Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-25 / 173. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA XXXIX. évfolyam, 173. szám 1989. július 25., KEDD Korszerű, lakható és félkész... A valóságtól egyre inkább elrugaszko­dó lakásárak, az építési kölcsönök ma­gas kamata, a be nem szerezhető építő­anyagok sokasága... pénzhiány... Mind olyan tények, melyek a mai lakáshoz ju­tás feltételeinek romlását tükrözik. Lakás mégis kell! Lehetőleg koszerű, jól lakható és az sem baj, ha olcsóbb valamivel a többinél. Milyen áron? A munka árán? Az sem baj! - mondják sokan, így tán sikerre számíthat az a kezdeményezés, melyet a bonyhádi Komplex Kisszövetkezet indít útjára. (Folytatás a 3. oldalon.) Tanácskozott az MSZMP Politikai intéző Bizottsága ülésezett az MSZMP Fel kell gyorsítani a változásokat a gazdaságpolitikában A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága július 24-én, hétfőn ülést tartott. Megvitatta a kongresszuson létrehozandó vezető és ellenőr­ző testületekről és megválasztásuk módjáról kialakított javasla­tot, amelyet a Központi Bizottság soron következő ülése elé ter­jeszt állásfoglalásra. A Politikai Intéző Bizottság az első félévi tapasztalatok alapján áttekintette a népgazdaság idei várható fejlődését, s tájékozó­dott az 1990-1992. évekre vonatkozó gazdaságpolitikai elgon­dolásokról is. A testület megállapította, hogy ebben az évben megkezdődött annak a gazdaságpolitikai fordulatnak a végre­hajtása, amely összhangban áll az MSZMP KB 1988. november 2-ai állásfoglalásával. Ennek hosszabb távon várható eredmé­nyei azonban még nem bontakozhattak ki, még nem javult érez­hetően a magyar gazdaság teljesítőképessége. Rámutatott a testület, hogy az elkövetkező években gazdaságpolitikánk moz­gásterét a világgazdasági hatások és feltorlódott gondjaink egyaránt korlátozzák. A változásokat a gazdaságpolitikában, csakúgy mint annak eszközrendszerében, ennek ellenére fel kell gyorsítani, hogy megőrizhessük a magyar gazdaság műkö­dőképességét. A felgyorsításra vonatkozó elgondolásoknak több változatát célszerű kidolgozni. A Politikai Intéző Bizottság úgy döntött, hogy az elvégzett szá­mítások és hatásvizsgálatok ismeretében még a kongresszus előtt ismételten visszatér az 1990-1992. évekre vonatkozó gaz­daságpolitikai elgondolásokra. A testület ezt követően hatáskörébe tartozó különféle kérdé­seket tárgyalt. Az MSZMP tárgyaló küldöttsége számára meg­határozta a háromoldalú érdekegyeztető tárgyalásokon meg­teendő lépéseket. A testület tájékoztatást hallgatott meg az MSZMP vezetőinek nemzetközi, illetve kétoldalú megbeszélé­seiről. Nyers Rezső és Grósz Károly Moszkvában Egynapos baráti munkalátogatásra - az SZKP Központi Bizottságának meghí­vására - tegnap este Moszkvába érke­zett Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, a párt főtitkára. A szovjet főváros repülőte­rén Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára fogadta a magyar vezetőket. Jelen volt Barabás János, hazánk moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Nyers Rezső és Grósz Károly kíséreté­ben van Iványi Pál, a MSZMP Politikai In­téző Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Dégen István, az MSZMP elnöke irodájának vezetője, Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpoliti­kai tanácsadója és Kimmel Emil, az MSZMP KB Irodájának helyettes vezető­je. A magyar küldöttség ma kezdi meg tárgyalásait a szovjet vezetőkkel. Nyers Rezső és Grósz Károly a délelőtti órák­ban folytat eszmecserét Mihail Gorba- csowal, az SZKP KB főtitkárával, majd az SZKP KB ebédet ad a küldöttség tisztele­tére, amelyen lehetőség lesz a párbe­széd folytatására. Mint ismeretes, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke pártvezetői mi­nőségében először tesz látogatást a Szovjetunióban (Grósz Károly főtitkár legutóbb tavasszal járt Moszkvában). Emlékezetes, hogy Mihail Gorbacsov a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé bukaresti ülésszakán tolmá­csolta az SZKP KB meghívását az MSZMP vezetőinek. A felső szintű párttalálkozók eddigi programjaihoz képest újszerű, hogy Nyers Rezső és Grósz Károly kedden munkareggelin folytat megbeszélést a Szovjet-Magyar Baráti Társaság vezetői­vel, mintegy jelezve a magyar vezetés tö­rekvését a két nép közötti kapcsolatok ápolására. Ugyancsak új elem, hogy az MSZMP elnöke a Szovjet Tudományos Akadémián találkozik vezető szovjet köz­gazdászokkal és társadalomtudósokkal, ami széles körű lehetőséget teremt a re­formkérdésekkel kapcsolatos eszme­cserére. Az MSZMP főtitkára eközben az SZKP KB apparátusának vezető munka­társaival találkozik, ismerteti a magyaror­szági helyzetet, az MSZMP célkitűzéseit, s e fórumon is lehetőség lesz a nézetek kölcsönös, jobb megismerésére, s az el­hangzó kérdések tisztázására is. A látogatás fő célja a kölcsönös tájé­kozódás és tájékoztatás hazánk, illetőleg a Szovjetunió helyzetéről: erről az esz­mecseréről, annak eredményeiről a moszkvai program befejeztével Nyers Rezső és Grósz Károly tájékoztatja a szovjet és a magyar sajtó képviselőit. megyei bizottsága Tegnap délután Szekszárdon, az okta­tási igazgatóságon ülésezett az MSZMP megyei bizottsága. A tanácskozás munkájában részt vett Kovács Jenő, a Központi Bizottság tit­kára. A megyei pártbizottság megtárgyalta a kongresszussal kapcsolatos feladato­kat, at MSZMP Szervezeti Szabályzat- tervezetének szövegét, valamint foglal­kozott a lakóterületi pártmunka szerve­ződésének kérdéseivel. . Az ülés lapzártakor még tartott, részle­tes beszámoló szerdai számunkban. Nyugati kezdeményezés Magyarország és Lengyelország megsegítésére Az Európai Közösségek Bizottsága augusztus 1-jére nemzetközi értekezle­tet hívott össze Brüsszelbe, megvitatni, hogy milyen segítséget kapjon Lengyel- ország és Magyarország a Nyugattól. A tanácskozásra a közös piaci tagállamok, az EFTA-országok, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália és Új-Zéland képviselőit hívták meg, összesen 23 fej­lett országot. (A fejlett ipari országokat tömörítő OECD tagjai közül csak Jugo­szláviát és Törökországot nem hívták meg.) A Közös Piac brüsszeli székhelyén hétfőn elmondták, hogy a tanácskozás három témával foglalkozik majd. Az első az élelmiszersegély kérdése, amely érte­lemszerűen csak Lengyelországra vo­natkozik. Az EK bizottsága a múlt héten már javasolt 120 millió dollár értékű élel­miszer-küldeményt Lengyelországnak. Ennek részleteit hétfőtől a közösség me­zőgazdasági miniszterei tárgyalják Brüsszelben. Az augusztus 1 -jei tanácskozás másik témája az lesz, hogy miként könnyíthet­nék az érintett országok általában a len­gyel és a magyar export piacra jutását Nyugaton. A tisztségviselők ismét hang­súlyozták, hogy a Közösség a maga ré­széről ebben a szakaszban nem tervez olyan lépéseket, amelyeket mások már megtettek - így például Japán, az Egye­sült Államok, vagy Ausztria már kedvez­ményes vámelbánásban részesíti a Ma­gyarországról származó importja egy ré­szét. Végül szó lesz arról is, hogy milyen újfajta gazdasági és pénzügyi együttmű­ködési lehetőségeket lehetne feltárni a 23 nyugati ország és a két kelet-európai partner között. Hozzátették azonban, hogy ezúttal az adósságproblémával nem foglalkoznak. Pénzügyi segítségen olyasmit értenek, mint például egyes ok­tatási programok finanszírozása. Végeredményben olyan ötleteken gondolkodnak majd, amelyek elősegít­hetik mind a termelés, mind a gazdasági rendszer szerkezetváltását Lengyelor­szágban és Magyarországon - mondták a Közös Piac székhelyén. Mire jó egy holdbázis? George Bush amerikai elnök - amikor csütörtökön megemlékezett az ember Holdra lépésének 20. évfordulójáról - az elkövetkező évtizedek olyan új űrkutatási programját vázolta fel, amely most először tűzi ki célul a Hold, s majdan egy bolygó - a Mars - tar­tós meghódítását. Nem kevesebbet jelent ez, mint a világűr ember általi „gyarmatosítá­sának” kezdetét. Ez lehet az ember „kirajzásának” kezdete - mindmáig csak tudomá­nyos-fantasztikus könyvek témája. (Folytatás a 2. oldalon.) A tizenkettedik olvasótábor Sötétvölgyben Vasárnap érkezett a sötétvölgyi úttörőtáborba megyénk számos településének hatvan­három 6. és 7. osztályos tanulója. Első napon kis csoportokat alakítottak, különböző verse­nyeket szerveztek, de a fénypont az ismerkedési est volt. Az olvasótábor feladata önisme­retfejlesztés, magyarság történetének, művelődésének, játékos felelevenítése. Szükebben Árpád kora, Szent István és László uralkodásának idejére térnek vissza. Készítenek kora­beli ékszereket, okleveleket, páncél öltözékeket - természetesen papírból - és sok agyag­figurát. Változatos programokban bővelkedő tíz nap alatt érdekes előadásokat hallhatnak a gyerekek. A tábor vendége lesz Zombori Ottó csillagász, dr. Rózner Gyula régész, dr. Gémes Balázs néprajzkutató, Kiszély István antropológus és Zörényi János a madárvilág­ról tart ismertetést. Gyakorolhatják majd a madarak hálóval történő befogását is. Emellett egész napos gyalogtúrát terveznek Grábócra, a vegyes kis csapatok örömére. Az utolsó nap korabeli vásárt és cserekereskedelmet rendeznek, s vásári játékokkal szórakoztatják egymást. A tábort a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága és a Megyei Könyvtár szer­vezte. KISPAL MÁRIA Sásdi Zoltánná az agyagozás fortélyait ismerteti Oklevél készítése közben Szabó Lívia Illés László ismerkedik az agyaggal

Next

/
Thumbnails
Contents