Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-06 / 157. szám
2 Képújság 1989. július 6. Külkereskedelmünk az utóbbi hetekben kedvezőtlenül alakult Hatvan országban 85 kirendeltség (Folytatás az 1. oldalról.) már négy éve igyekszik csökkenteni - meglehetősen csekély eredménnyel; aktívumunk ezen a piacon változatlanul magas. A szocialista országokban működő kereskedelmi kirendeltségek feladata, hogy mielőbb találják meg az ellentételeket a magyar exporttermékekért. A szocialista partnerekkel folytatott külkereskedelmünk súlyos gondja az is, hogy a bukaresti árelv értelmében évente mindössze 4-5 százalékos áremelésre van módjuk az exportőrök- • nek, s szinte megoldhatatlan probléma elé állítja őket, hogy a hazai infláció ennek többszöröse, ezért az alapanyagokat lényegesen drágábban vásárolják, mint ahogy a késztermékben továbbadják. A kereskedelmi miniszter értékelte a világ 60 országában működő mintegy 85 kereskedelmi kirendeltség és alkirendeltség tevékenységét is. Elmondotta: a gyakorlatilag negyven éve változatlan módon működő kirendeltségeknek a jövőben jobban figyelemmel kell kísérniük a hazai külpolitikai és gazdaságpolitikai elképzeléseket, s jobban együtt kell működniük a nagykövetségekkel. Néhány kirendeltség - egyebek közt a brüsszeli, a moszkvai, a kölni és a bukaresti - tevékenységét kiemelkedőén jónak ítélte a miniszter. Mint mondotta, a tárca nagyobb aktivitást vár viszont a kínai kirendeltségtől, s Ausztriában is lennének még feladatok, mert az utóbbi időben csökkent a forgalom, különösen a magyar mezőgazdasági termékek exportja. Beck Tamás tájékoztatott arról, hogy takarékos- sági és gazdasági okokból megszüntették a ciprusi és a lisszaboni kereskedelmi kirendeltséget; a közeljövőben felszámolják az angolai, az elefántcsontparti és az etió- piai irodát, viszont új kereskedelmi kirendeltség nyílik még ez év augusztusában Chilében. Szólt arról is, hogy a jövőben kizárólag pályázat útján kívánják betölteni a képviseleti helyeket, elkerülendő az eddigi gondokat, ugyanis sokszor szakmailag és nyelvtudás szempontjából felkészületlen emberek kerültek a kirendeltségekre. A kereskedelmi tanácsosok értekezlete csütörtökön és pénteken folytatja munkáját. A tanácsosok tájékoztatást hallgatnak meg az átalakulási és a kereskedelmi törvényről, a kirendeltségek gazdálkodásával összefüggő kérdésekről, majd részletes konzultációkat folytatnak a konkrét tennivalókról, problémákról a minisztérium illetékeseivel. VSZ-csúcs előtt Július 7-8-án Bukarestben tartja következő ülését a Varsói Szerződés tagállamainak legfontosabb konzultatív szerve, a Politikai Tanácskozó Testület. Az értekezlet körülményei ezúttal mindenképpen indokolttá teszik az évről évre elhangzó sztereotip mondatot - a VSZ-tagállamokban hatalmon lévő pártok vezetőinek tanácskozását megkülönböztetett figyelemmel követi a nemzetközi és a hazai közvélemény is. A PTT ülésein - amelyekről eddig az egyetlen hivatalos információ a közlemény volt - mindig központi téma a világpolitikai helyzet, a kelet-nyugati viszony értékelése, a fegyverkezés megállítására kínálkozó lehetőségek felmérése, a robbanásveszélyes regionális válsággócok „hatástalanítása”. A legutóbbi, varsói tanácskozás óta nagy eredmények születtek ezeken a területeken. Szorosabbá vált a szovjet-amerikai viszony, Mihail Gorbacsovot kedves vendégként fogadták Londonban, Bonnban, s Bukarestbe már főtitkárrá választása óta második párizsi látogatása tapasztalatainak birtokában érkezik. Rendben folyik a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásáról kötött szerződés végrehajtása, felújultak a harcászati fegyverek csökkentéséről szóló tárgyalások, a közép-európai fegyverzetcsökkentési tárgyalások csendes kimúlását követően megkezdődött a kontinensen lévő fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentését szolgáló tárgyalássorozat, folytatódik a szovjet csapatkivonás az NDK-ból, Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról. Szelídültek az Európától távoli tűzfészkek is - Afagnisztánból kivonták a szovjet csapatokat a kibontakozás jelei mutatkoznak Délkelet-Ázsiában, Közép- Amerikában és Délnyugat-Afrikéban is. Szó sincs arról, hogy idilli állapotok uralkodnának a kelet-nyugati, a VSZ-NATO kapcsolatokban, de kétségtelen, hogy régóta várt, kedvező folyamatok indultak el. Ez a politikai közeg nem kedvez a látváTiltakozás Moszkvánál Az NSZK kormánya szerdán hivatalosan tiltakozott a Szovjetuniónál amiatt, hogy egy MIG-23 típusú pilóta nélküli szovjet repülőgép előző nap behatolt az ország légiterébe - jelentette délután a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióadója. A gép az NSZK területe felett átrepülve Belgiumban zuhant le. A bonni külügyi hivatal szóvivőjének a rádióadó áltál-ismertetett közlése szerint a külügyminisztériumba bekérették Gen- nagyij Jeliszarjevet, az NSZK-beli szovjet nagykövetség követtanácsosát. Ebből az alkalomból kiváltképp azt tették szóvá jelenlétében, hogy a szovjet fél az eset kapcsán elmulasztott bármiféle tájékoztatást vagy előzetes figyelmeztetést. Ezáltal fokozódott az a veszély, hogy a gép összeütközik egy utasszállító repülőgéppel, vagy sűrűn lakott területre zuhan. Egyben felszólították a Szovjetuniót: tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a jövőben kizárják hasonló eset előfordulásának lehetőségét. Mark Eyskens belga külügyminiszter szerdán, akárcsak NSZK-beli és holland kollégája, hivatalosan tiltakozott a keddi incidenssel kapcsolatban, amelynek során egy pilóta nélkül repülő szovjet MIG- 23-as vadászbombázó megsértette Belgium légterét és Kortrijk közelében egy házra zuhanva egy 18 éves fiatalember halálát okozta. nyos, egyoldalú és kézzelfogható eredményeket csak ritkán hozó deklarációknak, leszerelési lépéseknek. Annál több lehetőséget kínál viszont arra, hogy a bécsi fegyverzetcsökkentési tárgyalások sikerét elősegítő, a helsinki folyamatot izmositó, s kedvező válaszlépésekre joggal igényt tartó intézkedésekben állapodjanak meg a Bukarestben tárgyaló küldöttségek. Aj-omán fővárosban összegyűlő politikusoknak időt kell szakítaniuk belterje- sebb kérdések megvitatására is. Óhatatlanul szembe kell nézniük magának a testületnek a szerepével, jövőjével is. Az a tény, hogy a LEMP lényegében vesztesként került ki a lengyelországi választásokból, s Magyarországon az állampárt hagyományával szakítani kívánó MSZMP kollektív vezető testületet hozott létre, s reális lehetőségként beszél a koalíciós kormányzásról, már ma is szükségessé teszi annak újraértékelését, miként működjön az a testület, amelyben eddig a tagállamok kormányzó kommunista és munkáspártjainak első és főtitkárai vezették a küldöttségeket. A szokásokhoz híven minden bizonnyal szó lesz Bukarestben a tagállamok belső helyzetéről is. A szocialista modell egyneműségét azonban az évek során felváltotta a tagállamok belpolitikai helyzetének sokszínűsége, amely nemegyszer a nyilvánosság előtt is kifejezésre jutó ellentétek forrásává vált Ezeknek a vitás kérdéseknek az áttekintésére, egymás álláspontjának megértésére mindenképpen szükség van, s ehhez még meg kell találni a megfelelő formát. Az eszmecsere csak akkor lehet eredményes, ha megszűnik az egyoldalú deklarációk eddig megszokott felolvasása, s a tárgyalóteremben érvek és ellenérvek józan, dühös indulatoktól, vádaskodástól, általánosan érvényes receptek felírásának szándékától mentes valódi párbeszéd zajlik. FAZEKAS LÁSZLÓ MTI-PRESS Kárpáti János, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Miért nem ismerteti a Rudé Právo az illegális csoportok „Néhány mondat” című felhívását? Hiszen ha ezt tenné, akkor az olvasók kialakíthatnák a saját véleményüket is - írja a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága lapjának egyik olvasója, az északcsehországi Decin városából. A pártlap - szerdai számában - választ adott a kérdésre. A demagóg felhívást először a Szabad Európa Rádió olvasta be, tíz perccel azután, hogy a szöveget jelképesen átadták a csehszlovák tömegtájékoztatás egyik szerkesztőségének - írja a Rudé Právo, majd hozzáteszi: „A müncheni adó soha nem volt és soha nem lesz a partnere a lap szerkesztőségének. Semmi okunk nincs arra, hogy törvényen kívül álló csoportok által összeeszkábált információkat tegyünk közzé”. „A Rudé Právo a párt politikáját világítja meg. Az említett szöveg éles ellentétben áll a szocialista Csehszlovákia érdekeivel. A felhívás szerzői egyetlen célt követKÖZLEMÉNY Az Igazságügyi Minisztérium az alábbiak közlésére kérte a Magyar Távirati Irodát: Dr. Zsedényi Bélát 1944. december 21-én Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökévé választotta. E minőségében az államfői jogkört is gyakorolta. A későbbiekben, 1947 őszéig a magyar politikai élet egyik résztvevője, a Magyar Függetlenségi Párt alapító tagja és országgyűlési képviselő volt. 1950-ben első fokon a Budapesti Törvényszék koholt vádak alapján kémkedés, valamint háborús és népellenes bűntett miatt életfogytig tartó fegyházra, a politikai jogoktól 10 évi eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az első fokú ítélet ellen benyújtott fellebbezést a Legfelsőbb Bírósághoz csak késedelmesen, hét év elteltével, 1957- ben terjesztették fel. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte és az eljárást a nyomozati szaktól megismételni rendelte azzal, hogy a terhelő bizonyíték kizárólag dr. Zsedényi Béla beismerő vallomása volt. A megismételt eljárás során vált csak világossá, hogy dr. Zsedényi Béla már 1955-ben a fegyház- ban meghalt. Az Igazságügyi Minisztérium az elhunyt leányának kérelmére feltárta az eljárás további részleteit és a következőket állapította meg. Dr. Zsedényi Béla ügyében a Legfelsőbb Bíróság 1963-ban perújítási eljárást folytatott le és végzésében kimondotta: az elhunyt politikus fizikai és lélektani kényszer hatására tette beismerő vallomását, és ártatlanul ítélték el 1950-ben. Az ügyet azonban akkor a Legfelsőbb Bíróság „szigorúan titkos" minősítéssel látta el, miértis a perújításról és annak eredményéről, vagyis dr. Zsedényi Béla ártatlanságáról sem családja, sem a magyar közvélemény nem értesülhetett. Az Igazságügyi Minisztérium erkölcsi kötelességének tekinti, hogy a közvéleményt tájékoztassa a dr. Zsedényi Béla ellen folytatott büntető eljárás törvény- sértő voltáról. nek: társadalmunk szétzilálását, és olyan rendszer bevezetését, amely a München előtti időkbe vetné vissza Csehszlovákiát” - szögezi le a CSKP lapja. (Mint ismeretes, a második világháború előestéjén kötött, Csehszlovákia sorsát megpecsételő, Hitler által kierőszakolt müncheni egyezményig az országban polgári köztársaság volt.) A vita tárgyát képező felhívásban - amelyet csaknem kétezren írtak alá, köztük Václav Havel író és Jiri Menzel rendező - egyebek közt az olvasható, hogy - az országot fenyegető válság elhárítása érdekében - a kormánynak valódi párbeszédet, demokratikus vitát kellene kezdenie a társadalommal. A felhívás szerzői üres szócséplésnek minősítették azt, hogy a prágai vezetés az utóbbi időben gyakran emlegeti az átalakítást és a demokratizálást. A „Néhány mondat”-ra elhangzott hivatalos csehszlovák reagálások viszont azzal vádolták a felhívás megfogalmazóit, hogy éppenséggel ők törekednek válság előidézésére. A Rudé Právo és a „Néhány mondat” Lengyel parlamentarizmus- milyen lesz? Wojciech Jaruzelski lengyel államfő, a LEMP KB első titkára és Lech Walesa. A Szolidaritás szakszervezet vezetője beszélget az újonnan alakult lengyel szenátus első ülésén. (MTI Telefotó) Néhány arcon a megilletődöttség és a büszkeség mellett némi tanácstalanságot is fel lehetett fedezni kedden, mégpedig nemcsak a Szolidaritás, de a koalíciós politikusok között is, amint az újságírók sorfala között beléptek a Szejm épületébe. A hagyományos |engyel politikai pártok és csoportok mellett most első ízben az eddigi- kormányzó koalícióval szembenálló politikai erő, a lengyelországi ellenzékiség címére igényt tartó Szolidaritás képviselői is helyet foglalhattak a parlamenti széksorokban. Mivel az új összetételű parlamenthez szabott új kormány még nincs, sőt még nem lévén köztársasági elnök - azt sem tudni, ki kap kormányalakítási megbízást, egyelőre nem igazán világos, kit is nevezhetünk a parlamentben ellenzéknek. Annál kevésbé sem, hiszen a még hatalmon lévő Rakowski-kormány ma a mögötte álló koalíciós pártoktól, beleértve saját pártját a LEMP-et is, majdnem annyi bírálatot kap, mint a Szolidaritástól, sőt, minden alapja megvan annak a feltételezésnek is, hogy az évtizedeken át uralkodó három- párti, LEMP vezetésű parlamenti koalíció sem tekinthető igazán egységesnek, hiszen a parasztpárt és a demokratapárt is bejelentette: az új parlamentben saját politikát akar folytatni, egyes konkrét kérdésekben keres majd parlamenti szövetségest, nem kíván a LEMP oldalán lehorgonyozni. Mindez azért nem változtat azon a helyzeten, hogy a mandátumok 38 százalékával, 173 képviselővel a LEMP az alsóház legerősebb pártja, megelőzve a 35 százalékkal, 161 képviselővel rendelkező Szolidaritást. A parasztpártnak 76, a demokratáknak 27 képviselője van, mig a három keresztény és katolikus szervezet 23 képviselőt tudhat magáénak, azaz a koalíció fennmaradása esetén e tömörülés 299 mandátummal rendelkezik. Ez 65 százalékot jelent, ami sok mindenre, például a köztársasági elnök megválasztására elég, de nem elég arra, hogy a 99 százalékban a Szolidaritás kezében lévő szenátus által visszadobott törvények újbóli elfogadásához biztosítsa a szükséges kétharmados többséget. A patikamérlegen kiegyensúlyozott arányok azonban csak a papíron léteznek, hiszen - mint ahogyan az már ke den is kiderült - az egyes képviselői csoportok aligha fognak minden esetben egy központi akaratnak megfelelően egységesen szavazni. Vagyis az a bizonyos problémaszövetség már a parlament vezető tisztségviselői megválasztásánál is működött. Az egyelőre külön talány a legtöbb tudósító számára, hogy milyen logika szerint foglalnak helyet az egyes képviselők az alsóházi széksorokban, mert kedden a legnagyobb nehézségek árán is csak hozzávetőlegesen lehetett megállapítani - legalábbis a helye szerint - ki kicsoda. Már a képviselői eskütételkor harsány derültséget okozott, hogy az esküre szólított Szolidaritás-képviselő, Jacek Kuron jellegzetesen rekedt hangja: „esküszöm” nem a Szolidaritás-képviselők táborából, hanem a LEMP-képviselők soraiból hangzott el. Ez persze nem akadályozta meg Ku- ront, a LEMP egykori tagját, hogy később -éles hangú felszólalásban támadja a kormányt. Az igazi bizonytalanságot azonban mégsem Kuron hovatartozása okozza, hanem az, hogy változatlanul üresen áll a köz- társasági elnöki páholy lent a tanácskozási teremben és fönn a páholyban egyaránt. Az elnök mielőbbi megválasztása, a kormányfő kijelölése és az új kormány megalakulása lényegesen csökkentené az össztársadalmi bizonytalanságot, a belpolitikai feszültséget. ZSEBESI ZSOLT * (Varsó) A szavak többet változtak, mint a tények A francia sajtó Gorbacsov látogatásáról A francia polgári sajtó továbbra is kétkedő hangnemben, sőt helyenként rosszmájú, lekicsinylő értékelésekkel kísérte szerdán a szovjet államfő látogatását. A Le Figaro vezércikkében Alain Pey- refitte, Charfles De Gaulle hajdani minisztere azt írta, hogy „négy év és négy hónap óta, mióta (Mihail Gorbacsov) kormányoz, a szavak többet változtak, mint a tények... Semmi változás nem látszik a hétköznapi élet realitásaiban. A hiány immár kirívóvá vált. A nemzetiségek ébredeznek a szabadság ígéreteitől ösztönözve: a birodalmat a szétrobbanás fenyegeti. A Le Quotidien de Paris közölte a legkajánabb vezércikket, amennyiben a szovjet peresztrojka minden támogatása ellenére azt tételezte fel Francois Mitterrand elnökről, hogy a maga világképében ő továbbra is az ellenségek közé sorolja a Szovjetuniót: „fogadhatunk rá, hogy a szovjet elnök nem is kerül ki soha ebből a skatulyából nála”. A Le Párisién Libéré azt bizonygatta, hogy Franciaországban szó sincs olyan gorbimániáról, mint az NSZK-ban. „Inkább hitetlenkedő barátságosságnak lehetne minősíteni a franciák hangulatát” - vélte a lap. „De akárhogy rejtegeti is külső jókedélye mögött valódi nyugtalanáágait a Szovjetunió jövője miatt, Mihail Gorbacsov kezében tartja a világbéke egy darabjának sorsát. Elfeledkezhetünk-e erről?” A független baloldali Liberation arra mutatott rá, hogy az utóbbi hónapok tagadhatatlanul megélénkült politikai párbeszédében maradt egy komoly tabu, mégpedig a francia nukleáris elrettentés. „Francois Mitterrand elnök akár ezzel a táblával fogadhatta volna a repülőtéren Gorbacsovot: ne nyúlj a bombámhoz...” A szovjet elnöknek, aki folytatja kereszteshadjáratát a 2000-re atomfegyvermentessé változó Európáért, Franciaország nemet mond a harmadik nulla megoldásra, miközben elismeri, hogy egy távoli napon lehetetlen lesz nem elfogadni a tárgyalásokat a francia fegyverzetről, ha a leszerelés lendülete fennmarad.
