Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
2 Képújság 1989. augusztus 1. Vélemények, viták, álláspontok A megújulás létkérdéssé vált Hozzászólás a pártva gyón hoz A Tolna Megyei Népújság f. év július 26-i számában Kovács Jenő KB-titkár úgy nyilatkozott, hogy „a jelenlegi pártva- gyon döntő többsége a tagdíjakból keletkezett. Kisebb része az, amely ...állami támogatás révén jött létre... Ez utóbbi értéke könnyen kiszámítható, ezzel el kell számolni, ezzel egyenértékű ingatlanokat a kormánynak át kell adni. De azt, ami a tagsági dijakból épült, készült, senkinek nincs joga elvitatni. Ez azt is jelenti, hogy nem kevés anyagi eszköz áll minden vitát kizáróan az MSZMP rendelkezésére.” Nagyon is kétségbe vonható, hogy az említett vagyon „minden vitát kizáróan” van az MSZMP tulajdonában. Azt is jó lenne tudni, hogyan számítaná ki „köny- nyen” Kovács Jenő az állami támogatás révén létrejött „kisebb részt”. Hiszen ez - véleményem szerint - nehezen sem számítható ki. Mint ismeretes, 1949-ben ez az ország - a benne lakó néppel együtt - a kommunista párt „tulajdonába” került. Ennek folytán a párt ellenőrizhetetlenül sok pénzt fordíthatott - és fordított - saját céljaira. Az összeget megbecsülni is nehéz lenne. Valamilyen összeghez úgy juthatunk, ha az utóbbi években már különválasztott állami támogatást az elmúlt negyven évre visszavetitjük. Ez hozzávetőleg százmilliárd forint. Nagyjából ugyaneny- nyi folyhatott be a vizsgált időszakban a tagdíjakból is. (A pontos számoknak témánk szempontjából nincs jelentősége.) Az így megbecsült „állami támogatás” azonban nem a valós értéket adja. A valós érték annál sokkal több. A kétszerese? A háromszorosa? De maradjunk a becsült minimumnál. Ezt véve figyelembe az elmúlt negyven év alatt a pártkasszába - tagdíjból és támogatásból - kétszázmilliárd forint folyhatott be. A jelenlegi „pártvagyon” értéke ugyanakkor - állítólag - alig tízmilliárd forint. Könnyen kiszámítható, hogy a befolyt összeg zömét (példánkban 190 milliárd forintot) a párt felélte. Ez a pénz elment az objektumok működtetésére, rendezvényekre, jutalmazásokra, üdültetésekre, stb. Vagyis a tagdíjakból befolyt, százmilliárdnak becsült forintból egyetlen fillér sem maradhatott ingatlanok szerzésére. Hiszen az a „működési költségeket" sem fedezte. Lehetne persze azt mondani, hogy a párt a tagdíjakból vásárolt, az állami pénzekből pedig funkcionált. De ha a demokratikusnak szándékolt jövőt becsületesen akarjuk kezdeni, az ilyen cinikus manipulációnak nincs helye. A tagdíjak értelemszerűen elsődlegesen a működésre fordítandók. S csak a maradékuk (ha lett volna ilyen) vásárlásra. A fenti - biztosan pontatlan és alábecsült - összegek egybevetése azt a következtetést kínálja, hogy a párt az ingatlanjait az utolsó tégláig állami pénzből vásárolta. Értelmetlen lenne a felélt horribilis ösz- szegeket számon kérni. Amelyek egyebek közt luxusüdültetésekre és vadászatokra mentek el. De az mindenképpen ildomos lenne, hogy legalább a maradékát, a kb. tízmilliárdnyi vagyont a párt visz- szaszolgáltassa. Adja vissza tehát az államnak, hogy az - most már demokratikusabb körülmények között - további felhasználásáról határozhasson. Úgy gondolom, ezek egy részét a pártok között kellene elosztani, míg másik - talán nagyobbik - részét egyéb területeken (kultúra, oktatás, szociális szektor) lehetne hasznosítani. DR. HEGYI ATTILA PANORÁMA Reformpárti képviselők Moszkvában Közös platform kidolgozása A választási rendszer megváltoztatása Az átalakítás következetes és radikális végigviteléért harcoló reformpárti népi küldöttek öttagú vezetőség és huszonöt tagú szervezőiroda megválasztásával, valamint a képviselőcsoport közös platformjának jóváhagyásával zárták vasárnap késő éjszaka kétnapos moszkvai ülésüket. Az ülésen megvitatták a csoport megbízásából előzőleg kidolgozott platformtervezetet és jóváhagyták azt. A lényegi kérdésekben egyetértés volt a felszólalók között, a tervezetet mégis további módosítások, kiegészítések rögzítése céljából visszaküldték az előkészítő bizottságnak. A kiigazításokat a csoport egy hónap múlva sorra kerülő következő ülésén hagyják jóvá és a tervek szerint a dokumentumot nem tekintik véglegesnek, az a szükséges igazítások előtt nyitva áll. A felszólaló képviselők többsége indítványozta, hogy külön dekrétumban rögzítsék a tanácsok jogkörét, és a politikai rendszer minden intézménye hatáskörét a tanácsok segítségével gyakorolja. A Szovjetunió módosított alkotmányának mielőbbi kidolgozása ugyancsak a leggyakrabban előkerülő javaslatok egyike volt. A felszólalók foglalkoztak a sajtó önállóságának kérdésével, többen feltették a kérdést, kinek a véleményét tükrözi a központi sajtó, „mert az olvasók több- ségéét nem”. A reformpárti képviselők platformja a tulajdonreformok mielőbbi megvalósítását sürgette: a termelőeszközökkel azoknak kell rendelkezniük, akik dolgoznak rajtuk. Szükséges a gazdasági monopóliumok felszámolása, valamint a széles körű, mindenre kiterjedő társadalombiztosítási rendszer kidolgozása. A halaszthatatlan feladatok között a választási rendszer reformját jelölték meg elsőként. Határozatot fogadtak el arról, hogy a Legfelsőbb Tanácstól a népi küldöttek rendkívüli kongresszusának szeptemberi összehívását kérik. Felhívással fordultak továbbá a Legfelsőbb Tanácshoz, hozzon létre bizottságot az afganisztáni háború okainak, valamint az 1986 telén Alma-Atában történt eseményeknek a kivizsgálására. Javasolták továbbá, hogy vizsgálják felül az olyan törvényeket, kormányrendeleteket, amelyek egyértelműen az átalakítás megvalósítása ellen dolgoznak, például gátolják a radikális gazdasági reformok megvalósítását. A Legfelsőbb Tanács segítségével szeretnék elérni, hogy a minisztertanács hozzon határozatot a spekuláció és a gazdasági bűnözés elleni harcról, mert az a jelenlegi körülmények között sem eredményes. A reformpárti képviselők egy csoportja hétfőn este a Luzsnyiki sportlétesítmény .területén találkozik a választókkal. BUDAPEST - Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára táviratban üdvözölte Mieczyslaw Rakowskit abból az alkalomból, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárává választották. MOSZKVA - Szovjet és kínai részről megállapodtak abban, hogy novemberben Moszkvában tárgyalóasztalhoz ülnek a kínai-szovjet határnál állomásoz- tatott csapatok létszámának csökkentése ügyében. A TASZSZ jelentése szerint erről Eduard Sevardnadze szovjet és Csien Csi-csen kínai külügyminiszter vasárnapi, Párizsban lezajlott találkozóján egyeztek meg. Mindkét politikus a Kam- bodzsa-konferencia megnyitására érkezett Párizsba. HAVANNA - Havannában őrizetbe vették Jósé Abrantes tábornokot, volt belügyminisztert és vele együtt több más volt belügyi vezetőt - jelentette hétfői számában a Gramna. A minisztérium néhány jelenleg is dolgozó magas rangú tisztjét lefokozták. A Gramna szerint Ab- rantest és társait azért tartóztatták le, mert a kubai belügyminisztériumban az elmúlt időben történt vizsgálatok alapján törvénysértésekre derült fény. (Júliusban már voltak jelentős személycserék a minisztériumban.) VARSÓ - Mieczyslaw Rakowski, a LEMP KB új első titkára a szombat este véget ért KB-ülésen, amely őt erre a posztra megválasztotta, szűzbeszédében ostoba fecsegésnek minősítette azokat a véleményeket, hogy a marxizmus elavult. Kijelentette, hogy az ellenzék a parlamentben kampányt indított az ő lejáratására. Nyílt levél a Minisztertanács elnökének! Részlet egy falugyűlés jegyzőkönyvéből: „Falugyűlés: Bátaapáti, 1989. július 3. Napirend: A Paksi Atomerőmű Vállalat tájékoztatója a tervezett ófalui hulladéktárolóval kapcsolatban. Jelen van: 82 fő. ■** A jelenlévők egyhangú szavazással megbízzák Krachun Szilárd községi elöljárót, hogy nyílt levélben forduljon Németh Miklóshoz, a Minisztertanács elnökéhez, és kérje, hogy a Miniszter- tanács a MTA álláspontja alapján adja ki a létesítési engedélyt, Ófalu határában tervezett izotóptemető építéséhez.” Németh Miklós úrnak, a Minisztertanács elnökének! Miniszterelnök úr bizonyára már sokszor hallotta Ófalu nevét, mint a Paksi Atomerőmű Vállalat lehetséges hulladéktároló helyét. Levelem Bátaapátiból írom, egy Tolna megyei kisközségből, mely alig van messzebb a tervezett tárolótól, mint Ófalu. A tervezett hulladéktároló helye mintegy 500-600 méterrel van községünk határától, a tervezett szállítási útvonal községünkön halad keresztül mintegy 1,5 km hosszan. A felszíni vizek lemosódásának nagy részét szintén a községünkön keresztül folyó árok vezetné le. Az építkezéssel járó kellemetlenségeket is nekünk kellene elviselni. Az utolsó település vagyunk a tároló előtt, községünktől új út épülne.a tárolóig. A leendő tároló ivóvízellátását is a községi törpevízműröl oldanák meg. A leírtak ellenére sem cseng Bátaapáti neve olyan ismerősen mint Ófalué. Ennek két oka van. Az egyik, hogy községünk közigazgatásilag nem Baranya megyéhez tartozik. A másik ok pedig az, hogy községünk lakossága nem tiltakozik a tároló létesítése ellen. Hogy miért nem tiltakozunk? Nagyon egyszerű: hiszünk és bízunk a tudományban, hisszük, hogy tudósaink, a mi érdekeinket képviselik. Amennyiben a tudomány egyértelműen bizonyítja, hogy a tároló megépítésének sem a mi egészségünkre, sem pedig az elkövetkezendő évszázadok generációinak egészségére káros következményei nem lesznek, úgy támogatjuk a mű megépítését. Felmerül egy másik kérdés is, hogy miért támogatjuk a mű megépítését? Erre is egyszerű a válasz: úgy érezzük a jövőnk, a fejlődésünk lehetősége áll előttünk, amivel élni szeretnénk. , Tudomásunk szerint a tároló ügyében a Minisztertanács fog döntést hozni. Levelünkben azt kérjük, hogy politikai érzelmektől mentes, szigorúan tudományos alapokon nyugvó, döntést hozzon a Minisztertanács! Csak az ilyen alapokon nyugvó döntések segíthetik az országot, és vele együtt a mi kis községünk érdekeit. Bátaapáti, 1989. július 12. Tisztelettel: Bátaapáti lakói nevében Krachun Szilárd községi elöljáró Ipari szövetkezeti vezetők, ha találkoznak... Napirenden a szövetkezeti törvény és az érdekképviselet reformja (Folytatás az 1. oldalról.) A tájértekezletek az első lépcsőjét jelentik annak az információcserének, amelynek alapján az Országos Tanács - több fordulóban megtárgyalva azt - megfelelően előkészített, alulról is támogatott anyagot terjeszthet majd a kongresszus illetve az Országgyűlés elé - mondta bevezetőjében az elnöklő Hö- römpöly László, az Okisz főtitkára. Az első napirendi pont, az új szövetkezeti törvény koncepciójának vitája dr. Vadász György előadását követte. A Rákóczi Sütő-és Édesipari Szövetkezet elnöke irányítja annak a társadalmi munkabizottságnak a munkáját, amelyik az ipari szövetkezetek részéről e témán dolgozik. Ilyen minőségében szólt Vadász György arról, hogy az 1971 -ben elfogadott, azóta hatszor módosított törvény helyébe már mindenképpen aktuális újat alkotni, s első alkalommal valóban szövetkezeti törvényjöhet létre, olyan, amit végre nem az érdekeltek nélkül készítenek. A szövetkezők számára ez nagy lehetőséget, ugyanakkor nagy felelősséget is jelent. Az új törvénynek időtállónak, előremutatónak, a realitásokhoz alkalmazkodónak kell lennie, mely figyelembe veszi a társadalmi, politikai, gazdasági változások elmozdulásait, s amely ugyanakkor keret jellegű, nem az ágazati fölépítés dominál benne, hanem az egységesség. .Kulcs- fontosságú területek legyenek a törvényben: tegye a tagot tulajdonossá, biztosítsa a tagság önrendelkezését. Biztosítsa, hogy a szövetkezetek semmilyen tekintetben ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a társaságokkal szemben. Lényeges a vagyon oszthatóságának, a tagi nuzza- járulásnak, a tagsági feltételeknek és a munkajogi szabályozásnak a kérdése is. Dr. Rajkai Gábor, a Pont Automatizálási és Méréstechnikai Kisszövetkezet elnöke az érdekképviselet reformját előkészítő társadalmi munkabizottság vezetője, ő ebben a témakörben tartott vitaindítót. Javaslatai - melyek vitathatók! hangsúlyozta - címszavakban: az érdekképviselet legyen alulról építkező, önkéntes és demokratikus, legyen pártoktól, politikai csoportoktól és ideológiától mentes. Képviselje a szövetkezetek, a vezetők és tagok érdekeit egyaránt, szükség esetén ebben egyeztessen. Álljon ki egy csoport vagy egyetlen tag érdekeinek képviseletében is! Vitában, függetlenül attól, hogy kinek van igaza - bizonyos etikai normákat betartva - a tagszervezet mellé álljon. A tisztségviselők - takarékosság és az apparátushoz való kötődés elkerülése végett - társadalmi munkában dolgozzanak, ugyanakkor szükség van alkalmazottakra is. Kezelje a közös pénzalapokat. A területi, szakmai és központi érdekképviseleti szervek között mellérendelt viszony legyen. A vitaindítókat követő hozzászólásokból kiderült, hogy számos kérdésben van a szövetkezeti vezetők között is nézetkülönbség, egyetértettek ugyanakkor abban, hogy a szövetkezeti autonómiát biztosítani kell - az állammal szembeni kötelezettségek teljesítése után a pénzalapok, a vagyon fölhasználásába senki ne szólhasson bele - s, hogy a társaságokkal szemben nem szabad hátrányba kerülni. - ri Közlemény a megyei tanács vezetői és a Münnich F. Társaság Tolna Megyei Tagozata Ideiglenes Intézőbizottságának megbeszéléséről A közelmúltban a megyei tanács épületében megbeszélést folytatott a két fél az MFT kezdeményezésére. A megbeszélés tárgyát kulturális, foglalkoztatáspolitikai javaslatok és a korábban felvetett kérdések, a kölcsönös tájékoztatás képezte. Kifejtettük azon álláspontunkat, hogy legyen német nyelvű színház Szekszár- don. Ehhez a megyei, de ezen túl az országban élő német ajkúaknak történelmi jussát is kell látnunk. Hisz a török kiűzése után a betelepülésük az ország újrané- pesítésében, gazdasági életünk indításában, fejlesztésében meghatározó volt. Ellenvéleményünket fejtettük ki a helyet illetően. A Fürdőház utcai megoldást közlekedési, elhelyezési, megközelítési szempontból nem tartjuk alkalmasnak, azonkívül rendkívül nagy anyagi vonzata van. Ennél ideálisabb szerintünk az egykori „Német” utca, a mai Bezérédj u. 1. sz. épület, amely tanácsi kezelésben és tulajdonban van. Ezen épületet adja át a városi tanács, udvarának - kertjének észszerű kialakításával színháztér építhető, ideálisabb anyagi - forgalmi körülményt nyújt, könnyen megközelíthető. Javasoltuk, hogy a régi megyeházában, a múzeum felügyeletében legyen egy képtár kialakítva. Ehhez ugyanis a múzeum megfelelő mennyiségű és minőségű képzőművészeti alkotással rendelkezik. E kérdésben is egyetértettünk, azonban a terv megvalósítását akadályozza, hogy az épület erre alkalmas részében a városi tanács igazgatási szervezetei vannak elhelyezve. Az előzőekben felvetett két kérdésnél az idegenforgalmi vonzatot is látni kell, hisz a városunkba látogató hazai és külföldi vendégek programjaiba beiktathatok, ezekre építeni lehet. Foglalkoztunk a megye munkaerő- helyzetével, az e téren várható felszabaduló, más területre történő átirányítás lehetőségeivel. Felmerült az a javaslat, hogy a bonyhádi Mezőgép, valamint a zománc- árugyár műszaki bázisán - egy bővítés, vagy új üzem létesítésével - a „farmer” gazdálkodás várhatóan növekvő mezőgazdasági termelés kisüzemi szerszámigényeit lenne hivatott kielégíteni. A megye mezőgazdasági adottságait figyelembe véve érdemes lenne elgondolkodni egy „étolajgyár” létesítéséről. Ezt a javaslatot erősíti az iregszemcsei kutatóbázis, amely ebben a profilban jeleskedik. Ebben a községben ennek az iparágnak múltja, hagyománya is van az egykori Konfeld bárók birtokán. Nagyon jelentős mennyiségű cellulózt termelő erdőséggel rendelkezünk máris, mely terepviszonyaink szem előtt tartásával megsokszorozható. Ez a termelési ág folyamatosan munkaerőt igényel, hisz 15-20 évenként egy-egy terület letermelhető, illetve újratelepíthető. Felhívtuk a figyelmet a várható vegyi alapanyag mennyiségi csökkenésére, és ennek negatív hatására a vegyiparban, amely a BVK megyei üzemét is érinti. Tájékoztattuk a tanács vezetőit társaságunk tevékenységéről, a már ismert laktanya térítésmentes átadásának helyzetét illetően. E kérdésben a szeptemberi ország- gyűlésen várunk további fejleményeket. Igen élesen vetődött fel az APEH-szék- ház építésének kérdése. Határozottan javasoltuk, hogy ne épüljön ilyen székház, mert Szekszárdon több lehetőség is van a székházprobléma megoldását illetően. Az itt felszabaduló pénzt, más közérdekű igény kielégítésére, pl. lakásépítésre lehetne fordítani. Meglátásunk szerint a megyei tanács vezetése kész az ésszerű, célirányos fejlesztére, hajlandó partner lenni kulturális, idegenforgalmi illetve társadalmigazdasági kérdések megoldásában, a terhes bürokrácia felszámolásában. Ez irányban lépéseket is tett. Több kérdésben kimondhatjuk, hogy szinkronban vagyunk. Egyetértettünk abban is, hogy mit, hogyan és mikorra, az már bizonyos eltérést mutat. Társaságunk örömmel tesz eleget azon kérésnek, hogy az önkormányzati és választási törvénytervezetek vitájában aktívan vegyünk részt. Bízunk abban, hogy a realitásokból, a kor követelményéből kiindulva, további megbeszélésekre kerül sor és közös nevezőre jutunk, cselekvőén tudjuk szolgálni a reformcélkitűzéseket, a megye, a város előtt álló feladatok eredményes megoldását. MFT Tolna Megyei Tagozata Ideiglenes Intézőbizottsága
