Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-12 / 162. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA ___________________ X XXIX. évfolyam, 162. szám Üdvözlöm Magyarország vezetőit, a magyar népet üdvözlöm a reformokat A történelemben először Budapestre érkezett az USA hivatalban lévő elnöke George Bush az Amerikai Egyesült Államok elnöke és fe­lesége hazánkba érkezett (Telefotó) George Bush, az Egyesült Államok el­nöke és népes kísérete kedden, röviddel este 7 óra előtt Budapestre érkezett. Az elnököt, akinek személyében első ízben lépett magyar földre amerikai államfő, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke fogadta. A lengyelországi látogatásról ideérke­ző vendégek gépeinek leszállását a ma­gyar főváros felett kedden este átvonult, szokatlanul erős trópusi felhőszakadás sem zavarta meg, bár meglehetősen nagy aggodalmat keltett az eseményről tudósító több mint ezer újságíróban, hi­szen még a pesti vigadóbeli sajtóközpont berendezései is némileg megsínylették a hirtelen lezúduló víztömeget. De végül fellélegezhettek: kisebb-nagyobb be­ázások ellenére megbízhatóan működ­tek a telefon-, a telexvonalak. A viharos - persze nem politikai érte­lemben viharos - előzményekről bizo­nyára mit sem tudva, derűs, bár kissé fá­radt mosollyal lépett ki a Ferihegyi repü­lőtéren a gépből George Bush és felesé­ge, Barbara. Barátságosan integetett a reá váró magyar vezetőknek, a sajtótu­dósítóknak, s az Air Force One-hoz, az elnöki különgéphez simuló lépcsőn vé­gighaladva, elsőként Straub F. Brúnó és felesége üdvözlését fogadta. A két politi­kus szívélyes kézszorítását követően még a repülőtéren köszöntötte az elnö­köt és feleségét dr. Házi Vencel, Magyar- ország washingtoni nagykövete és fele­sége, illetve Mark Palmer, az Egyesült Ál­lamok budapesti nagykövete és felesé­ge. Ugyancsak köszöntötték kíséretének magas rangú tagjait, közöttük James Ba­ker külügyminisztert, John Sununut, a Fehér Ház politikai apparátusának főnö­két és Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadót. Az emelvényen dolgozó tv-operatőrök és fotósok árgus kameráitól kísérve szállt be a magas rangú vendég és az Elnöki Tanács elnöke George Bush különgép- kocsijába, amelyet még a látogatás előtt szállítottak Budapestre. A hosszú kocsisor díszmotorosok kí­séretében indult az ünnepélyes fogadta­tás színhelyére, a Kossuth térre, ahol Straub F. Brúnó és George Bush üdvöz­lőbeszédet mondott. Straub F. Brúnó üdvözlőbeszéde Tisztelt Elnök Úr és Bush Asszony! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Népköztársaság vezetése és a magyar nép nevében tisztelettel és örömmel köszöntőm Önöket. Első alkalommal tesz hivatalos látoga­tást az Egyesült Államok el­nöke Magyarországon. Meggyőződésünk, hogy az eseménynek üzenete van, amely a világnak is szól. Az üzenetet mi úgy értelmez­zük, hogy az Amerikai Egyesült Államok felismerte a magyarországi fejlődési folyamat történelmi jelentő­ségét és az elnöki látoga­tással az amerikai nép szimpátiáját,, támogatását kívánja kifejezésre juttatni. Hasonló bátorító üzenete­ket Keletről és Nyugatról egyaránt kapunk. Ezekre nagy szükségünk van, hi­szen most is, miként törté­nelmünk folyamán mindig, népünk csak akkor számít­hat felemelkedésre, ha tö­rekvéseit más népek is tá­mogatják. Elnök Ür! Szimbolikus jelentőséget tulajdonítok annak, hogy üdvözlőbeszédeink elmon­dására Kossuth Lajos szobra előtt, a róla elnevezett téren kerül sor. A XIX. század első felében Magyaror­szágon végbement történelmi folyamatot „reformkorként” tartjuk számon. Kossuth Lajos e kornak volt kiemelkedő személyi­sége. A reformkorból akkor egyenes út vezetett az 1848-49-es forradalomhoz. A szabadságharc, majd a leverését követő megtorlások súlyos vérveszteséget okoztak az országnak. Az életben ma­radtak legjobbjai közül sokan emigráció­ba kényszerültek. E nehéz időszakot vé­gül egy olyan „kiegyezés” zárta le, amely utat nyitott az ország társadalmi és gaz­dasági fejlődéséhez. Most újra „reformkor” van Magyaror­szágon. Ám hisszük, hogy a történelmi sorrend ezúttal más lesz. Túl vagyunk vérveszteségeinken, halottainkat is elte­mettük, végre tisztességgel. Most a „ki­egyezés” következik. Ezt várja el a ma­gyar nép és minden az országért, a nem­zetért felelősséget érző politikai-társa­dalmi erő. Csak a legszélesebb összefo­gás, egy igazi nemzeti konszenzus bizto­síthatja, hogy Magyarország a harmadik évezredben ne csupán földrajzi értelem­ben legyen európai ország, hanem a tár­sadalmi szerveződés, a demokrácia, a szabadságjogok, a gazdasági és kultu­rális fejlettség terén egyaránt elérje az európai jelzőhöz évszázadok óta kap­csolódó minőségi mértéket. Közel hat esztendeje annak, hogy El­nök Úr - akkor az Egyesült Államok alelnökeként - meglátogatta országun­kat. Az akkori nemzetközi helyzetet a két nagyhatalom viszonyának elhidegülése, a kelet-nyugati párbeszéd csaknem tel­jes hiánya jellemezte. Az elmúlt hat év alatt a világ nagy utat tett meg. Folyama­tossá vált a szovjet-amerikai párbeszéd, biztatóan alakul a fegyverzetkorlátozás és a regionális válságok rendezésének ügye, előrehaladt a helsinki folyamat. Történelmi változások bontakoznak ki a Szovjetunióban és Kelet-Európábán. Mindez kedvező feltételeket biztosít a magyarországi reformok számára. Ezért törekszünk arra, hogy külpolitikai tevé­kenységünkkel mi is hozzájáruljunk a biztató nemzetközi folyamatok visszafor­díthatatlanná tételéhez. Párbeszédre, kapcsolatokra, kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszünk minden or­szággal, amely erre készséget mutat. Megkülönböztetett fontosságot tulajdo­nítunk a magyar-amerikai kapcsolatok kiszélesítésének, s biztosak vagyunk ab­ban, hogy ehhez Elnök Úr látogatása ösztönzést ad. Tisztelt Elnök Úr és Bush Asszony! Kívánom, hogy hasznosan és kelleme­sen töltsék idejüket nálunk. Ismerkedje­nek meg népünk helyzetével, gondolko­dásával, az ország vezetésének törekvé­seivel és élvezzék a hagyományos ma­gyar vendégszeretetet. George Bush üdvözlőbeszéde Az amerikai elnöknek többször is meg kellett köszönnie a lelkes üdvözlést. „Nézzék, eltépem beszédemet, hadd szóljak önökhöz tiszta szívemből, rövid (Folytatás a 2. oldalon.) A Minisztertanács rendeleté - Kádár János temetése A Minisztertanács rendeletet alkotott Kádár János július 14-i temetésével kapcso­latban. A kormány elrendelte, hogy a temetés napján az állami zászlót vonják fel, majd eresszék félárbocra. Az állami intézményekre tegyenek gyászlobogókat. A vendéglá­tóhelyeken, szórakozóhelyeken a temetés befejezéséig a kormány megtiltotta a zene- és műsorszolgáltatást. * Angyalföld dolgozói, kommunistái kezdik meg a kegyelet lerovását csütörtökön 15 órakor Kádár János ravatalánál. Kimmel Emil, az MSZMP helyettes szóvivője kedden a kora esti órákban adott újabb információkat a párt 32 éven át volt vezetőjének búcsúztatásáról, a temetési ceremó­niáról. Kiemelte, hogy a végső tiszteletadás a Központi Bizottság székházának aulájá­ban felállított ravatalnál és a temetőben is nyilvános lesz: bárki személyesen nyilvánít­hatja ki részvétét Kádár János elhunyta alkalmából. Csütörtökön elsősorban a főváro­siakat és a Budapest környékieket, péntek reggel 8 órától 13 óráig pedig a megyékből, városokból, falvakból érkezőket várják. Ezt követően a központi szervek, intézmények vezetői helyezik el koszorúikat, majd a külföldi delegációk képviselői és a diplomáciai testű let fejezi ki részvétét a ravatalnál. A Kádár János földi maradványait tartalmazó ko­porsót szállító autó 16 órakor indul el a Széchenyi rakpartról a Szent István körút-Le- nin körút-Rákóczi út-Mező Imre út útvonalon a Kerepesi temető munkásmozgalmi pantheonjával szembeni kapuig, onnan kézben viszik a koporsót a temetői ravatalhoz. A Himnusz hangjai után Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Kolláth Pál, a Ganz Danubius Hajógyár csoportvezető la­katosa mond búcsúbeszédet. A temetői szertartás zárásaként elhangzik az Internacio- nálé, majd katonai díszzászlóalj díszeleg a sír előtt. A temetést előkészítő bizottság kéri mindazokat, akik koszorút kívánnak elhelyezni a ravatalnál, hogy szándékukat jelezzék a 359-516-os telefonszámon, amelyen egyéb, a temetéssel kapcsolatos információkról is tájékoztatást kaphatnak. Két tételben a kistelepülésekről I. írásunk a 4. oldalon olvasható. Füstbe ment terv Nagy üzletnek látszott. Úgy tűnt, hogy mindenki jól jár: az állam, mert jelentős tőkés importtól szabadulhat meg, a vásárló, mert olcsóbban jut hozzá a termékhez, a vállal­kozó téesz és a külföldi partner, mert szép jövedelmet vághat zsebre és a leendő dol­gozók is, mert munkahelyet, jó fizetést kaphatnak lakóhelyükön, a kis faluban. Mégsem lett belőle semmi. Hogy miért? (Folytatás a 3. oldalon.) Csehszlovákiai útlevélbevonások A csehszlovák hatóságok a múlt héten elkobozták Jiri Hajek volt külügyminisz­ter útlevelét, miután a volt politikus visszatért skandináviai körútjáról. Ennek keretében Stockholmban részt vett a Szocialista Internacionálé egyik találko­zóján. Ezt kedden jelentette az AP hírügy­nökség csehszlovák emigráns körökre hivatkozva. E források szerint az illetéke­sek Hajek külföldön elhangzott nyilatko­zatai miatt intézkedtek így. Az AP szerint azzal indokolták Hajek útlevelének bevonását, hogy interjúival „megsértette az állam érdekeit”. Utazása során egyébként Hajek meglátogatta Oslóban tanuló fiát is. A hírügynökség a hírhez hozzáfűzi, hogy a múlt hónapban húsz „független aktivista" útlevelét is be­vonták Csehszlovákiában. így járt többek között Rut Sormova, a Charta 77 emberi jogi mozgalom tagja. Útlevelét spanyol- országi útja előtt tiltották le a hatóságok (a nő az európai békemozgalom egyik kongresszusára készült, s utána Buda­pestre utazott volna egy, a kelet-nyugati párbeszéddel foglalkozó fórumra). Pekingben marad a rendkívüli állapot A rendkívüli állapot meghatározatlan időre továbbra is érvényben marad Pe­kingben, hogy szavatolni lehessen a köz­rendet mindaddig, amíg teljes mértékben fel nem számolják az „ellenforradalmi lá­zadást” - mondotta kedden Jüan Mu kí­nai kormányszóvivő. Mint közölte, a pol­gári lakosság kezében még mindig van­nak fegyverek, amelyeket a katonaságtól vettek el a júniusi tüntetések idején. Jüan Mu hozzáfűzte: a kormány to­vábbra is védeni fogja a kínai fővárosba látogató turisták biztonságát. Az EFE hír- ügynökség ezzel kapcsolatban kedden emlékeztetett arra, hogy a katonák japán turistáktól magyarázat nélkül elkoboztak fényképeket, amelyeket a Tienannmen téren készítettek. A szóvivő egyébként ki­sebbíteni igyekezett a múlt héten lezaj­lott, ilyen jellegű incidensek jelentőségét. Bicentenárium Színpompás ünnepségre készülnek Párizsban Jelenről és jövőről A Munkásőr Baráti Kör 1789. július 14. kedd. Párizs forrongó népe ezen a napon nem tűrte tovább a Basitlle ormáról reászegezett ágyúkat, hanem sűrű tömegbe verődve megroha­mozta a várbörtönt. A védők tüzeltek és vagy százan vérbe fagyva maradtak a kö­vezeten. A tömeg előbb a fegyverraktár­ba tódult, birtokba vette a lőport és a ké­zifegyvereket; aztán feldúlta az irattárat és tartalmát kihajigálta az ablakokon. A felbőszült nép felkoncolta a várat védő zsoldosokat, Launay kormányzó fejét lándzsára tűzve körülhordozták a város­ban. Megkezdődött a francia forradalom. Párizstól alig húsz kilométerre Versail­les fényűző palotájában XVI. Lajos király este unottan irta naplójába: „kedd, 14-e. Semmi." Az országa valóságától teljesen elszakadt abszolútista uralom szállóigé­vé vált példája lett ez a bejegyzés. Ezt a napot, amikor a király szerint nem történt semmi, pontosan száz évvel ké­sőbb a III. köztársaság kormánya rende- (Folytatás a 2. oldalon.) A közelmúltban megalakult szekszárdi Munkásőr Baráti Kör tegnap délutáni ösz- s?ejövetelére meghívta Borbély Sándort, a munkásőrség országos parancsnokát. A rekkenő hőség ellenére az oktatási igazgatóságon nagy létszámban megje­lent pártoló tagokat a baráti kör elnöksé­ge nevében Kemény József köszöntötte, majd Barta Gyula, az országos parancs­nok helyettese - kimentve megbetege­dett főnökét - rövid előadást tartott. El­mondta, hogy az országban több helyen is fölmerül az igény arra, hogy a munkás­őrség jelenlegi helyzetéről, jövőjéről és feladatairól tájékoztassák az érdeklődő­ket. A munkásőrséget manapság sok kri­tika, helyenként támadás is éri, a mun­kásőrök reagálása erre - tekintettel fe­gyelmükre, szolgálatra való készségükre- megnyugtató. A szervezetnek jelenleg- készenléti, tartalékos állománnyal együtt - 60 ezer tagja van, s nem igazak a híresztelések, melyek szerint leszerelési hullám indult volna meg. Idén eddig 300- an távoztak önként a munkásőrségtől, ezzel szemben ezren jelentkeztek a ta­gok sorába. Ez a tervekhez képest ugyan némi lemaradást jelent, ugyanakkor nem okoz fönnakadást. Nagy visszaesés lét­számban és a foglalkozásokon való rész­vételben inkább csak Budapest belső kerületeiben figyelhető meg. Változik a találkozója munkásőrség politikai hovatartozás sze­rinti összetétele, lényegesen csökkent az MSZMP-tagok aránya, ugyanakkor né­hány MDF és Fidesz-tag is van már kö­zöttük. A munkásőrség jövőjéről szólva Barta Gyula azt mondta, hogy ő optimista. A Mi­nisztertanács operatív munkabizottságot bízott meg azzal, hogy kidolgozza és in­tegrálja a munkásőrség szerepét az or­szág külső és belső védelmi rendszeré­be. Tekintve, hogy a Magyar Néphadse­reg létszáma csökken, a belügyi szervek pedig egyre inkább közigazgatási sze­repkört látnak el, a munkásőrségre - véli (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents