Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-17 / 193. szám
2 "rsrEPÜJSÄG 1989. augusztus 17. Tájékoztató a kongresszusi Mandátumvizsgáló Bizottság 1989. augusztus 16-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Az MSZMP tagsága részéről is érzékelhető az az igény, hogy a kongresszuson teljes jogú mandátummal csak a küldöttek rendelkezzenek. A jelölések és a választások eddigi gyakorlata azt mutatja, hogy a párttagság növekvő számban jelöli küldöttnek a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjait. Ebből következően a választás befejezését követően a testületi tagok egy része-nyilvánvalóan küldöttként vesz részt a kongresszus munkájában. A Mandátumvizsgáló Bizottságnak az az álláspontja, hogy a küldöttnek meg nem választott központi bizottsági és központi ellenőrző bizottsági tagok mandátumának terjedelméről a kongresszus foglaljon állást.- Több javaslat érkezett a Mandátumvizsgáló Bizottsághoz a pótküldötti intézmény és a visszahívás rendszerének bevezetésével kapcsolatban. A Mandátumvizsgáló Bizottság véleménye szerint mindkét forma fontos elemét jelenti a demokratikus választási gyakorlatnak, de a jelenlegi küldöttválasztási rendszerben történő bevezetése több nehézséget jelent. A kongresszusi küldöttválasztás során alkalmazott választási formák az országban igen eltérőek, ezért általános szabályként nem illeszthető a javasolt intézmény a gyakorlatban megjelenő szervezeti megoldásokhoz. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy az általános gyakorlat alapján (például a népképviseleti szervek választási rendjének keretében) ezek az intézmények főként a hosszabb időre szóló, tartós mandátumok esetében alkalmazhatók célszerűen.- A Mandátumvizsgáló Bizottság foglalkozott a Kecskeméti Reformkör közelmúltban nyilvánosságra került javaslatával. A Mandátumvizsgáló Bizottság maradéktalanul támogatja azt a törekvést, hogy a reformműhelyek kiemelkedő képviselői küldöttként vegyenek részt az MSZMP kongresszusán. Ez egybeesik a párt alapvető törekvéseivel és céljaival. A javaslat ebben a formájában azonban a jelenlegi választási gyakorlatban nem helyezhető el. A kongresszusi küldött mandátumok elosztása a párttagság létszámának megfelelően megtörtént. így a jelöltállítás lehetősége elsősorban a területi pártszerveződésnek megfelelően és az azon belül létrejövő, nyilvánosan működő platformok keretében történhet. Lehetőség arra kínálkozik, hogy a Kecskeméti Reformkör által javasolt elvtársak az általuk képviselt platform alapján a területükön induljanak jelöltként a választásokon, mint ahogyan ezt már többen meg is tették közülük. így a jelöltállítás kialakult gyakorlatának megfelelően kaphatják meg választóiktól a már korábban elosztott mandátumok valamelyikét. A Mandátumvizsgáló Bizottság a továbbiakban is folyamatosan foglalkozik a beérkezett észrevételekkel, javaslatokkal és az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásait nyilvánosan közzéteszi. MSZMP Kongresszusi Mandátumvizsgáló Bizottság Augusztus 20-a ünneplésére készül megyénk (Folytatás az 1. oldalról.) Baráti Kör Fúvószenekara biztosít. Gyönyörködhetünk a hőlégballon-bemutatóban, vásárolhatunk könyvet, rendelkezésünkre áll a Pop-Express, Metal Hammer újságosstand. 18 órakor vehetünk részt az ünnepélyes kenyérszegésen, amit Szabó József, a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója végez majd el. Ezt fórum követi: a politikai eszmecserén az FKgP, az MDF, az MSZDP, az MSZMP, a megyei tanács és a Néppárt képviselői vesznek részt, a műsorvezető Bába Iván, a Dátum főszerkesztője lesz. Utána Múzsái András gitárművész ad műsort, majd szabadtéri diszkóban szórakozhatunk a Pop-Express, Metal Hammer sztárvendégeivel. Végül 22 órától kezdetét veszi az Aréna Disco, amit a Napoleon BLD és Vincze Lilla neve fémjelez. Dombóváron augusztus 18-án 15 órakor a városi tanács tanácstermében Illés Ferenc mond ünnepi beszédet. Ezt követi majd az új kenyér átadása, megszegése. Szerkesztőségünket telexen értesítette az MDF dombóvári szervezete, amely az egyházzal karöltve szervezi az ünnepséget, hogy augusztus 20-án Dombóvár kertvárosban búcsú lesz, ami reggel 9 órakor kezdődik szabadtéri misével, s a Szent István-kápolna előtt Csontos Barna egri érseki helynök tartja. A nap folyamán a búcsús sátrak közt az MDF sátra is megtalálható majd. A sátornál délután 15 órakor az MDF helyi szervezete nevében Gömöri József tanár, evangélikus lelkész tart megemlékezést. Tamásiban augusztus 18-20-a között tartják a nemzetközi lovasnapokat és a fogathajtó versenyt. Bonyhádon a Botond Kupa kosárlabda-mérkőzései zajlanak. 20-án egész nap műsort adnak a gyerekeknek, 19 órakor kerül sor a művelődési házban az ünnepségre, melyen jugoszláv és magyar táncegyüttesek lépnek fel. Pakson augusztus 20-án 12 órakor a Béke Szálló és áfész-irodaház határolta területen, a Duna-parton halászléfőző versenyt rendeznek. Kolbert Mátyás esperes emlékezik meg Szent Istvánról, majd a városban működő pártok, politikai szervezetek képviselői tartanak beszédet. 14.30 és 18 óra között kulturális programok szórakoztatják a jelenlévőket, akik meghallgathatják Pintér Györgyi és Solti Károly népdalénekeseket, valamint a Falkafolk együttest. 19.30 órakor tartja hangversenyét Kovács Endre orgonaművész a római katolikus templomban. A paksi ünnepség kirakodóvásárral, vendéglátással egészíti ki műsorát. A nyomdászok és az állatorvosi ló esete (Folytatás az 1. oldalról.)- Melyek közül a legnagyobb tradíciókkal valószínűleg a nyomdászok rendelkeznek..- A nyomdászszakszervezet 1862 óta működik, de már 1848-49-ben létezett a fővárosban egy nyomdászegylet. 1947 után, a magyar gazdasági élet vállalati formákba sorolása, a merev ágazati struktúrák létrehozását követően kerültek hozzánk a rokonszakmák. A nyomdászszakszervezet vagyonát államosították, a kis nyomdákat felszámolták, szoros belügyminiszteri ellenőrzés alá esett a sokszorosítás (ez az állapot egészen a közelmúltig nem változott), a géppark 30-40 százalékát beolvasztották, pedig a magyar nyomdaipar akkor felszereltségét tekintve elérte az európai színvonalat. Ugyanakkor szervezett dolgozóink mintegy 30 százalékát elvesztettük, őket ugyanis munkaerő-racionalizálás címén vasöntödékbe és pékségekbe irányították.- A szövetség vagyonának alapját döntően így is a nyomdászok alapozták meg. Mi a tervük ezzel kapcsolatban, visszakövetelik például az elvett ingatlanokat, épületeket?- A valamikori vagyon egy része, körülbelül 60-70 százaléka ma állami tulajdon. Semmi okunk arra, hogy ezt ne követeljük vissza.- Ezek után kezdem érteni a vezetőségi ülésen tett megjegyzését, mely szerint a nyomdászszakszervezetet tulajdonképpen a romjaiból kell újjáépíteni.- Anyagi értelemben mindenképpen. Egy igazi szakszervezet ugyanis nem a tagdíjfizetésekből kell hogy megéljen, hanem vagyonának a tagság javára történő hasznosításából.- Elhangzott az is, hogy korábban ’45 előtt és a koalíciós időkben a nyomdászok alkották a szociáldemokrata párt egyik bázisát. Elképzelhető, hogy a szociáldemokrata párt újjászerveződésével megismétli magát a történelem?- Politikamentes szakszervezetekben nem hiszek, ilyenekre sehol a világon nincs példa. Amint a pártok nálunk érdekazonosságot képesek felmutatni a szakszervezetekkel és fordítva, semmi akadályát nem látom az együttműködésnek. Ma persze még nehéz lenne megmondani, hogy a pártkezdemények melyike vállalja fel igazából a vonatkozó problémákat. A konkrét cselekedetek döntik majd el, hogy a nyomdászok melyik párttal azonosulnak.- Az általános, mindenkit érintő nehézségek mellett milyen különleges gondokkal küszködnek a nyomdászok, milyen a hangulat a kongresszus előtt?- A magyar nyomdaipar magán viseli a hazai gazdálkodószféra valamennyi negatív sajátosságát, illethetem nyugodtan a klasszikus állatorvosi ló elnevezéssel ezt az ágazatot. Ez rögtön megmutatja azt is, hogy ennek a szakmának a fejlődése hallatlan ellentmondásos, bérben a vidék Budapesthez képest le van maradva, a bruttósítás után is átlagosan két-két és fél ezer forinttal. A baj az, hogy ma még nincs nálunk igazi munkaerőpiac, ezért a korábban kialakult kedvezőtlen bérarányok ugyanazt a munkát végző emberek között konzerválódtak. Aki az újságot Szekszárdon szedi - tekintet nélkül arra, hogy az MSZMP lapját, avagy egy ellenzéki folyóiratot -, az ugyanazt a tevékenységet végzi, mint budapesti kollégája. Mégis valamiféle társadalmi értékítélet fejeződik ki abban, hogy a szekszárdi dolgozó ezért jóval kevesebb fizetést kap. Az alacsonyabb költségből adódó extraprofitot pedig valaki egyszerűen lekaszálja.- A jelenleg 23 ezer tagot tömörítő, de gyorsan gyarapodó nyomdászszakszervezet az elkövetkezőkben miként kívánja érvényesíteni érdekeit, különös tekintettel a SZOT-tal való kapcsolatára?- Nyilvánvalóan akkor leszünk erősek, ha a tagság érdekeit megfelelően képviseljük, egyfelől a munkáltatókkal szembeni vitákon, másrészt pedig egy, az egyenlőtlenségeket megszüntető ágazati kollektív szerződés megkötésével. Az erre vonatkozó javaslat már a nyomdaipari egyesület asztalán van, remélhetőleg már jövőre tető alá hozzuk ezt a szerződést. Tovább kívánjuk erősíteni a nyomdászszakszervezet tekintélyét, s ez nem kismértékben a mozgalom felsőbb vezetésébe delegált képviselőinken múlik. Meg kell mondjam, ebben a vonatkozásban az elmúlt időszakban emelt fővel járhattunk, mert a SZOT testületéiben helyet foglaló kollégáink átlagon felül látták el munkájukat. Persze, a lelkesedés és az ügy iránt való odaadás önmagában még kevés, s ha valahol van adóssága a magyar szakszervezeti mozgalomnak, az a szűkebben vett szakmai tudáson kívül az egyre inkább előtérbe kerülő közgazdasági és jogi felkészültség, a profi tevékenység. SZERI ÁRPÁD „A nemzet sorskérdéseiről, európai színvonalú jogállam megteremtéséről van szó” Pozsgay Imre nyilatkozata a Magyar Távirati irodának Mint ismeretes, a DEMISZ a népi kezdeményezésről szóló törvényre hivatkozva aláírásgyűjtési akciót indított azért, hogy a köztársasági elnöki jogintézményt minél előbb hozzák létre Magyar- országon. Az Ellenzéki Kerekasztal ezt az előzetes megállapodás felrúgásának tekinti, s némelyekben felvetődött az is, hogy ennek az akciónak a hátterében Pozsgay Imre, az MSZMP köztársasági elnök-jelöltje áll. Az államminisztert ezzel kapcsolatos véleményéről kérdezte Kun Erzsébet, az MTI munkatársa.- Részemről semmiféle ilyen kezdeményezés nem történt. Az MSZMP is és magam is a hírközlő szervekből, a sajtóból értesültem ennek az akciónak az elindításáról. Szeretném kijelenteni, hogy nem tartom helyénvalónak ezt az akciót, mert ellentétes a tárgyalásokra vonatkozó előzetes megállapodással, rontja a megegyezés esélyeit. Az előzetes megállapodások szerinti tárgyalások folytatásának a hive vagyok; semmiféle olyan új körülmény nem következett be, ami miatt ezeket a tárgyalásokat szüneteltetni, netán megszakítani kellene, sőt nagyon jelentős kérdésekben a megegyezés lehetősége is előtérbe került.- Az MSZMP küldöttsége, személy szerint én is tehát, a korrekt tárgyalások híve vagyok. Magammal kapcsolatban elmondhatom: semmiféle olyan egyéni törekvés nem vezet, amelyért hajlandó lennék a tárgyalásos politikai megoldást kockáztatni és feladni, amíg azok eredményt ígérnek. Hiszen itt a nemzet sorskérdéseiről, s ezen belül is a legalapvetőbbről, egy európai színvonalú jogállam létrehozásáról van szó, amely nem korlátozza polgárait egyesülési törekvéseikben, önrendelkezési jogukban, abban a jogukban sem, hogy a szocializmusról vagy annak elvetéséről önállóan, saját véleményt alakítsanak ki. Jó lenne, ha a magyar közvélemény megértené, hogy a köztársasági elnöki intézmény körül kialakult vita számomra nem pártügy, hanem egyetemes nemzeti ügy. A tárgyalások eredményes folytatásához a nemzet érdekeiből és nem párttörekvésekből kell kiindulni. Ezért a tárgyalásban résztvevők külön akciói - bármely fél részéről kezdeményezik is azokat - mindaddig elfogadhatatlanok, amíg esély látszik a megegyezésre, s együttműködési készség a nemzet érdekei szerint. A DEMISZ - a Harmadik Oldal résztvevőjeként - Kukorelli István sajtónyilatkozatára hivatkozott, amelyben a népfront ügyvezető elnöke megemlítette a népi kezdeményezés lehetőségét a köztársasági elnöki intézménnyel kapcsolatban. Hogyan vélekedik Ön erről?- Kukorelli István sajtóértekezletén ez a kérdés teljesen korrekt formában, tény- és tárgyszerűen került szóba, éppen abból kiindulva, hogy ehhez az eszközhöz bármelyik fél akkor nyúlhat, amikor a tárgyalások kilátástalanná válnak szögezte le Pozsgay Imre, majd arra a kérdésre, hogy szerinte nem zavarja-e ez az akció a tárgyalási menetet, kijelentette:- Minden ilyen akció zavart kelthet abban a ma még bizakodásra okot adó tárgyalási folyamatban, amelyben jelenleg vagyunk. Nem feltételezem, hogy rosszhiszeműségről, inkább politikailag naiv lépésről, s az ifjúság jogos türelmetlenségéről van szó. Ismétlem: számomra a politikai megoldás a fontos, így az előzetes megállapodás szabályai szerint kell eljárni mindaddig, amíg a tárgyaló felek között feltételezhető a békés átmenetért való kölcsönös felelősség és annak tudata, hogy népünk mielőbb eredményt vár tőlünk, s olyan törvényhozást, amely befejezett működőképes, hiteles intézményeketteremta szabad választásokhoz, az új alkotmány előkészítéséhez. Kilényi Géza igazságügyi miniszterhelyettes az Alkotmányjogi Füzetek sajtóbemutatóján szólt arról, hogy a sarkalatos törvényeket akkor is a parlament elé terjesztik, ha az egyeztető tárgyalásokon a felek nem jutnak minden kérdésben konszenzusra. Ennek várható hatásáról hogyan vélekedik?- Kilényi Géza - érthetően - a maga szakmai kodifikációs tevékenysége alapján adott információt azokról a lehetséges variációkról, amelyek akár az MSZMP tárgyalóküldöttsége, akár a kormány döntései szempontjából szóba kerülhetnek a parlament munkájával kapcsolatban. A professzor azt is jól érzékeli, hogy az Országgyűlés tele feszültséggel, ugyanakkor önnön szerepének tudatában türelmetlenül várja a tárgyalások eredményeit. Hiszen a parlamentnek rendkívül nagy a felelőssége azért, hogy a békés átmenet biztosítása érdekében minél előbb legitim intézmények álljanak az ország rendelkezésére, s hogy ezek hazai kormányzati dolgainkat s nemzetközi kapcsolatainkat a nép közvetlen jóváhagyásával intézhessék, szervezhessék. A kormánynak még nincs elhatározott álláspontja a tekintetben, hogy milyen módon elégítheti ki a törvényhozók igényeit, s felelhet meg azok törekvéseinek. Iránymutató ebben egyelőre az az előzetes megállapodás, amely az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldal között született a sarkalatos törvényekre vonatkozó előterjesztésekről. Azt azonban nem lehet kizárni, hogy a különböző kodifikációs műhelyekben, szakértők körében alternatívákat is kidolgozzanak arra az esetre, ha a tárgyalások nem vezetnének eredményre. Kár lenne, ha ezeket az ellenzék összetévesztené a kormány álláspontjával. Bundzsáklia Mátyás, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese azt a kijelentést tette a MagyarTelevízió Napzárta című kedd esti adásában, hogy az MSZMP soha nem akarta előrehozni az elnökválasztás időpontját. Ugyanakkor közismert, hogy a párt mindeddig az előrehozott elnökválasztást tartotta céljának.-Valóban így van. Feltételezem, hogy az egyenes adásokra jellemző feszült légkörben Bundzsáklia Mátyás figyelmen kívül hagyta ezt a mozzanatot, majd a műsor zaklatott befejezési körülményei között nem volt módja visszatérni a kérdésre. Hiszen valóban úgy van, hogy az MSZMP azt a logikai és történelmi sorrendet tartotta volna helyesnek, amely szerint a békés átmenet garanciájaként egy közepesen erős és hatalmában ellenőrzött, korlátozott köz- társasági elnök megválasztásával segítse a politikai egyensúly fenntartását, az állampolgárok és a pártok közötti kooperációt mindaddig, amíg a szabad választásokon létrehozott parlament, valamint az Alkotmánybíróság és más jogintézmények kiteljesítik a jogállam kereteit. Úgy tudom, hogy az utóbbi időben az ellenzék javaslatai között bukkant fel az a lehetőség, hogy esetleg az országgyűlési választásokkal egyidejűleg, egyazon szavazási napon választanák meg az országgyűlési képviselőket és a köztársaság elnökét - Mindezek továbbra is nyitott kérdések, amelyek ilyen-olyyan javaslatok formájában forognak a hírbörzén és a tömegtájékoztatási eszközökben. Érthető, hogy a közvélemény élénk figyelmet tanúsít ezek iránt az eszmecserék iránt Ebben is, mint minden kérdésben, csak a tiszta együttműködési szándék, a pontos és megbízható információ, valamint a nemzetért érzett közös felelősség hozhat közelebb bennünket feladataink megoldásához - mondotta végezetül Pozsgay Imre.
