Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-29 / 177. szám

4 “nÉPÜJSÁG

1989. július 29.

Súlypontáthelyezés az MSZMP-ben

A lakóterületi pártmunka szerveződésének kérdései

Kivonuljunk vagy ne vonuljunk?

Rossz a kérdés! Miért? Mert véleményünk szerint a „kivonuljunk vagy ne vonuljunk?” kérdése azt sugallja, hogy ma a legnagyobb gond, hogy hol politizáljunk, hol működjön a szervezet. Eltereli a figyelmet az ennél sokkal fontosabb kérdésről: miről és miként politizáljunk? Az erre adott válasz egyértelműen tisztázza a „hol?" kérdését is.

Miről politizáltunk hosszú évtizedekig a munkahelyeken? Döntöttünk pl. arról, ki legyen az igazgató, az elnök, hova, mennyi kukoricát vessenek, hogyan alakítsuk át a termék- szerkezetet, mit oktassanak a pedagógusok, miként fejlesz- szük az egészségügyet, mire fordítsák a tanácsok pénzüket... vagyis döntöttünk mások helyett, ami ma már nem nevezhető valóságos politizálásnak.

Mi az, amivel már nem foglalkoznak a munkahelyi alapszervezetek? Az állami, gazdasági önállóság igénye és követelménye másféle politizálást feltételez. A pártszervezetek többsége megszüntette a hagyományos káderhatásköröket, „kivonult” az üzemi sokszögekből, nem szól bele a termelésbe, a szakmai munkába, összejöveteleit szabadidőben tartja.

Milyen valóságos lehetőségei maradtak a munkahelyi párt- szervezeteknek?

Programot jelentett - és még egy ideig jelenthet is - hogy az országos, megyei, városi párttestületek ellátták őket vitaanyagokkal, részt vehettek a döntések előkészítésében.

Ezek a programok is ritkulni fognak, ha valóban érvényesül az önállóság, és a helyi politizálás önálló kezdeményezésekre épül.

Politizálni helyben kell, a helyi problémákkal helyben kell foglalkozni! Mivel a problémák éppen a helyi önkormányzat

szerepének növelése miatt a lakóterületen oldhatók meg, ezért a politizálás színtere is ide helyeződik át.

Ezért döntöttünk úgy, hogy foglalkozunk a lakóterületi pártmunka kérdéseivel, és az erről összegyűjtött-gondolatainkat vitára bocsátjuk. Bizonyára sok párttagot foglalkoztatnak hasonló kérdések, ezért örömmel vennénk, ha minél többen hozzájárulnának ötleteikkel, javaslataikkal elképzeléseink gazdagításához.

A vélemények összegzésére szerkesztőbizottságot hoztunk létre. Kérjük, hogy a szerkesztőbizottság vezetőjéhez, Temesi Ágneshez juttassák el javaslataikat. Címe: MSZMP Tolna Megyei Bizottsága, 7100 Szekszárd, Beloiannisz u. 2.

A Tolna Megyei Népújság is lehetőséget biztosít arra, hogy az erről szóló vita a nyilvánosság előtt folyjon. A szerkesztőség is várja észrevételeiket. Címünk: 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3.

Szekszárd, 1989. július 24.

MSZMP Tolna Megyei Bizottsága

Az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága vitaanyaga

Társadalmunk fejlődési tendenciái azt mutatják, hogy a megújulás folyamata nem nélkülözheti a helyi önkormányzatok szerepének és autonómiájának megerősítését. Ez megnöveli a helyi tanácsi, közigazgatási munka súlyát, és a politikai szerveződésekkel szemben azt a követelményt állítja, hogy a helyi társadalom szükségleteinek megfelelően, azok érvényesítése érdekében növelje befolyását a helyi önkormányzat működésére. E folyamatok az MSZMP-től olyan modellváltást követelnek meg, mely a helyi társadalom problémáit jobban ismerő, azokkal hatékonyan politizálni tudó alapsejtekre helyezi a hangsúlyt.Az ma már világosan látszik, hogy az ilyen jelleggel működő politikai centrumok nem a munkahelyeken, hanem a lakóhelyen, illetve lakókörzetben képzelhetők el.

A vitaanyag ennek az átalakulásnak, illetve modellváltásnak az alapjait próbálja meg körvonalazni. A benne szereplő gondolatok nem mentesek áz ellentmondásoktól, amelyek nagyrészt abból adódnak, hogy ma még nem látszik világosan az MSZMP jellege, karaktere, arculata és jelenlegi tagságának viszonya a változásokhoz. Az biztos: a jövőben a párttagoknak a megerősített vagy az újonnan alakított lakóterületi szerveződésekhez, politikai centrumokhoz kell tartozniuk.

Az átmenet tartalmát, ütemét, módszereit illetően tapasztalataink szerint rendkívül megosztott a párttagság. Az azonnali átrendeződést indokolná az előttünk álló tanácstagi és képviselőválasztás, a fokozatos átmenet pedig a párttagság gyors, tömeges lemorzsolódását akadályozhatná meg.

A súlypontáthelyezést a párttagság széles körének bevonása nélkül, adminisztratív eszközökkel nem szabad megoldani. Ezért tartjuk indokoltnak, a szervezeti modellváltás kérdéseit, és az ezzel kapcsolatos álláspontunkat vitára bocsátani.

I. Miért válságos az MSZMP jelenlegi helyzete?

Az MSZMP szervezeteiben közel egy éve növekvő zavar és bizonytalanság tapasztalható. Ez az állapot a pártmunka minden elemében és területén érzékelhető, aminek következtében aZ alapszervezetek nem tudnak a már korábban megszokott módon működni. Milyen okok vezettek ehhez a helyzethez?

1. Alapvetően megváltozott a pártmunkát döntően meghatározó társadalmi környezet. A társadalmi élet minden területén elmélyültek a válságtendenciák, amelyek kialakulását a közvélemény jelentős része az MSZMP

hibás politikai irányító tevékenységével hozza összefüggésbe. A párttagság is ellentmondásosan, elbizonytalanodva éli meg ezt a helyzetet, ez passzivitáshoz és gyakran kilépéshez vezet.

2. A társadalomban a többpártrendszer létrejöttével olyan politikai versenyhelyzet alakult ki, melyben küzdelem folyik a közvéleménytámogatásának megnyeréséért. Erre az MSZMP nem kellően felkészült, és jelenlegi struktúrájában, működési feltételeiben, stratégiájában és módszereiben sem alkalmas.

3. A többpártrendszer feltételei között olyan új feladatok jelentkeznek, amelyek korábban nem késztették komoly erőfeszítésre, igazi megmérettetésre az MSZMP-t. Ezek a feladatok - napi politikai küzdelem az ellenzéki szervezetekkel, választási program készítése, választási kampány stb. - új szervezeti formákat, az önszerveződésre és a mozgalmi jelleg kiszélesítésére épülő tartalmi elemeket követelnek meg.

4. Az új politikai szervezetek tevékenységük során elsősorban a lakóterületre koncentrálnak. Az MSZMP mindeddig elhanyagolta a lakóterületi-lakóhelyi politikai munkát, szinte egyoldalúan a munkahelyekre épült. Ezért a mai politikai küzdelmek jórészt ott zajlanak, ahol az MSZMP szervezetileg és befolyásával sincs kellő súllyal jelen. Ez az ellentmondás feloldhatatlannak látszik, és tovább növeli a pártmunka belső zavarait és az elbizonytalanodást.

Mindez azt mutatja, hogy a jövőben a politizálás és ezzel együtta pártmunka súlypontját szükségszerű folyamatosan a lakóterületre helyezni. Politizálni természetesen mindenütt lehet és kell. Azt azonban be kell látnunk, hogy a párt társadalmi szerepének növelése döntő mértékben függ a lakóterületi politikai munka színvonalának emelésétől. A súlypontáthelyezésnek együtt kell járnia a lakóterületi pozíció megerősítésével, új lakóhelyi szervezetek létesítésével. Csak így tudunk megfelelni az új kihívásoknak, a politikai versenyhelyzet követelményeinek.

[L_Milyen feladatok állnak a lakóhelyi pártszervezetek előtt?

A lakóhelyi pozíciók erősítésének legnagyobb akadálya, hogy a párttagság nem látja világosan a lakóhelyi politikai munka céljait és feladatait. A mai helyzetben már körvonalazhatók azok a rövidebb illetve hosszabb távú tennivalók, amelyek részben a közelgő választási küzdelmekből, részben a helyi ön- kormányzatok demokratikus működésének -elősegítéséből, biztosításából adódnak.

Ezek a következők:

1. Az önkormányzatokban pozíciókat nyerni csak valós kérdésekre választ adó, támogatott programmal lehet. Ezért a választások előtt szükséges a lakóterületi szervezetek problémafeltáró munkája, amely a választókörzet lakosságát foglalkoztató közérdekű kérdések összegyűjtésével a legfontosabb alapját adhatja a párt helyi választási programjainak.

2. Az MSZMP választási esélyeit döntően befolyásolja az, hogy az így kidolgozott választási programot hiteles, az adott területen széles körben ismert és elismert jelöltek képviseljék.

A jelöltek indításában meghatározó szerep hárul a lakóterületi szervezetekre, amelyek tagjai mindennapi kapcsolataik révén előzetes képet tudnak adni a jelöltek várható támogatottságáról.

3. Az MSZMP választási kampányának szervezése, a hatásos és sikeres propaganda döntően a lakóhelyi alapsejtek munkájára épül. Nagy jelentősége lesz az emberi kapcsolatoknak, az ezeket mozgósító személyes agitációnak, a vitának, a meggyőzésnek.

4. A választások után a párttag tanácstagok, képviselők munkájának segítése, politikai támogatása ugyancsak a lakóhelyi szervezetek feladata. Hiszen a lakóterületen élő párttagoka képviseleti munkához szükséges hiteles információk biztosítása érdekében mozgósítani tudják a mindennapi élet során kialakuló közvetlen emberi kapcsolataikat.

5. A lakóhelyi szerveződéseknek szerepet kell vállalniuk a más pártokkal és szervezetekkel való kapcsolat alakításában, a helyi lakosság érdekeit szolgáló együttműködés vagy a politikai vita és küzdelem különböző formáiban.

6. A helyi képviseleti és önkormányzati szervekkel közvetlen kapcsolattartásra, a nyilvános kritikát sem nélkülöző partneri együttműködésre kell törekednünk. Ennek érdekében a lakóhelyi szervezeteknek közvetlenül kell kapcsolódniuk a városi, nagyközségi, községi pártbizottságokhoz, melyek a helyi önkormányzati szervekkel tovább erősíthetik érdekérvényesítési törekvéseiket.

A vázolt feladatok a ma belátható - és a munkahelyi szerveződések által csak részben megvalósítható - tennivalókat jelzik. Ezek a helyi sajátosságoktól és a politikai mozgások fejleményétől függően további konkrét követelményekkel egészülhetnek ki.

III. Hogyan valósítható meg a szervezeti súlypontáthelyezés?

Az átalakítás elkerülhetetlen, egyetlen politikai szervezet sem működhet a munkaidő, a dolgozók anyagi érdekeinek stb. rovására - így az MSZMP sem. A politikai pártok és szervezetek nem gyakorolhatnak közvetlen befolyást a gazdálkodóegységek, intézmények stb. szakmai irányítására, ezért ma már nem alkalmazható a hatásköriség gyakorlása, a beszámoltatás, a „sokszögek” működése. A párttagok szervezeti élete csak munkaidőn kívül, a munkahely anyagi támogatásától függetlenül képzelhető el.

1. Fontos, hogy tudatosuljon: a párttagnak a párthoz, és nem a szervezeti egységhez tartozása a döntő. Nincs adminisztratív kényszer, a párttag önmaga dönheti el, hogy milyen és melyik szerveződésben kíván tagként dolgozni.

2. A változások elsősorban önszerveződés útján, alulról építkezve lehetségesek a vonzó példák erejével, a tudatos szervezőmunka, agitáció és személyes meggyőzés segítségével.

3. A települések sajátosságaitól függően az új lakóhelyi szervezetek típusai az alábbiak lehetnek:- az adott településen élő párttagok teljes körét tömörítő egy szervezet;- egy-egy településrészen, illetve tanácstagi választókörzet(ek)ben élő párttagok szervezete;- a helyi közélet egy-egy meghatározó területével foglalkozó, illetve az iránt érdeklődő párttagok szervezete (pl. tudományos, művészeti, közművelődési, műszaki, stb.);- az életkori és rétegsajátosságok, vagy más rendező elvek alapján alakuló szervezet;- baráti közösségre épülő szervezet.

A folyamat csak kellő átmeneti időszak biztosításával, a szükséges anyagi és technikai feltételek, a valódi gazdálkodás lehetőségének (tagdíj egy része feletti rendelkezés, bérlemények, saját helyiségek, vállalkozások stb.) megteremtésével valósítható meg. Ezt segíthetik azok az alakulóban lévő mozgalmi központok, klubok stb., amelyek nyitott működésükkel, kötetlen formáikkal a lakóterületi mozgalmi munka szerves részévé válhatnak.

IV. Hogyan dolgozzanak a lakóterületi szervezetek?

A szervezeti megoldások önmagukban nem biztosíthatják a tartalom megújulását. Ahhoz, hogy politizáló, mozgalmi, tömegbázissal rendelkező párttá váljunk:

1. Fel kell oldani a merev szervezeti formákat, a taggyüléscentrikusságot, a formális munkatervekhez, a feltétlen határozatképességhez, a kötelező véleménynyilvánításhoz stb. indokolatlan ragaszkodást.

2. Közelíteni szükséges egymáshoz a politikai élet és az emberek természetes, közvetlen (kulturális, társasági) kapcsolatrendszerét. Bátran kell élni a kötetlen rendezvények (klubok, baráti találkozók, családi estek stb.) lehetőségeivel.

3. Az állampolgárok csak azokat a politikai szervezeteket fogadják el hitelesnek, amelyek az őket érintő és érdeklő kérdésekkel, problémákkal és azok megoldásaival foglalkoznak. Ezért a szervezetek tevékenységében legyen meghatározó a helyi politizálás és ennek gyakorlati eredményessége.

4. A párttagok és közösségeik természetesen nemcsak a helyi, hanem a stratégiai, országos jelentőségű kérdésekben is nyíltan foglaljanak állást. Érdekérvényesítő képességüket a nyilvánosság, a sajtó igénybevételével is erősíthetik.

5. A pártszervezetekben is nyilvánvalóan felerősödnek a különböző érdekek, rendszeressé válnak az érdekütközések. Ezek számára jobb terepet kínálnak az új lakóterületi szerveződések, mert itt a belső rétegződés reálisabb lehetőséget biztosít a valóságos érdekütköztetés számára, mint a munkahelyi szervezetek többnyire homogén szakmai összetétele.

6. A pártmunka nyitottsága szükséges ahhoz, hogy a megvitatott kérdésekben lakossági, állampolgári közreműködésnek, a helyi társadalom ellenőrzésének a lehetősége biztosított legyen: Ezért a párttagok összejövetelei nyilvánosak, előzetesen meghirdetettek, bárki számára látogathatók legyenek. Ez alól csak a párt belső (személyi, taktikai stb.) életének kérdései legyenek kivételek.

Csak az így megújuló gyakorlat alapozhatja meg az MSZMP politikai befolyását, további presztízsveszteségének megakadályozását, társadalmi hitelének helyreállítását. Egy nemzeti méretekben támogatott pártprogram, hitelképes vezetés, nyitott, rugalmas szervezetben dolgozó párttagok lesznek képesek az előttünk álló feladatok megoldására.

Szekszárd, 1989. július 27.

MSZMP Tolna Megyei Bizottsága