Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-04 / 155. szám

Mr. Ny et „Politikai földrengés” Tokióban Súlyos, vereséggel felérő szavazatvesz­tést szenvedett a vasárnapi tokiói helyható­sági képviselőválasztáson a kormányzó Li­berális Demokrata Párt. A négyévenként sorra kerülő választáson az LDP 71 jelöltje közül mindössze 43-at választottak meg, holott a 127 fős képviselői testületben a vá­lasztások előtt a kormánypárt 63 mandá­tummal rendelkezett. A Japán Szocialista Párt 32 jelöltet indított és - habár korábban csak 11 hellyel rendelkezett - csaknem megháromszorozta képviselői helyett, 29 « mandátumot nyerve. Kórházba szállították Kádár Jánost Hétfőn délelőtt kórházba szállították Kádár Jánost. A 77 éves politikust tüdőgyulladással, valamint heveny légzési és keringési elégtelenséggel ke­zelik. A beteg állapota súlyos. Szolidaritás­kormány? A Szolidaritás és a LEMP vezette koalíció reformerőinek szövetségére alapozva a Szolidaritás kész lenne a LEMP köztársasági elnökjelöltjét tá­mogatni, amennyiben maga alakít­hatna kormányt - vetette fel a Szoli­daritás lapja, a Gazeta Wyborcza ha­sábjain Adam Michnik a lap főszer­kesztője, a szervezet vezetésének egyik befolyásos tagja. Michnik szerint így kellene értel­mezni Wojciech Jaruzelskinek még a választások előtt elhangzott és egy széles koalíció létrehozására vonat­kozó javaslatát. Ez a megoldás - vé­lekedik Michnik - lehetővé tenne egy erős, valóban- a társadalom támoga­tását élvező kormány megszületését, ami létkérdés az ország jelenlegi ka- tasztrófális gazdasági helyzetében, de a LEMP-et képviselő köztársasági elnök kellő biztosíték lenne a geopo­litikai stabilitásra, Lengyelország nemzetközi szövetségesi elkötele­zettségei stabilitásának garantálásá­ra. Mieczkyslaw Rakowski, a jelenlegi kormányfő, a LEMP KB PB tagja egy néhány nappal ezelőtti interjújában teljesen irreálisnak nevezte, hogy Lengyelországban, a Varsói Szerző­dés tagországában egy „a NATO- Tanács által nyíltan támogatott politi­kai erő, a Szolidaritás alakíthasson kormányt.” A honismereti akadémia ünnepélyes megnyitója Szekszárdon „A mosolytalan ember” halála A XVII. alkalommal megrendezésre ke­rülő „nemzetféltő honismereti szekértá­bor ez idén Szekszárd alá szállt, Babits és Illyés szülőföldjére, Németh László atyafiságának a Mezőföldjére, arra a táj­ra, amelynek igen mélyek a történelmi gyökerei” - mondotta hétfőn délelőtt az ünnepélyes keretek között megrendezett országos honismereti akadémia megnyi­tóján dr. Kanyar József, a HNF Országos Honismereti Bizottság elnöke. Az évről évre megrendezett honisme­reti akadémia mindig magyar sorskérdé­seket tűzött napirendjére. Az idei, Tolna megyei rendezvényeken napjaink egyik legizgalmasabb kérdéséről, a Kárpát­medence népeinek a történetéről ta­nácskoznak öt napon át hat szekcióban a résztvevők. Közismert, hogy a honismereti mozga­lom mindig a 15 milliós magyarság moz­galma volt határainkon innen és túl - hangsúlyozta dr. Kanyar József -, ezért is tűzték napirendre a „Magyarság helye Európában” című előadást, valamint a te­lepülési mozgalmak és népmozgások XVII-XX. századi történelmét. A XVII. honismereti akadémia résztve­vői remélhetően az anyanemzet felelős­ségével tudnak majd tanácskozni arról, hogy az európai biztonság és együttmű­ködés záróokmányában említett nemzeti kisebbségek és regionális kultúrák érvé­nyesülésével véglegesen miképp segít­hetik elszigetelni az emberi és az etnikai jogokat semmibe vevő államok gyűlölkö­dő acsarkodását. Az elnöki megnyitó után Ferincz János, a városi tanács vb-titkára kötötte fel váro­sunk égszínkék szalagját a többi tizenhat mellé az akadémia bokrétájára. Tamás Ádám, megyei tanácselnök a megye történetét ismertette a vendégek­kel az ókortól napjainkig, és egyben hangsúlyozta a mozgalom fontosságát, mivel „honismeret otthonismeret nélkül nincs”. Az akadémia résztvevőit ezután dr. Hu­szár István, a HNF OT elnök főtitkára kö­szöntötte. A néDfront keretében három évtizedes mozgalom nem különleges el­szántságé emberek zárt egyesülete - mofltlotta -, hanem hasz ;nal dolgozó, közösségi szemléletű emberek nyílt mozgalma. Azért bizonyult életképesnek - bár nem mindig kapott zöld jtat, kellő támogatást a nacionalizmusr ' is meg­A barátság motívumai A fából készült játékok népszerűbbek, mint a rideg fémből valók. írásunk a 4. oldalon olvasható. „Mosolytalan ember­nek”, „mr. Nyet-nek" nevezte Andrej Gromi- kót évtizedeken át a nemzetközi sajtó. A szovjet diplomácia irá­nyítójáról ugyanakkor mindig úgy nyilatkoztak tárgyalópartnerei, hogy félelmetesen nagy tár­gyi tudása, a vitatott anyagok rendkívüli mélységű ismerete ke­mény, de ugyanakkor megbízható ellenféllé, vagy partnerré teszik. S amikor néhány éve az ENSZ közgyűlésének szónoki emelvényén lett rosszul, az egész világ­ról összesereglett politikusok, diploma­ták aggodalma valóban őszinte volt: a diplomácia világának egyik legjelentő­sebb s legismertebb alakjaként szóltak róla. A belorusz parasztcsalád gyermeke nem diplomatának készült, mégis a nem­zetközi diplomácia évtizedeken keresztül a Szovjetunió első számú képviselője­ként ismerte meg. Egészen fiatalon máris nagyszabású feladatot kapott, a második világháború éveiben ő képviselte hazáját a legnagyobb s egyben legfontosabb szövetségesnél, az Egyesült Államoknál. Roosevelt elnök is megjegyezte magá­nak a fiatal diplomata tárgyalóstílusát - s Andrej Gromiko tárgyalópartnere lett az elnök nyolc utódának: Trumantól Reaga­nig. Látogatásai a Fehér Házban mindig fokmérői voltak a szovjet-amerikai kap­csolatok alakulásának, hol díszszázad fogadta, hol csak titokban érkezett, a hát­só bejáraton keresztül, s a kapcsolatok egyik legutóbbi mélypontján az amerikai kormány még azt is megtiltotta számára, hogy az ENSZ-Közgyülés ülésszakára megfelelő módon utazhasson, hogy egy évvel később nagy nyilvánosság előtt fo­gadja ismét az elnök dolgozószobájá­ban. Andrej Gromiko ugyan éveken át volt már a Szovjetunió kép­viselője a legfontosabb nemzetközi eseménye­ken, képviselte hazáját az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amely­nek megalakulásánál is ott volt San Franciscó­ban, az Alapokmány ki­dolgozásának egyik legaktívabb résztvevő­jeként, ott volt Jaltában és Potsdamban - a jal­tai értekezlet résztve­vőiről készült híres fényképen ott látható a háttérben, Sztálin és Roosevelt között, volt londoni nagykövet és külügyminiszter­helyettes is, de kritikus időpontban költö­zött be a moszkvai Szmolenszki körúton, a külügyminisztérium magas épületének faborítású miniszteri dolgozószobájába. Hruscsov ekkor kezdte meg, az SZKP XX. kongresszusa után, a Szovjetunió külpo­litikai célkitűzéseinek átfogalmazását, a Sztálin, Molotov, Visinszkij nevével fém­jelzett időszakot követően. Gromiko ezek után nemcsak az ameri­kai elnökök tárgyalópartnere lett - az SZKP négy egymást követő vezetője szá­mította öt legközelebbi tanácsadói közé. A mosolytalan emberről sohasem lehe­tett tudni, hogy politikacsináló-e, vagy csupán végrehajtó. Nyilatkozatai mindig híven tükrözték az éppen időszerű szov­jet álláspontot - ha az változott, változott Gromiko szóhasználata is. Saját hangon ritkán szólt: beszédeiben a szovjet politi­kai vezetőket idézte, a személyes hang­vétel mindig távol állt tőle. Ennek ellenére is általában a békés egymás mellett élés politikájának szóvivői közé sorolták, hi­szen alapvető része volt az első szovjet­amerikai megállapodások kidolgozásá­ban. S politikai súlya is folyamatosan (Folytatás a 2. oldalon.) • 'AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA • XXXIX. évfolyam, 155. szám------———_ » ÁRA: 4,30 Ft 1989. július 4., KEDD Pozsgay Imre: A magyarság helye Európában Előadásom szűkített tárgya a magyar­ság és Európa kapcsolatára irányul - mondotta a többi közt az államminiszter -, ebben az összefüggésben szeretném bemutatni a mai Magyarország helyzetét. De aki ilyen témában előadást vállal, az maga se kerülheti meg a történelmi előz­mények fölemlegetését. Ezek közül, a történelmi előzmények közül ezer évre visszapillantva mindenképpen és legfő­képpen arra szeretném felhívni a figyel­met, próbáljuk közösen megérteni azt a csodát, amit magyarságnak neveznek. És itt egyáltalán nem pejoratív hang­súllyal, hanem magas emelkedettséggel (Folytatás a 2. oldalon.) A himnusz éneklésével kezdődött az akadémia vádolt hazaszerető szándék -, mert a benne résztvevők szülőföldszeretetére, tudására, elkötelezettségére alapozott. Ez a mozgalom volt az, amely elsőnek fel­emelte a szavát nemzeti tudatunk és önismeretünk pusztulása miatt. Ez a mozgalom kezdeményezett olyan cse­lekvési formákat, amelyek alkalmat, teret adtak a múlt feltárásához, az értékek megőrzéséhez. A honismereti akadé­miák jelentősége abban rejlik, hogy té­maválasztásaikkal olyan időszerű kérdé­sekre hívják fel a figyelmet, melyek neu­ralgikus pontjai életünknek, történetírá­sunknak. A mozgalom a nemzetiségi kér­déssel kapcsolatban is a közösségi ér­zést erősiti, a nemzeti azonosságtudatot szilárdítja, melyre igen nagy szükség van itthon és határainkon túl is. Ezután a honismereti munkában leg­kiemelkedőbbek részére Ortutay-em- lékplakettet adták át. Tolna megyéből hárman - Bai József, a Lengyeli Mező- gazdasági Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet honismereti köré­nek vezetője, Biró Mártonné, Szekszárd város úttörőházának igazgatóhelyettese, honismereti táborok szervezéséért, és Mohai András, tolnai népfronttitkár a honismereti szakkörök, táborok szerve­zéséért - vehették át e kitünetést. A szünet után került sor Pozsgay Imre államminiszter sokak által várt beszédé­re, a magyarság helyzetéről Európában. Periodikus rendszer I. Egy új gazdasági modell, periodikus tulajdonlás fix prospektiv adózás mellett Az előző írásban (Népújság 1989. VI. 5. és 6.) arra a megállapításra ju­tottunk, hogy más dolog az adó, ami egészséges, tiszta közgazdasági je­lenség, és más a pénzszedés, a fosztogatás, vagy a bürokrata gyűlö­lete a termelő és a szorgalmas em­ber iránt. Azt is javasoltuk, hogy a személyi jövedelemadót (és hozzáteszem most, mindenféle más „mikroadót”) el kell tüntetni és helyette csak a közkiadási adót (D) bevezetni, ami nem más, mint a közkiadások terve­zett összege (K) elosztva az összes alkalmazottak (A) plusz maszekok (M) számával. D = K (A + M) Azt is mondtuk, hogy az adó összegét PROSPEKTIV módon kell meghatározni, mert ez kényszeríti az államapparátust, hogy aktív szerepet vállaljon a prognózis kialakításában, és ne csak passzívan, szinte árnyék­ként vagy egy erősebb kifejezést használva mint irigy kutya szemlélje, kövesse a gazdasági cselekvő ala­nyok tevékenységét, azok eredmé­nyeit. Ebből elég volt! (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents