Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-11 / 161. szám

2 ^ÜÉPÜJSÁG 1989. július 11. Hatpontos segélyterv Varsóban (Folytatás az 1. oldalról.) társadalom és vezetői között. Jelképes jelentőségűnek minősítette, hogy az új lengyel parlament megnyitójáról készült képen egymás mellett látta Wojciech Ja- ruzelskit és Lech Walesát. Bush hozzátette: az Egyesült Államok és az egész világ csodálattal adózik a lengyel változásoknak, amelyek megha­ladtak minden várakozást. Kijelentette: a lengyelországi és a magyarországi válto­zások jelentősége messze túlmutat a két ország határain. Az amerikai elnök beszédét megelő­zően Wojciech Jaruzelski intézett üdvöz­lő szavakat vendégéhez. Jaruzelski meg­erősítette, hogy országa töretlenül to­vább kíván haladni a gazdasági és politi­kai reformok útján, folytatni kívánja a tár­sadalmi és politikai élet demokratizáció- ját. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy bár az ország előtt álló problémákat jórészt maguknak a lengyeleknek kell megoldaniuk, Lengyelország még sincs egyedül, számíthat az Egyesült Államok együttműködésére is. A lengyel parlamenti szereplés mellett George Bush hétfőn két és fél órán ke­resztül tárgyalt vendéglátójával, Jaru­zelski elnökkel. Találkozott Rakowski kormányfővel. Olechowski lengyel és Baker amerikai külügyminiszter külön tárgyalóasztalhoz ült és megbeszéléseik végén három megállapodást írtak alá: kettőt az Egye­sült Államokkal szemben fennálló len­gyel adósságok szolgáltatásainak átüte­mezéséről, egyet pedig a kulturális és tá­jékoztató intézetek kölcsönös megnyitá­sáról. A kora délutáni órákban Bush elnök ebéden látta vendégül a lengyel vezető­ket és az ellenzék képviselőit, ahol a há­zigazda mellett Wojciech Jaruzelski és Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parla­menti csoportjának elnöke mondott po­hárköszöntőt. Ezt követően egy varsói baseball-csapatnál tett látogatást. Bush még délelőtt megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját és a varsói gettó emlékművét. Az esti órákban Varsóban Bush és fe­lesége a tiszteletükre adott díszvacsorán vett részt. Tiltakozóakció a kínai megtorlások ellen Néhány százan vettek részt hétfőn dél­után Budapesten, a Vörösmarty téren azon a demonstráción, amellyel a Kínában folyó megtorlások ellen tiltakoztak. Az akciót a Fidesz, az Ifjúsági Demokrata Fórum, a Ma­gyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Ma­gyar Október Pártja, a Népi Ifjúsági Szövet­ség, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom, vala­mint az Inconnu Független Művészcsoport szervezte. A demonstráción Bánlaki József (Magyar Október Pártja), Demszky Gábor (SZDSZ) és Rockenbauer Zoltán (Fidesz) mondott rövid beszédet, s ezekben tilta­koztak a Kínában folyó megtorlás elleri. Budapesten megnyílt a Zsidó Világkongresszus irodája Edgar M. Bronfman, a Zsidó Világkong­resszus elnöke Budapesten, az Izraelita Hitközség Síp utcai székházában hétfőn megnyitotta a szervezet első kelet-európai irodáját. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta: azért esett Budapestre a választásuk, mert Kelet-Európábán a Szovjetunió után Ma­gyarországon él a legtöbb zsidó. Mint mondta, a magyar kormány is jelentős sze­repet játszott abban, hogy Magyarország és a Zsidó Világkongresszus kapcsolatot létesített egymással. Glatz Ferenc művelő­dési miniszter köszöntőjében hangsúlyoz­ta: nem lehet olyan kormány Magyarorszá­gon a XX. század végén, amely ne érezne felelősséget minden magyarországi zsi­dóért. Valuta­(bankjegy és csekk) árfolyamok Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 9796,89 9816,51 ausztrál dollár 4629,45 4638,71 belga frank 154,19 154,49 dán korona 830,74 832,40 finn márka 1424,56 1427,42 francia frank 951,73 953,63 görög drachma a/b 36,80 39,08 holland forint 2862,90 2868,64 ír font 8622,67 8639,93 japán yen (1000) 433,46 434,32 kanadai dollár 5071,29 5084,45 kuvaiti dinár 20322,79 20363,47 norvég korona 874,82 876,58 NSZK márka 3228,26 3234,72 olasz lira (1000) 44,44 44,52 osztrák schilling 458,41 459,33 portugál escudo 38,44 38,52 spanyol peseta 51,37 51,47 svájci frank 3739,70 3747,18 svéd korona 939,95 941,83 USA dollár 6035,87 6047,95 ECU (közös piac) 6669,46 6682,82 Az államközi megállapodásokon ala­puló hivatalos árfolyamok változatlanul a június 20-i közlésnek megfelelően van­nak érvényben. Mindszenty József perének felülvizsgálata (Folytatás az 1. oldalról.) mány reformtörekvéseinek a hitelessé­gét, egyben szolgálná a nemzeti megbé­kélést a magyarok között az egész vilá­gon.” Németh Miklós miniszterelnök a követ­kező válaszlevelet küldte Paskai László bíborosnak: „Mindszenty József bíboros elítélése és börtönbüntetése tárgyában hozzám eljutatott levelét megkaptam. Az Ön ké­résével kapcsolatban a következőket közlöm: A Minisztertanács 1989. február 22-ei - a koncepciós elemeket tartalmazó büntető ügyek felülvizsgálatáról szóló - határozata alapján elhatározott szándé­kunk, hogy az 1945 és 1962 évek között ártatlanul elitéit valamennyi személy ügyében a jogszerűség és a humanitás messzemenő figyelembe vételével szü­lessen döntés. Ismeretes, hogy az általános felülvizs­gálat mellett külön foglalkoznak a ki­emelkedő jelentőségű ügyekkel. Ennek jegyében a kormány felkérte a legfőbb ügyészt, hogy a Mindszenty Jó­zsef ellen egykor folyamatban volt bünte­tőeljárást - törvényességi szempontból - vizsgálja felül. A soronkívüliség tehát az Ön második elődje esetében biztosított. A Legfőbb Ügyésztől kapott tájékozta­tás szerint a Mindszenty József és hat el­ítélt társa ellen 1948-ban folyamatban volt eljárás nagy terjedelmű, összetett és bonyolult ügy. Az iratok között számos olyan anyag található, amelyek az elíté­léshez közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor több olyan dokumentum hiányzik, amelyek az érdemi állásfogla­lás kialakításához nélkülözhetetlenek. A szükségtelen anyagok kiszűrésére, illet­ve a hiányzó dokumentumok beszerzé­sére intézkedés történt. Úgy vélem, kö­zös érdekünk, hogy érdemi állásfogla­lásra csak mindezek ismeretében kerül­jön sor. A magyar kormány minden eszközzel a nemzeti megbékélésre, az egység megteremtésére törekedve jár el. Őszin­tén örülök, hogy tevékenységét az Egy­ház is ismeri, elfogadja és támogatja.” George Bush életrajza Az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke, George Herbert Walker Bush, 1989. január 20-án tette le a hivatali esküt. G. Bush 1924. június 12-én született a Massachusetts állambeli Miltonban. 1942júniusában végzett a Phillips (Repülő) Akadémián (Andover, Massachusetts) és 18. születésnapján bevonult az Egyesült Államok haditengerészetének tartalék erőihez, másodosztályú tengerészként. G. Bush, aki még tizennyolc évesen sikerrel tette le a pilótavizsgát és megkapta tiszti kinevezését, akkor az Egyesült Államok haditengerészetének legfiatalabb pilótája volt. 1942 augusztusától 1945 szeptemberéig aktív állományban szolgált. A San Ja­cinto repülőgép-anyahajóról induló torpedóbombázó bevetéseken vett részt a Csendes-óceáni hadszíntéren. A repülési érdemkereszt és három más repülős ki­tüntetés birtokosa. A háború végeztével a Yale Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol kiváló ered­ménnyel 1948-ban közgazdaságtani diplomát szerzett (a Phi Bheta Kappa klub tag­jaként). Az egyetemi baseball-csapat kapitánya volt. Az egyetem elvégzése után G. Bush Texasba költözött és 1948-50 között a Dresser Industries vállalatnál dolgozott gyakornokként, majd nyugat-texasi és kali­forniai beszerző ügynökként. 1951-ben társ alapítója a Bush-Overby kőolajipari kisvállalatnak. 1953-ban társalapítóként létrehozta a Zapata Petroleum Corpora- tiont, egy évvel később pedig már egy harmadik cég, a Zapata Off-Shore Company alapítója és elnöke. A szárnyait bontogató cég úttörő szerepet vállalt a kontinentális talapzaton működő kőolajfúró-berendezések kísérleti gyártásában. 1966-ban Texas 7. körzetében beválasztották az Egyesült Államok képviselőhá­zába. G. Busht, azon kevés képviselők egyikét, akit újoncként beválasztottak a költ­ségvetési eljárási kérdésekkel foglalkozó bizottságba, két év múlva ellenjelölt nél­kül újra megválasztották képviselőnek. 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagyköveteként, majd 1973januárjától 1974 szeptemberéig a Republikánus Párt Országos Bizottságának elnökeként szolgált. 1974 októberében Pekingbe uta­zott, ahol több mint egy évet szolgált az Egyesült Államok Összekötő Hivatalának vezetőjeként. 1976-tól a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatója. Érdemei között tartják számon, hogy hozzájárult a CIA belső helyzetének rendezéséhez és a hírszerző te­vékenység erősítéséhez, valamint részt vett az amerikai állampolgárok polgári jo­gainak védelmét szavatoló elnöki rendelet megszövegezésében. 1980júliusában a republikánus elnökjelölő konvención, Ronald Reagan alelnök- jelöltjévé választotta George Busht, akit november 4-én megválasztottak az Egye­sült Államok alelnökének és aki 1981. január 20-án, az Egyesült Államok 43. alelnö- keként letette a hivatali esküt. 1985. január 20-án beiktatták egy újabb négyéves ciklusra. Alel nőkként a Szenátus elnöke és Ronald Reagan elnök közeli tanácsadó­ja volt. 1985júniusában G. Busht kinevezték a Reagan-kormányzat nemzetközi terroriz­mus elleni tevékenységének koordinátorává. Hasonló erőfeszítéseket fogott össze a Szabályozási Mentesítésekkel Foglalkozó Elnöki Munkacsoport és az Országos Kábítószer-elhárító Határvédelmi Rendszer (NNBIS) vezetőjeként. Reagan elnök megbízásából hetvennégy országba látogatott el, ahol két- és többoldalú kérdé­sekről tárgyalt a vezetőkkel. Felesége, leánykori nevén Barbara Pierce, a New York állambeli Rye lakosa volt. Öt gyermekük született: George, Jeb, Neil, Marvin és Dorothy Bush Leblond. A Bush-házaspárnak tíz unokája van. Az elnök édesapja, a néhai Prescott Bush, Con­necticut állam republikánus szenátoraként szolgált 1952-től 1962-ig az Egyesült Államok Szenátusában. A Bush házaspár lakóhelye a Texas állambeli Houston. Tagjai az Episzkopális Egyház Szt. Márton temploma közösségének, ahol az elnök korábban az egyház- községi tanács tagja volt. Washingtonban a házaspár az Episzkopális Egyház Szt. ■János templomába jár. Az elnök korábban a Maine állambeli Kennebunkport Szt. Anna-templomi alapítványa igazgatótanácsának tagja volt és jelenleg is az Episz- kopális> Egyház Alapítványi igazgatótanácsának tagja. Megalakult az Ifjúsági Demokrata Fórum Ifjúsági Demokrata Fórum néven új if­júsági mozgalom alakult. Az IDF meg­alakulását a július 6. és 10. között a Csongrád megyei Mártélyon tartott tábor mintegy 170 résztvevője mondta ki. Az Ifjúsági Demokrata Fórum ügyvivő testületének képviselői az MTI munkatár­sának elmondták, hogy az alakulóülésen elfogadták az IDF ideiglenes alapszabá­lyát és 15 tagú ügyvivő testületet válasz­tottak. Az IDF a Magyar Demokrata Fó­rum ifjúsági, kulturális és politikai moz­galma, ugyanakkor szervezetileg auto­nóm. Vállalja az MDF szellemiségét és soraiba várja mindazokat a fiatalokat - függetlenül attól, hogy tagjai az MDF-nek vagy sem -, akik azonosulnak ezzel a szellemiséggel. Az Ifjúsági Demokrata Fórum alapítólevele hangsúlyozza: olyan ifjúsági mozgalmat szeretnének, amely az államot és a nemzetet nem azonosítja, amelyik egyszerre küzd az emberek sza­badságáért az állammal szemben, ugyanakkor arra hívja az embereket, hogy szabadságuk birtokában önként szolgálják nemzetüket, ha kell lemon­dással, megkötöttségek vállalásával is. Az IDF megalakítását féléves előkészí­tő munka előzte meg, amelyet az Ifjúsági Demokrata Fórum megalakításával egy­idejűleg megszűnt MDF Ifjúsági Bizottság végzett. Az ügyvivők szerint a hangsúlyt most a szervezőmunkára kell helyezni, hogy létrejöhessen az IDF szervezete, amelyet az MDF területi felépítési elvei­nek alapján akarnak kialakítani. Az IDF az ősszel országos gyűlést tart, s ezen kí­vánja elfogadtatni a végleges alapsza­bályt. Közéleti hírek- A Független Kisgazdapárt szekszárdi szervezetének csütörtöki soros taggyűlése szabadságolások miatt elmarad. A következő időpontról a tagságot időben értesítik.- Bemutatkozó-tagtoborzó gyűlést tart a Független Kisgazdapárt Decsen július 13- án (szerdán) este fél 8 órai kezdettel a tanácsház nagytermében. Egy hét az NDK-ban II. A Heckert Szerszámgépgyár mérnökei most azon dolgoznak, hogy az automatizált, részautomatizált termelési egységeket egységes számítógép vezérelte rendszerré kapcsolják össze és egy teljesen automatizált üzemet hozzanak létre, ahol az em­ber már csak felügyeli, karbantartja a berendezéseket. A gyárban nagyon sok a külföldi vendégmunkás, afrikaiak, vietnamiak és magyarok láthatók mindenütt. A szocialista mun­kaversenyt komolyan veszik, brigádokra, személyekre lebont­va, naprakészen vezetik a verseny állását a csarnokokban ki­akasztott táblákon. Amikor elmondtam, hogy nálunk gyakorlati­lag megszűnt a szocialista munkaverseny, mert teljesen formá­lissá vált, nem titkolták csodálkozásukat. Az NDK sikereit és a mi nehézségeinket látva bárki megérthe­ti, hogy a nagy strukturális változások korszakában az átfogó, helyesen megválasztott gazdasági stratégiát nem helyettesíthe­ti semmilyen reformintézkedés, piaci mechanizmus, stb. Fél­reértés ne essék! Nem a reformokkal van probléma Magyaror­szágon, ezt az NDK-ban is igyekeztem mindenütt elmagyarázni, de a nagy struktúraváltást minden ország erős állami beavat­kozással, kézi vezérléssel hajtotta végre, gondoljunk csak Mar­garet Thatcher-re Nagy Britanniában, vagy a svéd hajógyártás felszámolására. Magyarországon az elmúlt 20 évben nem volt struktúrapolitika, átfogó stratégia, és ma sincs! Ezért volt ered­ményesebb az NDK direktutasításos rendszere, mint a mai re­formfolyamatunk. Azon is el lehet gondolkodni, hogyha az NDK sikeres struktúrapolitikája kiegészülne egy jól működő piaci mechanizmussal, akkor ők hol tarthatnának! Eredményes szociálpolitika Az NDK-ban a gazdaságpolitika és a szociálpolitika szerves egységet alkot. Míg Magyarországon a szociálpolitika gyakor­latilag szétzilálódott, az NDK-ban sűrű szövésű a szociális há­ló. 1990-re, tehát jövőre kívánják megoldani a mennyiségi la­káskérdést. Azaz, minden lakásigénylöt azonnal lakáshoz tud­nak juttatni. Lakáspiac nincs, a lakbér a bérek 3 százalékát teszi ki. A területi lakáselosztó bizottságok döntenek az igénylők kö­zött, főként a szociálpolitikai elvek (gyerekszám, stb.) alapján, és persze nem árt a munkahelyen előkelő helyen állni a szocia­lista munkaversenyben. Munkanélküliség nincs, ellenkezőleg, általában munkerő- hiányról panaszkodnak. Aue járásban (ónémetben völgyet je­lent) megtekintettem egy cipőgyárat, amely a bonyhádi cipő­gyárral tart fenn jó kapcsolatot, és ahol egyes csarnokokban ki­zárólag vietnami lányok dolgoznak. Vendéglátóim elmondták, hogy a vietnamiak nélkül nem tudnák teljesíteni a terveket és súlyos helyzetbe kerülnének. A munkaverseny itt is nagy szerepet kap. Az oktatásügy és az egészségügy az atyáskodó állami gondoskodás elvére épül, nincs válságban, mint Magyar- országon. A lakásépítkezés mennyiségi téren valóban eredményes volt, ám mindenütt egyhangú panelházakat látni, a régi épületek többnyire rendkívül leromlottak. Számomra úgy tűnt, hogy Ma­gyarországon a sokat szidott lakótelepek sokkal színesebbek, változatosabbak, illetve hogy a régi épületek, városrészek tata­rozása terén bármennyire is sok az adósságunk, jobb helyzet­ben vagyunk. Egy nevezetes keresztelő a Tamás-templomban Lipcsei városnézésünk alkalmával felkerestük a híres Tg- más-templomot, amelynek karnagya volt Johann Sebastian Bach, aki ott is lett eltemetve. Másról is híres a templom. Valamikor ott tartották keresztvíz alá Wilhelm Liebknecht fiát, Karl Liebknechtet, és a két kereszt­apa: Kari Marx és Friedrich Engels volt. Wilhelm Liebknecht a Német Szociáldemokrata Párt egyik alapító tagja, hosszú időn keresztül birodalmi gyűlési képviselő. Fiát, Karl Liebknechtet 1919. január 15-én fehérterrorista külö­nítményesek ölték meg, Rosa Luxemburggal együtt. Látogatás egy magániparosnál Az NDK-ban az 1950-es években és később is sokkal tole- ránsabbak voltak a magánkisiparral, magánkiskereskedelem­mel és a magánvendéglőkkel szemben, mint nálunk. Nem törekedtek ezek államosítására. Egy asztalosműhelyt látogat­tunk meg, amelynek tulajdonosa a családtagokkal és felfoga­dott ipari tanulókkal dolgozott. A berendezések kicsit elavultnak tűntek, volt még 1903-ból származó gép is, azonban a kikerülő darabok mind egytől egyig igazi mestermunka, kézművesipari remeklés. Lakossági és kö­zületi megrendeléseket egyaránt teljesít, a műhely jelentős bő­vítés alatt áll. A tulajdonos az NSZEP tagja, illetve a kisiparosok szövetségében titkára is a pártnak. Jövedelme után 30% adót fizet, úgy látszik az NDK-ban tud­ják, hogy az adó nem a vállalkozó megfojtására való. Jó lenne ezt már nálunk is megtanulni, még ha nehezen is megy... Megtekintettem egy ipari szövetkezetét is, amely tetőfedés­sel foglalkozott. A szövetkezet elnökét a tagság választja. Az el­nök a Német Nemzeti Demokrata Párt tagja. A szövetkezet is szi­gorú központi tervmutatókat kap, amelyeket teljesítenie kell. Találkoztam a kisiparosok kamarájának helyi vezetőivel, be­szélgettem a Német Kereszténydemokrata Unió fiatal képvise­lőjével. A többpártrendszer működése az NDK-ban Az NDK-ban sohasem számolták föl a szövetséges pártokat, a Német Szocialista Egységpárt igyekezett szövetségi politikát folytatni. Bárhol ez szóba került, mindenütt igyekeztem kihang­súlyozni, hogy Magyarországon az 1950-es évek elejéig brutá­lis módon megszüntették még a kommunistákkal szövetséges pártokat is. Az NDK lakossága sohasem élte át azt a borzalmas sztálinista diktatúrát, amit a magyar nép Rákosi idején. (Folytatjuk.) Dr. Gazdag László

Next

/
Thumbnails
Contents