Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-15 / 191. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. augusztus 15. Az áttelepülés a két német állam ügye Kongresszus előtt A jelöltekkel ismerkedtek Nagydorogon Továbbra is marxista legyen a párt (Folytatás az 1. oldalról.) nak vezetője elmondta, hogy több mint ezer vízum vár még gazdára. Azok szá­mára, akik az elkövetkezendő napokban választják úticélul az NSZK-t, fontos tud­nivaló, hogy vízumkérelmeiket - a nagy- követség sajtóosztályának tájékoztatása szerint - öt utazási irodában, a Budapest Touristnál, a Cooptouristnál, az Express- nél, az IBUSZ-nál és a Volántouristnál nyújthatják be. Az IBUSZ tájékoztatá­sa szerint az ügyintézés előreláthatólag 10 napot vesz igénybe, ezért felhívják a figyelmet arra, hogy az utazók időben nyújtsák be kérelmeiket; az NSZK-ba szóló vízum egyébként három hónapig érvényes. Értesüléseik szerint a lelassult, némi­leg körülményes ügyintézés oka, hogy a budapesti képviselet munkatársaira je­lentős többlet terheket ró az érvényes úti okmányok nélkül az NSZK-ba utazni szándékozó NDK-állampolgárok sorsá­nak rendezése. (Bonni források szerint a budapesti külképviseleten már több mint 180 NDK-állampolgár tartózkodik.) Nem kis problémát okoz az sem, hogy a Nóg­rádi utcai konzulátus épülete előtt tábori körülmények alakultak ki. Az MTI helyszí­nen járt munkatársának becslése szerint több mint száz NDK-állampolgár vár be- bocsátatásra, többen közülük családos­tól. Az áldatlan helyzet felkeltette a Magyar Vöröskereszt figyelmét is, s hétfőn dél tájban frissítőket, szendvicseket osztot­tak szét a már hosszú ideje várakozók között. Tegnap a késő délutáni órákban Nagydorogon hetven kommunista is­merkedett azzal a négy jelölttel, akik sze­retnék Paks és a városkörnyék MSZMP tagjait képviselni a kongresszuson. Az összejövetelen Balogh László (Pálfa), Dobos Ferenc (Paks), dr. Simon János (Madocsa) Szügyi László (Németkér) mondott programbeszédet Nagydorog, Pálfa, Kajdacs, Györköny és Sárszentlö- rinc érdeklődő kommunistáinak. A jelöl­tek egyöntetűen megállapították, hogy az MSZMP súlyos válságban van, ebben a helyzetben felkészületlen és alkalmatlan a választási csatákra. Sürgős megújulás­ra van szükség, a kongresszusnak egy­séget kell teremteni, mert máskülönben az MSZMP atomjaira esik szét. A nagydorogi jelölőgyűlésen sok szó esett a falusi emberről, a mezőgazdaság­ról a város és a falu közötti különbség meglétéről. A küldöttek - amennyiben rájuk esik a választás - mindannyian fölvállaják a falusi Magyarország képvi­seletét a kongresszuson. A jelöltek sok mindenben nem képvi­seltek egységes véleményt, nincsenek azonos platformon. Egyikük azt javasol­ta, hogy a kongresszuson fel kell oszlatni a pártot, és megalakítani a Magyar Szo­cialista Pártot. így téve lehetővé, hogy az MSZMP megszabaduljon a múltjától. Egy másik jelölt ezzel vitatkozva elmond­ta, hogy a múltat fel kell vállalni, annak hi­báit és eredményeit is. Bírálat hangzott el a párttagsággal kapcsolatban is. „A párt­tagság alszik, szuszog, a zöme nem csi­nál semmit” - hangzott el a tegnapi jelö­lőgyűlésen Nagydorogon. Sok szó esett arról is, hogy kíméletlen hatalmi harc folyik a párton belül a belső vezetésben, a tagság pedig tájékozatlan, nem tud mihez igazodni. A jelöltek bemutatkozása után a het- ventagú gyűlés résztvevői a késő esti órákig kérdezték a jelölteket és mondtak véleményt róluk. Ezt követően pedig szavazáson java­solták, hogy közülük ki kerüljön fel a sza­vazólistára. A Paks és környéke küldötte­ként a közeljövőben pártszavazáson vá­lasztják meg négyőjük közül azt az egyet, aki a kongresszuson képviseli a terület MSZMP-tagjait. Közéleti hírek- A pártszavazás előtt az utolsó al­kalommal találkozhatnak a kong­resszusi küldöttnek jelöltekkel az MSZMP szekszárdi tagjai ma 18.00 órakor a Mikes utcai párthelyiség­ben. Az alapszervezetek és a párt­tagság jelöltjei rövid programbe­széddel mutatkoznak be, és vála­szodnak a kérdésekre. A pártszava­zásra, amelynek keretében a jelöltek közül megválasztják a hét kong­resszusi küldöttet és a két pót­küldöttet az alapszervezetekben ke­rül sor augusztus 17-e és 28-a kö­zött. *- Az MSZMP Tolna Megyei Bizott­ságának kezdeményezésére - a ko­rábbi megállapodás alapján - teg­nap Szekszárdon az érdekképvise­leti, érdekvédelmi szervezetek me­gyei vezető tisztségviselői véle­ményt cseréltek a közelgő választá­sok mindazon kérdéseiről, melyek kölcsönösen foglalkoztatják az érin­tett szervezetekbe tömörült munka- vállalókat, kisvállalkozókat. A részt­vevők által szükségesnek ítélt to­vábbi eszmecsere várhatóan szep­tember elején folytatódik. Kohl üzenete Honeckernek Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja személyesen szóbeli üzenetet intézett Erich Honeckerhez, az NDK párt- és állami vezetőjéhez azoknak az NDK-állampolgá- roknak az ügyében, akik az NSZK berlini állandó képviseletében tartózkodnak áttele- pülésük kieszközlése céljából. Hétfői sajtóértekezletén Norbert Schäfer, a bonni kabi­net szóvivője megemlítette, hogy a kancellár fenntartja magának a jogot további lépésekre. A berlini állandó képviseletén tapasztalható helyzetet úgy értékelte, hogy a 15 NDK-állampolgár önkéntes távozásával némileg oldódott a feszültség. Lényegi válto­zás azonban nem következett be. Hanns Schumacher, a bonni külügyi hivatal szóvivője Jürgen Sudhoff külügyi ál­lamtitkár budapesti tárgyalásairól szólva döntő jelentőségűnek minősítette azt, hogy a magyar fél nagyfokú megértést tanúsított. Jelezte azonban, hogy egy ilyen nehéz hely­zetben nem lehet szinte varázsütésre megoldást találni. Ismét „szerény” volt a conducator (Folytatás az 1. oldalról.) lap fogalmazott, visszatérést a kapitaliz­mushoz” - jelentette ki. Ez az út - tette hozzá - csak súlyosbíthatja ezen orszá­gok gazdasági-társadalmi helyzetét, ami kétségtelenül befolyásolja a gazdasági­politikai stabilitást és a nemzetközi kap­csolatokat. Az Agerpres ismertetése szerint arra a kérdésre, hogy „Magyarországon és Lengyelországban alkalmazásra kerülő intézkedések végül is kárt okoznak-e majd az illető országok népének”, Ceausescu válaszában úgy fogalmazott, hogy ezt most nehéz megmondani. A fő­titkár ezután a társadalmi rendszerek tör­ténelmi fejlődését fejtegetve megemlítet­te, hogy még a rabszolgaság eltörléséért hosszú háborút vívó Egyesült Államok sem szándékozott soha visszatérni a rabszolgatartáshoz. Minden visszafordu­lás csak kárt okozhat a nemzetnek - szö­gezte le végül. Az AFP francia hírügynökség ismerte­tése szerint a román államfő kijelentette, hogy „katasztrófa lenne azoknak az in­tézkedéseknek az alkalmazása, amelye­ket Magyarországon és Lengyelország­ban egyesek, köztük magas beosztású személyiségek akarnak”. Ceausescu kijelentette, hogy Romá­niában nincsenek üres polcok az üzle­tekben, sőt, jelentős árukészletek van­nak, mindent meg lehet vásárolni, szá­mos olyan cikket is, amelyeket az Egyesült Államokban árusítanak. Ceausescu az úgynevezett település- rendezés programról szólva leszögezte, hogy a „rombolás szó nem létezik Romá­niában, s ha jobb lakások építése rom­bolást fejez ki, akkor definiálnunk kell az építés és korszerűsítés szavakat és meg kell magyaráznunk a rombolás jelenté­sét”. Az emberi jogok témakörében a román vezető annak eltérő felfogásait ecsetelte és hangsúlyozta, hogy Romániában a munkához való jogot tartják alapvetőnek, míg Nyugaton a kivándorlásra helyezik a hangsúlyt. Elmondta, hogy személyesen mindig is ellenezte a kivándorlást, mert a „román nép már kétezer éve ott él és az elkövetkező kétezer évben is ott kíván maradni". Ceausescu állítása szerint ezért nem bátorítják a kivándorlást, ugyanakkor senkit sere kényszerítenek maradásra és biztosítják a családegyesí­tés jogát. A romániai személyi kultusszal kap­csolatban Ceausescu kijelentette, hogy már magáról a fogalomról is lehetne vi­tatkozni, de - mint mondotta - arra most nincs idő. Ami mégis elmondható - foly­tatta - az az, hogy személyiségek, egyik vagy másik párt rokonszenvet vagy tá­mogatást élvezhet, ha tevékenységük­ben azonosulnak a dolgozó nép, saját népük ügyével. Miért ért a nép egyet a Román Kommunista Párt és ezáltal főtit­kára politikájával? Mert felszámolta az el­maradottságot és felemelte az országot jelenlegi színvonalára - válaszolta meg az RKP főtitkára saját kérdését. - Ha ez a személyi kultusz, akkor minden elmara­dott országnak olyan pártot és személyi­séget kívánok, amelyek és akik képesek biztosítani népük életszínvonalának eme­lését - szögezte le Nicolae Ceausescu. Valuta­(bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1989. augusztus 15-től 21-ig Pénznem angol fopt ausztrál dollár belga frank dán korona finn márka francia frank görög drachma a/b holland forint ír font japán yen (1000) kanadai dollár kuvaiti dinár norvég korona NSZK márka olasz lira (1000) osztrák schilling vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban 9353,82 9932,40 4480,50 4757,64 145,19 154,17 782,12 830,50 1349,33 1432,79 899,85 955,51 35.24 37,42 2695,02 2861,72 8111,79 8613,55 415,40 441,10 5013,76 5323,88 19735,79 20956,57 832,39 883,87 3038,94 3226,92 42.24 44,86 431,68 458,38 Pénznem portugál escudo spanyol peseta svájci frank svéd korona USA dollár ECU (közös piac) jugoszláv dinár csekk (1000)/b görög drachma jugoszláv dinár esek (1000) vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban 36,39 38,65 48,53 51,53 3514,87 3732,29 895,55 950,95 5889.16 6253,44 6291.17 6680,31 24,25 a) vásárolható legmagasabb bankjegycím­let: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál al­kalmazható árfolyam: 36,29 36,37 24,98 Tolna megyében nem fertőz az ismeretlen vírus a szülészeteken (Folytatás az 1. oldalról.) A június 7-e után született gyermeke­ket tünetmentesen bocsátották el a klini­káról, ám közel hatvan újszülött került vissza megbetegedve, sőt, halálesetek is voltak, egy esetben (a szakorvosok felté­telezése szerint) a szülőtől közvetített la­tens fertőző májgyulladás, a többiben a májat, az idegrendszert és a véralvadást érintő vírusos eredetű megbetegedések következményeként. A kórokozót még nem sikerült kimutatni. Minthogy a klini­kán végzett bakteriológiai vizsgálatok negatívak voltak, a szakemberek vírusra gyanakodnak, melynek izolálása két-há- rom évbe is beletelhet. Siker esetén ak­kor lehet majd hatékonyan felvenni a harcot a betegséggel, addig tüneti keze­lésre, lázcsillapításra, társfertőzések el­leni gyógyszeradagolásra, antibiotikum­kezelésre szorítkozik a medicina. Egyelőre a most szülni készülő kisma­mákat Debrecenben átirányították a Ke- nézy Kórházba, ahová viszont csak azo­kat veszik fel, akik a járvány kitörése óta nem jártak a szülészeti klinikán. Akik jár­tak, választhatnak: vagy bevonulnak a több ízben fertőtlenített szülészetre, vagy odahaza szülnek - bábával. Minthogy Tolna megyében Szekszárdon, Bonyhá- don, Dombóváron és Pincehelyen van szülészet, megérdeklődtük az illetéke­sektől: az ismeretlen vírus okozta fertő­zés fenyegeti-e ezeken az osztályokon az újszülötteket. Dr. Horváth Jenő, a Közegészségügyi- Járványügyi Állomás (Köjál) igazgatója megnyugtatott bennünket, hogy sem Ba­ranya, sem Tolna megyéből nincsenek olyan híreik, melyek szerint bármijei fer­tőzésveszélyre utalna. Ennek ellenére a pécsi egyetem javaslatára körlevelet készülnek kiadni a biztonság kedvéért a megelőző intézkedések egységes foga­natosítására. Dr. Nagy József, a megyei kórház igaz­gatóhelyettese kérdésünkre elmondta, hogy Szekszárdon a leghalványabb jele sem mutatkozik a járványveszélynek. Re­mélik, hogy vírus elleni fertőtlenítőszerek használatával sikerül megelőzniük an­nak jelentkezését. A szülészeten amúgy sincs látogatás, telefonrendszer biztosít­ja az érintkezést a beutaltak és családta­gok között. Ha Debrecennél közelebb észlelnek fertőzést, ezt igen szigorúan veszik majd, a kismamák nem jöhetnek le, ha hozzátartozóik telefonon jelentkez­nek, hogy lent várják őket. A megyei kór­házban bármilyen fertőzést azonnal jelez a kórházhigiénikus, illetve a Köjál megfe­lelő szakembere, ha az a megye területén előfordul. Aggodalomra tehát nincs okunk. Egy érdekelt hozzászólása Átszervezés és önkormányzatiság A megyei apparátus nem ellenpólusa a helyi önkormányzatnak Tanácsi szakmai és nem szakmai ber­kekben az utóbbi időszakban két téma szerepel a középpontban. Az egyik a he­lyi tanácsi önkormányzat megnövekvő szerepe, a másik a megyei tanácsok szakigazgatási apparátusának átszerve­zése. Divatossá vált ezekkel foglalkozni, sőt a helyi önkormányzatiság - mint min­dent megváltó „új” dolog - hangoztatása lassan már szólam szintre degradálódik. A valóságban a két dolog, a helyi önkor­mányzatiság és a megyei átszervezés, egymással szorosan összefügg. A helyi önállóság, önkormányzatiság kibonta­koztatása nélkül nem nagyon lehet a me­gyei apparátust korszerűsíteni (csök­kenteni), ugyanakkor bizonyos mérték­ben egyes hatáskörök megyéhez telepí- tettsége a helyi önállóságnak is gátját ké­pezi. Az év első felében az ország megyéi­nek többségében már sor került az 1950-es évek óta szinte változatlan me­gyei struktúrák átszervezésére. Közel egyéves előkészítés után az 1989. június 30-i ülésén a Tolna megyei tafiácstestül- et is foglalkozott a megyei szakigazgatási szervezet koszerűsítésével. Az előter­jesztés - melyet végül is nem fogadott el a tanácsülés - pro-kontra élénk vitát vál­tott ki a tanácstagok, helyi tanácsi tiszt­ségviselők, az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal képviselői körében. Sokan nyilvánítottak (esetenként elég sommás) véleményt, egyedül a tanácsterem oldal­só soraiban külön ülő osztályvezetők szorítkoztak a „szurkoló” szerepkörére, ki-ki érdekeltségétől függő várakozás­sal. Pedig nem kismértékben érintettje a témának a megyei apparátus. Ezért ak­kor is úgy éreztem, és most is úgy érzem, hogy nekünk is véleményt kellett volna mondanunk, még akkor is, ha ez a véle­mény érthető módon talán kissé szubjek­tív is lehet. Ezt a hiányt igyekszem pótolni, hang­súlyozva, hogy a leírtak csak a saját véle­ményemet tartalmazzák, a véleménynyil­vánításra kollegáim nem kértek és nem hatalmaztak fel. Úgy érzem, hogy néhány gondolat kifejtésének aktualitást ad az is, hogy a szakigazgatási szervezet korsze­rűsítésének előkészítése - korábbi bi­zonytalanság és félreértések után - to­vább folytatódik. Elöljáróban néhány dolgot szeretnék leszögezni. Az egyik, hogy az egész megyei appa­rátus tudatában van a korszerűsítés szükségességének, és azzal alapvetően egyetért. A másik, hogy a megyei tanács és an­nak apparátusa nem ellenpólusa a helyi önállóságnak és az önkormányzatiság kibontakoztatásának. A lakosságra, a helyi tanácsokra kőte­lező törvényeket, jogszabályokat, melyek tanácsi hatásköröket, feladatokat is meghatároznak, nem a megyei tanács és nem az apparátus alkotja. Azon lehet vi­tatkozni, hogy az adott hatáskörre szük­ség van, vagy nincs, de végtelenül igaz­ságtalan dolog az apparátuson elverni a port a feleslegesnek tűnő jogszabályok végrehajtásáért. A bürokratizmust nem elsősorban az apparátus szüli, hanem a bürokrácia, azaz az apparátus nagysá­ga, szükségszerűen igazodik a számára előírt feladatokhoz. Messzemenően egyet lehet érteni dr. Szabópál Antal nyugdíjas megyei tanácselnöknek a me­gyei tanácsülésen tett javaslatával, hogy az apparátus csökkentése előtt előbb a végrehajtandó jogszabályokat kell felül­vizsgálni, azokat kell csökkenteni. A gyö­keres deregulációra központi kezdemé­nyezések is történtek és történnek. A jelenlegi feladatok, de főleg a jövő­beni feladatok ismeretének hiányában megalapozatlan és felelőtlen dolog kívül­ről a létszámcsökkentés vonatkozásá­ban százalékokról beszélni. Elnézést ké­rek, ha ezzel bárkit megsértenék, de ez elsősorban szakmai kérdés, amit nem ránézésre, becsléssel lehet megállapíta­ni, ebben a kérdésben népszavazást sem lehet tartani, és eldöntése pártállás­tól is független. Talán nem képezi vita tárgyát, hogy a megyei tanácstestület jövőbeni sorsa, szerepe alapvetően meghatározza a me­gyei szakapparátus sorsát, viszonyát a

Next

/
Thumbnails
Contents