Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-17 / 193. szám
1989. augusztus 17. NÉPÚJSÁG 3 A műanyag takaró, ha beválik, háztetőkön a bádogot helyettesíti Extruderek takaró alatt Plasztikus átalakulás után- De hát mit akar, kedvesem? - emelte meg a hangját Baltavári István, ezzel is jelezve egyet nem értését. Mit is? Megfogalmazni, hogy szerintem miért nem történt lényegi változás. Gemencplast Rt. (BVK) - és alatta egy nyíl. Ez a tábla igazítja útba Szekszárd határában a városba érkezőt, egyúttal sejteni engedi, hogy a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyáregysége szervezeti változtatáson esett keresztül. Az ügyvezető igazgató elmondja, hogy mind a vállalati központ vezérkara, mind az itteni kollektíva már hosszabb ideje törekedett az önállóságra; egyiket gondjai számának csökkenése, másikat a függőség, a korlátok levetése motiválta. Nem a hagyományos utat választották - van példa több is egy-egy gyáregység önállósodására hanem egy új vállalatot hoztak létre. Ezáltal egy sor kötöttséget sikerült kiküszöbölniük és előnyt elérniük. Nincsen bűvös bázisuk, amihez viszonyítani kellene önmagukat, ugyanakkor a részvénytársasági forma lehetőséget teremtett tőkebevonásra, s ha sikerül vegyes vállalatot - bocsánat; külföldi részvétellel működő társaságot - létrehozniuk azzal az osztrák-nyugatnémet érdekeltségű gépgyárral, mellyel előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, akkor élvezhetik az ezzel járó adó- és bérkedvezményt is. Pillanatnyilag a részvénytársaságnak két tulajdonosa van. A BVK a 250 millió forintos vagyonból 240-et mondhat magáénak, 10 millió az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt-é. (A nyugati partner 23 milliót érő géppel szállna be az üzletbe.) Pillanatnyilag az eddigi vállalati központ 96 százalékban tulajdonosa az rt-nek, ugyanilyen arányban van szavazati joga a képzeletbeli közgyűlésen. Dönt többek között az osztalékról és az ügyvezető igazgató személyéről. Erre mondom, hogy lényegi változás nem történt, ugyanaz a tulajdonos ugyanazt a tőkét hasonló érdekeltséggel véleményem szerint képtelen hatékonyabban működtetni, hiába nevezik az eddigi gyáregységet ezentúl részvénytársaságnak.- De hát mit akar, kedvesem? - emeli meg a hangját Baltavári István, az rt. ügyvezető igazgatója. - Ki lehetne más a tulajdonos? Számba vesszük és sorra elvetjük a lehetőségeket. Az ügyvezető hiszi, hogy a BVK - amely ma mintegy holdingként (vagyonkezelő központként) működik, hiszen részeit a szekszárdihoz hasonlóan leválasztotta magáról - érdekelt lesz a hatékony működtetésben. A magam részéről továbbra sem látom be, hogy miért, inkább attól tartok, hogy csupán saját létében, s a holding vezetőinek jó fizetésében lesz érdekelt... (Ehhez pedig nem feltétlenül kell immár önállósult vállalatainak hatékonyabban működniük, mint eddig.)- Mit nyújt a holding a Gemencplastnak? _- Komoly, országos nagyságrendű beruházásról egy ilyen kis cég nem tud dönteni - véli Baltavári István, s példaként említi azt a vegyipari vállalatot, amely több tízmillióért vásárolt - valószínűleg fehér asztal mellett kisírt valután - egy extrudert, amelyik most az itteni gépekhez hasonlóan áll, megrendelés hiánya miatt. Kell az azonos iparágba tartozó cégek fölé valami - a holding látszik legmegfelelőbbnek -, amely képes fölülről szemlélni az iparágat. Szükség van mindenképpen egy ésszerű koncentrációra, valami felügyeletre a hülyék ellen! S még hozzáteszi: elege van már abból, hogy ebben az országban mindenki azt csinál, amit akar... A gazdaság nem hullhat szét elemeire! Valóban szükség van valamiféle felügyeletre... Eldönthetné például a piac, hogy be kell-e hozni azt a PVC-gyártó kapacitást... S kínlódjon, akár menjen tönkre az a cég, melynek vezetői rosszul döntöttek. Igaz, hogy a piaci kontroll csak utólagos, s a rossz döntés „eredményét” nem csak a döntést hozók, hanem a munkások is érzik. De ennek legalábbis lényegesen csökken a veszélye, ha való7101 SZEKSEÁRD PALÁNKI U, 6, Pf.31, di tulajdonosok a sajátjukat kockáztatva döntenek ama bizonyos 47 millióról... A tulajdonlás kérdésében ugyan nem értünkegyet, de „lapozunk”. Baltavári István nem attól fél elsősorban, hogy a BVK nem lesz jó tulajdonos. A fő veszélyt abban látja, hogy Magyarországon összeomlott a piac, mert nincs fizetőképes kereslet, az export pedig eleve meghalt. A Gemencplast kapacitás-kihasználása messze nem teljes, s ez várhatóan tovább fog csökkenni. Az üzemcsarnokban mutatja azokat a gépsorokat, amelyeket hamarosan le kell takarniuk, mert egyáltalán nem fognak dolgozni. Az egyik műhelyt „mindenessé" alakították; konfekcionálnak, csomagolnak benne, olyan feladatokat végeznek, amit korábban tsz-melléküzemágakkal csináltattak. Most minden munkát hazahoznak, munkaigényesebb terméket készítenek, gyártanak tükörkeretet, szúnyoghálót, filléres dolgokat is, hogy az embereknek munkát adhassanak. Nem itt „halnak meg” először, hanem azok a kisebb cégek, akiket eddig elláttak munkával. A vegyipar viszonylag jól prosperál... Kreatív a társaság... Nagyjából ez minden, amiben bízni lehet. Különben is csak így beszélgetés közben lehet pesszimista Baltavári István, a napi életben nem. Akkor tenni kell! - mondja. ROSTÁS ILONA Fotó: GOTTVALD KÁROLY A festősoron kényes ízlést is kielégitö termék készül. Csak az árral van gond... Az MSZMP kongresszusára készülve tizennégy jelölt a hét helyre Szekszárdon Szekszárdon és a városkörnyéken augusztus 15-ével lezárult az MSZMP kongresszusára történő felkészülés újabb szakasza, megtartották az utolsó jelölőgyűlést is. Az eddigi tapasztalatokról és a további „menetrendről” Szabó Józsefet, a városi választási bizottság tagját kérdeztük. Elmondotta, hogy mint ismeretes, a városi pártbizottság a pártszavazás mellett döntött, miután több variációt is mérlegelt. Bármelyik MSZMP-tag, csoport, párttestület javasolhatott jelöltet. A huszonhét javasolt személlyel, ezek alapszervezeti titkáraival elbeszélgettek. A jelöltlistára történő felkerülésnek feltétele volt, hogy az illető vállalja az indulást, alapszervezete támogassa és részt tudjon venni a kongresszuson. Végül tizenhatan kerültek a küldöttjelöltek közé, ők tizenegy jelölögyűlé- sen mutatkoztak be, ismertették programjukat. A nyilt jelölés lezárása, augusztus 2-a után is küldöttjelöltté válhatott az, aki legalább 200 támogató aláírást szerzett. Ezzel a lehetőséggel ketten éltek. Időközben négyen visszaléptek, igy a bizottság augusztus 15-i ülésén a következő 14 MSZMP-tagot vette föl a szavazólapra: Báli Jánost, Barsi Mihályt, Benkő Zoltánt, Bonfig Ágnest, Csapó Károlyt, Csapó Ferencet, Csáki Bélát, Erős Andrást, Herczig Ferencet, Hunyadi Istvánt, dr. Jánosi Györgyöt, Letenyei Györgynét, Lozsányi Sándort és Scherer Sándort. A város és a városkörnyék kommunistái közülük választják ki az őket képviselő hét kongresszusi küldöttet és a két pótküldöttet. (Ez utóbbiaknak akkor lehet szerepük, ha a megválasztandó küldöttek közül valaki nem tud eleget tenni megbízatásának.) A jelölőgyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelöltek markánsan két csoportra külö- nlthetöek el. Az egyik minden fölvetődött kérdésre következetes, radikális megoldást javasol. A másik a jelentkező problémákat kisebb korrigálással, módosítással, részkérdések tisztázásával akarja megoldani. Annak ellenére, hogy a jelölögyűléseken viszonylag kevesen vettek részt, ezek mindenképpen hasznosak voltak. Alkalmat adtak a jelöltekkel és nézeteikkel való megismerkedésre, és ezeket a nézeteket a résztvevők saját véleményükkel tovább alakították. A következő lépés maga a választás lesz, augusztus 17-töl 18-ig. A pártszervezetek képviselői 17-én reggel a városi pártbizottságon átveszik a szükséges dokumentumokat, többek között egy plakátot a jelöltek fényképeivel és a nézeteikről szóló rövid ismertetővel. Az alapszervezetekben megejtett választások eredményét 28-án 13.30-kor nyilvánosan összesítik a városi pártbizottságon, azt követően pedig - többek között a sajtóban is - nyilvánosságra hozzák, hogy ki képviseli a megyeszékhely és környékének kommunistáit az MSZMP kongresszusán. Mezőgazdasági termékekért energiahordozót (II.) Hosszú távú magyar-szovjet csereügylet vázlatos koncepciója - Adottságok az 1980-as évek végén Az agrártermékek árai A Szovjetunió az elmúlt években 144-150 $1 áron kapott az USA-tól búzát, illetve 80-90 dollárért kukoricát. Ehhez járul 60-70 $1 szállítási költség tengerentúli szállítás esetén. Magyarországról dunai uszályokkal a szállítási költség kb. 20 31. A világpiaci ár jelenleg magas, a búza ára 200 Sfölött, a kukoricáé 140 $fölött áll. (Rotterdam, 1989. január 1-6.) Úgy gondolom, hogy az ármechanizmusnak egyrészt biztonságot kell nyújtania a termelő számára, másrészt ilyen magas világpiaci árszínvonal esetén lehetővé kell tennie az extraprofit realizálását is. Javasolható tehát egy garantált minimálár, amely akkor lép érvénybe, ha a világpiaci ár ez alá süllyed. Ha a világpiaci ár a minimálár fölé emelkedik, akkor automatikusan átveszi az ár szerepét. így a termelő nem független a világpiaci hatásoktól, mégis védve van annak rapszo- dikus változásaitól. A gabonafélék minimális garantált árára az alábbi javasolható: Búza: 170 $1. Kukorica: 145 S^t. Ez azt jelenti, hogy a búza esetében a jelenlegi világpiaci ár alatti, míg a kukorica esetében'a fölötti árat javaslunk. Célszerű ugyanis a kukoricatermelést ösztönözni Magyarországon, hiszen a Szovjetunió kenyérbúzából önellátó, sőt exportőr, gondjai a takarmánygabona-ellátás terén vannak, és éppen a kukoricatermelésre kedvezőtlenek az ökológiai viszonyai. A búza hazai felvásárlási ára 4350,- Ft/t, a kukoricáé 4100,- Ft/t (1989 januárjában). Ha a javasolt minimálárát átszámoljuk Ft-ra a hivatalos devizaárfolyamon (50,— Ft/$-ral számolunk), akkor egy tonna búza 8500,- Ft, és egy tonna kukorica 7250,- Ft. Ha pedig a Ft leértékeltségéből eredő torzítást is ki akarjuk szűrni, akkor reálár- folyamon számolva (kb. 35,- Ft/$a búza tonnája 5950,- Ft, a kukoricáé 5075,- Ft. Tehát reálárfolyamon nézve is nyereséges lenne így az export. (A Ft leértékeltsége sok terméknél elfedi az export valós hatékonyságát, sok olyan termék exportját mutatja jövedelmezőnek, amely valójában veszteséget hoz az országnak.) A hús- és vágóállatárak az EGK hivatalos jegyzései szerint 1988. december 27-31. között, tonnánként: Marhahús (feles marha): 6700 DM = 3664 $ Sertéshús (félsertés): 2760 DM = 1509,5 $ Csirkehús (konyhakész): 2870 DM = 1569 $ Vágómarha (átlagár): 3235 DM = 1769 3 $ Vágósertés: 2644 DM = 1446 $ Felvásárlási ár forintban, tonnánként, 1989. január 1.: Marhahús (feles marha): 107 420,- Ft. Sertéshús (félsertés): 62920,- Ft. Csirkehús (konyhakész): 67600,- Ft. Vágómarha: 55 650,- Ft. Vágósertés: 48 310,- Ft. Az EGK-ban érvényes áron, forintban, tonnánként: Marhahús: 183200,- Ft. Vágómarha: 88465,- Ft. Sertéshús: 75 475,- Ft. Vágósertés: 72 303,- Ft. Csirkehús: 78480,- Ft. Figyelembe véve az EGK-ban érvényes árat is, az alábbi garantált minimá- lárak javasolhatók: Marhahús: 2600 $1=130000,- Ft/t. Sertéshús: 1300 $1=65 000,- Ft/t. Csirkehús: 1460 $1=73 000,- Ft/t. Vágómarha: 1300 $1=65 000,- Ft/t. Vágósertés: 1100 $1 = 55000,- Ft/t. Természetesen Magyarország nem dollárt kapna, hanem energiahordozókat. Viszont a számításokat $-ban kell végezni! Az energiahordozók árai Természetesen ahogy a magyar agrártermelőknek, úgy a szovjet félnek is tisztességes árat kell kapnia termékeiért. 1987-ben Magyarországon az alábbi átlagáron jutott hozzá az energiahordozókhoz: kőolaj: 90 $1=4504,2,- Ft/t földgáz: 61,39 $D000 m3 = 3069,6 Ft/ 1000 m3 Javasolható minimálár: kőolaj: 95 $1 földgáz: 63 $'1000 m3 A kőolaj és a földgáz importára szovjet viszonylatban ma magasabb, mint a világpiaci ár, a bukaresti árelv következtében. Ennek ellenére a jelenlegi átlagos magyar importnál magasabb minimálárát javaslunk, figyelembe véve, hogy a Szovjetunióban főként az éghajlati viszonyok miatt magasabb a kitermelés költség- színvonala az átlagosnál. A cserére kerülő termékek volumene és összértéke: Ha a program megvalósul és közben végbemegy nyugati irányú agrárexportunk szerkezetének jelentős módosulása, akkor lehetséges, hogy agrártömeg- árú-exportunk akár 70-80%-a is a Szovjetunióba irányul majd, a kétoldalú csereegyezmény keretében. Most 70%-kal számolunk. termék várható össz- kivitel volumen ebből szovj. exp. 1000 tonna szovj. exp. bevétele minimált áron, millió dollár búza 2000 1400 238,0 kukorica 500 350 50,7 gabona össz.: 2500 1750 288,8 marhahús 60 42 109,2 sertéshús 130 91 118,3 csirkehús 210 147 214,6 hús össz.: 400 180 442,1 vágómarha 100 70 91,0 vágósertés 35 25 27,5 hús és vágóáll. összesen: 535 375 558,4 Mindösszesen:849,2 Minimáláron mintegy 850 millió dollár bevételt eredményezne a csereügylet Magyarországnak. Az energiahordozók volumene és összértéke: termék behozatal érték: millió dollár kőolaj, millió tonna 5,26 500 földgáz, milliárd m3 5,555 350 Összesen:850 Ha valamely termék esetén a világpiaci ár a garantált minimálár fölé emelkedik, a másik fél többletszállítással ellensúlyozza a különbséget, vagy mindkét fél egyetértése esetén az illető termékből arányosan kevesebb volument kell szállítani. Ez a cserekonstrukció hosszú távon előnyös lenne mindkét ország számára, a komparatív előnyök kölcsönös kiaknázásán alapulna, és példát mutatna a KGST reformja számára is. Ez a tanulmány dr. Kapolyi László kormánybiztos felkérésére készült, azonban úgy gondoljuk, hogy az itt vázolt elképzelések szélesebb körben is érdeklődésre tarthatnak számot. GAZDAG LÁSZLÓ
