Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-31 / 178. szám
1989. július 31. / TOlNA 2 níÉPÜJSÁG KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) ság megőrzése, országaink nemzetközi befolyása jelentős mértékben a szocializmus megújulásától függ. Az MSZMP szolidáris a szocialista országokban végbemenő útkereséssel, merít tapasztalataikból, ugyanakkor számit megértésükre, a magyarországi reformok iránti bizalmukra. Pártunk a kölcsönös tiszteleten és bizalmon nyugvó együttműködés bővítésére törekszik a szocialista országokkal. A Központi Bizottság helyesli a Varsói Szerződés politikai jellegének erősítésére, tevékenységének korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket. A szövetség léte és hatékony működése az európai béke és biztonság fontos tényezője. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a Politikai Tanácskozó Testület ülésének idején az együttműködés erősítése jegyében magyar-szovjet és magyar-csehszlovák felső szintű találkozókra került sor. Román kezdeményezésre nem hivatalos magyar-román pártvezetői találkozót is tartottak. A Központi Bizottság helyesli, hogy az MSZMP képviselői kifejtették álláspontunkat a két ország kapcsolatait tartósan terhelő problémákról. A testület meggyőződése, hogy a magyar-román viszony rendezése érdekében álláspontunk határozott és nyílt képviseletére éppúgy szükség van, mint a különbségek és a közös érdekek világos elhatárolására, a türelemre és az együttműködési készségre. A Központi Bizottság jóváhagyta a párt elnökének és főtitkárának moszkvai munkalátogatásáról adott tájékoztatót. Megállapította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja azonosan ítéli meg a szocializmus megújulásának fő kérdéseit. A peresztrojka eredményes folytatása, a szovjet társadalom problémáinak megoldása hazánk érdeke is. Nagy jelentősége van annak, hogy az SZKP érti és támogatja az MSZMP törekvéseit. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a szoros együttműködés keretében a tapasztalat- csere hatékony és intenzív legyen az MSZMP és az SZKP szervezetei között. A Központi Bizottság egyetért azzal az elvi megállapodással, hogy további lépésekre van szükség a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásának folytatására. Meggyőződése, hogy az európai leszerelési folyamatok, a nemzetközi helyzet további kedvező alakulásával lehetővé válik a szovjet csapatok teljes kivonása. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott George Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének magyarországi látogatásáról. Megállapította, hogy a látogatás eredményei jól szolgálták külpolitikai törekvéseinket, a magyar nép érdekeit. A tárgyalások hozzájárultak ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányzati körei megismerjék a magyarországi reformfolyamatot, a modellváltás politikai és gazdasági összefüggéseit. Az aláírt megállapodások, a kölcsönösen kinyilvánított szándékok kedvezőbbé teszik és bővítik a magyar-amerikai együttműködést. III. A Központi Bizottság Kovács Jenő KB- titkár előterjesztésében megvitatta az MSZMP 1989. október elejére összehívott kongresszusának napirendjére, előkészítésére és megszervezésére vonatkozó elgondolásokat. A testület - számolva a kongresszus iránti érdeklődéssel, a munka jelentős időigényével - a kongresszus megnyitásának időpontját október 6-ra módosította. Ajánlja, hogy a kongresszus vitassa meg a politikai helyzetet, a teendőket, a párt programnyilatkozatát, szervezeti szabályzatát, és válassza meg a vezetőtestületeket. Szükségesnek tartja, hogy a kongresszus lebonyolításának rendje, ügyrendi szabályai, költségvetése és külsőségei egyaránt érzékeltessék: az MSZMP a demokratikus, a célravezető és a takarékos megoldások híve. Állást foglalt a tanácskozás széles körű nyilvánossága mellett. A Központi Bizottság javasolja, hogy a küldöttek területenként és véleményközösségek szerint alkothassanak csoportokat, és minden küldöttcsoport kapjon jogot határozatok kezdeményezésére, jelöltek állítására. A testület megfontolásra ajánlja, hogy a küldöttek a Központi Bizottság helyett Országos Elnökséget válasszanak az országos pártválasztmány mellé. Javasolja, hogy az Országos Elnökség a párt elnökéből, alelnökeiből, ügyvezető titkárából, országos titkáraiból, az MSZMP parlamenti csoportjának vezetőjéből, s további 7-10 tagból álljon. Az Országos Választmányt - amelynek tagjai a párt- szervezetek által közvetlenül választott személyek lennének - célszerű a kongresszus után, az új szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően létrehozni. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus válassza meg az Országos Egyeztető Bizottság elnökét, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait. A Központi Bizottság a kongresszussal kapcsolatos javaslatait az Alapszervezeti Tájékoztatóban közzéteszi. IV. A Központi Bizottság Berecz János előterjesztését megvitatva állást foglalt a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz való viszonyáról. Egyben javaslatot tett a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvény elveire. Az MSZMP kiemelkedő fontosságot tulajdonít a lelkiismereti és a vallásszabadság érvényesülésének. Ez feltétele annak, hogy erősödjék a különböző világnézetű emberek közötti együttműködés, ami elengedhetetlen nemzeti céljaink eléréséhez és társadalmi eszményeink megvalósításához. A magyar társadalom demokratikus megújulása s a politikai pluralizmus kibontakozása alapján az MSZMP vallás- és egyházpolitikáját is át kell alakítani. A világnézeti különbségek nem akadályozhatják a haladó erők összefogását. Az MSZMP közvetlen kapcsolatok kiépítésére törekszik az egyházakkal és azokkal a vallásos emberekkel, akik készek együttműködni a haza, a nemzet közös szolgálatában. Az MSZMP nem mond le a marxista világnézet képviseletéről és terjesztéséről, de a más világnézethez való jogot tagjai körében is tiszteletben tartja. A Központi Bizottság állásfoglalását nyilvánosságra hozza. V. A Központi Bizottság áttekintette az 1989. július 22-i időközi országgyűlési képviselőválasztások első fordulójának tapasztalatait. Ezek arra utalnak, hogy az MSZMP-nek jobban fel kell készülnie a választási küzdelmekre, alkalmazkodnia kell a politikai verseny új követelményeihez. Fontos, hogy az augusztus 5-i pótválasztásokig az érintett választókerületekben a párt aktivistái népszerűsítsék az MSZMP jelöltjeit és programjukat. VI. A Központi Bizottság kezdeményezi, hogy 1989. október 23-ára a nemzeti megbékélés ügyét szolgálva készüljünk. A megemlékezésben jusson kifejezésre, hogy vállaljuk a demokratikus elvekért, a szocialista megújulásért és a nemzeti szuverenitásért, a függetlenségért folytatott küzdelem örökségét. A testület részletes javaslatát a közeljövőben a párton belül vitára bocsátja. Ennek tapasztalatai alapján kívánja állásfoglalását megfogalmazni és hazánk polgárai, felelős politikai és állami tényezői elé terjeszteni. VII. A Központi Bizottság- felmentette Berecz Jánost a KB társadalompolitikai bizottságának elnöki tisztéből;- kinevezte Barabás Jánost a KB társadalompolitikai bizottságának elnökévé;- kinevezte Tóth Andrást a KB pártpolitikai osztályának vezetőjévé. Az MSZMP Kongresszusi Mandátumvizsgálö Bizottságának állásfoglalása Több pártszervezet kérésére a Mandátumvizsgáló Bizottság megvitatta a pártszavazással történő küldöttválasztás néhány eljárási kérdését. Úgy foglalt állást, hogy - a népképviseleti választások gyakorlatához hasonlóan - a szavazás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. LEMP KB .- személyi változások Öt hónapja lángol az erdő (Folytatás az 1. oldalról:) A tűzvész öt hónappal ezelőtt egyszerű bozóttűzként kezdődött, de a lángok olyannyira elharapóztak, hogy most már semmivel sem lehet útjukat állni. A tűzfészkek körülhatárolására eddig 90 kilométer hosszú árkot ástak kézi erővel, további 185 kilométert pedig gépekkel - mindhiába. „Egyetlen esős nap és megmenekülnénk” - sóhajt a mentés vezetője, akinek háromezer ember, hét helikopter, egy oltórepülőgép, több tucatnyi katonai jármű, buldózerek és tűzoltók állnak rendelkezésére. Az erdő mélyén a tikkasztó hőségben hatszáz katona már hetek óta harcol a tűzzel. Éjszakánként jó magasra akasztott függőágyban alszanak, hogy elkerüljék a skorpiók és a tarantellák félelmetes marásait. A térségben élő maja indiánok az esőistenhez fohászkodnak, de az hónapok óta nem hallgatja meg imáikat. A látóhatárig érő hatalmas tűzfal szürkés hamutengerré változtatja a zöldellő erdő rengetegét. A Karib-térség gyöngyszemének nevezett Cancúnt felkereső turistáknak akopaliptikus látványban lehet részük. A parasztok hiába kérnek a rendőrségtől segítséget házuk és a termés védelmére. A térségben élő négyezer maja szinte mindenét elvesztette, már a hurrikán idején. Most a lángok elől nagyrészük a városokba menekült, de több százan visszatértek az erdőbe, hogy árkokkal próbálják megvédelmezni egyetlen megmaradt kincsüket, a csíkié fákat, amelyeknek nedvéből a rágógumi készül. Szűkös megélhetésüknek ez a forrása. Wojciech Jaruzelski szombaton nemcsak a LEMP KB első titkári funkciójáról mondott le, hanem PB- és KB-tagságáról is, közölte Jan Bisztyga. Ezzel Jaruzelski, aki a múlt héten köztársasági elnök lett, korábbi Ígéretéhez híven, minden párttisztségétől megvált. A KB-szóvivő megerősítette, hogy Mieczyslaw Rakowski, akit a KB első titkárrá választott, az egyetlen jelölt volt erre a posztra. Rakowski - miután heten távoztak a PB-ből, illetve a KB titkárságából - listát terjesztett a KB elé a megüresedő helyekre javasolt jelöltjeiről. Minden helyre egy személyt javasolt. A Politikai Bizottságban és a KB-titkár- ságban nemzedékváltás következett be. A távozásokat a megfigyelők a LEMP társadalmi tekintélyének és népszerűségének zuhanásával hozzák összefüggésbe, és ezt a véleményüket áttételesen megerősítette a KB szóvivője is. Ezek szerint az őket ért bírálat miatt mondott le két veterán: Kazimierz Barcikowski, aki 1981 óta volt folyamatosan tagja a PB- nek és Józef Czyrek, aki 1980 óta volt PB- tag, és 1981 óta KB-titkár is. A 62 éves Barcikowski felelt - varsói megfigyelők szerint - a júniusi parlamenti választásokhoz kidolgozott választójogi törvényért, amelybe súlyos műhiba csúszott, s ennek „köszönhette” a LEMP az országos listája teljes elvérzését. A 61 éves Czyrek volt a párt főideológusa, így őt érik a bírálatok azért, hogy - mint a KB-vitában egy vezető szájából elhangzott - a lengyelek többségének elege van a LEMP-ből, a LEMP-tagok többségének elege van a LEMP vezetőségéből. A távozó nagy öregek között van Stanislaw Ciosek, aki mindig a reformerekhez tartozott. Állítólag azért mondott le, mert az ellenzékkel folytatott kerékasztal-tárgyalásokon, amelyeken fontos szerepet játszott, kicsúszott kezéből az események ellenőrzése, és az ellenzék többet kapott, mint amennyit cserébe adott. De a KB-szóvivő kijelentette, hogy Ciosek a reformvonalért és a közmegegyezésért tett szolgálataira tekintettel ezentúl is fontos szerepet fog játszani. Többet még nem tudni, Ciosek maga a lemondásakor nem szólt arról, hogy mika szándékai a jövőre nézve. Alfred Miodowicz, a LEMP által szövetségesnek tekintett szakszervezeti mozgalom vezetője minden bizonnyal azért távozott a PB-ből, m§rt a LEMP-pel mind több kérdésben szembehelyezkedő szakszervezet szerint nem lehet összeegyeztetni a két tisztséget. Miodowicz ellenezte a szakszervezeti és politikai pluralizmus bevezetését, és az utóbbi időben mind többször helyezkedett szembe konzervatív alapokon a párt reformszárnyával. Wladyslaw Baka azért mondott le a KB- titkárságról, mert nem kívánt tovább részt venni a szakmai meggyőződésével ellenkező inflációs gazdaságpolitika végrehajtásának irányításában. Viszont megmaradt PB-tagnak, ily módon a gazdaságpolitika irányításába továbbra is beleszól. Lényegesen megújult és megfiatalodott a KB-titkárság. Az eddigi 12 helyett csak 7 fős (Rakowskival együtt), s hétből négy személy újonc. Új KB-titkárok: a 36 éves Marek Krol, a 42 éves Marcin Swiecicki és az ugyancsak 36 éves Slawomir Wiatr. Mindhárman csak ezen a KB-ülésen kerültek be a KB-be. Új kb-titkár még Wlodzi- mierz Natorf. A magyar ellenzék képviselői befejezték angliai látogatásukat ((Folytatás az 1. oldalról.) Kelet-Európa, ezen belül Magyarország iránti érdeklődésén, rokonszenvén. A küldöttség, amely a brit külügyminisztérium és'a Kelet-Európa Intézet meghívására érkezett, az alsóházban szeminárium jellegű beszélgetésen hallgatta meg mindkét párthoz tartozó képviselők előadásait arról, hogyan kell választási kampányt szervezni, pártprogra- mpt kidolgozni, mi a kapcsolattartás módja a sajtóval, a közvéleményformáló intézményekkel. Ezekről a témákról még mélyebb tájékoztatást kaptak a kormányzó Konzervatív Párt székházában az egyes reszortfelelősöktől. Ugyancsak ellátogattak a Munkáspárt főhadiszállására. Más típusú, ám nem kevésbé fontos információkat szereztek a két kis párt, a Szociális és Liberális Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselőitől, akiknek helyzete a két hagyományos nagy párt árnyékában egészen sajátos. Ruttner György kiemelkedően fontosnak tartja a látogatást az ITN televíziónál, ahol nemcsak a műsorkészítés rejtelmeibe, a tévé tulajdonjogi viszonyaiba, szerkezeti felépítésébe avatták be a vendégeket, hanem a televízió és a pártok kapcsolatairól is részletes felvilágosítást adtak. A londoni beszélgetéseket a hét második felében vidéki választási körzetekben tett látogatásokkal egészítették ki, lehetőséget kapván arra is, hogy jelen legyenek egyes körzetek képviselőinek fogadóóráin. A választás egyik alapszabályának az tűnik - emelte ki Ruttner György, - hogy a pártok számára biztosított az esélyegyenlőség. Ami a demokrácia működését illeti, nem csupán szólam, hogy annak alulról kell érvényesülnie. Angliában ez a választókörzeteket jelenti. Ezek alapján szerveződik, ezekre összpontosul a politika. A pártok alapszervezetei is választókörzet szerint működnek, itt dől el a képviselőjelölt személye. Ez utóbbi lehet az előző periódus képviselője is, akinek éppen e lehetőség miatt megbízatása teljes ideje alatt keményen kell dolgoznia választói bizalmáért. Ezzel magyarázható, hogy a képviselő folyamatosan és részletesen tájékoztatja választóit mindarról, ami a Westminsterben történik. Igaz, ehhez minden lehetősége megvan, ez a főállása, és nem szenved hiányt segítségben, technikai felszerelésben. Érdekes tapasztalatnak nevezte Ruttner György azt is, ahogyan a választói névjegyzéket kezelik. Ezeket a helyi tanácsok tartják nyilván, és a listát minden politikai párt megkapja. Megjegyzendő, hogy mind a tanácsok, mind a parlament tisztségviselői politikailag függetlenek. A magyar ellenzékiek angliai látogatását nagy érdeklődés kísérte. Alkalmuk volt találkozni a legnagyobb angol lapok vezető újságíróival, s jelen volt a televízió stábja az egyes programokon. A kérdések között, amikre válaszoltak, szerepelt az, hogyan képzelik el az átmenetet, milyennek jósolják a választások utáni helyzetet, milyen lehetősége van a koalíciónak. A magyar küldöttség, amelynek a felsoroltakon kívül tagja volt még Krasznai Zoltán (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság), Lukáts Miklós (Kereszténydemokrata Néppárt), Tirts Tamás és Vág- völgyi András (Fidesz), Vidos Tibor (TDDSZ), valamint Király Zoltán független képviselő, vasárnap hazautazott. Zala megyei pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) alakítottak, valamint koordinációs irodát a választmány és a munkabizottságok kiszolgálására. Mivel a harmadik napirendi pont lezárásával a korábbi pártbizottság mandátuma lejárt, a pártértekezlet az új szervezeti felépítésnek megfelelő személyi kérdésekben döntött. Szombaton késő éjszaka kezdődött a jelölés. Sokan, főleg a régi pártbizottsági funkcionáriusok, apparátusbeliek - mivel nem értettek egyet a reformkörök által kezdeményezett új szervezeti felépítéssel - nem vállalták a jelölést. Vasárnap hajnali négy órakor jelentették be, hogy az MSZMP Zala megyei választmányának társadalmi elnöke dr. Vári László, a nagykanizsai ügyvédi munkaközösség vezetője, helyettesei Kárászné Rácz Lídia főiskolai adjunktus, valamint Szabó Balázs tsz-ágazatvezető. A koordinációs iroda függetlenített vezetője első titkári funkcióban dr. Balogh Miklós, a volt megyei pártbizottság munkatársa lett, titkárként Devecserné Óvári Ibolya pártbizottsági munkatárs kapott bizalmat. ' Kongresszusi küldöttek választásával fejeződött be a zalai pártértekezlet. A lett parlament nyilatkozata az önállóságról Lettország állami szuverenitásáról fogadott el nyilatkozatot a rigai Legfelsőbb Tanács szombati ülésén. Egyben módosította az alkotmányt is. A lett parlament nyilatkozata értelmében az össz-szövetségi törvények ezután csak akkor lépnek életbe a köztársaság területén, ha azt a rigai törvényhozás is elfogadja. A dokumentumban hangsúlyozták, hogy a sztálini rezsim, az adminisztrativ- parancsuralmi rendszer, hosszú éveken keresztül gúzsba kötötte a köztársaságot eltorzította a nemzetiségi kapcsolatokat A törvényhozói, végrehajtó és bírói hatalom önálló gyakorlásával azonban biztosított a lett nemzet s egyben minden nemzetiség és etnikai csoport felvirágzása. Tavaly novemberben Észtországban már elfogadtak hasonló törvényt - később Litvániában is deklarálták e jogokat -, s akkor a szuverén döntés nagy vihart kavart: a szovjet LT Elnöksége a szovjet alkotmánynak ellentmondó dokumentumnak minősítette és érvénytelenítette. Az Észt LT azonban mind ez ideig nem vonta vissza törvényét Dombóvár, Tamási, Tolna így választják a kongresszusi küldötteket Dombóváron három küldöttet választanak. A jelölőbizottság titkári értekezleten terjeszti elő javaslatát, és ott döntenek arról, hogy kinek a neve kerüljön a szavazólapra. A jelöltek a titkári értekezleten is, az alapszervezetekben is ismertethetik programjukat. A város és város- környék párttagsága abban az alapszervezetben járulhat az urnákhoz, amelyben a tagdijat fizeti. A jelöltek közül az a három lesz a küldött, aki a legtöbb szavazatot kapja. Tamásiban két jelölőbizottság - egy a városban, egy pedig a városkörnyéken - gyűjtötte a véleményeket. Ennek alapján három-három jelölt indul a pártválasztáson. Hétfőn kezdődnek a jelölőgyűlések, amelyeken a leendő szavazók megismerkedhetnek a jelöltekkel, azok programjával. Természetesen lehetőség lesz újabb jelölteket is javasolni. A pártszavazást augusztus 14-re tervezik. Lesznek fix és mozgó urnák, no és a szavazatszedő bizottságnál lista arról, hogy ki szavazhat. Azt tekintik megválasztott küldöttnek, aki megkapja a voksok felét, plusz egy szavazatot. Ha ezt az arányt nem érik el, megismétlik a szavazást. Tolnán a titkári tanács - az alapszervezeti titkárok - és a városi pártbizottság testületé együttesen állított jelölteket. Négy név vetődött fel. Közülük ketten úgy nyilatkoztak, hogy vállalják a jelöltséget, a javasoltak egyike elfoglaltságára hivatkozott és nem kíván indulni, a negyedik jelöltet, aki nem volt ott az együttes ülésen, ezután kérdezik meg. Alapszervezeti taggyűléseken terjesztik a tagság elé a titkári tanács és a pártbizottság javaslatát.’ Az ezeken résztvevők természetesen újabb jelölteket is javasolhatnak. A tapasztalatok, vélemények figyelembevételével a titkári tanács és a pártbizottság együttes ülésén döntsenek a kongresszusi küldött személyéről. \
