Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-06 / 157. szám

2 Képújság 1989. július 6. Külkereskedelmünk az utóbbi hetekben kedvezőtlenül alakult Hatvan országban 85 kirendeltség (Folytatás az 1. oldalról.) már négy éve igyekszik csökkenteni - meglehetősen csekély eredménnyel; aktí­vumunk ezen a piacon változatlanul ma­gas. A szocialista országokban működő kereskedelmi kirendeltségek feladata, hogy mielőbb találják meg az ellentételeket a magyar exporttermékekért. A szocialista partnerekkel folytatott külkereskedelmünk súlyos gondja az is, hogy a bukaresti árelv értelmében évente mindössze 4-5 százalé­kos áremelésre van módjuk az exportőrök- • nek, s szinte megoldhatatlan probléma elé állítja őket, hogy a hazai infláció ennek többszöröse, ezért az alapanyagokat lé­nyegesen drágábban vásárolják, mint ahogy a késztermékben továbbadják. A kereskedelmi miniszter értékelte a vi­lág 60 országában működő mintegy 85 ke­reskedelmi kirendeltség és alkirendeltség tevékenységét is. Elmondotta: a gyakorlati­lag negyven éve változatlan módon műkö­dő kirendeltségeknek a jövőben jobban fi­gyelemmel kell kísérniük a hazai külpoliti­kai és gazdaságpolitikai elképzeléseket, s jobban együtt kell működniük a nagykövet­ségekkel. Néhány kirendeltség - egyebek közt a brüsszeli, a moszkvai, a kölni és a bukaresti - tevékenységét kiemelkedőén jónak ítélte a miniszter. Mint mondotta, a tárca nagyobb aktivitást vár viszont a kínai kirendeltségtől, s Ausztriában is lennének még feladatok, mert az utóbbi időben csökkent a forgalom, különösen a magyar mezőgazdasági termékek exportja. Beck Tamás tájékoztatott arról, hogy takarékos- sági és gazdasági okokból megszüntették a ciprusi és a lisszaboni kereskedelmi ki­rendeltséget; a közeljövőben felszámolják az angolai, az elefántcsontparti és az etió- piai irodát, viszont új kereskedelmi kiren­deltség nyílik még ez év augusztusában Chilében. Szólt arról is, hogy a jövőben ki­zárólag pályázat útján kívánják betölteni a képviseleti helyeket, elkerülendő az eddigi gondokat, ugyanis sokszor szakmailag és nyelvtudás szempontjából felkészületlen emberek kerültek a kirendeltségekre. A kereskedelmi tanácsosok értekezlete csütörtökön és pénteken folytatja munká­ját. A tanácsosok tájékoztatást hallgatnak meg az átalakulási és a kereskedelmi tör­vényről, a kirendeltségek gazdálkodásával összefüggő kérdésekről, majd részletes konzultációkat folytatnak a konkrét tenni­valókról, problémákról a minisztérium ille­tékeseivel. VSZ-csúcs előtt Július 7-8-án Bukarestben tartja követ­kező ülését a Varsói Szerződés tagállamai­nak legfontosabb konzultatív szerve, a Poli­tikai Tanácskozó Testület. Az értekezlet kö­rülményei ezúttal mindenképpen indokolt­tá teszik az évről évre elhangzó sztereotip mondatot - a VSZ-tagállamokban hatal­mon lévő pártok vezetőinek tanácskozását megkülönböztetett figyelemmel követi a nemzetközi és a hazai közvélemény is. A PTT ülésein - amelyekről eddig az egyetlen hivatalos információ a közlemény volt - mindig központi téma a világpolitikai helyzet, a kelet-nyugati viszony értékelése, a fegyverkezés megállítására kínálkozó le­hetőségek felmérése, a robbanásveszé­lyes regionális válsággócok „hatástalanítá­sa”. A legutóbbi, varsói tanácskozás óta nagy eredmények születtek ezeken a terü­leteken. Szorosabbá vált a szovjet-ameri­kai viszony, Mihail Gorbacsovot kedves vendégként fogadták Londonban, Bonn­ban, s Bukarestbe már főtitkárrá választása óta második párizsi látogatása tapasztala­tainak birtokában érkezik. Rendben folyik a közepes hatótávolságú nukleáris fegyve­rek felszámolásáról kötött szerződés vég­rehajtása, felújultak a harcászati fegyverek csökkentéséről szóló tárgyalások, a kö­zép-európai fegyverzetcsökkentési tár­gyalások csendes kimúlását követően megkezdődött a kontinensen lévő fegyve­res erők és hagyományos fegyverzet csök­kentését szolgáló tárgyalássorozat, folyta­tódik a szovjet csapatkivonás az NDK-ból, Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról. Szelídültek az Európától távoli tűzfészkek is - Afagnisztánból kivon­ták a szovjet csapatokat a kibontakozás je­lei mutatkoznak Délkelet-Ázsiában, Közép- Amerikában és Délnyugat-Afrikéban is. Szó sincs arról, hogy idilli állapotok ural­kodnának a kelet-nyugati, a VSZ-NATO kapcsolatokban, de kétségtelen, hogy ré­góta várt, kedvező folyamatok indultak el. Ez a politikai közeg nem kedvez a látvá­Tiltakozás Moszkvánál Az NSZK kormánya szerdán hivatalo­san tiltakozott a Szovjetuniónál amiatt, hogy egy MIG-23 típusú pilóta nélküli szovjet repülőgép előző nap behatolt az ország légiterébe - jelentette délután a Deutschlandfunk, az NSZK országos rá­dióadója. A gép az NSZK területe felett átrepülve Belgiumban zuhant le. A bonni külügyi hivatal szóvivőjének a rádióadó áltál-ismertetett közlése szerint a külügyminisztériumba bekérették Gen- nagyij Jeliszarjevet, az NSZK-beli szovjet nagykövetség követtanácsosát. Ebből az alkalomból kiváltképp azt tet­ték szóvá jelenlétében, hogy a szovjet fél az eset kapcsán elmulasztott bármiféle tájékoztatást vagy előzetes figyelmezte­tést. Ezáltal fokozódott az a veszély, hogy a gép összeütközik egy utasszállító re­pülőgéppel, vagy sűrűn lakott területre zuhan. Egyben felszólították a Szovjet­uniót: tegyen meg mindent annak érde­kében, hogy a jövőben kizárják hasonló eset előfordulásának lehetőségét. Mark Eyskens belga külügyminiszter szerdán, akárcsak NSZK-beli és holland kollégája, hivatalosan tiltakozott a keddi incidenssel kapcsolatban, amelynek so­rán egy pilóta nélkül repülő szovjet MIG- 23-as vadászbombázó megsértette Bel­gium légterét és Kortrijk közelében egy házra zuhanva egy 18 éves fiatalember halálát okozta. nyos, egyoldalú és kézzelfogható eredmé­nyeket csak ritkán hozó deklarációknak, leszerelési lépéseknek. Annál több lehető­séget kínál viszont arra, hogy a bécsi fegy­verzetcsökkentési tárgyalások sikerét elő­segítő, a helsinki folyamatot izmositó, s kedvező válaszlépésekre joggal igényt tar­tó intézkedésekben állapodjanak meg a Bukarestben tárgyaló küldöttségek. Aj-omán fővárosban összegyűlő politi­kusoknak időt kell szakítaniuk belterje- sebb kérdések megvitatására is. Óhatatla­nul szembe kell nézniük magának a testü­letnek a szerepével, jövőjével is. Az a tény, hogy a LEMP lényegében vesztesként ke­rült ki a lengyelországi választásokból, s Magyarországon az állampárt hagyomá­nyával szakítani kívánó MSZMP kollektív vezető testületet hozott létre, s reális lehe­tőségként beszél a koalíciós kormányzás­ról, már ma is szükségessé teszi annak új­raértékelését, miként működjön az a testü­let, amelyben eddig a tagállamok kormány­zó kommunista és munkáspártjainak első és főtitkárai vezették a küldöttségeket. A szokásokhoz híven minden bizonnyal szó lesz Bukarestben a tagállamok belső helyzetéről is. A szocialista modell egyne­műségét azonban az évek során felváltotta a tagállamok belpolitikai helyzetének sok­színűsége, amely nemegyszer a nyilvános­ság előtt is kifejezésre jutó ellentétek forrá­sává vált Ezeknek a vitás kérdéseknek az áttekintésére, egymás álláspontjának megértésére mindenképpen szükség van, s ehhez még meg kell találni a megfelelő formát. Az eszmecsere csak akkor lehet eredményes, ha megszűnik az egyoldalú deklarációk eddig megszokott felolvasása, s a tárgyalóteremben érvek és ellenérvek józan, dühös indulatoktól, vádaskodástól, általánosan érvényes receptek felírásának szándékától mentes valódi párbeszéd zaj­lik. FAZEKAS LÁSZLÓ MTI-PRESS Kárpáti János, az MTI kiküldött tudósí­tója jelenti: Miért nem ismerteti a Rudé Právo az illegális csoportok „Néhány mondat” című felhívását? Hiszen ha ezt tenné, akkor az olvasók kialakíthatnák a saját véleményüket is - írja a Csehszlo­vák Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga lapjának egyik olvasója, az észak­csehországi Decin városából. A pártlap - szerdai számában - választ adott a kér­désre. A demagóg felhívást először a Szabad Európa Rádió olvasta be, tíz perccel az­után, hogy a szöveget jelképesen átad­ták a csehszlovák tömegtájékoztatás egyik szerkesztőségének - írja a Rudé Právo, majd hozzáteszi: „A müncheni adó soha nem volt és soha nem lesz a partne­re a lap szerkesztőségének. Semmi okunk nincs arra, hogy törvényen kívül álló csoportok által összeeszkábált infor­mációkat tegyünk közzé”. „A Rudé Právo a párt politikáját világítja meg. Az említett szöveg éles ellentétben áll a szocialista Csehszlovákia érdekei­vel. A felhívás szerzői egyetlen célt követ­KÖZLEMÉNY Az Igazságügyi Minisztérium az aláb­biak közlésére kérte a Magyar Távirati Irodát: Dr. Zsedényi Bélát 1944. december 21-én Debrecenben az Ideiglenes Nem­zetgyűlés elnökévé választotta. E minő­ségében az államfői jogkört is gyakorol­ta. A későbbiekben, 1947 őszéig a ma­gyar politikai élet egyik résztvevője, a Magyar Függetlenségi Párt alapító tagja és országgyűlési képviselő volt. 1950-ben első fokon a Budapesti Tör­vényszék koholt vádak alapján kémke­dés, valamint háborús és népellenes bűntett miatt életfogytig tartó fegyházra, a politikai jogoktól 10 évi eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az első fokú ítélet ellen benyújtott fel­lebbezést a Legfelsőbb Bírósághoz csak késedelmesen, hét év elteltével, 1957- ben terjesztették fel. A Legfelsőbb Bíró­ság az ítéletet hatályon kívül helyezte és az eljárást a nyomozati szaktól megismé­telni rendelte azzal, hogy a terhelő bizo­nyíték kizárólag dr. Zsedényi Béla beis­merő vallomása volt. A megismételt eljá­rás során vált csak világossá, hogy dr. Zsedényi Béla már 1955-ben a fegyház- ban meghalt. Az Igazságügyi Minisztérium az el­hunyt leányának kérelmére feltárta az el­járás további részleteit és a következőket állapította meg. Dr. Zsedényi Béla ügyé­ben a Legfelsőbb Bíróság 1963-ban per­újítási eljárást folytatott le és végzésében kimondotta: az elhunyt politikus fizikai és lélektani kényszer hatására tette beisme­rő vallomását, és ártatlanul ítélték el 1950-ben. Az ügyet azonban akkor a Legfelsőbb Bíróság „szigorúan titkos" minősítéssel látta el, miértis a perújításról és annak eredményéről, vagyis dr. Zse­dényi Béla ártatlanságáról sem családja, sem a magyar közvélemény nem értesül­hetett. Az Igazságügyi Minisztérium erkölcsi kötelességének tekinti, hogy a közvéle­ményt tájékoztassa a dr. Zsedényi Béla ellen folytatott büntető eljárás törvény- sértő voltáról. nek: társadalmunk szétzilálását, és olyan rendszer bevezetését, amely a München előtti időkbe vetné vissza Csehszlová­kiát” - szögezi le a CSKP lapja. (Mint is­meretes, a második világháború előesté­jén kötött, Csehszlovákia sorsát megpe­csételő, Hitler által kierőszakolt münche­ni egyezményig az országban polgári köztársaság volt.) A vita tárgyát képező felhívásban - amelyet csaknem kétezren írtak alá, köz­tük Václav Havel író és Jiri Menzel rende­ző - egyebek közt az olvasható, hogy - az országot fenyegető válság elhárítása érdekében - a kormánynak valódi pár­beszédet, demokratikus vitát kellene kezdenie a társadalommal. A felhívás szerzői üres szócséplésnek minősítették azt, hogy a prágai vezetés az utóbbi idő­ben gyakran emlegeti az átalakítást és a demokratizálást. A „Néhány mondat”-ra elhangzott hi­vatalos csehszlovák reagálások viszont azzal vádolták a felhívás megfogalma­zóit, hogy éppenséggel ők törekednek válság előidézésére. A Rudé Právo és a „Néhány mondat” Lengyel parlamentarizmus- milyen lesz? Wojciech Jaruzelski lengyel államfő, a LEMP KB első titkára és Lech Walesa. A Szoli­daritás szakszervezet vezetője beszélget az újonnan alakult lengyel szenátus első ülésén. (MTI Telefotó) Néhány arcon a megilletődöttség és a büszkeség mellett némi tanácstalanságot is fel lehetett fedezni kedden, mégpedig nemcsak a Szolidaritás, de a koalíciós poli­tikusok között is, amint az újságírók sorfala között beléptek a Szejm épületébe. A hagyományos |engyel politikai pártok és csoportok mellett most első ízben az ed­digi- kormányzó koalícióval szembenálló politikai erő, a lengyelországi ellenzékiség címére igényt tartó Szolidaritás képviselői is helyet foglalhattak a parlamenti székso­rokban. Mivel az új összetételű parlament­hez szabott új kormány még nincs, sőt még nem lévén köztársasági elnök - azt sem tudni, ki kap kormányalakítási megbí­zást, egyelőre nem igazán világos, kit is ne­vezhetünk a parlamentben ellenzéknek. Annál kevésbé sem, hiszen a még hatal­mon lévő Rakowski-kormány ma a mögöt­te álló koalíciós pártoktól, beleértve saját pártját a LEMP-et is, majdnem annyi bírála­tot kap, mint a Szolidaritástól, sőt, minden alapja megvan annak a feltételezésnek is, hogy az évtizedeken át uralkodó három- párti, LEMP vezetésű parlamenti koalíció sem tekinthető igazán egységesnek, hi­szen a parasztpárt és a demokratapárt is bejelentette: az új parlamentben saját poli­tikát akar folytatni, egyes konkrét kérdé­sekben keres majd parlamenti szövetsé­gest, nem kíván a LEMP oldalán lehorgo­nyozni. Mindez azért nem változtat azon a hely­zeten, hogy a mandátumok 38 százaléká­val, 173 képviselővel a LEMP az alsóház legerősebb pártja, megelőzve a 35 száza­lékkal, 161 képviselővel rendelkező Szoli­daritást. A parasztpártnak 76, a demokra­táknak 27 képviselője van, mig a három ke­resztény és katolikus szervezet 23 képvise­lőt tudhat magáénak, azaz a koalíció fenn­maradása esetén e tömörülés 299 mandá­tummal rendelkezik. Ez 65 százalékot je­lent, ami sok mindenre, például a köztársa­sági elnök megválasztására elég, de nem elég arra, hogy a 99 százalékban a Szoli­daritás kezében lévő szenátus által vissza­dobott törvények újbóli elfogadásához biz­tosítsa a szükséges kétharmados többsé­get. A patikamérlegen kiegyensúlyozott ará­nyok azonban csak a papíron léteznek, hi­szen - mint ahogyan az már ke den is kide­rült - az egyes képviselői csoportok aligha fognak minden esetben egy központi aka­ratnak megfelelően egységesen szavazni. Vagyis az a bizonyos problémaszövetség már a parlament vezető tisztségviselői megválasztásánál is működött. Az egyelőre külön talány a legtöbb tudó­sító számára, hogy milyen logika szerint foglalnak helyet az egyes képviselők az al­sóházi széksorokban, mert kedden a leg­nagyobb nehézségek árán is csak hozzá­vetőlegesen lehetett megállapítani - leg­alábbis a helye szerint - ki kicsoda. Már a képviselői eskütételkor harsány derültséget okozott, hogy az esküre szólí­tott Szolidaritás-képviselő, Jacek Kuron jellegzetesen rekedt hangja: „esküszöm” nem a Szolidaritás-képviselők táborából, hanem a LEMP-képviselők soraiból hang­zott el. Ez persze nem akadályozta meg Ku- ront, a LEMP egykori tagját, hogy később -éles hangú felszólalásban támadja a kor­mányt. Az igazi bizonytalanságot azonban mégsem Kuron hovatartozása okozza, ha­nem az, hogy változatlanul üresen áll a köz- társasági elnöki páholy lent a tanácskozási teremben és fönn a páholyban egyaránt. Az elnök mielőbbi megválasztása, a kor­mányfő kijelölése és az új kormány meg­alakulása lényegesen csökkentené az össztársadalmi bizonytalanságot, a belpo­litikai feszültséget. ZSEBESI ZSOLT * (Varsó) A szavak többet változtak, mint a tények A francia sajtó Gorbacsov látogatásáról A francia polgári sajtó továbbra is kétke­dő hangnemben, sőt helyenként rossz­májú, lekicsinylő értékelésekkel kísérte szerdán a szovjet államfő látogatását. A Le Figaro vezércikkében Alain Pey- refitte, Charfles De Gaulle hajdani mi­nisztere azt írta, hogy „négy év és négy hónap óta, mióta (Mihail Gorbacsov) kor­mányoz, a szavak többet változtak, mint a tények... Semmi változás nem látszik a hétköznapi élet realitásaiban. A hiány im­már kirívóvá vált. A nemzetiségek ébre­deznek a szabadság ígéreteitől ösztö­nözve: a birodalmat a szétrobbanás fe­nyegeti. A Le Quotidien de Paris közölte a leg­kajánabb vezércikket, amennyiben a szovjet peresztrojka minden támogatása ellenére azt tételezte fel Francois Mitter­rand elnökről, hogy a maga világképé­ben ő továbbra is az ellenségek közé so­rolja a Szovjetuniót: „fogadhatunk rá, hogy a szovjet elnök nem is kerül ki soha ebből a skatulyából nála”. A Le Párisién Libéré azt bizonygatta, hogy Franciaor­szágban szó sincs olyan gorbimániáról, mint az NSZK-ban. „Inkább hitetlenkedő barátságosságnak lehetne minősíteni a franciák hangulatát” - vélte a lap. „De akárhogy rejtegeti is külső jókedélye mö­gött valódi nyugtalanáágait a Szovjetunió jövője miatt, Mihail Gorbacsov kezében tartja a világbéke egy darabjának sorsát. Elfeledkezhetünk-e erről?” A független baloldali Liberation arra mutatott rá, hogy az utóbbi hónapok ta­gadhatatlanul megélénkült politikai pár­beszédében maradt egy komoly tabu, mégpedig a francia nukleáris elrettentés. „Francois Mitterrand elnök akár ezzel a táblával fogadhatta volna a repülőtéren Gorbacsovot: ne nyúlj a bombámhoz...” A szovjet elnöknek, aki folytatja keresz­teshadjáratát a 2000-re atomfegyver­mentessé változó Európáért, Franciaor­szág nemet mond a harmadik nulla meg­oldásra, miközben elismeri, hogy egy tá­voli napon lehetetlen lesz nem elfogadni a tárgyalásokat a francia fegyverzetről, ha a leszerelés lendülete fennmarad.

Next

/
Thumbnails
Contents