Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA XXXIX. évfolyam, 134. szám 1989. június 9., PENTEK A kormányfő és az Országgyűlés elnöke is részt vesz Nagy Imre temetésén Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke is részt vesz Nagy Imre és mártírtársai június 16-i teme­tésén. A magyar állami élet két veze­tő személyisége a parlament és a kormány képviseletében rója le ke­gyeletét az 1956 után jogtalanul ki­végzett valamennyi áldozat emléke előtt. Erről született megállapodás csütörtökön az Országgyűlés és a kormány, illetve a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottság képviselőinek ta­lálkozóján. A Parlamentben megtar­tott megbeszélésen Szűrös Mátyás, Németh Miklós, illetve a TIB képvise­letében Vásárhelyi Miklós, Mécs Im­re, Hegedűs B. András és Göncz Ár­pád ült a tárgyalóasztal mellé. * Megbeszélés a Parlamentben A megbeszélést követően Vásárhelyi Miklós válaszolt az MTI munkatársának kérdéseire. * * *- Kdrábban a Történelmi Igazságtétel Bizottság fenntartásait hangoztatta azzal kapcsolatban, .hogy a parlament és a kormány képviselői hivatalosan is részt vegyenek 1956 mártírjainak gyászszer­tartásán. Miért változott meg ez az állás­pontjuk?- Elsősorban nem a mi álláspontunk változott; az elmúlt napokban olyan nyi­latkozatok hangzottak el a kormányfőnek és a házelnöknek, illetve magának az Or­szággyűlésnek a részéről, amelyeket nem lehetett figyelmen kivül hagyni, amelyeket tudomásul vettünk. Ennek eredményeképpen jött létre a mai meg­beszélés.- Mi a legfőbb eredménye a mostani találkozónak; miben állapodtak meg?- Megegyeztünk abban, hogy mi, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a család nevében üdvözöljük, hogy a mi­niszterelnök és a házelnök hivatalos mi­nőségükben részt kívánnak venni a te­metésen. Hangsúlyoztuk - és ezt mind­ketten elfogadták -, hogy ez a temetés nem csupán Nagy Imre és kivégzett vád- lottársainak gyászszertartása, hanem az 1956 után ártatlanul kivégzett vala­mennyi áldozat temetése.- A megállapodás azt jelenti, hogy az állami vezetők is elhelyezik koszorújukat a ravatalon?- Igen, pontosan azt jelenti. Koszorút fognak elhelyezni, illetve tiszteletüket te­szik a ravatalnál; a részletek pontosítása a protokollra tartozik.- A TIB nem szabott feltételeket a mos­tani megbeszélésen?- Semmiféle feltételt nem szabtunk! Is­mertettem a TIB legutóbbi ülésén kialakí­tott álláspontot a miniszterelnök úrral és a Ház elnökével; ezek nem feltételek vol­tak, hanem egyszerűen álláspontunk ki­fejtése. Tárgyalópartnereink lényegében ezt az álláspontot elfogadták. Péter-Pálkor: országos aratósztrájk? Sztrájk, vagy demonstráció? A megfogalmazás szinte teljesen mindegy. A lényeg az, hogy ma Magyarországon nem éri meg a kenyérgabonát termelni, a sorozatos kérés és könyörgés is haszontalan: nem emelik a gabona felvásárlási árát. A termelők a vég­ső megoldást választották: ha nem emelik 30 százalékkal a felvásárlási árakat, Péter Pál napján kombájnokkal, traktorokkal és teherautókkal kivonulnak az országutakra. Ezzel kapcsolatos felhívás eljutott az ország minden mezőgazdasági üzemébe. (Folytatás a 3. oldalon.) Straub F. Brúnó Rodostóba látogatott Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke, aki hivatalos látogatáson Törökor­szágban tartózkodik, csütörtökön Isz­tambulból Rodostóba látogatott. A város török neve Tekirdag. A magas rangú ven­déget a „Magyar utca” 9. számú ház előtt Oguz Kagan Köksal, Tekirdag tartomány kormányzója és Carnal Ünlü Sarac, a vá­ros polgármestere fogadta. A Márvány-tenger partján fekvő festői fekvésű városnak közismert magyar műemléke van: II. Rákóczi Ferenc fejede­lem másfél évtizedes itt-tartózkodásának emlékét, egykori lakóházát tekintette meg Straub F. Brúnó. A múzeummá átalakított épületben vé­gigkalauzolták a kiállítási termekben, amelyeknek falain a XVIII. század eleji magyarországi térképeket, a szabad­ságharc eseményeinek helyszíneit tekin­tette meg Straub F. Brúnó. A török-ma­gyar kapcsolatok régmúlt időkig vissza­nyúló, sokrétű történetét mutatták be az üvegtárolókban elhelyezett iratok, köny­vek, képek. Áz épület második szintjén egy török és angol nyelvű márványtáblá­ról derül ki: „A magyar-török barátság el­mélyítését szolgáló Rákóczi Emlékmú­zeumot a Magyar Népköztársaság kor­mánya létesítette.” A kiállítást 1968. jú­nius 27-én Péter János külügyminiszter avatta fel a török hatóságok képviselői­nek részvételével. A tervet Kutas Imre an­karai magyar nagykövet közreműködé­sével a Magyar Nemzeti Múzeum készí­tette. A kiállítás megtekintését követően Straub F. Brúnó megkoszorúzta az em­lékmúzeum falán levő emléktáblát, ame­lyen a következő szöveg olvasható: „E házban élt 1720-1735-ig II. Rákóczi Fe­renc magyar fejedelem, aki 1703-1711- ig a magyar nép szabadságharcátvezet­te, s később török földön talált menedé­ket. Ezt az emléktáblát a Rákóczi vezette magyar szabadságharc 250. évforduló­ján a Magyar Népköztársaság kormánya állította.” Tekirdagi programját befejezve Straub F. Brúnó és kíséretének tagjai gépkocsi­val visszautaztak Isztambulba. Straub F. Brúnót és kíséretét az isz­tambuli repülőtéren ünnepélyesen bú­csúztatták. Az eseményen jelent volt Cahit Bayar, Isztambul tartomány kormányzója, és Nurettin Sözen, a város polgármestere, valamint Horváth István magyar főkonzul. A Magyar Néppárt újjáalakuló országos gyűlése elé A Magyar Néppárt újjáalakuló országos gyűlése e hét végén, június 10-11 -én Iqsz Budapesten. Helyszín a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi terme az I. ke- - rületi Országház utcában. Ez ad alkalmat, hogy dr. Say Istvánnal a Magyar Néppárt ■ Tolna megyei ügyvivőjével beszélgessünk. (Folytatás a 2. oldalon.) Bulgáriát eddig 8-10 ezer muzulmán hagyta el Paraplék alatt: fajtabemutató Iregszemcsén Több száz fajta - rengeteg érdeklődő Boncb, István és Örzse „Visszaállított nevűek” Mértékadó források szerint eddig leg­kevesebb 8-10 ezer muzulmán hitű bol­gár állampolgár hagyta el az országot, és a vezetés állítólag nem tartja kizártnak, hogy a következő hetekben-hónapok- ban egész falvak, sőt kisvárosok néptele- nednek el. Ezt valószínűsíti - amiről az Anteni cimű hetilap számol be legutóbbi számában -, hogy az észak-bulgáriai Iszperih városkában 36 ezer útlevélkérő lap fogyott el, noha a lakosság lélekszá- ma ezerrel kevesebb. Az Anteni riportja szerint a „visszaállí­tott nevű állampolgárok” lakta vidékeken. - ezzel a terminológiával illetik itt az 1984-ben bolgárosított, eredetileg török nevű személyeket - valóságos „utazási tömegpszichózis” alakult ki: emberek százai állnak sorban útlevelükért, taka­rékbetétükért, egyéb okmányokért. Egyébként ebben az Anteni-cikkben író­dott itt le először, hogy az elmúlt hetek muzulmán tüntetéseinek fő követelése a korábbi török nevek visszaadása volt. Észak-Bulgáriában két nagyvárosban, Razgradban és Sumenben, továbbá több faluban és kisvárosban fordultak elő tüntetések. * Az Anteni című szófiai hetilap az első olyan bolgár sajtóorgánum, amely leg­alább megkísérelt valamit elmondani - legutóbbi számában - arról a helyzetről, amely az észak-bulgáriai Razgrad kör­nyéki, muzulmánok lakta településeken az utóbbi időben kialakult. A lap munka­társai ellátogattak a területi székhelyre, Loznica, Szamuil és Venec falvakba, Isz­perih városkába, sőt, Todor Ikonomovó- ba és Kaolinovóba is, ahol a néhány hét­tel ezelőtt kitört zavargások halálos áldo­zatokat követeltek. Ezekre az eseményekre azonban az Anteni nem tér vissza. A szamuili körzet párttitkárának szavai nyomán röviden beszámol arról, hogy május 24-én - Cirill és Metód napján, a szláv írásbeliség és kultúra ünnepén - Vladimirovci faluban mintegy 300-400 fős csoport elvitte a gyerekeket az iskolából, s Szamuil falun át Nozsarovóba vonult. A résztvevők elő­ző nevük visszaadását követelték. Egy párttitkár azonban rá tudta beszélni őket, hogy oszoljanak szét. Szamuilban a Népi Tanács épülete előtt május 27-én tömeg gyűlt össze; egy ideig kiabáltak az embe­rek, aztán hazamentek. Hasonló tünteté­sek voltak Razgradban, Sumenben, Du- lovóban, Kaolinovóban, Todor Ikonomo- voban és Venecben. A riporter megfogal­mazása szerint „legtöbbjük békés volt, de egyes helyeken kövekkel dobálták meg a hatóságok képviselőit. Idegen ar­cok, valószínűleg a felbujtók, mindenütt feltűntek a tömegben...” Az Anteni munkatársainak arra a kér­désére, hogy igénybe vették-e a tüntetők ellen a biztonsági erőket, a helyi vezetők szinte felháborodottan válaszoltak. Az ilyen erők, mondták, a beavatkozás után elmennek, de ők ottmaradnak, nekik kell szót érteniük az emberekkel... A legkiáb- rándítóbbnak azt nevezték, hogy a tünte­tők általában nőket és gyermekeket te­reltek maguk előtt, de - a lap szerint - nem saját feleségüket vagy gyermekü­ket... Feszült és bizonytalan helyzet alakult ki ezeken a területeken, miután Todor Zsivkov nyilatkozatban felszólította An- (Folytatás a 2. oldalon.) Hol kisütött a nap, hol pedig szakadt az eső tegnap az Iregszemcsén megtartott bemutatón, ahol kalászosok, borsó és repce fajta- és agrotechnikai bemutató­jára érkeztek az ország számos pontjáról a KSZE partnergazdaságának szakem­berei. így aztán gyakran előkerültek az eser­nyők, s a paraplék védelmében tekintet­ték meg az érdeklődők azokat az újdon­ságokat, amelyeket a KSZE kínál. A rend­szer által integrált partnergazdaságok­ban 275 ezer hektár búza- és árpaterület várja a betakarítást, több mint 4000 hek­táron vetettek repcét, 20 ezer hektáron borsót, 280 hektáron pedig triticalét. Az iregszemcsei kísérleti telep terüle­tének több mint egyharmadát a kalászo­sok foglalják el. Tavaly ősszel 2500 kis- parcellán állítottak be ösziárpa- és őszi- búza-kísérleteket, s ez idáig a legna­gyobb számú nagyparcellás fajtasort is most vetették el. Az iregszemcsei telepen központi szerepük van a fajtaösszeha­sonlító kísérleteknek. Évről évre elvégzik a Mezőgazdasági Minősítő Intézet által összeállított kisparcellás és nagyüzemi búza, őszi és tavaszi árpa fajtaösszeha­sonlító kísérleteket. Emellett folyamato­san vizsgálják az ígéretes hazai és külföl­di fajtákat. A fejlesztőmunka fontos részét képezi a búza sütőipari minőségével össze­függő technológiai elemeinek vizsgálata. A szakemberek megismerkedhettek többek között a gombabetegségekkel szemben ellenálló, nagy termőképes­ségű korai búzával, a GK Kincsővel, a ki­váló sütőipari értékű, és határainkon túl is ismert GK Öthalom, a Sárvári, a Bence, a Zombor, az István fajtákkal, valamint a tavaly minősített bőtermő, intenzív típusú fajtával, amely GK Örzse névre hallgat. dvm Fotó: KISPÁL M. Miniszteri dicséret a Toinabernek Építők napi ■ ■■ mm m ww koszonto A15 éves munka elismerése Több okuk is volt az ünneplésre a Tol­na Megyei Beruházási Vállalat dolgozói­nak, amikor tegnap délután Szekszár- don, a Művészetek Házában összegyűl­tek. Rápolti Árpád igazgató elmondta, hogy maga a vállalat ugyan 21 éve ala­kult, de jogelődje, a Tolna Megyei Beru­házási Iroda éppen 25 évvel ezelőtt kezd­te meg működését a megyei tanács épü­letében. Külön köszöntötte azokat a dol­gozókat, akik azóta törzsgárdatagjai a vállalatnak. Röviden beszélt a Tolnaber 25 éves munkájának eredményeiről, a közreműködésükkel felépült lakásokról, kórházakról, oktatási intézményekről, művelődési házakról, ■sportlétesítmé­nyekről, áruházakról, ipari üzemekről, szállodákról. Az építők napja alkalmából Morhauser Ádám, az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szakszervezeté­nek Tolna megyei titkára mondott ünnepi köszöntőt, amelyben megemlékezett az iparág dolgozóinak elmúlt négy évtize­des országépítő munkájáról. Ez a munka sokat változott és változik ma is, de a Tol­na megyei építők megállják a helyüket, méltán érdemelték ki a dicséreteket. Ezután az elismerések átadására ke­rült sor: a Tolnaber a Közlekedési, Hír­közlési és Építésügyi Minisztérium vala­mint az ágazati szakszervezet dicsérő oklevelét kapta meg, majd Rápolti Árpád igazgató a vállalat dolgozóinak nyújtotta át a megérdemelt kitüntetéseket, jutal­makat. - áa ­Tolna megyei szakemberek a kisparcellás kísérleteknél

Next

/
Thumbnails
Contents