Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-12 / 162. szám

1989. július 12. Képújság 5 Kábeltévé Bonyhádon Sky,Super, MTV... sport- és filmláz...?! Aggasztó adatok az alvilágról Szaporodnak a vagyon elleni bűncselekmények Műholdas adásra vágyik? Megkaphatja, ha anyagilag jól áll, s független akar ma­radni a közös kiépítés nyűgeitől, potom 160 ezerért... Ha mégis a saját videójával megnyújtott „csatornaszám sokaság” között kíván válogatni, s éppen nincs ott­hon 160 ezer forintja, mit tehet? Bonyhá­don például beszáll a kábeltévé-hálózat tagjainak sorába. Két esztendeje a tele­fonkábelek fektetése során már adott volt az árok, amibe egy gondolkodó fő ja­vaslata alapján - s a tanács megelőlege­zett anyagi erejével - lefektették a kábel­tévé-hálózatnak (közismerten közösségi televíziózás) az információs világhoz kapcsolható vezetékeit is. Három jelent­kező kivitelező közül a szekszárdi Elekt­romos Gépjavító Vállalatot választották a bonyhádiak, s az első etapban július 31- ig kell a vállalt munkáknak eleget tenniük. Ez annyit jelent, hogy a két magyar adás mellett Újvidék, jugoszláv tv-1, helyi mű­sor, Sky és Super Chanel, francia tv-5, szovjet tévé és az OIRT URH rádióműsor fogható a bekötött lakások televízióin. A kiépített vezetékkel rendelkező területen az igénylők egyszeri csatlakozási díjat fi­zetnek, s ebből gyűlik össze az az anyagi forrás, ami a földi és műholdvevőt, a főál­lomást és a még hiányzó gerincvezeték kiépítésének lehetőségét biztosítja. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) E hónap elsejével nem kell tehót fizetni Kisvejkén és társközségeiben. A helyi tanács a június 27-én meg­tartott rendkívüli tanácsülésén hatályon kívül helyezte a teho fizetési kötelezettsé­get megállapító 2/1985. (XII. 20.) sz. ta­nácsrendeletét. Tette ezt azért, mert az utóbbi időkben a lakosság leterheltsége megnőtt. A je­lenlegi rossz gazdasági helyzet, a lassan állandósuló áremelések rendkívül Bonyhád város több mint 15 ezer lakója közül most 1140 lakásban élő várja el joggal, hogy a csatornaváltó nyomkodá­sa után a már említett műsorokat nézhes­se. Az eredeti tervekben a Perczel kert valamint a Fáy lakótelepi rész kiépítése szerepelt, de sokan belátva a kábeltele­víziózással járó előnyöket, s számba vé­ve saját lehetőségeiket, úgy döntöttek, hogy szívesen csatlakoznak ehhez a le­hetőséghez. Újabb okos ötletként fogható fel az a megoldás is, aminek alapján a „központi agyat” a Fáy lakótelepi lll-as Számú Álta­lános Iskolában helyezték el. Ebben az iskolában így mintegy gesztusként is, a kezdetektől lehet műholdas adásokat fogni. A sorházas építési rendszerben készült lakásoknál három csatlakozási lehetőség is várja a vállalkozó csoporto­kat, hogy aránylag kevés anyagi ráfordí­tással becsalogathassák a dróton fogott képek segítségével a világot képernyőik­re. A családi házzal rendelkezőknek ez valamivel nagyobb összegbe kerül. Minderre a pénzt kiadni különösen an­nak, akinek jelentős „érvágást” jelent ne­héz, ám meggondolva azt a kényelmet, amit nyújtani tud ez a kábeltelevíziós le­hetőség, mégiscsak rentábilis beruhá­zásnak ígérkezik. - szs ­kedvezőtlenül érintették a községek zömében időskorú lakóit. A megszüntetés mellett szólt az is, hogy a település fejlesztési hozzájárulás bevezetésének elsődleges célja - a kis­térségi vízmű megépítése, a települések egészséges ivóvízzel való ellátása - 1990-re megvalósul. A tanácsülésen a fő napirendi ponton kívül a tagság tájékoztatót hallgatott meg a vízmű építési munkálatainak alakulá­sáról. ORBÁN LÁSZLÓ A vagyon elleni bűncselekmények, illetve az ellenük való küzdelem eredményessé­ge volt a témája annak a tanácskozásnak, melyet a Tolna Megyei Rendőr-főkapitány­ságon tartottak. A téma azért különösen aktuális, mivel az ismertté vált bűncselek­mények közül a vagyon elleniek jelentkez­nek a legnagyobb számban. Öt évre visszamenőleg vizsgálták az ilyen jellegű bűnesetek alakulását. Az 1984-es évhez viszonyítva tizenkét szá­zalékkal emelkedett a vagyon elleni bűn­cselekmények száma. Az ezáltal okozott kár a múlt évben ötvennégymillió-két­százezer forint, ennek kb. a háromne­gyede a társadalmi tulajdonban, a többi a személyi tulajdonban keletkezett kár. A veszteség nyilvánvaló, különösen, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az összes kár­nak csak az egyharmada térült meg. A többihez viszonyítva az ilyen jellegű bűn- cselekmények aránya a szekszárdi kör­zetben a legnagyobb. Láthatjuk, hogy a társadalmi tulajdon­ban okozott veszteség a legnagyobb mértékű, annak ellenére, hogy a vizsgált időszakban ez kevésbé növekedett, mint a személyek javaiban keletkezett kár. Itta legnagyobb számban a kereskedelmi egységek elleni támadás fordul elő. A ko­rábbi időszakhoz képest annyi a válto­zás, hogy az áruházakat meglátogató szarkák régebben inkább csak a kész­pénzt vitték el, napjainkban azonban elő­szeretettel veszik magukhoz a különböző árucikkeket is. A motorizáció fejlődésével természetesen a bűnelkövetők is lépést tartottak, különösen az úgynevezett utazó bűnözők, akik a tett elkövetése után azon­nal „szétspriccelnek” az ország minden ré­szébe, s emiatt a kézrekeritésük is komoly nehézségbe ütközik. A lopott holmit a meg­élénkülő orgazdapiac miatt viszonylag könnyen értékesítik. Gyakran találkozunk oktatási intézmé­nyek megkárosításával, az olyan iskolák, ahova akadálytalanul be lehet jutni, szin­te vonzzák a tolvajokat. Itt értékes zsák­mányt jelentenek a pénzt tartalmazó páncélszekrények, valamint az elektroni­kus oktatástechnikai eszközök. A vagyon elleni bűncselekmények csaknem har­minc százaléka betöréses lopás. A betö­rők ajtóbefeszítés, ablakbetörés mód­szerével vagy pedig lopott, illetve álkulcs használatával jutnak be a lakásokba. Különösen növekedett a nyaralók, hétvé­gi házak sérelmére elkövetett sorozatbe­törések száma. A tolvajok természetesen nem mindig erőszakos úton jutnak be a kiszemelt helyre, körmönfont módszereiket végte­lenül nagy formagazdagság jellemzi. Vannak jól bevált tolvajtrükkök, sokan ezeket olyan meggyőzően adják elő, hogy nem kell feltétlenül „baleknak” te­kinteni azt, aki beveszi. Ilyenek például: a lehetetlent nem ismerő „jómadarak” ma­gánházakba kéredzkednek be azzal az ürüggyel, hogy megszomjaztak, vagy pe­dig tanácsi dolgozónak adják ki magu­kat. Az is előfordul, hogy házvásárlási szándékot színlelve járják a falut, mint ahogy erre nemrég Tolnán és Várdom­bon volt példa. Gyakran tapasztalható az erőszakos vásárlás, mikor családi há­zakba betérve a kiválasztott áruért nevet­ségesen csekély összeget hagynak ott, igazolva ezzel a „vásárlás” jogosságát. A lakásbetörők sok esetben még akkor sem jönnek zavarba, ha rajtakapják őket, mint ahogy azt egy szekszárdi eset is bi­zonyítja. 1987 májusában Sárközi Má- tyásné szekszárdi lakos bement Sz. J. családi házába. A hazatérő Sz. J. mikor észrevette a jogtalan behatolást, azonnal értesítette a rendőrséget. A váratlan látoga­tó azonban cseppet sem jött zavarba, a rendőrök kérdéseire válaszolt, sőt, azonnal ellentámadásba ment át. - Sz. J.-t azzal vá­dolta, hogy megverte, megerőszakolta őt, miután becsalta a lakására. Ezzel a nyomo­zóknak alaposan feladta a leckét, akik el­gondolkoztak a férfiember furcsa termé­szetén - tekintettel arra, hogy Sárköziné 1930-as születésű -, s kezdeményezték az orvosszakértői vizsgálatot. Ez egyértel­műen megállapította, hogy a Sárköziné testén lévő ütésnyomok sokkal korábbi időszakból származnak. A merész fantáziájú asszony azóta cel­latársait szórakoztathatja jobbnál jobb mesékkel, mivel a bíróság lopás kísérlete és hamis vád bűncselekménye miatt két év négy hónap szabadságvesztésre ítél­te. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az állampolgár felelőtlenségét a magánsze­mélyek sérelmére elkövetett lopások esetében. Nyitva hagyott gépkocsik bizonyítják tulajdonosaik könnyelműségét, ráadásul gyakran nagy értékű műszaki cikket, készpénzt hagynak az autóban. A könnyelmű károsult sok esetben a rendőrségtől várja, hogy csodát tegyen. De például a bicikli- és motorkerékpárlo­pásokat a legritkább esetben sikerül csak felderíteni. A belügyi szerveknél önkritikusan beismerik, hogy munkájuk­ban vannak hiányosságok, bár me­gyénkben a felderítési eredményesség lényegesen kedvezőbb az országos át­lagnál. Ugyanakkor azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a rendőrségi munkában még mindig sok a bürokrati­kus vonás, a formai, adminisztratív ele­meket hordozó aktázás. Továbbá jelentősen csökkenteni lehet a gazdálkodó szervek sérelmére elköve­tett károkozást, ha fejlődne a rendőrség­gel való együttműködésük. A bűnüldöző szervek gyakran szereznek tudomást a bűncselekmény elkövetését elősegítő okokról. Ilyen esetben célszerű a gazdál­kodó szerveket erről értesíteni, sajnos, a rendőrség egyre kevesebbet él a meg­előzésnek ezzel a lehetőségével, de mi­kor a belügyi szervek jelzik a vállalatok­nak a vagyonvédelem hiányosságait, sokszor nem megfelelő a gazdálkodó szervek reagálása. Megdöbbentő, hogy az elkövetők kö­zött növekszik a fiatalkorúak, valamint a cigány származásúak aránya. Különö­sen jellemző a társas elkövetés, sőt a szervezett bűnözés körvonalai is kezde­nek kirajzolódni. Ez természetesen nem ölt veszélyes méreteket, de a növekedési tendencia mindenképpen aggasztó. A lakosság ré­széről az egyetlen védekezési lehetőség, ha a bűncselekmény elkövetésére alkal­mat adó körülményeket a minimálisra csökkentjük.- kesjár ­Megszűnt a teho Kisvejkén és társközségeiben Ügyeletesünktől kérdezték Sátori István szekszárdi olva­sónknak Remete-Tökös utcá­ban van ingatlana, amit a leg­utóbbi erős esőzések úgy fel­szaggattak, hogy azóta járművel szinte teljesen, de gyalogosan is alig járható. Elmondása szerint 1988-ban a Városgondnokság jogelődje, a V. GAMESZ az utat többször is legyalultatta és tör­melékanyaggal feltöltötte, de ez nem hozott tartós, illetve végle­ges megoldást. Korábbi évek­ben a városi tanács műszaki osztálya ígéretet tett arra, hogy a történelmi borvidék erózióvédel­me keretében vízelvezetésre is alkalmas betonutat épít, de ez a mai napig nem történt meg. Mi a városi tanács elképzelése a megoldásra? - kérdezi olva­sónk. Megkerestük Szeleczky Jó­zsefet, a városi tanács műszaki osztályának helyettes vezetőjét, aki elmondta, hogy az anyagi le­hetőségek - a kész tervek elle­nére - egyelőre nem teszik lehe­tővé a beton csapadékelvezető út megépítését. Az út állapotán úgy kívánnak javítani, hogy ismét kiadták felújításra a kivitelező­nek, akik azt rövidesen elvégzik. Nyelvtudatlanságunk... Időpont: 1989. év 27. hete. Helyszín: a Szegzárd étterem, de lehetne más is. p 1. sz. szereplő: angol nyelven beszélő hölgy. Bejön a teraszról és kezében üres poharat tart. Azt mondja a pult mellett beszélgető szépszámú felszolgálónak: „Please! Wather!” Összenézés. Nem értik. Az egyik vendég (aki nem tud angolul) tolmácsol: „Vizet kér!” Természetesen kap vizet, sőt udvarias mosolyt is. Két perc múlva az egyik asztaltól érkezik a 2. sz. szereplő: német nyelven be­szélő férfi. Kezében kistányér: „Senft, bittel” Összenézés. Nem értik. Az egyik vendég (aki tud németül) tolmácsol: „Mustárt kér!” Természetesen kap mustárt, sőt udvarias mosolyt is. Ami nem természetes, az a következő: ha valaki napi három, mesterségébe vá­gó, alapszót megtanul bármilyen idegen nyelven, az két hónap alatt 180 szó birto­kában természetesen nem folytat verstani vitákat, de kommunikálhat. Miért nem tanulják meg...? O.l. „Eltűnt” a forrás? Csodás idő volt, családommal el­mentünk a sötétvölgyi erdőbe kirán­dulni, bográcsban halat főzni. A gye­rekek nagyon örültek, futkároztak, még a rengeteg szúnyog sem szegte kedvünket. Az üröm csak ezután jött. Ebéd után sétálni indultunk, célunk a Haramia forrás volt. Útközben el­mondtam a forráshoz fűződő kis tör­ténetet. A tisztás után jelzést, illetve táblát kerestünk, de mindhiába. A felázott, sáros talajon, néhol bokáig az iszapban gyalogoltunk a két pici­vel. Már jócskán eltelt az idő, a távol­ság nőtt, kezdtünk elfáradni. A forrás sehol! Az illetékesek - bizonyára nem­csak mi jártunk így - akár házilagos kivitelezésben kiírhatnák egy táblára és egy nyíl jelezné az irányt, hol, mer­re található a Haramia forrás. SZEBÉNYI ERIKA Vadvirágok ellenfényben

Next

/
Thumbnails
Contents