Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

C TOLNA \ 2 IRÉPÜJSÁG 1989. június 9. Az Ellenzéki Kerekasztal közleményei A Magyar Néppárt újjáalakuló országos gyűlése elé „Van saját észjárása...” Bés^gétés dr. Say Istvánnal A Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal szervezetei - Független Kisgazda és Pol­gári Párt, Magyar Demokrata Fórum, Ma­gyar Néppárt, Magyarországi Szociálde­mokrata Párt, Szabad Demokraták Szö­vetsége - levélben üdvözölték Lech Wa­lesát, a Szolidaritás Szakszervezet elnö­két a Szolidaritás választási győzelme al­kalmából. A kerekasztal szervezetei azzal a köve­teléssel fordulnak az illetékes szervek­hez, hogy Budapesten, a Dózsa György útról elszállított Lenin-szobrot ne újítsák és ne állítsák föl más közterületen sem. A felújításra és az újból felállításra szánt milliókat fordítsák a vidéki kisiskolások térítésmentes tanszerellátására. Csatlakozott a kerekasztal a budapesti XVI. kerületiekhez, amelyben elvárják a hatalmon lévő Magyar Szocialista Mun­káspárttól, hogy a nemzeti megbékélés érdekében június 16-a alkalmából min­PÁRIZS - Lezuhant egy MIG-29 típu­sú szovjet katonai repülőgép csütörtö­kön az idei párizsi légiszalon bemutató­ján. A nemzetközi repülési és űrhajózási bemutató nyitónapján a szovjet gép a le­szállás előtt utoljára húzott el a Le Bour- get-i repülőtér felett, amikora repülőgép­ről letört két darab, a gép lezuhant és ki­gyulladt. A pilóta, Anatolij Kvocsur kata­pultált, da az ejtőernyője nem nyílt ki. Életben maradt, de súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A nézők közül sen­ki sem sérült meg. A Szovjetunió először mutatkozik be a Le Bourget-i szalonon több új katonai repülőgéppel: a MIG-29- es vadászgépen kívül Szu-27-es elfogó­vadászgéppel és Szu-25-ös harci repü­lőgéppel. Az idei szalon egyik sztárja ép­pen a MIG-29-es. PEKING - Csütörtökön - a szombati összecsapások óta első ízben - megje­lent a pekingi televízió képernyőjén Li Peng. A szigorú Mao-öltönybe öltözött miniszterelnök a KKP Központi Bizottsá­ga és a kormány nevében köszönetét mondott a hadseregnek, s kifejezte azt a reményét, hogy a katonák „továbbra is erősek maradnak, s fenntartják a békét és a rendet a fővárosban’’. Hírügynöksé­gi jelentések szerint csütörtökön vi­szonylagos nyugalom uralkodott a vá­rosban, miután elkezdődött a szombati vérfürdőben részt vett 27. hadsereg egy­ségeinek más csapatokkal való felváltá­sa. Több vidéki városból olyan hírek ér­keztek, hogy az utcákat elárasztó tömeg csökkent ugyan, de továbbra is minde­nütt erős a feszültség. Nankingban, Sanghajban és Vuhanban a tüntetők jár­művekkel torlaszolták el az utcákat és a hidakat. Egy csunkingi telefonjelentés szerint a városban több diákvezetőt le­tartóztattak. den, a nemzet ellen elkövetett bűnéért és hibájáért kövesse meg a magyar népet. A következő nyílt levelet intézték a Kí­nai Népköztársaság magyarországi nagykövetének. „Tisztelt Nagykövet Úr! Aligha van a világon egészséges gon­dolkodású ember, akit ne döbbentene meg, ne háborítana fel, ne indítana nyílt és őszinte tiltakozásra mindaz, ami az Önök országában, annak fővárosában, Pekingben az elmúlt napokban történt. A Tienanmen téren lemészárolt fiatalok ez­reinek vére lemoshatatlan szégyenfoltot ejtett az emberi civilizáción és a kínai nép évezredes kultúráján. A hatalombitorló sztálinista-maoista klikk ezzel a rémtettel kimutatta a valódi embertelenségét, felmutatta reformreto­rikájának ürességét, arcátlan nép- és nemzetellenességét. Mint minden huma­nista, mélységesen szolidárisak vagyunk FIDESZ A FIDESZ országos választmányának nyilatkozata a „nemzeti megbékélésről”. Néhány hét óta a rádióban, a televízió­ban és az újságokban szinte naponta kapnak teret nyilatkozatok, amelyek a „nemzeti megbékélésre” szólítanak fel. Aggasztónak találjuk ezt a fráziszuhata- got, amely a „hivatalos” szervezetek ve­zetőinek nyilatkozataiból ömlik ránk. Fé­lő, hogy a társadalom számára újból összezavarodnak a különböző szerveze­tek álláspontjai. Ezt megelőzendő, a FIDESZ Országos Választmánya szükségesnek látja erről alkotott véleményét a magyar társada­lom tudomására hozni. Megítélésünk szerint 1956-ban a nem­zet, Magyarország szovjet megszállása és a kommunista párt uralma ellen kelt fel. Akaratát világosan kimutatta, amikor a forradalom miniszterelnökét, Nagy Imrét és kormányát rákényszeritette, hogy vállalja a többpártrendszert, deklarálja a Varsói Szerződésből történő kilépésün­ket és az ország semlegességét. Elegen­dő belső erő híján a kommunista párt orosz tankokat hívott segítségül, elárulva és eladva ezzel éppen csak megszerzett nemzeti függetlenségünket, a forradal­mat vérbe fojtotta és kegyetlenül megto­rolta. Amikor ’56 forradalmárait temetjük, mi nem feledkezünk meg azokról a bűnök­ről, amelyeket az MDP, majd a vele magát máig jogfolytonosnak valló MSZMP a magyar társadalom ellen elkövetett. Kaposvári reformkor A tűzzel játszjk, aki ellenforradalmi ve­azzal a kínai néppel, mely soha nem adott olyan felhatalmazással katonái ke­zébe fegyvert, politikusai kezébe hatal­mat, hogy azzal gyermekei és ifjú nemze­dékei vérét és életét vegyék egy öncé­lúan véres hatalmi diadalünnepen. Elítélünk és megvetünk minden olyan politikust és katonát, aki fegyvertelen és védtelen honfitársaira a pusztító halál tű-- zét zúdítja. Aki a hatalom eufóriájában magáról megfeledkező, 70-80 éves, vitatható íté­lőképességei öregemberek parancsait, a józan ész és a nemzethez való hűség kontrollja nélkül isteni - mert a halál által ilyen - ítéletté avatja. Ha Ön hazájának és népének hűséges gyermeke, segít abban, hogy biztató együttérzésünk eme megnyilvánulása eljusson a gyermeküket vesztett apák­hoz, anyákhoz, áz ítélkezésre egyedül jo­gosult kínai néphez.” szélyként tünteti fel a Magyarországon zajló demokratizálódási folyamatot. Nap­jaink kínai eseményei - megerősítve sa­ját történelmi tapasztalatainkat - ismét tragikus példát szolgáltattak arra, milyen „megoldáshoz” teremthet ürügyet a dof- gok ilyetén megítélése. Épp ezért az MSZMP-tagok kaposvári reformköre élesen elítéli az úgynevezett marxista egység platform létrehozására szóló felhívás tartalmát és hangvételét. A dokumentum szerzői ugyan a szocialista, demokratikus Magyarország jelszavával léptek a nyilvánosság elé, szavakban bi­zonyos reformok szükségességét is elis­merik, valódi szándékaikat azonban mégsem sikerült elleplezniük. Mi másnak, ha nem a visszarendező­désre való törekvésnek tekinthető az a megállaítás, hogy: a párt és a társadalom összes mai problémája nagyrészt az 1988. májusi pártértekezlet óta folytatott politika következménye! A szándékos félrevezetés és a politikai változások közt nehezebben eligazodó párttagok célzatos manipulálásának szándéka rejlik azon megállapítás mö­gött, miszerint: „ide vezettek az MSZMP eredeti céljait és feladatait fokozatosan és gyökeresen megváltoztató - a tagság és a dolgozók háta mögött, feje fölött ho­zott - döntések és következményeik". Halvány kétséget sem hagynak afelől, hogy nem az elmúlt negyven év hibás - olykor bűnös - politikai és hatalmi mec­hanizmusát, hanem épp az ennek meg­változtatására irányuló törekvéseket helytelenítik. Hiszen a kritizált döntések közt említik egyebek közt „az 1956-os ellenforrada­lom népfelkeléssé minősítését, a több­pártrendszer deklarálását”. (Folytatás az 1. oldalról.)- Idestova ötven éve - kezdi dr. Say István - 1939. június 29-én Makó mellett, a Maros határvizein, á „senki földjén” ala­kult egy politikai párt, amelyik akkor Nemzeti Parasztpártnak nevezte magát. Alapvetően - alföldi lévén - elsősorban a szegényparasztságra épített. Már akkor sem kizárólag agrárpárt volt, hiszen a megalapítók maguk, az akkori szellemi élet, az úgynevezett népi mozgalom kivá­ló írói, művészei, tudósai és gondolkodói, akikhez szívesen csatlakoztak, a paraszti mozgalmak szervezői és hangadói.- Soroljunk neveket!- Az alapítók közül elsőként talán Erdei Ferencet kell említeni, bár ő, az akivel ké­sőbb a pártnak konfliktusai támadtak. Veres Péter mellé, egy Tolna megyeinek oda kell írni Illyés Gyuláét is. E névsorba ott kell lennie Bibó Istvánnak, Németh Lászlónak. A megalakulás után a párt fo­kozatosan erősödött, terjedt az ország­ban és az 1944-es esztendő végén lehe­tővé vált, hogy meghatározóan ott legyen az országot újjáépítő pártok között, a Ma­gyar Front tagjaként. Az ismert esemé­nyek folytán 1947-et követő egyre nehe­zebb idők következtek. Sokan beolvad­tak az MDP-be és 1949-től kezdve szinte szünetelt a párt tevékenysége.- Negyven év elteltével újra erjedés­nek indult a magyar közélet, ekkor meg­jelentek ismét pártjának szervezői...- Igen. Az egykori túlélők és az ifjúsági szervezetek egykori tagjai az újjászerve­zésre gondoltak. Ennek első formája a Veres Péter társaság kereteiben kezdett működni, de már e társaság zöme kife­jezte vágyát, hogy az első adandó alka­lommal sort kell keríteni a volt Nemzeti Parasztpárt újjászervezésére. A mi ese­tünkben nem volt szükség a párttörvény megjelenésére, hiszen a pártot jogilag soha meg nem szüntették.- Ma milyen számokkal lehetne be­szélni a szervezettségről, vagy elzárkóz­nak a válasz elől?- Nem, nem! Az viszont igaz, hogy pon­tos, precíz számot nem tudunk mondani. Ennek az az oka, hogy nem vagyunk olyan apparátuspárt, amelyiknek nyilvántartásai vannak. Nem is lehetnek pillanatnyilag, mert a szerveződés olyan naprakész, hogy változik. Ráadásul több módja van a nép­párti tagságnak. Van a rendes tagság az­tán vannak a pártolók, akik más szervezet tagjai is lehetnek és van egy olyan formula, ami testületi tagságot is lehetővé tesz, pél­dául egy kisebb téeszközösség. Ilyen van Tolna megyében is. Az egyre félelemmen- tesebb politikai légkört mutatja, hogy szép számmal vannak alapító tagok is. Az orszá­gos szervezettség meghaladja a húszezer személyt, Tolna megyében háromszázra tehető a velünk együtt politizáló emberek száma. Leggyorsabban szerveződött Szekszárdon a néppárt, és a városkörnyé­ken. Főleg művelődési, agrár, egészség- ügyi és egyéb értelmiségiek körében sike­rült népszerűséget szereznünk. Báta, Bo- gyiszló, Decs, Harc, Medina, Pusztahen- cse, Szedres, Gyönk, Paks hogy néhányat soroljak azok közül a települések közül, ahol a néppárt tagokat tud nevezni.- Mi jelenti a néppárt sajátos arculatát, ami a programban tükröződhet?- Politikánk hangsúlyos eleme az ön- kormányzat, mely egy település teljes gazdasági önállóságát hangoztatja a magyar falu érdekeiként. Úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak nem kell erősza­kosan nagyipari országgá válnia. Nem biztos, hogy a bolsevik típusú kommuniz­mus és az amerikai kapitalizmus között nem kínálkozik egy olyan, harmadik, ne­gyedik utas megoldás, ami messzeme­nően figyelembe veszi az egyén érdekeit is, de közösségi hagyományok kereteibe ágyazva. Másik hangsúlyos eleme politi­kánknak a művelődés. Az iskolákat, mű­velődési házakat vissza kell adni a tele­pülések saját rendelkezésébe. Egy na­gyon vegyes tulajdonállapot létrehozása megoldást jelent. Nagyobb szerepet kell kapniuk a kultúra területén az egyházak­nak, egyesületeknek is...- Az iparról nem akarnak valamit mon­dani, hiszen ott talán nagyobbak a bajok?- Úgy véljük, ha az országban önkor­mányzat lesz, például az adók, vagy azok jelentős része helyben marad, ha hely­ben dönthetnek az emberek a sorsukról, akkor józan módon fejlődni fog az ipar olyan mértékben, amilyen mértékben en­nek az országnak arra szüksége van, kü­lönösebb programozás nélkül is. Vannak pártok, amelyek nálunk sokkal többet foglalkoznak az iparral, de a külpolitikai kérdésekkel is. Mi azt hangsúlyozzuk, hogy a távlati cél egy pozitív semleges Magyarország létrejötte. Úgy érezzük, hogy azok a külpolitikai törekvések, me­lyek a pillanatnyi kormányban és a pilla­natnyi hatalom reformköreiben megnyil­vánulnak, ugyanebben az irányban mu­tatnak és reális tempót diktálnak.- Terjedelmi okok miatt nem kérek egyéb részleteket pártja programjáról, viszont a Tolna Megyei Néppárti Minde­nes elnevezésű tájékoztató röplapjukból hadd idézzem Veres Péter gondolatait, mikor megköszönöm önnek a beszélge­tést: „...A magyar népnek... van saját ész­járása, saját jelleme, és van saját egyen­súlyérzéke. Ezzel élt, ezzel tartotta fenn magát ezer év óta... Ezzel tartja fenn ma­gát a jövőben is.” DECSI KISS JÁNOS PANORAMA Országos Sajtószolgálat közleményeiből „Visszaállított nevüek” Bulgáriát eddig 8-10 ezer muzulmán hagyta el Mit akar ma a Magyar Népfőiskolái Társaság (Folytatás az 1. oldalról.) karát, hogy ne avatkozzék be Bulgária bel- ügyeibe, és a bulgáriai muzulmánok előtt nyissa meg a török határokat. Az illetékes hivatalokat ekkor valósággal megrohanták az állampolgárok. A takarékpénztáraknál betétekért, a Népi Tanácsnál útlevélkérő lapért álltak sorban az emberek. Az Anteni szinte „humorosnak” tartja, hogy a 35 ezer lakosú Iszperih városkában 36 ezer útle­vélkérő lap fogyott el, de aztán igy folytatja: „Nagyon tragikus az egész szituáció. Sokan nem is értik, hogy mi történik velük, körülöttük. Tömegpszichózis lett úrrá raj­tuk, és hagyják sodortatni magukat.” Ami­kor egy sorban álló asszonytól a szófiai új­ságíró megkérdezte, hogy hová utazik, az riadtan legyintett: „Nem tudom. Ahová a többiek...” „Visszaállított nevű állampolgárok” - ezt a terminológiát használják az 1984-ben bolgárosított, eredetileg török nevű szemé­lyek megjelölésére - jelezvén: csupán arról van szó, hogy ősi bolgár nevüket sok év­század múltán visszaállították. Mint az An­teni írja, ezek az emberek alacsony kép­zettségűek, könnyen manipulálhatók, hi­székenyek és gyanakvóak egyszerre. Ami­kor megjelentek az útlevélkérő lapok, szét­futott közöttük a hír: „Erőszakkal kitelepíte­nek bennünket.” Amikor a kérdőívek el­fogytak, az terjedt el, hogy „többet nem en­gednek ki”. A hiány pótlására készített fénymásolatokat hamisítványoknak vélték. Az új útlevéltörvény csak szeptember 1 - tői lép életbe, de - amint a riportból kivehe­tő - már az új, liberális szellemben oszto­gatják a most használatos útlevelet. Hanem a tájékoztatás az új utazási lehetőségekről valóban csapnivalóan rossz volt a „visz- szaállított nevű állampolgárok” lakta terüle­teken. Még a szófiai újságírókat is kérdé­sekkel árasztották el az emberek: Mikor utazhat családja után a katonafiú? Korlá­tozzák-e a személyes poggyászt? Meg­akadályozhatja-e a munkahelyi vezető az utazást? A helyi szervek csak a legutóbbi napokban jöttek rá mulasztásaikra. Most a szakszervezetet és az üzemvezetőket is fel­kérték, hogy útlevélügyekben segítsenek eligazítani az utazni kívánókat. A tragikus igazság az, hogy az emberek ezrei, tízezrei szedik a motyójukat, és vág­nak neki a vakvilágnak. Megbízható forrás­ból származó értesülés szerint eddig leg­kevesebb 8-10 ezren hagyták el az orszá­got, s ki tudja, hogy még mennyien kelnek útra. Az is lehet, hogy egész falvak ürülnek majd ki. NAGY KÁROLY (Szófia) Közéleti hírek A Tolna megyei politikai pártok és szervezetek sorában a Magyar Néppárt után másodikként a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt Tolna Megyei Szer­vezete mutatkozik be 1989. június 12-én 18.30 órakor Gyönk lakosságának, ér­deklődő polgárainak. A találkozó helye a művelődési ház, ahol az MSZMP megyei vezetői tájékoztatják az érdeklődőket a párt létrejöttének okairól, körülményei­ről, országos és helyi programjának elő­készületeiről, illetve a már kialakult prog­ram- és álláspontokról, a pártszervezés helyzetéről. A tájékoztató után kötetlen beszélgetés formájában válaszolnak a kérdésekre, illetve tájékozódnak a párttal kapcsolatos igényekről, elvárásokról a politikai közéletet érintő állampolgári vé­leményekről. * A Tolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (Tomiszsz) tanácsa Ta­másiban megtartott ülésén a résztvevők a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (De- misz) működésével és gazdálkodásával kapcsolatos döntésre váró kérdéseket tárgyaltak meg. Ezenkívül szó esett a To­miszsz és az MSZMP Tolna Megyei Bi­zottsága képviselőinek hamarosan sorra kerülő találkozójáról is, ahol a párt prog­ramtervezetének megvitatása szerepel napirenden. Hosszú évekig gyanakvással nézte a hivatalos politika, a kulturális kormányzat a népfőiskolái mozgalom újjáéledését, hagyományainak ápolását. 1984 körül vetődött fel a gondolat, hogy néhány, ar­ra igényt tartó önszerveződő helyi kis kö­zösség népfőiskolái kurzusokon vegyen részt. A „képzés” profilja szerint is sokfé­lék voltak a kezdeményezések, ma már a népfőiskolák programjában szerepel a vállalkozás, a modern gazdálkodás szel­lemének, társadalmi magatartásának az elterjesztése és erősítése is. A tegnap Budapesten az Országos Közművelődési Központban megtartott közgyűlésen a társaság saját megújulá­sára is több javaslatot tett. A népfőiskolák elsősorban a vidék és a kistelepülések lakosait kívánják összefogni, segítve fel- emelkedésüket öntudatra ébredésüket, tá­jékozottságukat. A helyi társadalom meg­újítása érdekében kívánnak tevékenykedni minden elérhető támogatással. Minthogy a felkért előadó, dr. Kukorelli István, a HNF ügyvezető elnöke családi okok miatt távolmaradt a tanácskozástól, a Hazafias Népfront nevében Huszár Ist­ván főtitkár köszöntötte a nagy létszám­ban megjelent népművelőket, volt népi kollégistákat. Az elmúlt év tevékenységé­ről Tóth János, a társaság titkára tájékoz­tatta a hallgatóságot. A tervekről szólva elmondotta, hogy egyetlen párthoz sem fognak csatlakozni, nem kívánnak asz- szisztálni egyetlen politikai csoportosu­lásnak sem. Bár a népfőiskola éppen közéletiségre neveli hallgatóit, az információk szintjén se­gíti, hogy értsék meg a mai magyar valósá­got. Olyan nemzedéknek kellene felneve­lődnie, amely felelősséget is tud érezni tet­teiért, amely nem csak elszenvedőjévé, ha­nem alakítójává, formálójává válik kora tár­sadalmának. Olyan társadalmi erőt kíván adni ezáltal, mely érdemi együttműködésre kész felkészültsége, képzettsége folytán, a reformszellem jegyében. CSEFKÓ JUDIT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents