Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-02 / 180. szám
4 ^RÉPÜJSÁG 1989. augusztus 2. Ópusztaszeri kirándulás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az ópusztaszeri nemzeti park egyre bővülő és szépülő környezetéből mutatunk be képeket, melyeket kedvcsinálónak szánunk. Aki teheti, keresse fel a parkot, nem fogja megbánni. Fotó: HUNGER SÁNDOR Schmoll-reklám Az emlékműnél Tanyasi hangulat Halásztanya Parasztház Művelődéstörténet A Rádayak és Pécel A tősgyökeres nemesi családból származó Rádayak ősi fészke évszázadokon át Ludány volt. Amikor azután Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc titkára 1705-ben nőül vette Kajali Klárát, hozományként vele kapta Pécelt is. Ez időtől a Ráday név ösz- szefonódott a valószínűleg honfoglalás kori, bár jelentéktelen faluval, amely nevét Péciltől, Péter király egyik tanácsadójától eredezteti. Ráday Pál, a hajdani fejedelmi titkár, nem követte fejedelmét a szám kivetésbe. Gazdálkodott és elkezdett építkezni. A lu- dányi kúria bővítése után felhúzatta Pé- celen emeletes rezidenciáját s a gazdasági épületeket. Az új ház „U” formára készült és a kortársaknak megnyerte a tetszését. Bél Mátyás, a neves földrajztudós könyvének Pest megyét tárgyaló fejezetében azt irta róla, hogy „elegáns módon, kastély formára” épült. S amikor a ludá- nyi kúria leégett, Pécel lett a család központja. Itt látta vendégül Ráday Pál a külföldről hazatért s munkát kereső Mányo- ki Ádámot, Rákóczi egykori udvari piktorát, aki hosszúra nyúlt vendégeskedése alatt megfestette az egész Ráday famíliát. Ráday Pál az 1713-ban született Gedeon fiától azt kívánta, hogy a politika helyett a magyar irodalom és kultúra felvirágoztatásán munkálkodjék. Ezért különböző külföldi egyetemeken iskoláztatta. Atyja 1733-ban bekövetkezett halála után anyja hazahívta s ez időtől őt tekintették a család fejének. Ráday Gedeonnak már fiatal korában tekintélyt szerzett értékes könyvtára és nagy tudása. Ö maga is foglalkozott irodalommal. Elsőként kísérelte meg verseiben a rímet szótag- mértékkel egyesíteni s így megalkotta az úgynevezett Ráday-verselésmódot, azaz a Ráday-versnemet, és újításával erősen hatott a magyar nyelvű költészet fejlődésére. Egyébként ő hívta fel a figyelmet a Zrínyiászra, Zrínyi Szigeti veszedelem című művére. Anyja, majd öccse halálával a péceli birtoktest is Ráday Gedeon kezébe kerül, aki itt hamarosan, 1756-tól, nagyszabású építkezésbe kezd: az addigi kúriát kastéllyá építteti át a híres pesti építésszel, Mayerhoffer Jánossal. Nem volt könnyű vállalkozás, mert a Rádayak nem tartoztak az igazán gazdag nagybirtokosok közé, s az építkezés, amely 1777-ig húzódott, csak úgy nyelte a forintokat. A kastélyon 15 évig dolgoztak a mesteremberek. Ráday 40 000 forint kamatait fizet- geti hosszú-hosszú esztendőkön át. Iri- gyei még élete utolsó éveiben is azt terjesztik róla, hogy nem tud kilábalni adósságaiból. „Igenis, vannak adósságaim - válaszolta de kinek nincs ma Magyar- országon? De én legalább olyan dolgokra köttök, mintamilyen a péceli kastély és ez megéri az áldozatot.” Ráday az építkezésnél nem használt jobbágyi robotot, hanem csak napszámban dolgoztatott, ami ritkaságszámba ment a XVIII. századi Magyarországon. Aztán elkészült a kastély. Széles, kiugró középrészét - amely a dísztermet foglalja magába, páros falpillérek tagolják. Az alig kiemelkedő oldalrizalitokat timpanon koronázza, valamikor címereket fogva közre. A csigavonalas, vörös kőkonzolokon nyugvó erkély ellensúlyozza a középrész kissé túlzott méreteit. Az erkély kovácsoltvas rácsa valóságos ipar- művészeti remekmű. Hepfner János gyöngyösi lakatos műve a - részben megmaradt - ablakrácsokkal együtt. A kastélyhoz melléképületek, gazdasági építmények csatlakoztak, nyugati sarkához pedig templomot emeltetett Ráday Gedeon, akinek élete alatt lehetett Pécel fénykora. Nem azért, mert a család a társadalmi ranglétrán nagyot emelkedett, hanem mert a péceli kastély ekkoriban lett az egész magyar szellemi élet központja! Híres könyvtára és nagy műveltsége országos tekintéllyé emeli. Mindenünnen hozzá fordultak irodalmi, tudományos és református egyházi ügyekben tanácsért, támogatásért. Kazinczy Ferenc és Batsányi János őt tekintették irodalmi vezérüknek. Két magyar újság megjelenését támogatja. Ráday Gedeon bírálta el a fiatal magyar írók, költők munkáit s ő maga is ír az irodalmi lapokba. E tevékenységét az uralkodó, II. József is nagyra értékelte és 1782-ben báróságot, majd 1790-ben grófi címet adományozott neki. Pedig Ráday Gedeon sohasem vált udvari emberré, 1792-ben bekövetkezett haláláig lankadatlan buzgalommal szolgálta hazáját, mindenekelőtt a magyar irodalom ébresztését és a művelődést. Mindennek egyik ma is látható jele hatalmas könyvtára volt. Már apja kezdte gyűjteni a könyveket, de a nevezetes Rá- day-könyvtár igazi létrehozója Gedeon volt. Sokak szerint kastélyát is azért építette, hogy legyen hova elhelyezni könyveit. Ebben van is valami igazság, hiszen a legszebb freskókat a nagy, központi könyvtárteremben találjuk, ahol a kilenc mezőre osztott mennyezetet a különféle tudományokat megszemélyesítő alakok díszítik. A festményeket Schervitz Mátyás budai művész készítette 1763- ban 50 körmöci aranyért, ami abban az időben nagyon csinos summa volt. De erre sem sajnálta Ráday a pénzt. Könyvei összesen hat teremben sorakoztak aranyozott, faragott, fehér polcokon, fehér pergamentbe vagy barna bőrbe kötve, aranyozva. Legnagyobb szeretettel a régi magyar könyveket gyűjtötte. Marosvásárhelytől Pozsonyig mindenütt kerestette az ilyeneket. Közöttük sok az egyetlen példány. Zrínyi: Ne bántsd a magyart című művét is Ráday eredeti példánya alapján adták ki újra. Az utódok a 12 000 kötetes könyvtárat 1861-ben 40000 forintért eladták, ez képezi ma a Dunamel- léki Református Egyházkerület Ráday Könyvtárának gerincét. Az 1825. évi péceli tűzvészben a kastély is súlyos károkat szenvedett. Egyebek között elpusztult a híres képgyűjtemény. A kastély rendbehozatala 18522 forintba került, a kárt 60000 forintra becsülték. A Ráday grófok még kijavíttatták az épületeket, de 1872-ben - a család rossz anyagi helyzete miatt - kalapács alá került Pécel. A félig gazdátlan kastélyt 1953-56- ban állíttatta helyre a MÁV. Az épületban ma kórház van. CSONKARÉTI KÁROLY Kaméleonizmus Jobb, ha meg se próbáljuk rendre sorolni a különböző „izmus” végződésű szavakat, kifejezéseket. Hisz van ugyebár katolicizmus, kommunizmus, szocializmus, fasizmus, konformizmus, buddhizmus, rasszizmus, sőt, hogy valami hozzánk közelebb állót is idézzünk a nem túl régmúltból, például fetisizmus. Meglepően kevés figyelmet szenteltünk azonban eleddig a kaméleonizmusnak. Állattani ismereteink felfrissítése ezen a téren meglepő emberi párhuzamokat kínál. A kaméleon (Chamae- lo Daud.) a féregnyelvű gyíkok közé tartozó állatnem. Felépítése akár pompásnak is mondható. Fejét a nyakszirtről hátra nyúló bőrsisak védi, így bajos tarkón csapni. Nyelvének végső része kehelyformán duzzadt, karmai meglehetősen élesek, gyengén íveltek. Az talán esetünkben elhanyagolható, hogy rovarokkal táplálkozik, de az már nem, hogy nyelvét hirtelen olyan messzire képes kinyújtani, mint a fél testhossza. Nagy szemeit (neki is kettő van) egymástól függetlenül, minden irányba mozgatni tudja, ami irigylésre érdemes megfigyelő képességre utal. Legfontosabb tulajdonsága az, hogy a bőrében lévő festéksejtek segítségével színét szinte tetszés szerint változtatja. A kaméleon Afrikában él, csak a „közönségesnek" (Chamaelo vulgáris) nevezett változata található meg a spanyolföldi Andalúziában is. Ez utóbbiban én azonban már nem lennék olyan biztos, mint a millénium esztendejében megjelent Pallas Nagy Lexikona címszavának tudós szerzője, akitől a fenti információk származnak. Gyanítom, hogyha a kaméleon nem is, de a kaméleonizmus életformája az eltelt évtizedek során jócskán tovább terjedt. Én ugyan kaméleont csak a budapesti állatkertben és a pécsi terráriumbán láttam, de a nyelvével és színe változásával kapcsolatos tulajdonságokkal annál sűrűbben találkoztam. Szűkebb és tágabb ismeretségi körben, munkahelyen éppúgy, mint a politikai életben... Netán természettudományos rejtéllyel állnánk szemben... ? (ORDAS)
