Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám
1989. július 22. Képújság 3 A hír igaz, de. Hétfőn ülést tart az MSZMP megyei bizottsága Levélváltás egy ötsoros információ ürügyén A hír: A „Petőfi-expedició”, melyről oly sokat írtak a közelmúltban lapjaink, ezen a héten indul Szibériába. Az expedíciónak lesz Tolna megyei résztvevője is, ifj. Szabó Géza, a megyei múzeum régésze. Megjelent 1989. július 11-én (8. oldal). Az első levél: Tisztelt Szerkesztőség! Kérem, hogy a július 11-i számukban megjelent, személyemet is érintő híranyagot módosítsák. A Petőfi-expedícióban valóban mint régész veszek részt, azonban nem mint a megyei múzeum munkatársa, hanem mint magánember a szabadságom ideje alatt utazom Barguzinba. Az önök által félreérthetően közölt híradás esetleg kellemetlenség forrása lehet, ezért kérem cikkük pontosítását. Egyúttal szeretnék köszönetét mondani mindazoknak - a nem szakembereknek -, akik segítségükkel hozzájárultak az expedícióhoz. Megjelent 1989. július 14-én (8. oldal). Tisztelettel: Szabó Géza régész A második levél: Tolna Megyei népújság Szerkesztősége Szekszárd Sajtáháe Szekszárd, 1989. VII. 14. Tisztelt Szerkesztéség t Az elmúlt héten ősrégészeti ásatásamon megfordult az Önök újságjának képviselője, és riportot készített velem. Közölte, hogy Írása kh. 2-3 héten télül jelenik meg. Mindezzel kapcsolatban közlöm Önökkel, hogy nem járulok hozzá, hogy a megyei pártlap velem, Illetve munkámmal kapcsolatban bánalt Is közöljön. Indokalat Lapjuk mai számában megjelent egy "helyreigazítás", melyben Szabó Séza, a megyei múzeum régésze tiltakozik,1 mart a megyei múzeum nem biztosított számára gépkocsit a szibériai un. "Tetőfi-expediolóval" kapcsolatos tevékenységéhez.' Ezt a közleményt a Képújság /korábbi primitiv szokásaihoz méltóan/ minden utánjárás, kontroll nélkül jelentette meg/ Elegendő volt megjelentetéséhez a közreadó /Illetve annak apja/ neve, múltja,' stb. Vagyis a lap még megmaradt olvasóit félretájékoztatták, mint az elmúlt negyven évhen általában.' Ismétlem? Kern járulok hozzá, hogy személyemmel kapcsolatban bármit Is közreadjanak ! r. Zalai-Geyíl Istvá a történettudomány kandidátusa tudományos főmumkatárs a mőrágy-tűzkődombi ásatások vezetője a fosinsky Megyei Müsens munkatársa U.it Ha akarják, ems szerény közlendőmet megjelentethetik,' néha én nem a munkásőrségnek, hanem csak az MDV-uek vagyok külföldi alapitó tagja I A főszerkesztő levele Tisztelt dr. Zalai-Gaál Úr! Köszönöm, hogy a hírt és a közleményt, mármint, hogy indul a „Petőfi-expedició” és ifj. Szabó Géza régész részese ennek a vállalkozásnak, valamint nem úgy utazik, mint a megyei múzeum munkatársa, megerősítette. Ebben úgy látszik, nem tájékoztattuk félre olvasóinkat. Ifj. Szabó Géza - aki ugyan az ön állításával ellentétben „helyreigazításában” nem tiltakozik azért, mert a megyei múzeum nem biztosított számára az expedícióhoz gépkocsit - azt is jól látta, hogy valami „kellemetlenség forrása” lehet. Tévedett azonban abban, hogy ez az esetleges forrás a híradás. A forrást valóban máshol kell keresni, amelynek korrekt feltárásában természetesen közreműködünk. Az indokai között szereplő általános következtetésre, nevezetesen: „a lap még megmaradt olvasóit félretájékoztatták, mint az elmúlt negyven évben általában”, egy ősrégész, a történettudományok kandidátusa csakis alapos kutatómunka után juthatott, és nem a Népújság „primitív szokásaihoz méltó” módszerrel. Amennyiben ez a Tolna Megyei Népújság 38 és fél évfolyamának tudományos igényű elemzése alapján történt, hálásan köszönjük, de a sommás megállapításon túl igényeljük a részletes, tényszerű okfejtést is, hiszen csak ebből okulhatunk mi is és Tolna megye családjainak fele, akiknek népes táborát a „még megmaradt olvasók” kifejezéssel tisztelte meg. Vitatkozni is csak tények alapján tudunk. Ami pedig a nyilvánosság és a családfák mélyen szántó gondolatsorát illeti, ki kell ábrándítanom: senki fel- és lemenő rokonait, sőt pártállását sem tartjuk számon a szerkesztőségben. Mint ahogy az Önről és munkájáról szóló számos irásmű sem ilyen indítékkal készült. Miután a közlés megtiltásához csatolt indokait nem tartom elegendőnek - hacsak nem titkos katonai ásatásról van szó, bár ma már erről is lehet írni -, kollegám írása a tűzkődombi ásatásokról lapunk mai számában olvasható. Már csak azért is, hogy az olvasó ne egyoldalúan tájékozódjon - egy levél alapján - Önről sem. Tisztelettel: KAMARÁS GYÖRGYNÉ főszerkesztő Azonnali vagy fokozatos átrendeződést? Interjú Herczíg Ferenc megyei titkárral (Folytatás az 1. oldalról.)- A javaslat szerint véleményt alkotnak a szervezeti szabályzat tervezetéről. Ez valamiféle megyei összegzést is jelent?- Nem. A tervezetről pártvita folyik, egészen a kongresszusig - mondotta Herczig Ferenc amelyen majd a megválasztandó küldöttek képviselik választóik véleményét ebben a kérdésben is. Ugyanakkor minden párttagnak, párt- szervezetnek joga - hogy ne mondjam kötelessége - valamennyi, a pártot érintő témában véleményt nyilvánítani. Tehát a megyei bizottság nem a tagság, a szervezetek nevében, és főleg nem helyettük foglal állást. A testület mindössze saját véleményét alakítja ki. Ez annál is inkább szükséges, mert a KB pártpolitikai munkabizottsága, amely a tervezetet készítette, igényli az ezzel kapcsolatos véleményeket.- Sok szó esik manapság a lakóterületi pártmunkáról...- A megyei tisztségviselők éppen ezért javasolják napirendre tűzni ezt a témát. Nyilvánvaló, hogy a megújulás folyamata nem nélkülözheti a helyi önkormányzatok szerepének és autonómiájának megerősítését. Ez megnöveli a helyi tanácsi, közigazgatási munka súlyát, és a politikai szerveződések elé azt a követelményt állítja, hogy a helyi társadalom szükségleteinek megfelelően, azok érvényesítése érdekében növeljék befolyásukat a helyi önkormányzat működésére. E folyamatok az MSZMP-től olyan szervezeti modellváltást követelnek meg, mely a helyi társadalom problémáit jobban ismerő, azokkal hatékonyan politizálni tudó szervezeti alapsejtekre helyezi a hangsúlyt. Az ilyen jelleggel működő politikai centrumok szerintünk nem a munkahelyeken, hanem a lakóhelyeken illetve lakókörzetben képzelhetők el. A megyei tisztségviselők által előterjesztendő vitaanyag ennek a szervezeti átalakulásnak, illetve modellváltásnak az alapjait próbálja körvonalazni. A benne szereplő gondolatok nem mentesek az ellentmondásoktól, ami nagyrészt abból adódik, hogy ma még nem látszik világosan az MSZMP jellege, karaktere, arculata és jelenlegi tagságának viszonya a változásokhoz. Úgy látjuk, a jövőben a párttagoknak - szervezetileg - a megerősített vagy az újonnan alakítandó lakóterületi politikai centrumokhoz kell tartozniuk. E szervezeteknek azonban teljes értékű pártmunkaként kell elismerni azt például, hogy az azonos munkahelyeken dolgozó párttagok - alapszervezeti hovatartozásuktól függetlenül - pártcsoportokat alkotva a munkahelyi politizálásban fejtik ki véleményüket. Az átmenet tartalmát, ütemét, módszereit illetően tapasztalataink szerint rendkívül megosztott a párttagság. Az azonnali átrendeződést indokolná az előttünk álló tanácstagi és képviselőválasztás, a lassú átmenet pedig a párttagság tömeges lemorzsolódását akadályozhatná meg. Az előterjesztést a pártbizottság tagjainak véleménye fogja gazdagítani, majd - ha ez találkozik a testület egyetértésével - az alapszervezetekben vitára bocsájtjuk.- Várhatóan szó lesz a pártkongresz- szussal összefüggő megyei pártértekezlet vagy pártértekezletek összehívásáról is. A megfogalmazásból egyértelműen kiderül, hogy több változat lehetséges.- így van. Az egyik, hogy a kongresz- szus előtt, megyei pártértekezleten történjék meg a testület eddigi munkájának értékelése, a tisztújítás és a kongresz- szussal kapcsolatos előzetes állásfoglalás kialakítása. Ez utóbbinak ellent mond az a tény, hogy a kongresszusi küldöttek megválasztása az adott térség párttagsága véleményének és a jelölt politikai nézeteinek ismeretében történik, augusztus végéig. így a küldött kellő önállósággal, joggal képviselheti választói véleményét, tehát nem feltétlenül szükséges megyei értekezlet kongresz- szus előtt. A másik változat szerint a kongresszus után, rövid időn belül kerülne sor az értekezletre, amely értékelhetné a korábbi munkát, a kongresszusi döntések ismeretében határozhatná meg a helyi feladatokat, ejthetné szerét a tisztújításnak. Elképzelhető az is, hogy egy, a kongresszust megelőző megyei pártértekezlet csak a kongresszus előkészítését végzi, azzal összefüggően alakítja ki álláspontját fontos kérdésekben, majd egy másik értekezlet a kongresszus után értékeli a korábbi munkát, választja meg a testületeket, tisztségviselőket. Egyébként, ha előrehozzák a képviselő és helyhatósági választásokat - esetleg ezek valamelyikét -, egy őszi pártértekezletnek mindenképpen véglegesíteni kell a megyei választási programot. A februárban megtartott pártviták tapasztalatai azt mutatják, hogy a tagság a kongresszus után, alulról építkezve kívánja megválasztani a párt tisztségviselőit, testületéit.- A pártbizottság ülései az utóbbi időben az MSZMP tagjai számára nyilvánosak voltak.- Az lesz a mostani is. Várjuk az érdeklődő párttagokat.- Köszönöm a beszélgetést. GY. M. Nem a fals hangoktól repedt meg... Felülről bontják az Augusz-házat A járókelők hosszú ideje tapasztalhatják, hogy a megyeszékhely patinás épületének, az Augusz-háznak a középső árkádját aládúcolták. Mint azt Balázs Csabától, a városi tanács műszaki osztályának a vezetőjétől megtudtuk, mindez azért van, mert megrepedt az árkád boltozata. A statikusok alaposan megvizsgálták az épületet, s ekkor látták, hogy a boltozat fölött a válaszfalak is repedezettek, sőt, baj van a tetőszerkezettel is. Mindezek után úgy döntöttek, hogy fölülről kell elkezdeni az épület renoválását, s csak a tető, a válaszfalak, a födém megbontása után érnek csak el a boltozathoz. Ez az egyetlen módja annak, hogy rendbe tegyék az épületet. A munkák augusztus 6-án kezdődnek, s a tervek szerint október 10-én fejeződnek be. A kivitelezést a Szigma Kisszövetkezet végzi, a Műemlékvédelmi Felügyelőség ellenőrzése mellett. Hogy mi lehet az oka annak, hogy az 1820 körül épült palota, az egykori kaszinó középső traktusa megrepedt? Nos, hát minden valószínűség szerint nem a zenetanoda ifjainak hangszereiből kicsalt hamis hangok okozták, a repedést, hanem az az óriási gépkocsi- forgalom, amely manapság Szekszárd szűkre szabott, lovas fogatokra méretezett főutcáján naponta végigszáguld. dvm fotó: bj Aládúcolt árkád a középső traktusban
