Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-03 / 181. szám
Nyers Rezső Kecskeméten Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke szerdán a kora délutáni órákban Kecskemétre érkezett. Látogatása az időszaki országgyűlési képviselőválasztások egyik jelentős eseménye a Duna-Tisza közén. Bács-Kiskun megyében, mint ismeretes, két városban, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán üresedett meg a mandátum. A július 22-i választások mindkét helyen eredménytelenek voltak, megismétlésükre augusztus 5-én kerül sor. A két választókerületben a mandátumért versengő három-három jelölt közül Kecskeméten dr. Kiss István, Kiskunfélegyházán dr. Garai István az MSZMP színeiben' indulnak. Mindkettejükkel találkozott és beszélgetett Nyers Rezső, miután a megye és a város vezetőivel a megyei pártbizottság székházában véleményt cserélt időszerű politikai, társadalmi kérdésekről. Az MSZMP elnöke ellátogatott a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezetbe is, abba a mezőgazda- sági nagyüzembe, amelynek elnöke volt az elhunyt Kósa Antal, a Bács-Kiskun megyei 3. számú választókerület korábbi képviselője. Nyers Rezső beszélgetést folytatott a termelőszóvetkezet vezetőivel és a gépműhely dolgozóival az éppen befejeződött aratás, valamint a gyümölcsszüret tapasztalatairól, továbbá azokról a pénzügyi, értékesítési gondokról, amelyek az elismerésre méltóan gazdálkodó szövetkezetnek is komoly problémákat okoznak. Az MSZMP elnöke ezt követően részt vett és felszólalt a Kecskeméti Városi Tanács dísztermében rendezett választási nagygyűlésen. A magyar javaslatok kedvező fogadtatása az Európai Közösségek Bizottságának konferenciáján A fejlett nyugati országok, a hetek és a huszonnégyek hitelesnek és visszafordíthatatlannak tekintik a kelet-európai reformokat. Ezért nem csupán politikai szimpátiájukat fejezték ki, hanem bátorítást adtak, kézzelfogható és azonnal segítőkész- ségről tettek tanúbizonyságot - mondotta az MTI-nek Matkó István, a Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes által vezetett munkacsoport szóvivője. Ez a munkacsoport javaslatokat dolgozott ki az Európai Közösségek Bizottságának egynapos konferenciájára. A tanácskozáson kedden a Magyarországnak és Lengyelországnak nyújtandó támogatás lehetőségét vitatták meg. Az érintett államok a magyar kezdeményezést pozitívan fogadták. Megértették a magyar kormány szándékait, a reformtörekvéseket. Ezt bizonyítja, hogy a magyar gazdasági-társadalmi feltételekhez és a most formálódó stratégiához szabta a lehetséges nyugati szerepvállalást a huszonnégyek konferenciája. A következőkben szükségessé válik, hogy a segítő szándék ismeretében az átadott magyar dokumentumot akcióprogrammá alakítsák. A magyar kormány ősszel tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal, és folytatja megbeszéléseit a Világbankkal az 1990-92-es időszak gazdaságpolitikai programjának pénzügyi támogatásáról. tfalutáris kalandozások avagy miért nehéz a turistának pénzt hozni Magyarországra? írásunk az 5. oldalon olvasható. Szovjet újságíró meggyilkolása Néhány nappal ezelőtt Moszkvában meggyilkolták Vlagyimir Glotov újságírót, az Ogonyok szerkesztőségi titkárának huszonhat éves fiát, aki ugyancsak újságíró volt. Az Afganisztánt megjárt fiatalember a Szovjetszkaja Targovlja munkatársa volt és a Fakt sajtószolgálatnál is dolgozott, ahol a maffia tevékenységéről gyűjtött adatokat. Glotov nemrég Ferga- nában és a Kaukázuson túli területeken járt, hogy a maffia ottani tevékenységét tanulmányozza. Amióta megkezdte az adatgyűjtést, többször kapott telefonon fenyegetéseket, amelyeket nem vett komolyan és így a rendőrséghez sem fordult - írja a szerdai Lityeraturnaja Gazeta. A tragikus napon késő éjszaka egy telefonhívás nyomán távozott otthonról. Nem sokkal később találták meg felismerhe- tetlenül eltorzított holttestét a lakása közelében. Az események nyomán egy gyanúsítottat őrizetbe vettek. A Lityeraturnaja Gazeta szerint nem valószínű, hogy a gyanúsított egyedül követte el a gyilkosságot, sokkal inkább az, hogy felbérelték. Az esettel kapcsolatban megállapítja: az eltelt hónapokban országszerte megszaporodtak a fenyegetőzések a kritikus hangot megütő újságírók ellen, sőt, a tettleges bántalmazások is terjedőben vannak. Néhány hónapja egy megyei lap újságíróját gyilkolták meg, aki bátor hangvételű cikkeiről volt ismert. Csipkeverés - dombóvári módra Amikor 1982-ben átadták az akkori Dombóvár legszebb épületét, a függőfolyosók és erkélyek fehérre festett elemeiről elnevezett „csipkeházat’’, nagy volt a vígasság. Hosszú heteken keresztül folytak a beköltözések és akkor igazán kevesen gondolták, hogy alig hat év múlva legalább annyi bosszúságuk lesz, mint a lakás megszerzése okozta örömük volt. Az épület alatti üzletsorokban kapott helyett az OTP, a virágbolt, az óra-ékszer üzlet, a Fényszöv, a belvárosi cukrászda és az igazán szép, modern szolgáltató- egység, a férfi- és női fodrászattal, a kozmetikával, manikűrrel, pedikűrrel, amit 1982. július 1-jén nyitottak meg. (Folytatás a 3. oldalon.) Grósz Károly látogatása az MSZBT-ben Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szerdán látogatást tett a Magyar-Szovjet Baráti Társaságban, és megbeszélést folytatott az ügyvezető elnökség tagjaival. A társaság tevékenységéről Apró Antal, az MSZBT elnöke és Bíró Gyula főtitkár adott tájékoztatást. Petőt i-exped íciő Nagy költőnket találták meg Barguzinban? CtkJKJ V? CZ f CTOO.^. GV „Régész vagyok, minden rang és cím nélkül" - javít ki a pontosságra nagy súlyt helyező beszélgetőpartnerem, amikor a számára kissé vidékies mellékízű szekszárdi régész elnevezéssel illetem. Ugyanígy elhárítja magától az élelmes jelzőt, hiszen, mint mondja, egyik munkatársa hívta fel figyelmét a szibériai Petőfi- expedíció régészt kereső újsághirdetésére. így talán nem járunk túlságosan messze az igazságtól, ha a véletlenek szerencsés összjátékának is tulajdonítjuk azt, hogy tagja lett a Barguzinba induló csapatnak. S hogy valóban a híres magyar költő csontjaira találtak rá a távoli Bajkál-tó partján? - Erre a manapság sokakat foglalkoztató kérdésre is válaszol - magánvéleményét tolmácsolva - Szabó Géza.- Sokat gondolkoztam azon, hogy tulajdonképpen mit jelenthet számomra ez az expedíció, illetve van-e értelme elmenni - tűnődik a bevezető kérdésen Szabó Géza. - Annál is inkább, mivel erről a kezdeményezésről rendkívül ellentétes információk láttak napvilágot. Amit vinni tudtam, az nyilván a szakmai tudásom, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy én inkább a bronzkorral, a korai vaskorral foglalkozom. Az elfogadott ásatási eljárásokat ez a tény természetesen nem változtatja meg. Számított az is, hogy valamelyest bírom az orosz nyelvet, s ez később segített is a közvetlen kapcsolatok megteremtésében, a különböző háttérinformációk beszerzésében. Végül felmértem azt is, hogy másképpen, mint ezzel az expedícióval, erre a vidékre valószínűleg soha nem jutok el. így viszont - történjék bármi - betekintést nyerhetek az itteni régészeti módszerekbe, eredményekbe, a helyi lakosság életébe.- Egyébként milyen elképzelésekkel vágott neki az útnak? Petőfi megtalálásának reményében?- Ezt így komolytalan célkitűzésnek éreztem. Én szakember vagyok, nekem nem szabad hinnem, ennek megfelelően a teljes semlegesség álláspontjára helyezkedtem. Azt nem vállalhattam, hogy Petőfit keresem, azt azonban igen, hogy egy legendának a végére járjak.- Bizonyára több régész is jelentkezett az újsághirdetésre...- így van, a személyek menetközben is cserélődtek. Végül is nekem szerencsém volt, jómagam végig stabil résztvevő maradtam. Én magamat vittem, senki nem protezsált be, senkihez nem tartoztam, s ez bizonyos önállóságot és függetlenséget is biztosított számomra. A kölcsönös bemutatkozások után számos kérdést tettem fel, közülük jó néhányra nem kaptam választ. Ezzel rögtön fel is mértem a terepet, hogy körülbelül mire számíthatok az expedíció folyamán. A bizottsági ülés meggyőzött arról, hogy igazán csak magamban bizhatok, már ami a dolog szakmai részét, a felszerelés összeállítását, az ásatási módszereket illeti.- Huszonketten utaztak a Szovjetunióba. Viszonylag keveset tudunk arról, hogy mivel és milyen körülmények között tették meg a Barguzinba vezető közel nyolcezer kilométert...- Budapesten találkoztunk július 13- án, reggel indulta repülőgép Moszkvába. Innen tovább folytatódott a repülőút Ulan-Ude városába, ahol már várt bennünket egy Ikarus busz. Háromszázhatvan kilométer állt előttünk Barguzinig, ezt a szakaszt tizenegy óra alatt tettük meg. Az útviszonyokról csak annyit, hogy 25- 30 kilométeres átlagsebességgel voltunk kénytelenek haladni... Július 14-én pénteken éjszaka érkeztünk meg Barguzinba, s vasárnap, az engedély beszerzése után Varga Béla kollégámmmal együtt hozzáfogtunk az ásatáshoz.- Azt nagyjából már sejtették, hogy hol érdemes keresni a sírt?- Igen, hiszen az ottani temetőben már korábban kijelölték a sír négy feltételezett helyét. Az első helyszínen tíz darab egy méter széles és kilenc méter hosszú kutatóárkot húztunk, s a rendkívül kedvezőtlen, hordott-köves talajviszonyok miatt a függőleges és a vízszintes metszetek kombinálását alkalmaztuk.- Felfogadtak a helybeliek közül segítségként néhány munkást?- Az ottani értelmiség helyzete semmivel sem jobb, mint a mienk, így a barguzi- ni iskola tanári kara jelentkezett, de nem is annyira a pénzért, hanem az ásatás, érdekessége miatt. Összesen huszonnyolc sírt tártunk fel, közülük mindössze egy volt koporsó nélküli, a hetedik számú... Itt kizárólag csontokat találtunk, s ezután már spaknival és ecsettel dolgoztunk tovább. A koponya kibontásakor azt tapasztaltuk, hogy ez az arc a többitől eltérően nem mongol, hanem európai jegyeket visel magán. Rögtön szembeötlött a jól látható, jellegzetes fogrendellenesség, ami Petőfi sajátja volt. Lélegzetvisszafojtva néztünk egymásra, s a nagy izgatottságban csak annyit tudtunk mondani, hogy „itt nagyon kell vigyázni”, meg „ez nem semmi”, szóval ilyen közhelyeket... Azután a lábszáron is észrevettük a csonthártyagyulladásra utaló nyomokat, a hosszú csontokon a tbc jeleit. Egy hétig, július 17-től július 22-ig tartottak a vizsgálatok, a főszerepet ekkor persze már az antropológusok vették át, s ők mondták ki ez ügyben a döntő szót, ők azonosították a csontvázat.- Különös, hogy hiányzott a koporsó. Ez mivel magyarázható?- Erre hadd ne válaszoljak, mivel én azzal foglalkozom, ami van. Úgyis lesz éppen elég feltételezés, találgatás erre vonatkozólag.- A csontvázon kívül milyen egyéb maradványokat hoztak napvilágra?- A csontokon és azok alatt ruhafoszlányokat találtunk, hoztunk is haza ezekből mintát a további vizsgálatok céljából. Az arc bal oldalától le egészen a medencéig pedig zöld oxidnyom húzódott: ez valószínűleg valamilyen ruhadíszítés, (Folytatás a 2. oldalon.) A Petöfi-expedíció résztvevői
