Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-10 / 135. szám
1989. június 10. TOLNATÁJ - 5 politikai szerveződések partneri viszonya egyre korrektebben alakul.- Milyen jellegű bűncselekmények terén mutatható ki lényeges emelkedés hazánkban?- Különösen számottevő a vagyon elleni bűncselekmények és a közlekedési kihágások növekedése. Ezenkívül egyre gyakoribbá váltak a devizabüncselek- mények.- Ezek a gondök számottevő társadalmi feszültséget okozhatnak. Elképzelhető az, hogy ez az idegesség átragad a rendőrségre is, annál is inkább, mivel nemrég fény derült több önkényes hatósági lépésre...- Tény az, hogy néhány szolgálatot teljesítő kolléga visszaélt a hatalmával. Hangsúlyoznám, hogy ebből korántsem általánosítanék, az megengedhetetlen dolog volna.- Előfordulhat manapság olyan különös eset is, hogy a rendőrség egy annak idején tiltott eseményen most kokárdával a hajtókáján ügyel a rendre. Nem lát itt ellentmondást?- Az ilyen vagy ehhez hasonló helyzetben természetesen a rendőrnek is tanulnia kell a viselkedést. Ezek az esetek egyre inkább a állampolgári lét velejárói lesznek. De: a tüntetések - mint valaminek a kifejezői - fontosak, ám úgy gondolom, önmagában tüntetéssel nem lehet élőbbre vinni a társadalmat.- Június 16-án temetik Budapesten Nagy Imrét és harcostársait. A belügyminisztérium hogyan készül erre a tömegeket megmozgató kegyeleti eseményre?- A rendőrség együttműködik a kegyeleti szertartást szervezőkkel és a kivégzettek családjával is. Az érintettek egyöntetű véleménye szerint nem szabad megengedni, hogy ezt az eseményt bárki olyan megnyilvánulásra használja fel, mely a társadalom különböző erőit összeütköztetésbe sodorná. Ez a nap remélhetőleg a kegyelet lerovása mellett jól szolgálja majd a megbékélést. Madagaszkár magyar királya nyomában Rudolf László és a Benyovszky-expedíció Gróf Benyovszky Móric személye még ma is sok vonatkozásban talánynak számít a vele foglalkozó szakemberek körében. Kalandor vagy felfedező? - így lehetne talán egy kicsit sarkítva egy mondatban összefoglalni a viták lényegét. Mert igaz ugyan, hogy az 1741 -ben született verbói (ma ez a település Csehszlovákiában található - a szerző) nemesember - részben akaratán kívül - bejárta a fél világot, de tudomásunk szerint nem fűződik nevéhez különösebb földrajzi kutatómunka. Az mindenesetre tény, hogy Benyovszky nemcsak a magyar, hanem a madagaszkári história lapjainak is ismert alakja, lévén néhány évig ez utóbbi állam királya. Madagaszkárra egyébként tavaly Rudolf László, a jeRudolf László a madagaszkári, 1 méter 80 centiméteres kígyóval- Nem várt bonyodalmak persze bárhol előfordulhatnak, mint például most legutóbb Kínában. Miként vélekedik Horváth István a fegyveres - és rengeteg ártatlan áldozatot követelő - beavatkozásról?- Ez egy váratlan fordulat abban az örvendetes folyamatban, ami esztendőkön át Kínában tapasztalható volt. Innen Magyarországról is szimpátiával tekintettünk az ottani változásokra. A történtek szerintem újból bizonyítékot jelentenek arra a felismerésre - amit már egyébként régóta tudunk -, hogy katonai erővel, a fegyverek erejével egy társadalom problémái megoldhatatlanok.- Ez utóbbi gondolat tükrében hol helyezné el a Belügyminisztériumot, különös tekintettel a mindenki által óhajtott társadalmi megbékélésre?- Ebben a folyamatban a Belügyminisztérium és a rendőrség is aktív szerepet kell, hogy betöltsön. A kormánynak is ez a politikai vonala, ebből következően azt várja el tőlem, hogy ilyen szellemben vezessem a minisztériumot, illetve a testület hasonlóképpen készüljön a jövendőre. Szeri Árpád Akadnak „másképpen gondolkodó” vízügyesek is Lesz-e hatása Nagymarosnak Gemencre? (Ahol az olvasó név nélküli nyilatkozatokat talál, azok név nélküli nyilatkozatok.) Vitatott, ma sem egyértelműen megválaszolható kérdés, mikor és milyen mértékben avatkozzon be az ember a természet dolgaiba. A folyószabályozások, mocsárle- csapolások látványos eredményei akarva- akaratlanul eltakarják, háttérbe szorítják a munkák során jelentkező, vagy csak később előbukkanó negativ mellékhatásokat. Mennyiben befolyásolja, változtatja meg Nagymaros esetleges megépülése a Duna alsóbb szakasza, a Gemenci erdő, a Sárköz vízháztartását, ökológiáját, élővilágát? (Egy szekszárdi vízügyi dolgozó):- A vízi erőműhöz víz kell. Vagy szintkülönbség, vagy víztömeg. Nagymaros esetében az utóbbiról van szó. Csúcsrajáratás- kor, amikor az összegyűlt víztömeget elengedik, hogy az meghajtva a turbinákat áramot termeljen, az árhullám levonul a folyón. ' Nem hiszem, hogy ezTolna megyében különösebben érzékelhető lehet. Jobban félek attól, hogy ha megépül az erőmű, elfogják sumákolni az infrastruktúrát. Meg kell nézni egy sertéstelepet! Ami nagyon kell, az elkészül, de a járulékos tisztító-ülepítőrendszerrel a kutya sem törődik. Bennem haragban van most a természetbarát a vízügyi szakemberrel. Szívem szerint nem erőltetném, hogy az ország energiatermelésének mindössze négy százalékát adó vízlépcsőt a mostani anyagi helyzetünkben befejezzük. (Egy budapesti vízügyi dolgozó):- Nálunk mindenki amellett van, hogy most már nem lenne ésszerű a munkákfel- függesztése vagy „visszacsinálása”. Is- merjüka területet. A készültség kb. hatvan- százalékos. Anyagilag is, műszakilag is már túl sokat invesztáltunk bele ahhoz, hogy most leállítsuk. Azon viszont változatlanul csodálkozom, hogy az alatt a 10-15 év alatt, mig a terület alkalmasságát vizsgálták, előkészítő, kísérleti munkákat végeztek, semmi komolyabb ellenző hang nem volt... (Egy székesfehérvári vízügyi dolgozó):- Olyan embertől, akinek a kenyere függ a dologtól, nem lehet objektív választ várni. Én egyébként nem voltam a helyszínen, de kollégák mondják, hogy bizony intenzíven dolgoztak akkor is, mikor már „volt arról szó”, hogy fel kell függeszteni a munkálatokat Egyszerűen: anyagilag érdekeltek voltak abban, hogy még ezt még azt befejezzék. Dr. Hajós Béla a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese, Székesfehérváron. Ismert Nagymaros-szakértő.- Az alvizi hatások nem változnak - mondja - a csúcsrajáratáskbr keletkező árhullám néhány kilométer után elül. Sem a Sárközre, sem a Gemenci erdőre veszélyt nem jelent. Tolna megyében inkább a holtágak „helyre hozatala” okoz majd gondokat. A folyamszabályozási művek a múlt század végén épültek. Kettős céllal: 1. a főmederben biztosítsák a víz, a hordalék a jég, az uszadék levonulását 2. a holtágak felisza- polásra kerüljenek Csakhogy az utóbbi öt-tíz évben változott a helyzet Megnőtt az idegen- forgalom, az üdülés iránti igény, a holtágakat meg kell tartani. Fadd-Domborihoz hasonlóan Tolna és Mözs térségében is hamarosan lépni kell ez ügyben.- Miért van az, hogy nem, vagy nem szívesen adják nevüket a „másképpen gondolkodó” vízügyi dolgozók a nyilatkozataikhoz? Nekik „hivatalból” Nagymarospártiaknak kell lenniük?- Most már elmondhatja bárki a személyes meggyőződését - válaszolt dr! Hajós Béla. - Volt egy időszak, a vízügyi szakemberek sajtótilalma, 1981 -84 között. Ekkor se pro, se kontra nem foglalhattak állást. Sokan fáradoztak már azon, hogy „rendbe tegyék” Magyarország vizeit, és sokan azon, hogy „ne”. Galerius császár légiói békeidőben csatornát ástak a Balaton és a Duna között Később Böhm, Beszédes, Vásárhelyi emberei formálták a táj arculatát A vízimolnárok nem örültek a szabályozásoknak, mert átvágták a gátjaikat. A földesurak nem örültek a lecsapódásoknak, mert hidakat kellett építeniük az új csatornákon. Voltak olyan beavatkozások, melyek pozitív voltát igazolta az idő, és voltak olyanok is, melyekét megkérdőjelezte... WESSELY GÁBOR Legelésző impala antilopok Tanzániában delkezésünkre álló adatok és a térkép alapján megközelítőleg sikerült betájolnunk azt a helyet amely egy dombon található: a területet megtisztítottuk a sűrű bozóttól, majd elhelyeztük a magunkkal vitt magyar-francia nyelvű emléktáblát a síron. A tizennégy nap természetesen számos egyéb programot, látnivalót is kínált ezen a távoli, egzotikus vidéken.- Az éghajlat kellemes, az emberek viszont szegények - folytatja Rudolf László. - A fővárosban például gyakorta megrohant bennünket a koldusok kéregető hada. Vidéken már nem tapasztaltunk ilyesmit, ott bizonyára könnyebben meg lehet termelni a lét- fenntartáshoz szükséges élelmet, elsősorban a fő tápláléknak számító rizst. A gyümölcsök - banán, narancs - pedig kifejezetten olcsónak számítanak, még ha a magyar pénztárcához mérjük azokat, akkor is. A banánból például egy kiló - átszámítva - három forintba került Úgy hogy nekünk Madagaszkár ebből a szempontból egyáltalán nem volt drága. Visszatérve még a szegénységre: ennek ellenére a lakosságot életvidámság, a közvetlenség és a segítőkészség jellemzi. A csapatnak akkor sem volt oka kellemetlenségektől tartani, amikor átvágták magukat a szinte áthatolhatatlan őserdőn. Madagaszkár ugyanis sajátos állatvilággal rendelkezik, itt hiányoznak az afrikai kontinensen megszokott nagyvadak, a ragadozók - az egy krokodil kivételével - s ugyancsak nem lehet találkozni mérgeskígyóval. Az emberre veszélytelen óriáskígyók közül viszont több faj is fellelhető, egy közel kétméteres példányt sikerült is befognia a preparálással hob- biszerűen foglalkozó Rudolf Lászlónak. Tanzániábah már más a helyzet: ötnapos ott tartózkodásuk alatt mint mondja állandóan készenlétben tartotta a búvárszigonyból átalakított „kígyóölő” botot ám szerencsére azt egyszer sem kellett használnia. S hogy mennyire él Benyovszky emléke az „örök tavasz hazájának” is nevezett szigeten? Nevét a fővárosban utca őrzi, s a szájhagyomány sem feledkezett meg róla.- Az idősebb emberek - igaz, egyre kevesebben - még most is emlegetik a „baron”-t, mivel a gróf Benyovszky kimondhatatlan számukra. Személyéről a helyi történelemkönyvek is írnak, bár enyhe meglepetésünkre lengyelként tüntetik fel a volt madagaszkári királyt. Remélhetőleg az általunk felállított emléktábla is segít valamit az ilyen pontatlanságok helyreigazításában, a tévhitek eloszlatásában. SZERI ÁRPÁD Gemenc ma lenleg Miskolcon élő - korábban a SZÜV szekszárdi számítóközpontjában dolgozó-programozó is ellátogatott. Szekszardon járva elevenítette fel ezzel kapcsolatos élményeit.- Korábban voltam már Nyugat-Eu- rópában, Kubában és Algériában, de az igazi nagy kalandot a tavalyi mada- gaszkári expedíció jelentette számomra - meséli bevezetésként Rudolf László.- A múlt év nyarán nyíregyházi főiskolások egy csoportja gróf Be- nyovszky Móric - Madagaszkár egykori királya - emlékének adózva tett egy nagyobb utazást ebben az Afrika keleti partjai mellett található szigetországban. A fiúk kicsit csodálkoztak, hogy orvos helyett egy - a sebkötözést legfeljebb alapfokon ismerő - programozó kíván csatlakozni hozzájuk, de végül is némi tanakodás után elfogadtak. Amikor pedig vállalatokkal tárgyalva még anyagi támogatókat is sikerült kerítenem, végképp elhárult minden akadály. A hét vállalkozó szellemű utazó a Swiss Air járatával először a tanzániai Dar-es Salaam, majd a Comoore-i szigetek érintésével érkezett Madagaszkár fővárosába, Tananarivébe.- Két hetettöltöttünk az országban, s ezalatt a gyaloglás mellett szinte minden járművet - hajót, vasútat, riksát - igénybe vettünk, hogy eljussunk a Keleti-fokhoz, Benyovszky hajdani kikötőerődjéhez. A leírások szerint valahol itt temették el 1786-ban a XVIII. század végének nagy magyar utazóját. A ren-
