Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-27 / 175. szám

• AZ MSZMP TOLINlA MEGYEI LAPJA • j ..-....-...v......'SS.'..... ......__________........................................................-■ ^______________1...................................„............. X XXIX. évfolyam, 175. szám ÁRA: 4,30 Ft 1989. július 27., CSÜTÖRTÖK Folytatódott a tudományos kollokvium Dr. G. Seewann előadása Dr. Walter Althammer, a SOG elnöke A konferencia második napjának dél­előttjén tartotta meg előadását Szekszár- don a Művészetek Házában dr. Kova- csics József (A német nemzetiség Ma­gyarországon 1870-1941 között), dr. Kiinger András (A német nemzetiség de­mográfiai képe 1945-1980 között) Bu­dapestről, dr. G. Seewann (A magyaror­szági németség fejlődésének alapjai 1918-1938 között) Münchenből, dr. Til- kovszky Loránd (A hazai németség 1919-1945 között) Pécsről, illetve dr. E. Völkl (A bácskai németség a II. világhá­ború alatt) Regensburgból. Az előadások szünetében az elhang­zottakkal kapcsolatos élénk eszmecse­rének lehettünk tanúi. Dr. Walter Altham­mer, a SOG (Délkelet-Európa Társaság) elnöke és a kölni dr. G. Brunner kávés­csészével kezükben vitatták tovább a magyarországi német kisebbség máso­dik világháború előtti helyzetének kérdé­seit, a nemzeti szocializus valódi hatását az itteni eléggé apolitikus beállítottságú német kisebbségre, ami nem felelt meg a hitleri elvárásoknak... A konferencia résztvevői a Szálkán el­fogyasztott ebéd után Pécsre látogattak, ahol megtekintették a Lenau Házat és a város egyéb nevezetességeit. A bátaapáti tsz-ben borkóstolóval egy­bekötött vacsora zárta az ülésszak má­sodik napjának gazdag programját. D. V. - Ó. R. Csak az egerek szeretik az agrobrikettet? Érdekes, figyelemfelhívó cikkek, film­híradások jelentek meg az elmúlt évtize­dekben a mezőgazdasági termelés nyo­mán maradó melléktermékek célszerű alkalmazásáról, arról, mi mindenre lenne hasznos az, ami csupán látszólag ha­szontalan - ám ebből jóformán semmi sem valósult meg. Illetőleg az, amit megpróbáltak valami módon hasznosítani, már félúton kudar­cot vallott. íme erre egy példa, az agrobri- kett, amelyet a Paksi Állami Gazdaság gerjeni kerületében kezdtek kísérletkép­pen két évvel ezelőtt gyártani - a szalmá­ból, kukoricaszárból készült, a környeze­tet nem szennyező tüzelőanyag senkinek sem kell, raktárakban porosodik a le­gyártott brikett egy része ma is. (Folytatás a 3. oldalon.) A gabonaipar átszervezéséről tárgyalt a TOT elnöksége Igazságos-e, hogy a tsz-ek nem telje­sen ingyenesen jutnak hozzá a Gabona Tröszt megszüntetésével egyidejűleg lét­rehozandó gabonaipari részvénytársa­ságok tulajdoni hányada egy részéhez? Főként erről vitatkoztak a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa székházá­ban szerdán megtartott TOT elnökségi ülés résztvevői. Több elnökségi tag hangoztatta: a ga­bonaipari vállalatokat a mezőgazdaság­tól elvont pénzből hozták létre, így termé­szetes igény, hogy ingyenesen jussanak hozzá a termelők ehhez a jelenleg állami tulajdonban lévő részhez. Eleki János, a TOT főtitkára szerint viszont már az is óriási eredménye a termelőszövetkeze­tek érdekvédelmi szervezetének, hogy a parlament az átalakulási törvényben el­fogadta: az élelmiszeripari vállalatok részvénytársasággá alakításakor a me­zőgazdasági termelők a tervezett alaptő­ke 50 százalékáig pénz befizetése nélkül, tehermentes részvényt igényelhetnek. A részvényeket az évek során az osztalék­kal törlesztik. így gyakorlatilag már a jegyzésekor tulajdonosi, azaz beleszólá­si jogot szereznek az adott élelmiszeripa­ri társaság ügymenetébe. Igaz, az oszta­lék teljes összegével csak akkor rendel­keznek szabadon, ha már megvásárolták az értékpapírokat. Eleki János megemlí­tette: az sem eldöntött még, hogy az osz­talék 100 százalékát kell-e törlesztésre fordítani, vagy kisebb hányadát. A vitában többen úgy vélekedtek, hogy a gabonaipar jelenlegi jövedelmezősé­gét tekintve nem lehet majd valami ma­gas osztalékra számítani. Mások viszont rámutattak, ha a gazdálkodók nem hasz­nálják ki a jogszabály biztosította előnyt, akkor a mezőgazdasági termeléstől füg­getlen vállalkozók vásárolják meg a rész­vényeket, s így meghiúsul ezekben a tár­saságokban a termelői érdek érvényesí­tése. Ma még természetesen kérdéses az is, hogy a megyei gabonaipari vállala­toknál miként viszonyulnak majd a rész­vénytársasággá alakuláshoz. Ha nem rt- t, hanem például kft-t alakítanak, akkor ugyanis a termelőket nem illeti meg ez a kedvezmény. Az ülésen foglalkoztak azzal is, hogy milyen állami preferenciákra lenne szük­ség az átszervezéshez. Szabó Istvánnak, a TOT elnökének ja­vaslata alapján a további előkészítő mun­kára, illetve annak tisztázására, hogy a Gabona Tröszt felszámolását követően, pontosan milyen nagyságú, összetételű vagyonból szerezhetnek részesedést a termelők, bizottságot hoz létre a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Ceausescuról, amerikai szemmel David Funderbunk ma az USA Észak- Kalifornia államában él, de amolyan „uta­zó, volt nagykövet”. Utazi, mert az Egye­sült Államokban híveket akar szerezni politikájához: hogy elszigetelhessék Ro­mániát, pontosabban a Ceausescu- rendszert. Funderbunk négyéves buka­resti tartózkodás után lemondott az ame­rikai nagykövetségről. Nem az volt a fő ok, hogy hiányzott az áram, a meleg víz. Nem értett egyet azzal, ahogyan Reagan elnök támogatta Ceausescgt. Megpró­bálta meggyőzni az amerikai vezetőket, de hiába. A tudós-politikus, aki az akadé­miai pályáról tért át a diplomácia útvesz­tőibe, szenátor akar lenni. így a washing­toni Kongresszusban is hangoztathatja majd nézeteit, amelyeket a Magyar Tele­vízió Külpolitikai Szerkesztősége riporte­rének, Beszterczey Gábornak mondott el.- Kezdjük a nyolcvanas évek történe­tével. Ön a nyolcvanas évek elején érke­zett Bukarestbe. Mit látott?- Hadd mondjam el, hogy először 1971-ben jártam Bukarestben, diákként és aztán még négyszer az 1970-es évek­ben. Úgy látszott, valahányszor Romá­niába megyek, a helyzet egyre rosszabb. Az emberek életszínvonala romlott. Fo­kozódott az üldöztetés, egyre katasztró- fálisabban bántak az emberi jogokkal. Tehát 1981-ben érkeztem amerikai nagykövetként és 1985-ben távoztam. Az életkörülmények drámaian romlottak ez alatt a négyéves időszak alatt...- Hogyan magyarázza ezt a jelensé­get?- Nos, persze a legjobb magyarázat az, hogy Ceausescu őrült...- Ezt csak így mondja?- Igen, ő elmebeteg. Efelől nincs két­ségem. Találkoztam vele mintegy tizen­négy alkalommal.- Négyszemközt? (Folytatás a 2. oldalon.) Reformkörök válaszúton Az MSZMP reformkörei szeptember­ben országos tanácskozást tartanak. En­nek előkészítését szolgálja az a pénteki budapesti tanácskozás, amelyen a vidéki reformkörök képviselői is részt vesznek. Ebből af alkalomból célszerűnek tűnik néhány, sokunkat foglalkoztató kérdés nyilvános felvetése. Több reformkört zavarba hoztak az MSZMP KB június 23-24-i ülésén szüle­tett személyi döntések. Nem véletlen, hogy az ülésen elfogadott állásfoglalás­ról a reformkörök nemigen nyilatkoztak, pedig az jelentős reformirányú fordulatot tartalmaz, még ha kompromisszumok árán is. Nyilván további közös vitatást igényel, hogy mit értünk modellváltáson, melyek azok a szocialista értékek, me­lyeket továbbra is vállalni akarunk, sőt arról is nyíltan kellene eszmét cserélni, hogy mennyiben tekinthető a sztálini és a posztsztálini modell létező szocializmus­nak? (Folytatás a 2. oldalon.) Budapesten tájékozódnak a közös piaci szakértők A bátaapátiak látogatása az atomerőműben Fontos az ismerkedés, a kapcsolatok elmélyítése Mint tudjuk, Bátaapáti község lakói nemrégiben nyílt levelet intéztek a mi­niszterelnökhöz, amelyben támogatá­sukról biztosították a tervezett atomteme­tő ügyét. Nekik kétségtelenül megvan a morális alapjuk ahhoz, hogy állást foglal­janak, hiszen ők vállalnák a legnagyobb terheket a létesítmény megépítésével, ugyanis a falun keresztül vezetne a szállí­tási útvonal. Az atomerőmű szakemberei természetesen örömmel üdvözölték a fa­lugyűlésen született döntést és a kap­csolatok, az ismerkedés elmélyítése ér­dekében tegnap délután üzemlátogatást szerveztek az erőműbe a bátaapáti em­berek számára. Mindez azért fontos, mert Így bárki meggyőződhetett arról, hogy itt mennyire ügyelnek a biztonságra, sugár- védelemre, milyen rend, fegyelem, tiszta­ság uralkodik a hatalmas létesítmény minden részében és következtethetett arra, hogy a Bátaapáti mellett talán meg­épülő hulladéktemető telephelyén is ha­sonlóak lesznek az üzemeltetés körül­ményei. A 37 tagú csoport délután 5 óra­kor érkezett, először előadást hallgattak meg az erőmű működéséről és bizton­ságtechnikai, sugárvédelmi kérdésekről, majd megnézték a blokkvezénylők egyi­két, a turbinagépházat és az erőmű egyéb fontos részeit. Érdekes újdonság volt a falusi embereknek a lenyűgöző méretű épületek, gépek látványa.- áa - Fotó: rz Második napja tárgyalnak Budapesten a Közös Piac brüsszeli székhelyéről ér­kezett magas rangú tisztségviselők, s tá­jékozódnak a magyarországi helyzetről, érdeklődnek azokról a magyar kívánsá­gokról, amelyek a 23 fejlett nyugati or­szág augusztus 1 -jére tervezett brüsszeli szakértői értekezletének napirendjére kerülnek. Mint ismeretes, az Európai Kö­zösségek Bizottsága a jövő hónap első napján vitatja meg, hogy milyen módon segítse a magyar és lengyel reformok megvalósítását. Ezen a tanácskozáson a közös piaci országokon kívül az EFTA-ál- lamok, az Egyesült Államok, Kanada, Ja­pán, Ausztrália és Új-Zéland képviselői lesznek jelen. A budapesti megbeszélésekről az MTI munkatársa tájékoztatást kért Surányi Györgytől, az Országos Tervhivatal ál­lamtitkárától, aki elmondta: a közös piaci szakértők jártak a Tervhivatalban, vala­mint a Kereskedelmi Minisztériumban, s tárgyalásokat folytatnak még a Külügy­minisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is. Az OT-ben az államtitkár tá­jékoztatást adott a készülő kormány- program főbb elemeiről. A magyar tár­gyalófél kifejtette: a kormány elszánt a működő piacgazdaság kiépítésére, illet­ve az ahhoz szükséges feltételek kialakí­tására. Mindenekelőtt átfogó tulajdonre­form bevezetésére készül, amelynek egyik eleme a hazai magántőke szerepé­nek növelése, továbbá a szabad vállalko­zást gátló akadályok, bürokratikus sza­bályok felszámolása. A kormányzat tá­mogatja és elősegíti a külföldi működőtö­ké bevonását. A külföldiek tulajdonszer­zéséhez Magyarországon a jogi keretek jórészt már adottak. A kormány hozzá­kezdett a deregulációs program megva­lósításához, az ezt irányító kormánybi­zottság várhatóan a jövő év elejére eltöröl minden idejétmúlt jogszabályt. Felülvizs­gálnak minden miniszteri, illetve alacso­nyabb szintű jogszabályt, és csak az in­dokoltakat hagyják meg. Az államtitkár tájékoztatta a közös pia­ci tisztségviselőket arról is, hogy már ké­szül az állami szektor privatizációs prog­ramja. Az ezt felügyelő kormánybiztos várhatóan októberben a parlament elé terjeszti az állami vagyonkezelésről szóló törvényt. A közös piaci tisztségviselők kérdésé­re, hogy milyen segítséget vár Magyaror­szág, a tervhivatali államtitkár elmondot­ta: bízunk a nyugati országok együttmű­ködési készségben, a különféle koope­rációk ösztönzésében, a nagyobb ará­nyú tőkebevonásban, amely fontos a ter­vezett szerkezetátalakítás megvalósítá­sához. Magyarország adósságtörleszté­si kötelezettségeit - mint eddig - a jövő­ben is időben teljesíteni fogja. Ez a kor­mány határozott szándéka. Az államtitkár nyilatkozatában végül elmondta, hogy a tárgyalások várhatóan még ma is folytatódnak. Érdeklődők a buszon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents