordulónak - egy gyémántokkal ékesített mamutcsont serleget vett át a jakut vezetőktől. Bizonyára túlzás lenne azt állítani, hogy a szi­bériai tundráról érkezett küldöttség célzato­san állított be Brezsnyevhez az amúgy ékkö­vekkel szépen feldíszített kövülettel: akkori­ban még amúgy is csak ajnározni lehetett a koros pártfőtitkárt, s a dicshimnuszokat zengő kórushoz magától értetődően csatlakoztak a jakutok is. A mamutserleget tehát szépen megköszönve Brezsnyev - akinek egyébként a jakutokhoz fűződő kapcsolatairól a történe­lem vajmi keveset, mondhatni semmit sem jegyzett fel - egy üzenetet is tolmácsolt: neve­zetesen arra kérte a jelenlevőket, hogy adják át üdvözletét a jakut népnek, „akiket ö nagyon szeret”. A könnyekig meghatott küldöttség el­távozott, a serleg pedig - persze évekkel Brezsnyev halála után - a Legfelsőbb Tanács birtokába került. Ugyanerre a sorsra jutott Brezsnyev három hivatali autója is, melyek kö­zött még véletlenül sem találjuk a szovjet ipar kiválóságait, a Volgát, a Zsigulit vagy a Zsapo- rozsecet. Brezsnyev csakis Mercedesen, Ca- dillacen és Lincoln Continentalon járt, s nem is biztos, hogy feltűnési vágyból. Hiszen, amíg állítólag össze nem törte, megfelelt neki a Rolls-Royce is. - szá ­Napló a bogyiszlóiakkal (Folytatás az 1. oldalról) Magát az együttest nem szükséges bemutatni lapunk olvasóinak, hiszen hagyo­mányőrző csoportjaink életéről rendszeresen beszámoltunk. Ami e csoportra is jel­lemző, hogy tagjai megfiatalodtak, de céljuk maradt: településük kultúrájának, szokásainak továbbadása, éltetése. A legutóbbi évtizedben megszaporodtak a külföldi szerepléseik. Francia- és Görög­ország, Csehszlovákia és Lengyelország mellett több alkalommal voltak jelen a Nyu- gat-Németországban rendezett fesztiválokon, találkozókon. Idén július 6. és 17. között Schlitz és Schessel folklórt kedvelő közönsége tapsolt a bogyiszlói együttes táncának, zenéjének. Az utazás élményeit naplószerű beszámolóban örökítette meg a delegáció vezetője, Pék Jánosné, a Mészöv közművelődési előadója. Itt nyomban meg kell je­gyezni, hogy az utazás költségeit, a Bogyiszlói Községi Tanács, a helyi téesz és a Tol­nai Áfész, valamint a Mészöv fedezte. * A Glóbus Kft-től bérelt Mercedes busszal indult a negyventagú csoport július 5-én este és másnap érkeztek fellépéseik első helyszínére, Schlitz-be. Azért tűnik termé­szetesnek a „baráti fogadtatás" megfogalmazás, mert a bogyiszlói népi együttes har­madszor találkozik a schlitzi vendéglátókkal. Kapcsolatuk a hazánkban és Tolna me­gyében rendezett Duna menti folklórfesztivál éveiben gyökerezett. A magyar csoportnak azonnal programot adtak, hogy tájékozódhassanak, mikor, hol, milyen feladat, fellépés vár rájuk. Először - 7-én - Frankfurtban szerepeltek, a virágkiállításon egy 50 perces műsor­ral. Este a schlitzi hivatalos megnyitón amerikai, spanyol, portugál, cseh, jugoszláv, belga együttesek mellett köszöntötte őket a város polgármestere. Ami a naplójegyzetben szinte minden fellépés után leírva áll, hogy a nagyszámú kö­zönség forró tapssal köszönte meg a bogyiszlóiak szereplését. Betegotthonban, sza­badtéri színpadon, városka főterén, kórház udvarán táncoltak és énekeltek felkérésre a bogyiszlóiak. * A nemzetközi békefesztivál színhelyére Schesselbe, 11 -én délután öt órakor érke­zett meg a csoport. Az elszállásolás családoknál volt. Leírni, utólag és kívülállóként megfogalmazni az élményt, amit az együttes tagjai mesélnek, nem lehet célja ez írás­nak. A hangulatot úgy sem lehet hitelesen visszaadni. Meg kell élni azt a meleg szívű vendéglátást, amit a bogyiszlóiak tapasztaltak. Módjuk volt kirándulásokat tenni a vá­roskörnyék erdei pihenőinél, eljutottak hús-, tej-, zöldségféléket feldolgozó üzemek­be, népművészeti központokba. Egy napot töltöttek Bréhmában. Egy hatalmas szabadtéri színpadon misét rendeztek, ahol a résztvevő csoportokat közreműködésre kérték fel. A bogyiszlóiak Kodály Zoltán Esti dalát és a szövetkezeti néptáncfesztiválon bemutatott Szt. István köszöntőt énekelték. Ez július 16-án dél­után volt. A sikert a rossz idő sem tudta megakadályozni. Mi lehet a titka, hogy a bogyiszlói népi együttes harmadszor kap meghívást ugyan­abba a nyugatnémet városba? Válasz lehet a már idézett napló egy megjegyzése: „ba­rátságos, vidám viselkedésükkel, fegyelmezett, pontos magatartásukkal, tempera­mentumos táncaikkal és igen népszerű dalaikkal” valamint a cigányzenekar eredeti hangzásának elismerése a taps, mely mögött ott húzódott a magyarországi változások iránt érzett rokonszenv és a nemzetek békevágyát kifejező erő is. DECSI KISS JÁNOS Könyv Made in Japan, Mr. Morita a SONY-ról SONY. Ki ne ismerné ezt a nevet. Jól cseng, különösen azok fülében, akik ér­deklődnek a szórakoztató elektronika, a profi stúdiótechnika vagy a távközlés iránt. A SONY a japán cégek közül is ki­emelkedik páratlan innovatív, útkereső készségével, magas minőségű termékei­vel, technológiai és üzleti sikereivel. Morita Akio nevét nyilván kevesebben ismerik. Ö ma a SONY elnöke. Made in Japan című könyve most jelent meg magyar fordításban. Az elnök visszaem­lékezik a cég történetére, kifejti vélemé­nyét a híres japán üzleti filozófiáról, a vi­lággazdaság állapotáról és jövőjéről. Ta­nulságos olvasmány. Közvetlenül a második világháború után néhány lelkes ember gyűlt össze a földig rombolt Tokió egy lyukas tetejű, kiégett épületében, hogy olyan céget alapítsanak néhány dollárjukból, amely mindig az újat keresi, soha nem látott eszközöket, készülékeket alkot, hogy se­gítse Japán felemelkedését, az emberek boldogulását. Morita Akio is köztük volt. Elhatározták, hogy magnetofont készí­tenek, bár még azt sem tudták, hogyan működik, milyen az a magnószalag és hogyan készíthető. Akkoriban acélhuzal­lal működő kezdetleges készülékeket gyártottak Amerikában. És nem kis ne- he'zségek árán, de megcsinálták. A né­hány fiatal mérnök és fizikus lelkesedé­se, bátorsága, leleményessége legyőzte az akadályokat. Az első magnó persze nem volt üzleti siker. Meg kellett tanulniuk azt is, hogyan lehet az új műszaki megol­dásból tetszetős, praktikus terméket ké­szíteni és hogyan lehet azt haszonnal eladni. Az első sikerek után jöttek az új Sony- termékek. Ök fejlesztették ki az első, rá­dióépítésre alkalmas tranzisztorokat és dobták piacra nagy mennyiségben a zsebrádiókat. Ők jelentkeztek először kisméretű tranzisztoros tévével. A SONY kutatói alkották meg a Trinitron színes tévéképcsövet, a Betamax és az U-ma- tic videorendszereket, a Walkmant, a 8 mm-es videót és a Philips-szel közösen a Compack-Disk lézeres lemezjátszót. És közben a Sony kinőtte Japánt, gyárai, szervizei, kereskedelmi hálózatai mű­ködnek szerte a világban, több, mint 40 ezer alkalmazottal. A SONY a japán tech- nológi és üzleti szellem egyik szimbólu­ma lett. Vajon mi a titka ennek a fantasztikus sikernek, fejlődésnek? Mr. Morita igy vé­lekedik: „A japán üzleti élet dicsősége és ne- mezise, iparunk motorjának éltető üzem­anyaga a jó, öreg, régimódi verseny.” Japánban nagyon heves a vállalatok közötti verseny, ez állandó fejlesztésre kényszerít. Gyakran még az üzleti szem­pontokat is háttérbe kell hogy szorítsa a fejlesztés, a termékváltás kényszere. Egy jól bevezetett, sikeres, könnyen eladható terméket is ki kell vonni a forgalomból, helyette újat, korszerűbbet piacra dobni, mert ha nem ezt teszik, akkor megteszi a vetélytárs és csökkenhet a cég piaci ré­szesedése. Kulcsfontosságú kérdés a kreativitás, de itt nem elég technikai kreativitásra gondolni, hanem a terméktervezésben és a marketingben is szükség van rá. Ha a háromféle kreativitás közül valamelyik hiányzik, az tönkreteszi az üzletet. Min­denkinek vannak kreatív képességei, csak kevesen tudják, hogyan használják fel azokat. A vezető egyik legfontosabb feladata, hogy az alkalmazottak legjobb képessé­geit kiaknázza, felszabadítsa. A vezető erényei közé tartozik a jövő­belátás is. Sokan azt hiszik, hogy a fo­gyasztók igényeit kell kiszolgálni. Ez nem igaz. Aki az igényeket követi, az lemarad. A csúcsvezetőknek azt kell kitalálniuk, hogy mire lesz szüksége a fogyasztónak 10-20 év múlva. Ami ma csúcstechnoló­gia, az holnap fogyasztási cikk lesz. Ha egy tudósnak adnak egy laborató­riumot és egy csomó pénzt azzal, hogy „találjon fel valamit!”, akkor nem lehet si­kerre számítani. A vezetőnek világos cé­lokat kell kitűznie, akkor az alkalmazottak küzdeni fognak a cél eléréséért. Ez azon­ban feltételezi azt, hogy a vezető maga is szakember, aki nagyon jól ismeri az üz­letágát, hiszen csak igy tud konkrét és reális célokat kijelölni. Azok a vezetők, akik nem képesek műszaki szempontból megítélni, hogy egy elképzelt termék megvalósitható-e, nagy hátrányban van­nak és nagy kárt okozhatnak vállalatuk­nak. E néhány kiragadott Morita-gondolat talán kedvet csinál a könyv elolvasásá­hoz. Végezetül még egy rövid idézet: „Hitem szerint az emberiség előtt ra­gyogójövő áll, és ebben a jövőben ott rej­lik az az izgalmas technikai haladás is, amely mindenkinek gazdagabbá fogja tenni az életét bolygónkon. A jövőt én magasabb rendű áruk és szolgáltatások izgalmas világának látom, ahol minden egyes ország címkéje a minőség egyik szimbóluma lesz...” ...és egyszer a magyar áruk viselte fel­irat is a magas minőséget jelzi majd: Ma­de in Hungary. ÁRKI ATTILA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents