Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-28 / 176. szám
A kistermelő panaszai Csütörtökön, a magyar-NSZK konferencia harmadik napján A magyarországi német kisebbség ábrázolása a XIX. és XX. századi magyar nemzetiségi térképeken címmel tartott előadást dr. H. Fischer Hamburgból. Ezt követően hangzott el dr. Zielbauer György kandidátus (Szombathelyi Tanárképző Főiskola) A kollektív felelősség és büntetés, A magyarországi németek kitelepítése 1944-48 között című értekezése. A szerző, aki erről a témáról írta egyetemi doktori, kandidátusi és akadémiai doktori értekezését is, egyike volt annak a 44 013 magyarországi németnek, akiket a szovjet katonai hatóságok 1944/45 fordulóján deportáltak-internáltak és a Szovjetunió különböző területein felállított muii- katáborokba szállítottak. A hazai németség történetének a második világháborút követő mintegy fél évtizedes periódusa - amint azt dr. Zielbauer György megállapította - kétségkívül magán viseli a kollektív felelősség és büntetés minden jegyét. „Az a tén^ ugyanis, hogy valaki orosznak vagy németnek, románnak vagy magyarnak született, illetőleg ennek vagy annak vallja magát, ezt vagy azt a nyelvet vallja anyanyelvének, az nem képezheti egy felvilágosult társadalomban és demokratikus államban sem jutalmazás, sem büntetés tárgyát” - hangsúlyozta az előadó. A németek válogatás nélküli internálásáról szólva kimutatta, hogy bizonyíthatóan 57 internálótáborműködött, melyek közül a legnagyobb a Tolna megyei Lengyel községben volt (Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Zielbauer György előadása Befejezte munkáját a tudományos kollokvium Káposztafejetlenség Nem történt semmi különös. Csupán egy kistermelőnek elment a kedve a káposztatermesztéstől. Szokványos eset. Gyakran találkozhatunk a problémával. A felvásárlók nem veszik át, vagy nevetségesen alacsony árat kínálnak hol a málnáért, hol az almáért, most éppen a káposztáért. Az érintettek szidják a felvásárlókat, tiltakoznak, de hiába, tehetetlenek. S a verejtékes munkával megtermelt gyümölcs vagy zöldségféle gyakran a szemétbe kerül. (Folytatás a 3. oldalon.) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága július 28-ára, péntekre összehívta a Központi Bizottságot. A testület kialakítja álláspontját az MSZMP őszi kongresszusának előkészítéséről. Ezt követően állásfoglalás-tervezetet vitat meg a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz fűződő viszonyáról. Tájékoztatást hallgat meg nemzetközi kérdésekről, majd más, a hatáskörébe tartozó időszerű ügyekben dönt. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg George Bush- nak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének magyarországi látogatásáról és a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti üléséről. A kormány megvitatta az állami vagyon értékesítéséhez kapcsolódó refinanszírozási hitelkonstrukciót. A Minisztertanács elfogadta a kereskedelemről szóló törvény alapelveit. A kormány áttekintette a nyírádi bauxitbánya bezárásával kapcsolatos gazdasági, foglalkoztatási, ökológiai feladatokat. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a recski ércvagyon hasznosításának lehetőségeiről. * A nyári szabadságok ellenére is intenzív a kormányzati munka, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a Minisztertanács csütörtöki ülésén - amelyen a kormányfő távollétében Medgyessy Péter elnökölt - tíz témakört vitattak meg a tárcák felelősei. E rövid bevezető után Bajnok Zsolt megbízott szóvivő az ülést követő hagyományos sajtótájékoztatón a két meghívott vendégnek, Horváth Ferenc ipari miniszternek és Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárnak adta át a szót. A tárcák vezetői a kormányülés két, talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó napirendi pontjáról, a nyírádi bauxitbányák bezárásával, illetve a recski ércvagyon hasznosításával kapcsolatos intézkedésekről adott áttekintést. Az ipari miniszter emlékeztette a sajtó képviselőit, hogy a kormány egy április végi határozatával kötelezte el magát a nyírádi bauxitbányák bezárása mellett, egyben kötelezte az érintett tárcák veze- (Folytatás a 2. oldalon.) Három hét számkivetettség „Kényszerbelakoltatás” Faddon A vagyon - két kerékpáron Számkivetettként bolyongott közel három hétig egy család Faddon: Bíró László és felesége, Horváth Hajnalka, valamint két gyerekük, a nyolcéves László és a hároméves Melinda a feleség szüleinek a házában kirobbant perpatvar után volt kénytelen menekülni az általuk szexuális bűncselekménnyel vádolt - s feljelentett sógor dühe elől. Egy ideig a rokonoknál, Horváth Hajnalka nővérénél húzták meg magukat, de helyszűke miatt ott sem maradhattak sokáig. Kálváriájuk ekkor tovább folytatódott, s jobb híján arra kényszerültek, hogy a szabad ég alatt éjszakázzanak.- Nem merünk visszamenni a lakásba - küszködik könnyeivel a végsőkig elkeseredett Bíró László, akire feleségével és gyermekeivel együtt tegnap a nagyközségi tanács udvarán találtunk rá. - A sógorom úgy megütött, hogy súlyos tüdősérülést szenvedtem, és emiatt dolgozni sem tudok. A szerda éjszakát kint töltöttük a Duna-parton, a téesz tarlóján megbontottunk néhány szalmabálát, s a gyerekeknek ilyen módon készítettem viszonylag elfogadható szállást.- Azt hallottuk, hogy a tanács kiutalt egy szükséglakást...- De beköltözni nem sikerült, mert jelentkezett egy állítólagos tulajdonos, aki megakadályozta ezt.- Ma hol fognak aludni, ha esetleg nem találnak megoldást?- Megint csak kimegyünk a Duna- partra - tárja szét kezeit kétségbeesetten Bíró László. - Van ott egy csónak, azzal átevezünk a holtág túlsó partjára, remélem, a mezőőr sem talál meg minket. Ress Ferenc, a nagyközségi tanács vb-titkára régen lehetett ilyen gondban. Bíróéknak ugyanis szabályszerűen kiutalta azt az egyetlen üresen álló faddi lakást, amely jelenleg állami tulajdon. A beköltözésnek ebből következően semmi akadálya sem lenne, ha...- A dolog úgy áll, hogy ez a ház egy egyedülálló, idős néni halála után szállt az állam kezelésébe - ismerteti a váratlanul bonyolulttá váló ügyet a vb-titkár. (Folytatás a 2. oldalon.) Megtartotta első ülését az MSZMP Megyei Fegyelmi Bizottsága Vége felé közeledik az aratás Az őszi búza aratását Tolna megyében már az üzemek több mint 50 százalékában befejezték, az összes terület 80 százalékról került magtárba a termény. A jelenlegi készültség mellett 5,6-5,7 tonna hektáronként a termésátlag a megyében. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Szekszárd térségében gabonasiló- tér bővítéssel javított a tárolási és felvásárlási helyzeten. Az átvétel zökkenő- mentes, a beszállító gépjármüvek várakozási ideje a minimumra csökkent. Tegnap megtartotta első ülését az MSZMP Megyei Fegyelmi Bizottsága. A testületi ülés napirendjén a bizottság elnökének megválasztása és a megyei pártértekezletig elvégzendő feladatok megtárgyalása, kidolgozása szerepelt. Az április 29-i megyei pártérteke^let döntése alapján a bizottság közvetlen megyei irányítású városi, nagyközségi és intézményi pártbizottságok delegált képviselőiből áll, elnökét tagjai közül választja. A bizottság több javaslat megvitatása után Kőszegi Lászlót, a hőgyészi nagyközségi pártbizottság delegáltját egyhangú szavazással megválasztotta elnökéül. Kőszegi László 1951-ben született Nagyiétán. Agrártudományi egyetemet végzett, jelenleg a Hőgyészi Állami Gazdaság gesztorsága alatt működő Agrokémiai ET igazgatója. 1976 óta párttag, a hőgyészi pártbizottság fegyelmi bizottságának tagja.A fegyelmi bizottság döntött az 1956. után politikai-ideológiai okok miatt hozott pártbüntetések felülvizsgálatának ütemezésében és módszerében. A felülvizsgálat elvégzésére munkacsoportok alakultak. A kizárt párttagok ügyeiben 1989. szeptember 25-ig tervezik elvégezni a döntéselőkészítő munkát. DELI ISTVÁN Megnyílt a műszaki áruház Bonyhádiul Négy „üzlet” egy tető alatt kétkazettás rádiómagnót, illetve a kézisatut. Kurrens cikkekből ők sem tudnak azonban dömpinget kínálni, mert például az országos hiánycikknek számító vasalóból a nyitásra összesen öt darabot sikerült beszerezniük. Hűtőládából többféle típus is van. Stílusosan az első vásárlót ajándékpezsgővel köszöntötték.- szs - Fotó: RITZEL Z. A pénztárnál Régi kívánsága teljesült a bonyhádiaknak azzal, hogy tegnap reggel a Népbolt Vállalat megnyitotta műszaki áruházát, melyben egy tető alá hozta a földszinti részen az edény- és villamossági, míg az emeleten az amfora- és vasáru részlegeit. Ez utóbbit még kibővítették Skoda és Dacia típusú személygépkocsik alkatrészeinek áruival is. A 9 millió forint értékű felújítással és átalakítással a Perczel utcai, már sok-sok funkciót ellátott épület, úgy tűnik, véglegesen megtalálta szerepét a városban. A pincerészből kiköltözött a valamikori söröző, így ezt most raktárként tudják hasznosítani. A17 millió forintos árukészlettel induló áruház ad otthont ezentúl az eddig szétszórtan üzemelő Népbolt-üzleteknek, s hogy valóban a vásárlók kedvében járjanak, rögtön engedménnyel kínálják a Nagy tömeg várta a nyitást
