Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-06 / 157. szám
Külkereskedelmünk az utóbbi hetekben kedvezőtlenül alakult Hatvan országban 85 kirendeltség Kereskedelmi tanácsosok értekezlete kezdődött szerdán Budapesten, a Gellért Szállóban. A résztvevőket - Magyarország külföldi kereskedelmi kirendeltségeinek vezetőit és a társtárcák képviselőit - Beck Tamás kereskedelmi miniszter tájékoztatta a gazdaság jelenlegi helyzetéről, a főbb külgazdasági célokról. * Külkereskedelmünk a legfrissebb adatok tanúsága szerint az utóbbi hetekben kedvezőtlenül alakult - mondotta a miniszter. A dollárexport kötésállománya az év első öt hónapjához képest kevésbé intenzíven növekedett, míg a dinamika május végéig 7, júniusban már csak 5 százalékos volt. Példaként azt is megemlítette a miniszter, hogy Magyarország részesedése a világkereskedelemben 1938-ban magasabb volt, mint napjainkban. A konvertibilis import viszont nem változott lényegesen, az importliberalizációtól való félelem alaptalannak bizonyult, a vállalatok megfontoltan vásárolnak. Az ország fizetési kötelezettsége a törlesztéssel és a kamatokkal 3 milliárd dollár erre az esztendőre, a tervezett export viszont mindössze 6 milliárd dollár. Mivel a kamatokkal együtt 1995-ig 25 milliárd dollárnyi adósságot kell visszafizetni - s ezért évi 2-2,5 milliárd újabb hitel felvétele szükséges - minden erőt az export bővítésére kell fordítani. A miniszter úgy ítélte meg, hogy az export növelésének legjobb eszközei: az exporthitel bővítése, az importvámok csökkentése, valamint az, hogy a deviza egy része az exportőröknél maradjon. Beck Tamás a szerkezetváltásról elmondotta: 20-25 éve terítéken van a téma, a valóságban azonban alig történt valami. Nem tudtuk megteremteni az anyagi fedezetet, az egyetlen út tehát a külföldi tőke bevonása maradt. Vegyes vállalatok alakítására 1973 óta van mód, s azóta 1989. január 1-jéig mindössze háromszáz vegyes vállalat alakult, 300 millió dolláros apporttal. Ám az elmúlt 6 hónapban megindult a dinamikus fejlődés, 330 újabb vegyes vállalatot hoztak létre magyar részvétellel. Ennek egyedüli szépséghibája, hogy ezek a vállalkozások már csak 63 millió dollárt hoztak az országba. A vállalatok érdekeltségét a szocialista exportban a kormányzat im(Folytatás a 2. oldalon.) A New York Times a Bush-látogatas előkészületeiről Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy a tőkés országok csúcstalálkozóján megegyezzenek a Lengyelországnak és Magyarországnak nyújtandó támogatás „általános elveiben" erősített meg korábbi értesüléseket szerdán a The New York Times. A lap washingtoni tudósításában amerikai kormánytisztviselőket idézett, akik szerint a feladat: segíteni a két országnak anélkül, hogy „alaptalanul felcsigáznák várakozásaikat”, s hogy a támogatás ingerelné a szovjet vezetést. Míg a részleteken változatlanul dolgoznak, a támogatást szigorúan ahhoz kötik majd, hogy a két ország adjon nagyobb szerepet a magánvállalkozásnak. „Magyarország gazdasága (Lengyelországgal összehasonlítva) egészségesebb, adóssága kisebb, inflációja alacsonyabb és nagyobb szerepet adott már a magánvállalkozásnak, a külföldi beruházóknak. A lengyel vezetők támogatásukat fejezték ki a privatizálás iránt, de megvalósítására keveset tettek” - írta a lap. A The New York Times szerint Bush elnök útjának tervezésében zavart okoz Wojciech Jaruzelski és Grósz Károly helyzetének bizonytalansága. Miután Jaruzelski nem indul az elnökválasztáson, az új lengyel kormány összetétele bizonytalan, mig „Grósz Károly, a magyar kommunista párt vezetője, a jelek szerint sokat veszített hatalmából a múlt hónapban azok javára, akik átfogóbb politikai és gazdasági változásokat kívánnak”. Továbbra is válságos Kádár János állapota Kádár János állapota a szerdán este kiadott közlemény szerint továbbra is válságos. Művésztelep Tengelicen írásunk a 4. oldalon olvasható. ÁrvaHáz Az Országgyűlés megítélése az utóbbi néhány évben óriásit változott. Statisztikából olykor főszereplővé vált, az érdektelenségből az indulatok keresztüzébe került. Most újabb fórum, a „politikai egyeztető tárgyalások” került az érdeklődés középpontjába. Hogyan befolyásolja ez a parlament szerepét? (Írásunk a 3. oldalon olvasható.) Nagy Imre és társai ügye a Legfelsőbb Bíróságon A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügyben a legfőbb ügyész által benyújtott tevékenységi óvás tárgyalását csütörtökre tűzte ki. A nyilvános ülésről értesítést kapott az ügy két élő szereplője, Kopácsi Sándor és Vásárhelyi Miklós, továbbá a perben halálra ítéltek és kivégzettek, illetve a szabadulásuk után elhunytak hozzátartozói: Az Elnökségi Tanács ülésén először a terjedelmes iratanyagból ismertetik mindazt, ami lényeges az ügy megítéléséhez. Ezt követően a legfőbb ügyész képviselője összefoglalja az óvás lényegét, és megindokolja azt. Ezután a védelemé a szó. A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa előreláthatóan még csütörtökön délután határozatot hirdet. * A Minisztertanács ez év április 20-i ülésén kérte fel a belügyminisztert, adja át a Nagy Imre és társai elleni büntető eljárás iratait a legfőbb ügyésznek, hogy az megvizsgálja az eljárás és az ítélet törvényességét. Néhány nap múlva az iratokat tartalmazó 88 dossziét a legfőbb ügyész rendelkezésére bocsátották. Ezt követően öt ügyész kezdett hozzá, hogy jogi szempontból elemezze a több ezer oldalnyi dokumentumot, köztük a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának 1958. június 15-ei, 52 oldalas ítéletét. Ezzel együtt vizsgálták a dr. Szilágyi József ellen, 1958. április 22-én hozott ítéletet is. A Magyar Távirati Iroda június 9-én jelentette, hogy befejeződött a rendelkezésre álló iratanyag felülvizsgálata. Ennek alapján a legfőbb ügyész Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maiéter Pál, Kopácsi Sándor, dr. Szilágyi József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa előtt. A 70 oldalnyi óvásban - amely tartalmazza a megtámadott ítéletet is - a törvénysértő ítéleti rendelkezések hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozta a legfőbb ügyész. Losonczy Géza ügyében a bíróság nem hozott ítéletet, mert ő 1957. december 21 - én, még a nyomás befejezése előtt meghalt. A büntető eljárás vele szemben is alaptalan és törvénysértő volt. Ennek tényét a törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyészség külön határozatban állapította meg. Parlamenti delegáció utazott Strasbourgba Réger Antalnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága titkárának vezetésével parlamenti delegáció utazott Strasbourgba, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésére. A magyar küldöttség első alkalommal vesz részt különleges meghívotti státusban a közgyűlés munkájában. Szekcióülések A tikkasztó kánikula sem szegte kedvét a honismereti akadémia résztvevőinek, változatlan érdeklődéssel és vitakedvvel ültek össze szerdán megvitatni a magyarországi és a határon túli magyar etnikumok helyzetét. A német, délszláv, szlovák, román és cigány szekcióülés résztvevői a témában jártas neves szakemberek előadása után cserélhették ki véleményüket egy-egy témában. Képeinken néhány érdekes pillanat az elmúlt három nap eseményeiből. - fké - gk Minden kérdésre válaszoltam? Válaszra várók A „kisebbség” legkisebb képviselői Dr. Szabad György, az ELTE egyetemi tanára Az MNB közleménye A Magyar Nemzeti Bank szerdán az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: A magyar kormány és a Nemzetközi Valuta Alap között egy évre szóló, úgynevezett készenléti hitelmegállapodás van érvényben. A megállapodásban a magyar kormány rögzítette a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítására vonatkozó szándékait, a Valuta Alap pedig vállalta, hogy e szándékok megvalósítását azzal is támogatja, hogy meghatározott ösz- szegű hitelt bocsát a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére. Az utóbbi hónapokban tárgyalások folytak az említett hitelmegállapodás meghosszabbításáról. A Nemzetközi Valuta Alap szakértői úgy ítélték meg, hogy a jelen megállapodás csak abban az esetben tartható fenn, illetve lehet sikeres, ha az évközi magas költségvetési hiány ellensúlyozására - mivel az Országgyűlés által elfogadott intézkedési csomag hatása csak fokozatosan, az év végére válik teljessé - további rendkívül szigorú monetáris intézkedések történnek. Ilyen intézkedéseket - mint például a jegybanki kamatok 4-5 százalékpontos emelését, vagy a rövid lejáratú refinanszírozási hitelek 20-25 milliárd forintos további szűkítését - a Magyar Nemzeti Bank a gazdaságban már meglévő súlyos strukturális likviditási feszültségek miatt nem vállalta. A tárgyalások egy szakasza most lezárult, de azokat rövid időn belül - augusztus végén, szeptember elején - azzal a kölcsönös szándékkal folytatják, hogy egy új, az érvényben levőnél hosszabb látra szóló megállapodást készítsenek elő. A Valuta Alap szakértői és a magyar pénzügyi hatóságok egyetértettek abban, hogy a hamarosan folytatandó tárgyalások célja - középtávú gazdasági és reformprogramunk előrehaladása függvényében - egy több évre szóló hitelmegállapodás létrehozása is lehet. XXXIX. évfolyam, 157. szám ÁRA: 4,30 Ft 1989. július 6., CSÜTÖRTÖK
