Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-26 / 174. szám
C tolna'N 2 IrqÉPÜJSAG 1989. július 26. Nyers Rezső és Grósz Károly moszkvai tárgyalásai Magyar-NSZK konferencia a magyarországi németség történetéről (Folytatás az 1. oldalról.) Az ünnepélyes megnyitón dr. Kova- csics József tanszékvezető köszöntötte a konferencia résztvevőit, egyben vázolta az ülésszak célját. Hangsúlyozta, hogy ma már Magyarországon feszültség nélkül beszélhetünk a német nemzetiség múltját, életét érintő kérdésekről. „Az a jövendő Európa - a közös európai ház, ahogyan Gorbacsov nevezte -, mely előttünk lebeg, nekünk, magyaroknak nagyon szimpatikus" - mondotta beszédében. Dr. Manherz Károly művelődési miniszterhelyettes a konferencia résztvevőit köszöntve említette, hogy Szekszárd visszatérő színtere az utóbbi időben a magyar-NSZK párbeszédnek e témakörben. Dr. Peter Althammer, a SOG elnöke a konferencia munkálatait köszöntve rámutatott, hogy Magyarország az utóbbi időszakban érdekes fejlődés színtere: az Európához csatlakozást, a világgazdaságba integrálódást célzó útkereséssel nagy szolgálatot tesz az egységes európai fejlődés ügyének. Elmondotta: a SOG értékeli Magyarország nemzetiségi politikáját. Tamás Ádám, a Tolna Megyei Tanács elnöke üdvözölte a meghívottakat, majd felidézte a Tolna megyei németek történetének fontosabb mozzanatait; beszélt a nyelvápolás, a kulturális hagyományok ápolásának tényeiről. Megyénkben 5000 diák tanul német nyelvet, a kétnyelvő általános iskolák száma hárommal gyarapodott - mondotta -, továbbá megszületett a szándék egy dél-dunántúli, kollégiummal rendelkező kétnyelvű regionális iskola építésére a megye, a művelődési tárca és az NSZK támogatásával. Beszélt a Tolna megyében élő mintegy 18000 német nyelvi hagyományainak, népművészeti értékeinek megbecsüléséről, és új eredményként említette, hogy július 1 -tői a Deutsche Bühnét önálló színháznak nyilvánították. A délelőtti előadások keretében dr. Manherz Károly a magyarországi németség nyelvápolásáról, népi kultúrájáról és identitástudatáról, Mirk Mária (Budapest) a német nyelv oktatásáról a kisebbségi iskolákban, dr. G. Wagenlehrner (Bcj|n) a német kisebbség néhány EGK-ország- ban észlelhető példájáról, dr. G. Brunner (Köln) a német kisebbség helyzetéről Kelet-Európábán és dr. Takács Imre (Budapest) a nemzetiségi törvény előkészítéséről értekezett. Az előadásokat vita követte. Szünetben dr. Manherz Károly művelődési miniszterhelyettes elmondotta, hogy a minisztérium a Szombathelyen lé- tesitetthez hasonlóan tervezi egy Szek- szárdon létesítendő német tanszék felállítását. A némettanárképző-intézmény- ben az oktatáés az elképzelések szerint talán már 1990-ben megindul. D. V. - Ó. R. (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar-szovjet kapcsolatokat áttekintve a tárgyalásokon megfogalmazódott: mindkét fél törekszik a kontaktusok fejlesztésére, a politika, gazdaság és a monetáris kapcsolatok terén egyaránt. Az együttműködés fejlesztéséhez jó alapot teremt, hogy a két párt lényegében azonos módon ítéli meg a szocialista társadalom megújításának kérdéseit. Az MSZMP támogatja a peresztrojka politikáját, a szovjet párt pedig nagyfokú megértést tanúsít a magyar politika iránt. Segíti az együttműködés fejlesztését az is, hogy azonosan gondolkodunk a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről is. Magyar- ország számára nagy segítséget jelent az a külpolitika, amelyet a Szovjetunió folytat, különösen Európában. A kétoldalú gazdasági kacsolatok keretében a magyar fél az ősz folyamán átadja azokat a konkrét elképzeléseit, amelyek a gazdasági kapcsolatok megújítására, elsősorban az elszámolási rendszer átalakítására, a részleges konvertibilitás bevezetésére vonatkoznak. Mint ismeretes, erről Grósz Károly márciusi moszkvai látogatásán született elvi megállapodás. A konkrét szakértői munka azóta megkezdődött, s őszre várhatók ennek első konkrét eredményei. Grósz Károly kifejtette a szovjet pártvezetőnek, hogy az MSZMP nagyra értékeli azt, ahogyan a Szovjetunióban, Kárpátalján segítséget nyújtanak az ott élő magyarság kultúrájának, nemzeti identitásának megőrzéséhez. * Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, a párt főtitkára - aki hétfőn, az SZKP KB meghívására, egynapos baráti munkalátogatásra érkezett Moszkvába - kedden este, megbeszélései befejeztével, elutazott a szovjet fővárosból. A vnukovói repülőtéren Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára búcsúztatta a magyar vendégeket. Jelen volt Barabás János, hazánk moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar vezetőkkel hazautaztak a kíséretükben lévő személyek is: Iványi Pál, a Politikai Intézőbizottság tagja, a KB titkára, Dégen István, az MSZMP elnöke irodájának vezetője, Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója és Kimmel Emil, a Központi Bizottság irodájának helyettes vezetője. * A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Lukács János, a Központi Bizottság elnöke és Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Alekszej Bodrasov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Hol legyen a pártmunka súlypontja? Interjú Kovács Jenővel, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával (Folytatás az 1. oldalról.) szervezeti átrendeződés elkerülhetetlen megvalósítását összekapcsolja egy politizáló párt megteremtésének igényével. Nemcsak arról gondolkodik, hogy hogyan lehetne rávenni a párt tagjait a párt és ezen keresztül saját politikai érdekeik felismerésére, hanem megkísérli bemutatni a többpártrendszerben szükséges politizálás módjait, megoldásait is.- Úgy gondolom, a hét végén lezajlott képviselőválasztások különös aktualitást adnak ennek a témának.- Ez akkor is igaz, ha mindössze négy, különböző helyen megtartott választásról van szó, ezért ezekből sem nekünk, sem más szervezeteknek nagyon mesz- szemenő következtetéseket nem szabad levonni. De a választások és különösen azok előkészületei azt bizonyították, hogy a sikerhez szükség van felkészült, a választási hadjáratban tapasztalatokkal rendelkező, elszánt, új módszerekre fogékony aktivistákra. Ezért elkerülhetetlen, hogy a választási kampányok idején - márpedig ezek elég gyakoriak lesznek -, az MSZMP tagjai a lakóhelyükön álljanak a párt rendelkezésére. Nem alakulhat ki olyan lehetetlen helyzet, hogy miközben például egy városban igen fontos választási előkészületek folynak, az ott élő de nem ott dolgozó párttagok esetleg egy más településen lévő munkahelyükön többször is taggyűlésen vesznek részt, aktív részesei az ott folyó politikai munkának, ugyanakkor a választásokra készülő lakóhelyüknek nélkülözni kell őket.- Véleménye szerint a javaslat elfogadásához kedvezőek a politikai feltételek?- Úgy gondolom, hogy ezek a feltételek napról napra javulnak, részben szellemi folyamatok eredményeképpen, hiszen a meggyőzésnek is vannak lehetőségei. Másrészt a politikai folyamatok egyértelműen indokolják, hogy a tanácstagi, az országgyűlési választókörzetekben egy-egy város, község, nagyközség szintjén szervezett politikai erőt tudjon működtetni egy párt. Persze ma még sokan idegenkedve fogadják ezeket a javaslatokat, ami érthető, hiszen sokan negyven, bizonyos tekintetben hetven év szokásaihoz, megoldási módjaihoz kötődnek. De azért arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a történelmet, a munkás- mozgalom történetét ennél korábbról is lehet kezdeni. Márpedig a munkásmozgalom nem az üzemekben, munkahelyeken, hanem az akkori többpártrendszer körülményei között, területi szerveződésben alakult ki. Nem kell visszatérnünk az akkori helyzethez, de ha hagyományokat emlegetünk, azt is vizsgáljuk, hogy mikortól számít valami hagyománynak, és ami előtte volt, az nem hagyomány-e?- Azt hiszem, a politikai feltételek mellett szólnunk kell az anyagiakról is. A megyék, a kisebb területi egységek aligha tudják fedezni az ezzel járó költségeket. És ha már az anyagiaknál tartunk, felvetődik a pártvagyon kérdése, az e körül folyó viták.- Ami ez utóbbi témát, a pártvagyont illeti, azt hiszem elég Könnyű tiszta helyzetet teremteni. A jelenlegi pártvagyon döntő többsége a tagdíjakból keletkezett". Kisebb része az, amely - különösen az utóbbi évtizedben - állami támogatás révén jött létre és az MSZMP kezelésében van. Ez utóbbi értéke könnyen kiszámítható, ezzel el kell számolni, ezzel egyenértékű ingatlanokat a kormánynak át kell adni. De azt, ami a tagsági díjakból épült, készült, senkinek nincs joga elvitatni. Ez azt is jelenti, hogy nem kevés anyagi eszköz áll minden vitát kizáróan az MSZMP rendelkezésére. És meg kell találni annak a módját, hogy ezeket a pénzeszközöket, vagyoni javakat - a kiadások drasztikus mérséklésével - részben olyan új feladatok megoldására csoportosítsuk át, mint például az új lakóterületi, lakóhelyi pártstruktúra megteremtése. Egy jó struktúra működéséhez a mai világban megfelelő információs rendszerre, helyiségekre van szükség, és adott esetben a választott tisztség- viselők bérét is biztosítani kell. Ezt én nem látom kilátástalannak, ha a jelenlegi kiadások szerkezetét radikálisan átalakítjuk. Itt jegyzem meg, sok vita folyik arról, hogy mi legyen a tagdijakkal. Az ebből befolyt ösz- szeg most is a megyék területén marad, a Központi Bizottság ebből egy fillért nem von el, sőt a legtöbb esetben ezt - részben állami támogatásból - kiegészíti. Ezért tehát, miközben a központi kiadások nem egyszerűen százalékos, hanem nagyságrenddel történő lefaragására törekszünk, egy-egy megyén, városon, községen belül is gondolkodni kell a tagdíjbevétel és a központi támogatás ésszerű átcsoportosításán.- A megyei bizottság javaslatát országos vitára szándékozik bocsátani.- Ezzel egyetértek, mert a javaslat jó, és azért is egyetértek, mert egy ilyen kezdeményezésnek precedens jellege van. Az eddigi gyakorlat szerint a Központi Bizottság vagy valamelyik munkabizottsága adott ki vitaanyagot. Úgy gondolom, hogy egy demokratikus pártban ez nem lehet semmiféle központi testület privilégiuma. A horizontális kapcsolatok, szerveződés jelentőségét sem csak beszédekben és nyilatkozatokban kell hangsúlyozni. Ez a kezdeményezés sok szempontból bizonyítéka lehet annak, hogy az MSZMP-t másfajta párttá akarjuk átalakítani.- Köszönöm a beszélgetést. GYURICZA MIHÁLY Élénk, alkotó vita a megyei pártbizottság ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) szabályzatot a belső működési szabályzattól. Ez egyszerűbbé és áttekinthetőbbé teheti a jelenlegi tervezetet is. Felvetették azt is, hogy kettősség érezhető, keverednek a folyamatosság és a „másság” elemei. Célszerű lenne a kongresz- szusig legalább kétféle, a párton belül működő áramlatok elképzeléseit tükröző szervezeti és működési szabályzatot készíteni. Azon is érdemes tovább gondolkodni, hogy a többpártrendszer viszonyai között milyen mértékű lehet a párton belüli liberalizálódás, hogyan értelmezhető a pártegység egy választási párt esetében. Ugyanilyen okok miatt kérdéses az a megfogalmazás is, hogy „az MSZMP a munkásmozgalom egyesült pártja”. Fontos közérthetően azt is rögzíteni, milyen alapelvek alapján működik a párt, mihez és miért, kiknek érdemes csatlakozni - mondta több hozzászóló. A párt elnevezéséről hosszas vita folyt. Nem annyira a konkrét névről, inkább arról, mikor indokolt megváltoztatni az MSZMP nevét. A testület egyetértett abban, hogy a névváltozás nem cél, csak a párt alapelvei tisztázásának eredménye lehet, amelyet az egész szabályzat is tükrözzön. A tervezetben megfogalmazott célokkal a hozzászólók többsége egyetértett és ezek alapján a névváltozás mellett szólt. Kiemelték a pártprogram fontosságát, hiszen ez határozza meg a szervezetet, ebből derül ki, hogy valójában mit akar a párt. Kinek a pártja, kinek a pártján áll? A pártbizottsági tagok nagy része egyetértett azzal, hogy az osztályszempontokat meghaladva, a dolgozó, alkotó emberek, az egész nemzet érdekeit kell szolgálni. Néhányan hozzáfűzték, hogy az értékteremtő, értékvédő ember, valamint a településen élők érdekeinek képviseletét is vállalja a párt. Állást kell foglalni - mondták - a tulajdonviszonyok kérdésében, amely ne a tulajdonformák meghatározását jelentse, hanem a társadalom számára leghatékonyabb működtetést helyezze előtérbe. Ez a kérdés lényeges a párthoz való csatlakozás eldöntésénél. Ugyanezen okok miatt mondja ki a szabályzat: helye van a pártban az aktív emberek mellett azoknak, akik egyetértenek a programmal, anyagilag támogatják, vagyis elképzelhető a pártoló tagság is. A szolidaritás kérdéskörében egyetértettek a pártbizottság tagjai azzal, hogy a nemzetközi színtéren a hozzánk hasonló erőket támogassa a pártós szakítsunk az internacionalizmus általánosító értelmezésével. A szervezeti szabályzat tervezetében alapelvként fogalmazzák meg a párttagok lelkiismereti szabadságának tiszteletben tartását. Nem vitatva az alapelvet, többen elmondták, hogy a párttagság nehezen tudja elfogadni a marxizmus és a vallás, az aktív vallásgyakorlat összeegyeztetését. Holott a párthoz tartozás szempontjából az a fontos, hogy az olyan értékeket, mint a társadalmi stabilitás, a szocialista értékek megőrzése, a köztulajdon célkitűzéseket fogadják el. „Ne tiltsuk el párttagjainkat alapvető emberi kapcsolatoktól, szokásoktól” - mondta az egyik hozzászóló. Bírálták a tervezetben a párt felépítéséről szóló elképzeléseket, amely még mindig a régi vertikális szerkezetet tudja elképzelni, nem ad elég lehetőséget a horizontális kapcsolódásokra, éppen a reformköri mozgalom működési tapasztalatát hasznosítva. Egyhangúan üdvözölték viszont a párthoz csatlakozás bevezetését a régi tagfelvételi rend helyett. A tagsági viszony szüneteltetését értelmezhetetlennek tartják, hiszen szabadon lehet bármikor belépni és kilépni a pártból. Azzal az elvvel is egyetértettek a testület tagjai, hogy akit kizártak a pártból, csak egy év elteltével és ugyanannál az alapszervezetnél kezdeményezheti ismét a belépését, felhívták azonban a figyelmet annak gyakorlati buktatóira: pl. megszűnhet az alapszervezet. A pártválasztásról szóló cikkelyek, az ott kínált változatok vitatása során olyan nem lezárt, a párt jellegét lényegesen meghatározó kérdések kerültek elő többek között, mint elit pártot vagy tömeg- pártot akarunk-e, működő pártra, vagy a jelenlegi helyzet konzerválására van szükségünk? Attól függően, ki milyen választ adott ezekre, úgy szavazott a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésre: Mikor tekinthető megválasztottnak a párttisztségviselő? A szigorúbb, az engedékenyebb és a szinte kötöttség nélküli variációk között nem tudott dönteni a testület, a dilemmát továbbítják a KB pártpolitikai osztályához és a pártbizottság tagjai is tovább gondolkoznak, vitatkoznak az ezt kiváltó alapkérdéseken, megszívlelve egy hozzászóló gondolatát: „Másféle politizálás és nem zárt, önmagáért való szervezet kell, ehhez igazodjanak a szabályok is.” A párt országos szerveiről szóló tervezet, mint ismeretes, kétféle változatot kínált. A megyei pártbizottság egyhangúan egy harmadik változatot javasolt, amelynek lényege, hogy a párt kongresszusaiban működjön, éljen. Ennek megfelelően a kongresszust legalább évente egyszer hívják össze, a két kongresszus közötti operatív munkát a Politikai Intéző Bizottság végezze a főtitkár irányításával. A hozzászólók felhívták a figyelmet arra is, hogy a tervezetben a főtitkár és az elnök feladatai között átfedések vannak, és óvtak attól, hogy az országos szervek felépítésének örökös változtatása a sanda taktikázást szolgálja, helyet biztosítson egyes embereknek, vagy lehetővé tegye, hogy emberektől megszabaduljanak. A tagdíj kérdésében is azonos volt a testület tagjainak álláspontja: a szabályzat rendezze pontosan a tagdíj mértékét, az alapszervezeteknél maradó hányadot. A jogi személy kifejezés jelentse a tulajdon- és vagyonkezelést is. Ezért is sürgette a megyei pártbizottság a pártvagyon mielőbbi tisztázását. Többen elmondták, a tagság tudni akarja, miért fizeti a tagdíjat. Felvetődött a segélyalap létrehozása is.- A szervezeti szabályzat vitája tükrözte azt is, hogy a testületi tagok egy része az átmeneti állapotban lévő pártból kiindulva vizsgálta a tervezetet, míg mások abból a pártból indultak ki, amilyennek a kongresszus után szeretnék látni.- A testület ülésén elhangzott javaslatokat továbbítjuk a KB pártpolitikai osztályához és fontos, hogy a 23 megyei küldött is minden véleményt megismerjen - mondta zárszavában Herczig Ferenc. Ezt követően a megyei bizottság megvitatta a Súlypontáthelyezés a pártban - a lakóterületi pártmunka kérdései címmel a megyei tisztségviselők által készített előterjesztést, amelynek vitájában részt vett Kovács Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. (Erről július 22-i számunkban már irtunk, és jórészt ezzel a témával foglalkozik a ma megjelent, Kovács Jenővel készített interjúnk is.) Az ülés résztvevői úgy döntöttek, hogy az elhangzottak figyelembevételével kiegészített javaslatot széles körű vitára bocsátják. Határoztak arról is, hogy a kongresz- szus után tartanak megyei pártértekezletet, amelyen értékelik az eddig végzett munkát, programot alkotnak és megválasztják a megyei bizottságot, a tisztség- viselőket. Annak érdekében, hogy a kongresszusi küldöttek eredményesen képviselhessék választóikat, számukra a kongresszust megelőzően fórumokat, aktivaértekezleteket, találkozókat szerveznek, ezeken ismertethetik álláspontjukat, meghallgathatják a különböző véleményeket. Végül zárt ülésen a funkciójukat társadalmi megbízatásban ellátó tisztségviselők munkájával összefüggő költségek térítésének lehetőségéről tanácskoztak a testület tagjai. Az átalány formájában nyújtandó költségtérítésre Jángsi György és Gazdag László nem tart igényt. KAMARASNE dr. Manherz Károly Tamás Ádám
