Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-08 / 133. szám
4 iftpÜJSÁG 1989. június 8. Fényképrejtvény Felfedezzük Tolna megyét! * Várrom. Az egykori erősség, melyet a szomszédos folyócska mocsarai is jól védtek, az akkori hatályos jogszabályokat „Hármaskönyv”-be gyűjtő, Werbőczy István tulajdona volt. Hol van? Fotó: GOTTVALD KÁROLY Beküldendő: az emblémával felragasztott helyes megfejtés. Címünk: 7100 Szekszárd Sajtóház, Liszt Ferenc tér 3. Beszélgetések a könyv hetén Most már nagyon jó, mert nem lehet rosszabb Ady sorait akár mottóul is választhatnánk az este hangulatához, melyen négy művész mutatkozott be nemcsak műveivel, hanem személyesen is, az olvasni szerető közönségnek a napokban Pécsett, a Művészetek Házában. A költészet heti központi rendezvényen Hallama Erzsébettel, Balassa Péterrel, Pákolitz Istvánnal és Petri Györggyel találkozhattak az érdeklődők. Hallama Erzsébet Pécsett élő írónőnek már tíz kötete jelent meg ez idáig. A József Attila-díjas alkotónak most a Ra-Re sorozatban A bábu című kisregénye látott napvilágot. Pontos lélektani hitelességgel rajzolja meg főhősének, Annának életérzéseit, tehetetlenségét, kudarcait.- Ez a könyv egy nemzedékről szól, nem egy emberről, s e szempontból tézisregényként is kezelhető - mondta az írónő. Éppen Hallama Erzsébet korosztálya, a háború előtt, alatt született nemzedék az, amelyet szellemi értelemben félrevezettek, akiket vállveregetve fogadtak, s infantilisként kezelve nem vettek komolyan. A kontraszelekció kiválasztottjai egy plafont húzva a fiatal értelmiség feje fölé, minden jó állást elfoglaltak, s minthogy felborult a normális menetű társadalmak folyamatossága, pszichológiai és szociológiai értelemben sem lelték helyüket e korosztály értelmiségi képviselői. E nemzedék kiöregszik, le van írva - jegyezte meg az írónő - miközben a kompromisszumokra való hajlam „szükséges” meglétéről is kifejtette véleményét. Hőse „kegyelmet nem kapott, csupán halasztást...” A Lukács György eszméin felnőtt Balassa Péter müve egyszerre látvány és szó, irodalom az irodalomról. Bár legújabb könyve nem érkezett le Pécsre (Pestre sem - mondta az író), aki a Medvetáncban megjelent írásait ismeri, tudja, hogy Balassa Péter az esszét jelesül irodalomnak tekinti, hogy számára a műelemzés párbeszéd. Párbeszéd a hagyománnyal, melyet ő élőként kezel. Számára a művek is eleven emberek, párbeszédet folytat velük, s mint megjegyezte: mindig nagyon érdekes egy íróval beszélgetni. Pákolitz Istvánnak közismert a tárgyakhoz, dolgokhoz való szoros viszonya, ragaszkodása. E kapcsolat a szegénységhez köthető, a tapasztott falú konyhához, a földes padlójú szobához, ahol sok testvérével felnőtt. A pécsi alkotó hamarosan 70 éves lesz, s ez alkalomból újabb kötet megjelentetését tervezi - ezúttal történelmi témával Janus Pannoniussal foglalkozik. Petri György tipikusan az a művész, akit olvasni kell. Gondolatvilágához közelkerülve nem lesz oly titokzatos ez a szenvedő, szenvedélyes alkotói attitűd, melyet unikálisnak is aposztrofálhatunk hazai kortárs költészetünkben. Valahol megvan című kötete az új versek mellett életművéből is válogatást ad. CSEFKÓ JUDIT Énekes népszokások feldolgozása Sebestyén Ádám: A bukovinai székelyek tegnap és ma A szerzővei beszélgetőnk új könyvéről B I • BBMI BBI BIBI m I BHi- Ezt a kötetet érzem a legértékesebbnek, mért ez magában foglalja a bukovinai székelység teljes történetét - kezdi Sebestyén Ádám . - Az első -1972-ben megjelent - kötetem az andrásfalviak sorsát dolgozta fel. Ez háromezer példányban jelent meg. Szinte pillanatok alatt elfogyott. Újabb háromezerben adták ki. Előfordult, hogy egymástól kölcsönkérték az emberek és nem adták vissza. Amikor a megyei tanács Alkotói- diját megkaptam, a meseköteteim jelentek meg. Közben arra gondoltam, hogy a többi falu történetét is megírom. Elkezdtem a gyűjtést, feldolgozást. Majd később 1983-ban az al-dunai székelység történetével kezdtem foglalkozni. Itt Székely- keve, Sándoregyháza és Hertelendinfal- va plébániáin találtam sok értékes történelmi dokumentumot, ugyanakkora még élő emlékezetből is sokat használhattam.- A legújabb kortörténetének kutatói - írja dr. Rónai Béla, a kötet egyik lektora - nem féltik a tárgyilagosság, az objektivitás követelményét a történelem szereplőinek szubjektív megnyilatkozásaitól. Úgy vélem, ettől a veszélytől ebben az esetben sem kell tartanunk. A történelmi hitelesség nem elhalványul, hanem sokkal inkább életközelivé, emberibbé, föl- foghatóvá válik a megpróbáltatásoknak, a családokra, személyekre szabott megmérettetéseknek ebben a nem mindennapi izzásában... Meggyőződésem, hogy a könyv jelentős hozzájárulás lesz annak a roppant bonyolult képletnek az értelmezéséhez, amellyel a ma élő nemzedékek is szinte naponta szembetalálják magukat, s amit a legegyszerűbben így nevezhetnénk: közép-kelet-európaiság.- Van-e ebben a kötetben olyan fejezet, amit különösen jó szívvel ajánlana az olvasóknak, mint szerző?- Én az egész könyvet így együtt adnám sok-sok ember kezébe hazánk határain belül és a tengeren túlon is, mert az Amerikába kivándoroltakról, az ott új otthonra lelőkről is igyekeztem képet adni.- A könyv a boltokban van. Lezártnak tekinthetünk egy életszakaszt. Mi az, ami foglalkoztatja? Készül-e újabb, vagy vár- e kiadásra új kötet?- Az egészségem rossz, elfáradtam. Megírtam Kakasd történetét is. Felgyűj- töttem az embergyógyászatra,vonatkozó adatokat, történeteket, amit Antal Józsefnek az orvostörténeti múzeum igazgatójának átadtam. Jelen pillanatban a régi imádságaikat gyűjtöm. Hiszem, hogy aki eddig nem foglalkozott a székelyek történetével, a jelenlegi helyzetben, ha kézbe veszi új kötetemet és elolvassa, megértőbb lesz a menekülőkkel, az áttelepülni kényszerűitekkel. D. K. J. Fotó: KISPÁL MÁRIA A Magyar Rádió, a Művelődési Minisztérium, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Néprajzi Társaság vetélkedőt hirdet középfokú oktatási intézmények tanulói részére. A Magyar Néprajzi Társaság centenáriumához kapcsolódó vetélkedő célja a Kárpát-medencében élő magyarság énekes népszokásainak feldolgozása. Egy-egy intézményből több tanulói csapat is nevezhet, lehetőleg az alsóbb évfolyamokból, mivel a vetélA szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola újszerű kezdeményezéssel lepte meg a muzsika iránt érdeklődőket. A Városi Kamarazenekar és a zeneiskola legjobb növendékei közös koncertet adtak a patinás Augusz-ház nagytermében. Mint Thész László igazgató elmondta, az intézmény oktató-nevelő munkája mellett működteti a kamarazenekart, melynek művészeti vezetője Földesi Lajos. Az együttesben játszanak az iskola tanárai és néhányan a növendékek szülei közül is. Régóta érlelődött a gondolat, hogy felnőttek és gyerekek közös fellépésen éljék át az együttmuzsikálás csodálatos örömét. Az alkalom íme eljött. A hallgatóság soraiban és a kottaállványok mögött a gyermekeikért drukkoló anyukák, apukák, barátok, ismerősök, a pódiumon pedig a kamarazenekar biztonságot adó ölelésében a kipirult arcú ifjú muzsikusok. Magam is újra átéltem gyermekkoromat, amikor mint R. Bogdán Edit (mindig hálával és szeretettel gondolok rá) növendéke kezemben a hegedűmmel bénító szorongás közben a színpadra léptem. Tudom hát mit éreztek a mai utódok. De tudta ezt Thész Lászó és kedő második fordulóját a következő tanévben rendezik meg. A vetélkedőre a nevezés az első forduló dolgozatának beküldésével történik, a határidő 1989. november 1. A továbbjutott csapatoknak a második forduló feladatát 1990. június 30-ig kell beküldeniük. A nyilvános második forduló adásai 1990 novemberében lesznek. Az első fordulóban a feladat egy írásbeli dolgozat készítése, esetleg Földesi Lajos is. Az előbbi a karmester szerepet, utóbbi pedig az első hegedűs feladatát vállalta. Rieding: G-dúr hegedűversenyét Farkas Katalin 2. osztályos (tanára: Csécsy Istvánné) játszotta. Mindannyiunkat ámulatba ejtett, hogy ez a pöttömnyi kislány egy talán feles méretű hangszerből mi mindent varázsolt elő. •' Purcell: Trombitaszó és ária c. darabját a negyedéves Kiss Dezsőtől (tanára: Pecze István) hallottuk. Szép tónusban, magabiztosan, tisztán muzsikált. Csajkovszkij: Chanson triste c. művét Takáós Krisztina 4. osztályos (tanára: Mártonka Tünde) mutatta be, ügyesen kezelve a csellót. Telemann: Szonáta II- l.-jét Hepp Attila I. továbbképzős (tanára: Szily Lajos) adta elő. Az ígéretes tehetséggel bíró trombitás felvételt nyert Veszprémbe a zeneművészeti szakközépiskolába. Orbán Péter 6. osztályos és Orbán Gabriella 5. osztályos hegedűsöket édesapjuk Orbán István tanár tanítja. Vivaldi: d-moll Concerto grosso l.-et felkészülten, a zenekarral jó összhangban, muzsikus erényeket felvillantva játszották. kotta-vagy képillusztrációval, a második fordulóban pedig ugyanannak a népszokásnak egy, legfeljebb 15 perc terjedelmű műsorszerü feldolgozása. Ennek megvédésére a nyilvános második fordulóban kapnak lehetőséget a pályázók, a vetélkedőt a Magyar Rádió élőben közvetíti. A dolgozatokat az alábbi címre kell küldeni: Magyar Rádió, Zenei Főosztály népzenei rovat, Budapest 1800, Bródy Sándor utca 5-7. A vokális zenét Roszkocs Ágnes 3. osztályos és Tolnai Mária 3. osztályos (tanáruk: Kovács József) képviselték. Mendelssohn: Egy szót keres izzó szívem... énekelték kulturáltan, hangulatosan. Rosner Zsolt 6. osztályos hegedűs (tanára: Gyuricza Borbála) kiemelkedő tehetséggel bír. A mindössze 13 éves fiú Veracini: Lar- go-jának előadásával bizonyította kivételes adottságait. Azt, hogy méltán vették fel a budapesti Zeneművészeti Főiskolára, ahol ősztől már, mint a Zeneakadémia előkészítő osztályának növendéke folytathatja tanulmányait. A rendhagyó koncert zárószámaként zongorán Sugár Rezső: Rondo-ja csendült fel Czikk Krisztina I. továbbképzős (tanára: Varga Józsefrié) billentése nyomán. Pontos, kidolgozott, szép játékát a közönség tapsa jutalmazta. A Liszt Ferenc Zeneiskola eredményes munkáját reprezentáló, pedagógiai szempontból is rendkívül hasznos kezdeményezés, reméljük hagyományteremtő lesz és évente ismétlődik. Lemle Zoltán Fotó: Gottvald Károly Sebestyén Ádám dedikál Rendhagyó hangverseny az Augusz-házban Trombitán Kiss Dezső játszik Farkas Katalin hegedűi
