Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-15 / 191. szám
Új posta Szekszárdon A Totév versenytárgyaláson nyerte el a szekszárdi posta új forgalmi épülete felépítésének, valamint a régi átalakításának jogát. A 83 milliós beruházás jó ütemben halad, köszönhetően a Pécsi Postaigazgatóság határidőre történő fizetésének és a kivitelezővel való jó együttműködésnek. A tetőre hamarosan rákerül a cserép, a belső munkák télen és jövő tavasszal készülnek majd el. A szerződésben vállalt 1990. decemberi átadást az építők jóval előbbre, az év közepére ígérik. Fotó: G K Az érdekes épületet a Baranyaterv építésze, Pelényi Judit készítette “4 •» Az igényes tetőszerkezeten Szentpál József és Bodó Ferenc ácsok dolgoznak Farkas János, Fenyösi József, Pálfi István kőművesek Az áttelepülés a két német állam ügye Tegnap délelőtt a Külügyminisztériumban Horn Gyula külügyminiszter és Kovács László államtitkár az NSZK kormányának kezdeményezésére megbeszélést folytatott Jürgen Sudhoff külügyi államtitkárral és Alexander Arnottal, az NSZK budapesti nagykövetével. A találkozón behatóan megvitatták az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó NDK-állampolgárok ügyét, a probléma humanitárius szempontoknak megfelelő megoldásának lehetőségeit. Magyar részről hangsúlyozták: a kérdés megoldása semmilyen módon nem kapcsolható össze azzal a körülménnyel, hogy Magyarország részese az ENSZ menekültügyi konvenciójának. A szóban forgó egyezmény előírásai e konkrét esetre nem vonatkoztathatók, ugyanis az NDK állampolgárainak az NSZK-ba történő áttelepülése a két német állam ügye, abban Magyarország közvetlenül nem érintett. Ezt az álláspontot az NSZK fél tudomásul vette. A magyar és az NSZK külügyi vezetők egyetértettek abban, hogy a megoldás érdekében folytatni kell a megbeszéléseket az NDK illetékeseivel is. * Horn Gyula külügyminiszter hétfőn a kora délutáni órákban a Külügyminisztériumba kérette Gerd Vehrest, az NDK budapesti nagykövetét. A magyar diplomácia vezetője ismertette a nagykövettel a Magyar Népköztársaság kormányának Sztrájk Azerbajdzsánban Bakuban tegnap néhány üzemben leállt ugyan a munka, de a vállalatok többsége nem tett eleget az azeri népfront sztrájkfelhívásának - közölte telefonon az azerbajdzsán külügyminisztérium szóvivője az MTI-vel. Bár pontos adatokat a sztrájkotok számáról nem tudott mondani, annak a veléményének adott hangot, hogy a munkabeszüntetésben részt vevők száma elenyésző. álláspontját az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó 181 NDK-beli állampolgár helyzetének rendezéséről. Horn Gyula ezen a találkozón is megerősítette, hogy az NDK-állampolgárok NSZK-ba‘történő áttelepülése a két német államra tartozik, Magyarország azonban érdekelt az ügy mielőbbi lezárásában. * Kaotikus helyzet alakult ki hétfőn az NSZK budapesti képviseletének háza táján, miután a bonni külügyminisztérium döntése nyomán ideiglenesen felfüggesztették az ügyfélfogadást. Sok magyar állampolgár hiába kopogtatott az NSZK Nógrádi utcai konzulátusának kapuján, hogy a már az elmúlt héten kérelmezett vízumát átvegye. Az NSZK-ba készülő magyar turisták zavarát fokozta, hogy a déli órákig gyakorlatilag felvilágosítást sem kaptak a vízumkiadás átmeneti rendjéről. A helyzet a kora délutáni órákra tisztázódott: a követség munkatársai rendhagyó módon, a közeli Lékai térre települtek ki Volkswagen kisbuszukkal, s a magyar turisták ott vehették át a kész vízumokat. Mától azonban már megszűnik a „rögtönzött konzulátus", s a még át nem vett vízumokat az IBUSZ Tanács körúti főirodájában vehetik kézhez. Az MTI munkatársának kérdésére Sándor György, az utazási iroda vízumosztályá- (Folytatás a 2. oldalon.) A somoly országa (csak) Szekszárdon írásunk a 4. oldalon olvasható. Csernobil környéke „természetvédelmi terület’' „Természetvédelmi körzetté” nyilvánítják Csernobil környékét, ahol a radioaktiv sugárzás növény- és állatvilágra gyakorolt hatását tanulmányozhatják a tudósok - adta hírül hétfőn a TASZSZ hírügynökség. A beleorusz hatóságok rendeleté szerint három körzetet jelölnek ki erre a célra, olyan területeket, ahonnan a katasztrófa után kitelepítették a lakosságot. A térségben végzett eddigi kutatások szerint a sugárzás nyomán a növényvilág fejlődése némileg átalakult: a tűlevelű fák a normálisnál mintegy tízszerte nagyobb leveleket növesztettek. A vizekben és a halak testében továbbra is magas sugárzási szintet mértek. A rágcsálók - bár né- hányukban genetikai eltéréseket is észleltek - alapvetően nem mutatnak állapot- és vivelkedésbeli változásokat. Az emlősök - vaddisznók, rókák, nyulak - esetében sem észleltek a normálistól eltérő viselkedést, bár ők mutatták a legnagyobb sugárzási értékeket. A csernobili atomerőmű 1986. április 26-i katasztrófájának közvetlen következményeként 31 ember vesztette életét. Összesen 130 ezer embert kellett kitelepíteni. A tudósok szerint azonban most, három évvel a baleset után - figyelembe véve a sugárzási értékeket - további 106 ezer, míg a belorusz hatóságok szerint 11 ezer embert kellene evakuálni. Tolna megyében nem fertőz az ismeretlen vírus a szülészeteken Több mint hat hete lappang a debreceni szülészeti klinikán a járvány. (Folytatás a 2. oldalon.) Ismét „szerény” volt a conducator Nicolae Ceausescu rózsás képet festett országa helyzetéről, s egyben aggodalmának adott hangot a magyar és a lengyel reformok miatt a Newsweek amerikai hírmagazin legújabb számában megjelent interjújában. A román pártfőtitkár és államelnök teljesen alaptalannak minősítette az emberi jogok megsértéséről, a falurombolásról és a gazdasági nehézségekről külföldön közzétett beszámolókat, amelyeket vagy újságírói hiszékenységnek vagy tudatos hamisításnak, Románia befeketítésére irányuló kampánynak tulajdonított. Az interjú átszerkesztett változatát az Agerpres román hírügynökség hétfőn tette közzé, a feltett kérdéseket csak rövid összefoglalásban közölve. Ceausescu szavai szerint Romániában élénk figyelemmel kísérik mindazt, ami más országokban történik. „Mi persze nem avatkozunk be más országok belügyeibe, ugyanakkor azonban aggódunk egyes országok intézkedései miatt, amelyek nem mást jelentenek, mint a szocializmus elveiről való lemondást, visszafordulást, vagy ahogy egy francia (Folytatás a 2. oldaton.) Amikor Nyers Rezső, az MSZMP elnöke legutóbb Kecskeméten járt, még előtte voltunk az időközi országgyűlési képviselői választásoknak. Dr. Kiss István, az MSZMP kecskeméti képviselőjelöltje akkor panaszolta elkeseredetten a párt elnökének: a város ismert állami és gazdasági vezetői, akik egykoron többnyire éppen párttagságuk révén jutottak mostani székükhöz, csendes szemlélőként ülték végig a jelölőgyűléseket. Az egykor politikai szempontok figyelembevételével (is) kinevezett, felkészültnek mondott) elvtársak, saját bevallásuk szerint, féltek vitába szállni a vetélytárs szakértőivel. Bár ugyanez elmondható a pártapparátus tagjairól is. „Gerincpróbáló időket élünk” - mondta erre, inkább szomorúan, semmint megnyugtatásképpen Nyers Rezső. De vajon mire gondolt ekkor, kiknek a gerincére? Arra netán, hogy hány ember is kapja azért a fizetését, hogy az MSZMP politikáját segítse érvényesíteni? Azokra, akik az elmúlt évtizedekben egyenlőségjelet tettek, mert tehettek, a szolgálat és az uralkodás közé? Kecskemét és Szeged, vagy korábban Gödöllő példázza, hogy csődött mond az évtizedekig misztifikált tudás, amint valódi, hús-vér ellenfelek kerülnek a porondra. S a szolgálat mostanra a fizetés felvételére korlátozódott. Meddig lehetnek még ekkora urak az elvtársak? Melyik párt tűrné el, tőlünk kissé nyugatabbra, hogy emberei ilyen könnyedén, erőlködés nélkül adják fel „hadállásaikat"? Nem attól van, nem attól lehet rossz a szájíze a vesztes képviselőjelölteknek és szavazóknak, vagy az MSZMP-tagság egy részének, hogy alulmaradtak; ennek lehetőségével már számolniuk kell. A semmittevés, pontosabban hatástalanság azonban elfogadhatatlan. Különösen, hogy a vereség óta sorra nyilatkoznak az érintettek és különböző rendűrangú feletteseik, hogy „nem vettük égé GERINCPRÓBÁLÓ IDŐ szén komolyan az időközi választásokat”, „visszafogott volt a kampányunk” és „rosszul mértük fel ennek je'cntőségét”. Vajon miért hallgattak azok a vállalat- vezetők, akiknek zsebében még mindig ott lapul az a bizonyos piros könyv? Nekik miért lehet közömbös, hogy ki képviseli őket az ország házában? Dr. Kiss István képviselőjelölt szerint - kivárnak. Mit lehet tudni, előfordulhat, hogy az általános választásokon az ellenzék kerekedik felül. Márpedig akkor jobb ma háttérben maradni, kivárni, amíg egyértelművé válnak az erőviszonyok. Lehet, hogy nem is túl soká majd kamatostul megtérül a mostani hallgatás. Erre számítanak? Hogy visszahúzódásukkal lebratyizhatnak az esetleges későbbi győztesekkel? Persze meg lehet érteni őket is, az évtizedekig tomboló kontraszelekció eme torz gondolkodású szüleményeit. Eddig bevált ez a taktika. Csak jól kellett helyezkedni, a kellő pillanatban szólni, máskor meg csendben maradni, s közben nyugodtan lehetett araszolgatni felfelé a ranglétrán. Csakhogy a sumákolások, a helyezkedések korának itt egy darabig mindenképpen vége fog szakadni. Valódi politikai csaták állnak előttünk, s azokon csak a valóban küzdők szerezhetnek érdemeket - remélhetőleg. Hiszen az ellenfelek azt semmiképpen nem méltányolják majd, hogy melyik elvtárs kivel vadászott, kinek volt puszipajtása. Csak annyi kell, hogy gondolkodjanak egy kicsit koalíciós fejjel! Ki szíveli a köpönyegforgatókat, akik mindig a győztes oldalára állnak, de maguk még a legszükségesebbet sem teszik meg a győzelemért? Kell-e vajon olyan ember bármely létező, vagy ezután születő pártnak, aki a szekéren csak utazni szeret, de ha kell, megtolni képtelen?! Az időközi választásokon nem az derült ki, hogy „lassabban tudják csak tolni, mint a vetéiytársak" hanem mindenekelőtt az, hogy meg sem próbálták. A választásoknak mindig van végeredménye, valami mindig győz, míg mások alulmaradnak. Nincs középút, kár sumá- kolni és nincs mire várni. FEKETE GY. ATTILA
