Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-23 / 198. szám

2 lÍÉPÜJSÁG 1989. augusztus 23. Letartóztatásokkal végződött a Vencel téri csata (Folytatás az 1. oldalról.) Augusztus 21-én Prágában a Vencel téren brutálisan bántalmazták és azután letartóztatták Németh László Ákost, Deutsch Tamást és Pesthy Lászlót, a Fi­desz tagjait, valamint Kerényi Györgyöt, a Munkás Szolidaritás képviselőjét. A három szervezet nemcsak a tagjait ért jogtalanságok és bántalmazások miatt tiltakozik, hanem a fokozott hatósá­gi agresszivitás miatt is. Meggyőződé­sük, hogy a hatósági önkény nem képes megakadályozni szolidaritásuk kifeje­zését. A budapesti Atlasz Biztosító Társaság felajánlotta, hogy amennyiben a csehszlovák hatóságok eljárást indíta­nak a hétfői prágai tüntetésekkor őrizet­be vett magyar állampolgárok ellen, kész gondoskodni jogvédelmükről. Ezt ked­den közölte az Atlasz budapesti képvise­lője a prágai magyar nagykövetséggel. Mint azt már jelentettük, minden valószí­nűség szerint kilenc magyar állampol­gárt (ellenzéki fiatalokat és újságírókat) állított elő a csehszlovák rendőrség. To­vábbi sorsukról egyelőre nincs még in­formáció. Az Atlasz Biztosító Társaság egyébként azt is közölte a nagykövetség­gel: a jogvédelmet annak ellenére vállal­ja, hogy a magyar állampolgárok nem kötöttek jogvédelmi biztosítást. Az Atlasz máris felkérte a csehszlovák főváros egyes számú ügyvédi munkaközösségé­ben működő két ügyvéd megbízottját, hogy ha szükséges, járjanak el a magyar állampolgárok ügyében. A Rudé Právo egyébként a hétfői tünte­tésekről tudósítva azt irta, hogy a meg­mozdulásokat a magyar fiatalok kezde­ményezték a „Mi virágokkal jöttünk, nem tankkal” feliratú transzparens kibontásá­val. A lap szerint ez jelzés volt a demonst­rációra, amelyen csehszlovákokon kívül külföldiek is részt vettek, köztük a ma­gyar Fidesz, a lengyel Szolidaritás képvi­selői és olasz állampolgárok. Egyetlen jelzésként a csehszlovák saj­tóban, a CSKP KB lapja megemlítette, hogy a tüntetések az esti órákban is foly­tatódtak, és hogy a rendőrség oszlatta fel az újság szerint néhány száz fős tömeget. A lap különben közölte a cseh belügymi­nisztérium szóvivőjének a nyilatkozatát, aki egyebek között kijelentette: a Vencel téren (a délután öt óra körüli első tünte­téskor) „társadalomellenes felhívással lépett fel a magyar független Munkás­szolidaritás szóvivője”. A belügyminisz­térium képviselője a Rudé Právo hasáb­jain azt mondta, hogy a rendőrségi be­avatkozáskor „technikai eszközöket” nem vettek igénybe, és sem a rendőrség, sem a népi milícia, sem a tüntetők közül nem sérült meg senki sem. A Rudé Právo egyébként kedden éles hangú kommentárban külön is foglalko­zott a hétfői prágai tüntetésekkel. A lap a csehszlovákiai és külföldi ellenséges erőknek tulajdonította a megmozdulást, azt hangoztatva, hogy a demonstráció egy sor előkészületnek, annak a törek­vésnek az eredménye, hogy az 1968-as augusztusi események huszonegyedik évfordulója „államellenes konfrontációk­ra felhívó jelzés legyen”. Az újság azt fej­tegette: nem lehetett kétség afelől, hogy az ellenséges erők mindenáron utcai de­monstrációkra törekedtek, és csupán ál­cából igyekeztek korábban elhitetni, hogy megpróbálták híveiket lebeszélni az ilyen akciókról. A Rudé Právo a csehszlovák hírszolgá­lati iroda helyzetértékelésével egybe­hangzóan azt hangsúlyozta, hogy a hét­fői eseményeket külföldről szervezték: a megmozdulások „bizonyítékkal szolgál­nak a provokáció szélesebb internacio- nalizálására”. Az újság azt írta, hogy a té­nyeket még pontosítani kell, de „már most gyanús az, hogy mennyi külföldi tu­rista érkezett éppen augusztus 21-én Prágába". „Vajon mennyi igazság lehe- tetta magyar turisták válaszaiban, misze­rint Prágába augusztus 20-áról, a Ma­gyar Népköztársaság ismét nemzeti ün­neppé nyilvánított napjáról jöttek meg­emlékezni?” - jegyezte meg a lap, és az AFP-re hivatkozva azt irta, hogy a buda­pesti rádió már szombaton közölte: a Fi­desz aktivistái hétfőn Prágába érkeznek, hogy részt vegyenek az öt VSZ-tagállam csehszlovákiai intervenciójának évfor­dulójára rendezendő esetleges felvonu­láson. A Rudé Právo „a provokáció inter- nacionalizálásának” tulajdonította, hogy a csehszlovák fővárosban hétfőn több mint ezer olasz állampolgár tartózkodott és hogy a korábbi külföldi hírek szerint a Fidesz-hez hasonlóan a lengyel Szolida­ritás is háromezer képviselőjét akarta Prágába küldeni. Az újság vádjaiból kijutott a nyugati hí­rügynökségeknek is, mindenekelőtt a brit Reuternek és a francia AFP-nek. A lap egyebek között azt hangoztatta: cél­juk az volt, hogy a csehszlovák társada­lom destabilizálódásáról szóló híreket terjesszenek. * A csehszlovák közbiztonsági szervek­től kapott hivatalos tájékoztatás szerint az ügyész a közrend súlyos megsértése miatt előzetes letartóztatásba helyezte azt a kilenc magyar állampolgárt, akiket hétfőn vett őrizetbe a Vencel téri tünteté­sen a rendőrség. A csehszlovák szervek tájékoztatták erről a magyar nagykövet­séget. A kilenc személy neve: Lantos István, Pesti László, Kerényi György, Deutsch Ta­más, Németh László Ákos, Huber Pál, Bo- dó Gábor, Pataki Gábor és Kubinyi Ger­gely. * Ülő- és éhségsztrájkot kezdtek ked­den délután Csehszlovákia budapesti nagykövetsége előtt Wachsler Tamás és Mécs Mónika, a Fidesz aktivistái, vala­mint Lovas Zoltán, a Magyar Hírlap újsá­gírója - így követelve a Prágában hétfőn őrizetbe vett magyar állampolgárok sza­badon bocsátását. Az akcióhoz többen csatlakoztak. * A Sajtószakszervezet vezetősége fel­háborodottan tiltakozik amiatt, hogy magyar újságírókat, fotóriportereket, a Tv-híradó munkatársait, akik tudósítói feladatuknak kívántak eleget tenni, munkavégzésükben akadályozták, sze­mélyiségi jogaikban megsértették, ami­kor a prágai hatóságok őrizetbe vették őket. A szakszervezet vezetősége köve­teli azonnali szabadon bocsátásukat és teljes erkölcsi, anyagi kártérítésüket. * Alois Mock osztrák külügyminiszter elítélte a csehszlovák biztonsági erők hétfői prágai agresszív fellépését a tünte­tők és az újságírók ellen. Közéleti hírek A paksi MSZMP-reformkör augusztus 24-én, csütörtökön délután fél öttől tartja következő összejövetelét a városi pártbi­zottságon. Az MSZMP programnyilatko­zatának tervezetét vitatják meg. * Címzetes vezetői címeket adományo­zott legutóbbi ülésén a Tamási Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Címzetes igazgatói címet kapott dr. Molnár István­ná, a Tamási 518. Számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet igazgatója. Címzetes óvodavezetői címet adományoztak Lász­ló Bertának, a tamási óvoda vezetőjének, felügyelő óvónőnek. Megverték a politikust (Folytatás az 1. oldalról.) őrzés alapján állították le a BG 890-112-es rendszámú, Golf típusú személyautót, amely 90 km-es sebességgel száguldott olyan ut­cában, ahol a megengedett legnagyobb se­besség 40 km-es. Vezetőjénél nem volt sem jogosítvány, sem személyi igazolvány. Közöl­te, hogy nincs ideje magyarázkodni és to­vábbhajtott A motoros rendőrjárőr utolérte és ismét leállította. Muzsevics ekkor megmu­tatta a forgalmi engedélyt és a szolgálati gép­kocsi menetlevelét A rendőröknek azonban úgy tűnt, hogy ittasan ült a volánhoz Alkohol- szondáztatni akarták, de a felszólításnak nem tett eleget Erre be akarták kísérni a belgrádi rendőr-főkapitányságra, de útbaejtették a JKSZ KB székházát, ahol az egyik biztonsági őr igazolta a politikus személyazonosságát Muzsevicset ezután átültették egy rendőr­autóba, elvitték a lakására, hogy magához vegye iratait, majd bekísérték a rendőrőrs­re. „Muzsevics a rendőralakulat parancs­nokának nem panaszkodott a rendőrök magatartására” - áll a közleményben, amely a továbbiakban elmondta, hogy a JKSZ KB elnökségi tagját következő nap a párt székházában vizsgálta meg az orvos, aki bal szeme alatt 2 cm hosszú véröm­lenyt, bal mellkasán 3x1,5 cm nagyságú véraláfutást, a hátán pedig három, 8x3, 12x3 és 6x2 cm-es kék foltot talált. Az ügy­ben érintett és kihallgatott rendörök egytől egyik azt vallják, hogy nem zaklatták és tett­legesen sem bántalmaztákajugoszlávpárt magas beosztású tisztségviselőjét. A belgrádi tv hétfőn késő éjszaka éles hangú kommentárban utasította el a szlo­vén pártelnökség nyilatkozatát. Magyar-Román Baráti Kör r (Folytatás az 1. oldalról.) Augusztus 21-én, hétfőn 22.40 órakor halálos kimenetelű fegyveres baleset történt a Vas megyei Répcevis-Peresz- nye községek közötti magyar-osztrák határszakaszon. A határvonal közelében szolgálatot teljesítő két határőr felszólí­tással és figyelmeztető lövések alkalma­zásával három személy Ausztriába irá­nyuló tiltott határátlépését igyekezett me­gakadályozni. Schulz Kurt-Werner NDK állampolgára határvonal közvetlen köze­lében az őt feltartóztatni akaró határőrt táskájával megütötte, és miután a katona a földre esett fejbe is rúgta. Dulakodás kezdődött közöttük, ennek során 10-12 méterre osztrák területre sodródtak át, ahol az NDK-állampolgár a határőrtől el akarta venni fegyverét. A birkózás, a fegyver rángatása közben a figyel­meztető lövés során már korábban kibiz­tosított és csőre töltött géppisztoly elsült, és az NDK-állampolgárt halálosan meg­sebesítette. A járőrök a sérültet segít­ségnyújtásra alkalmas helyre szállították, de a gyors orvosi beavatkozás sem járt eredménnyel. Az NDK-állampolgár élet­társa és hatéves gyermeke nem sérült meg. Az ügyben a vizsgálatot a Győri Kato­nai Ügyészség folytatja, és az eddigi elő­zetes megállapítások szerint baleset tör­tént. Közben azt is megállapították, hogy a fenti személyek augusztus 20-án este Zsira község térségében már kísérletet tettek az Ausztriába irányuló szökésre, de a határőrizeti szervek előállították őket. Meghallgatásuk és figyelmeztetésük után felszólították az NDK-beli családot a* nyugati határszakasz környékének elha­gyására. A Magyar Népköztársaság Külügymi­nisztériuma az eseménnyel kapcsolat­ban kérte „a határeseményeket kivizsgá­ló osztrák-magyar vegyes bizottság” so­ron kívüli összehívását. * Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kan­cellárja kedden az NSZK külföldi képvi­seletein tartózkodó NDK-menekültek kérdésének megoldása végett felajánlot­ta, hogy azonnal kész találkozni Erich Honeckerrel, az NDK párt- és állami ve­zetőjével, ha ezzel messzeható és tartós könnyítéseket tudna kieszközölni az em­berek javára. A rendes évi szabadsága után megtar­tott első sajtóértekezleten egyúttal ki­használta a lehetőséget arra is, hogy kü­lön őszinte köszönetét mondjon a ma­gyar kormánynak a menekültkérdésben tanúsított építőjellegű magatartásáért. A bonni kormányfő véleménye szerint azonban az NDK nélkül Budapesten sem lehet megoldást találni. Egyelőre nem tudott tájékoztatást adni afelől, hogy van-e mozgás a probléma megoldásában. Nyomatékosította ellen­ben azt a nézetét, hogy a kialakult hely­zetért az NDK vezetését terheli a felelős­ség. Noha a hivatalos Bonn-nak változat­lanul eltökélt szándéka, hogy az NDK-val következetesen elmélyítse a kölcsönös jobb megértést és az együttműködést, és nem óhajt szembekerülést, a jelenlegi menekülthelyzet tartós fennmaradása nagy mértékben megterhelheti a vi­szonyt. Márpedig ebben senki sem érde­kelt, legkevésbé az NSZK nem. A nyugatnémet kormány elvi állás­pontja, hogy nem óhajtja egy esetleg egész Európára nézve vészterhes követ­kezményekkel terhes NDK-beli válság bekövetkeztét - mondta a kancellár, aki az Erich Honeckernek küldött levelében is megismételte: nem cselekszik olyas­mit, amivel destabilizálhatja a másik né­met államot, mert abból semmi jó nem származhat. Bányászdemonstráció lesz Pécsett (Folytatás az 1. oldalról.) A Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsa Elnöksége és a megyében szerveződő szakszervezeti szövetség azzal a felhívással fordul valamennyi - bérből, fizetésből élő munkavállaló és nyugdíjasok érdekeit képviselő - ipar­ági-ágazati, szakmai, alternatív és füg­getlen, fővárosi és területi szakszervezeti szervezethez, a tagsághoz, hogy támo­gassák a pécsi uránbányászok meg­mozdulását, vállaljanak azzal szolidari­tást, szervezzenek akciókat. Legyen augusztus 30-a a magyar szakszervezeti mozgalom szolidaritási napja! (OS) Az Országos Sajtószolgálat közleményeiből Az MSZMP budapesti reformköreinek és reform-alapszervezeteinek koordiná­ciós tanácsa üdvözli a Magyar Néphad­seregen belül szerveződő reformkörö­ket, amelyek a békés átmenet érdekében elősegíteni kívánják annak a törekvés­nek a megvalósulását, hogy a hadsereg­ben politikai pártok ne működjenek. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Veszprém megyei szervezete elítéli a Vasasszakszervezet és a SZOT által szervezett sztrájkot. A sztrájk szervezé­sében résztvevő szakszervezeti vezetők az elavult gazdasági szervezetet támo­gatták. Bebizonyították, hogy a változás­ra személyük alkalmatlan, csak a sztáli­nista struktúra továbbszolgálására ké­pesek. A várt 4 milliós szakszervezeti tagság­ból nem egészen 1 millió jóhiszemű, de a közvetlen (üzemi) szakszervezeteik által félrevezetett dolgozó vett részt. A Veszp­rém megyei szociáldemokraták felszólít­ják mindazon dolgozókat, akik az új poli­tikai és gazdasági reformot támogatják, utasítsák el a sztálinista struktúrát, mun­kahelyeiken vegyék kezükbe szociális érdekeiknek védelmét. Újabb kezdeményező lépés (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) „Nem szabad, hogy vélt, vagy valós prob­lémák miatt ismét szembekerüljenek né­peink... Tovább nem halogatható a magyar és a román nép történelmi megbékélése." E sorok abból a nyilatkozatból valók, me­lyet tegnap ismertetett Iglói Zoltán, a Pécsett működő Magyar-Román Baráti Kör elnöke a sajtó munkatársaival. A nyilatkozatot az 1944. augusztus 23-i népfelkelés alkalmából fogal­mazták meg, s juttatják el illetékes fórumok­hoz. A kör januári megalakulása után a hús­véti nyilatkozattal lépett a nyilvánosság elé, melyben deklarálták, hogy tovább nem halo­gatható népeink megbékélése. Minden le­hetséges módon és fórumon kifejezik törek­véseiket a magyar és a román nép barátsá­gáért, a jószomszédi viszony visszaállítá­sáért. Az üzenetek többek között a szegedi rádió-, és televízió-stúdió segítségéveljutnak el Romániába. Közvetlen kapcsolatok kiépí­tésére is törekszenek, ám ez a próbálkozás eddig kevés sikerrel járt. Nemrég a Soros Alapítvány százezer forintos támogatását is elnyerték, melyet a működés költségeire, s tervezett programjai megvalósítására hasz­nálnak fel. Három előadássorozatot szándé­koznak ez évben indítani: Erdély történelmé­ről, művelődéstörténetéről ésa mai Erdélyről. Az előadók szegediek, a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola román nyelvi tanszéké­nek tanárai. Velük együttműködési szerző­dést kötöttek. Hasonló szándékkal tartanak kapcsolatot a gyulai székhelyű Magyaror­szági Románok Szövetségével is, ahol már megalakult a baráti kör. Budapest, Szeged, Győr lesznek a következő városok, ahol a ba­ráti kör létrehozásának gondolata a közeljö­vőben realizálódik. Jelenleg 127 fős a taglét­szám, scsupánTolna megyéből nincs egyet­len résztvevője sem a társaságnak. Atovább- lépés útjaként fogalmazták meg azt a szán­dékukat hogy „a hazánkban kibontakozó magyar-román barátsági mozgalomhoz ha­sonlóan kezdeményezzék román-magyar ba­ráti körök megalakítását is” Romániában. A pé­csi társaság tagjai örömmel vennék fel a kap­csolatot a szomszédos országban létező baráti körökkel, hirdetve: „Azt akarjuk, hogy a román ember, a román nép érzékelje: jószándékkal, előítélet nélkül, őszinte barátsággal közeledünk hozzá.” -csefkó­A MU0SZ Tolna Megyei Népújság csoportjának nyilatkozatax A MUOSZ Tolna Megyei Népújság csoportja a leghatáro­zottabban tiltakozik az elnökség augusztus 9-i ülésén hozott állásfoglalása ellen, mely szerint „az MSZMP által alapított lapok kiadói és fenntartói az átmeneti helyzetben csakis a megyei tanácsok lehetnek, megfelelő társadalmi ellenőrzés mellett, a választásokon induló esélyegyenlőségek biztosí­tásával.” Elítéljük az elnökségnek ezt a módszerét, mert a megyei szerkesztőségek MUOSZ-csoportjainak, a lapalapítók, a lapgazdák és megyei tanácsok megkérdezése nélkül dönt emberek sorsáról. Hol van az érdekvédelem, érdekképvi­selet? Ez a kinyilatkozás a testület tagjainak - ha ki nem is mondottan, de - magánemberként hozott állásfoglalását ta­karja, így se a tartalmát, se a jogosságát nem ismerjük el. Felkérjük a MUOSZ elnökségét, hogy a magyar újságíró­társadalom érdekeit választott tisztségükből indíttatva kép­viseljék, ne jelenlegi pártállásuk határozza meg, motiválja cselekedeteiket, a megyei sajtó felszeletelését, tönkreté­telét. Kérjük, hogy az elektronikus és a nyomtatott sajtóban, a teljes nyilvánosság előtt vonják vissza az augusztus 9-én kelt állásfoglalást. Kijelentjük továbbá, hogy támogatjuk a MUOSZ Komárom megyei csoportjának augusztus 14-én keit állásfoglalását, miszerint: „amennyiben az MSZMP tulajdonosi, illetve lap- gazdai funkciója megszűnne, minden megyei napilap és ki­adóvállalat váljon önállóvá.” Szekszárd, 1989. augusztus 22. A MUOSZ Tolna Megyei Népújság csoportja XA nyilatkozatot tegnap közreadta az Országos Sajtószolgálat Halálos kimenetelű fegyveres baleset

Next

/
Thumbnails
Contents