Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-08 / 133. szám

1989. június 8. népújság 5 Egészségvédelem - betegségmegelőzés Az aranyér Csökkennek élőhelyeik - Fogy a számuk Róluk mintázták az ördögöt Fotó: DOBROSI DÉNES A modern, városias, „civilizált" életmód egyik velejárója. Ma már többnyire nem is tekinthető a szó szoros értelmében beteg­ségnek. Mi az aranyér tulajdonképpen? A végbél nyálkahártyája alatti visszérhálózat „csomószerű” tágulata. E hálózat egyéb­ként összeköttetést képez a has és az alsó testfél vénás vérét összegyűjtő viszerek kö­zött Érhető tehát hogy miért alakulnak ki a tágulatok (aranyeres csomók) az említett viszérrendszerek bármelyikének pangása következtében. Attól függően, hogy az aranyerek a végbél záróizmai alatt vagy fö­lött jelennek meg, külső, ill. belső csomók­ról beszélünk. Lehet csupán egy csomó, máskor több van és akár körkörösen is ki­alakulhatnak. (Az elnevezés - „goldene Ader” német eredetijében - magyarul talá­ló: ugyanis a fájdalmas, gyulladt csomók hirtelen vérzése gyors megkönnyebbülés­sel jár, valóban „aranyat ér”. Az aranyerek kialakulásában több té­nyező játszik szerepet: így a tartós, egy helyben állással vagy üléssel járó foglalko­zások (akárcsak a láb viszerességében, a viseerek falának kötőszöveti „gyengesége” és - távolról sem utolsósorban - a gyakori vagy rendszeres székrekedés. Emellett a terhesség, bizonyos idült májbetegségek (pl. alkoholos májkárosodás), valamint a szívelégtelenség és kismedencei (ritkáb­ban végbél) daganatok lehetnek az arany­ér okai. Az apróbb csomók akár egy életen át sem okoznak panaszt Máskor a fájdalom vagy/és vérzés hívja fel a figyelmet az aranyérre. Leggyakrabban maga a széke­lés fájdalmas (szemben pl. a végbél nyál­kahártya-berepedéssel, amelynél a széke­lés után jelentkezik a nagy, kínzó fájdalom). A székelés során megrepedő aranyérből vérzés indul meg. A vér sötét színű, a szék­letre kívül „rárakódik” sapkaszerüen. A vér­zés intő jel: haladéktalanul orvoshoz kell ilyenkor fordulni, márcsak azért is, mert ez pl. a végbél daganatának is bevezető, első tünete lehet. A vérzésen kívül leggyakoribb az aranyeres csomó gyulladása, ill. thrombo­A közelmúltban felújították Szekszár- don, a Munkácsy utca-fűtőmű találkozá­sánál kiépített buszfordulót. A környék közlekedési szempontból meglehetősen terhelt, jóllehet a Bródy Sándor utca irá­nyába változatlanul csak taxik járnak. Előtte hosszasan gyötörte a járműveket a „botrányos” burkolat, mely a felújítást kö­vetően sem változott. Kérdezhetnénk, hogy akkor miért a ja­vítás? Most kiszélesítették a körforgalom bel­ső körét, miáltal leszűkült a korábban két járműnek is elegendő úttest az ív mentén, ott ahol a busz megfordult, most táblák nélküli zűrzavar van, elsöbbségérzetek nélkül - az első balesetig! Igaz, a 40 kilo­méteres sebességkorlátozó tábla kint sisa, a vér bealvadása a csomóba. Ez min­dig és székeléstől függetlenül is komoly fáj­dalommal jár (ülni, állni egyaránt nehéz). Akár ilyenkor, akár egyébként is, az aranyér „kizáródhat”. A végbél nyálkahár­tyája részben vagy körkörösen kidudoro­dik a végbélnyílásból, sérülékeny, vérzésre hajlamos. Ez sürgős és olykor korai műtéti kezelést tehet szükségessé. A gyakran fellángoló gyulladásokat vála­dékozás, a végbélnyílás körüli bőr felmaró­dása, s emiatt kínzó viszketés társulhat Az ismétlődő vérzések, vérezgetések vérsze­génység okai lehetnek. Mint említettük, az aranyér más, súlyosabb betegség egyik tünete is lehet (pl. májbetegségé), így min­denképpen ajánlatos mindenféle végbél- panasszal orvoshoz fordulni. A vizsgálatok lényegében a végbél ujjal való áttapintásából áll, szükség esetén pe­dig végbéltükrözést kell végezni (amivel a magasabb, ujjal már nem elérhető elválto­zásokat lehet tisztázni, s akár egyúttal el is távolítani, vagy szövettani vizsgálatokhoz mintát venni). Csak a megfelelő vizsgálatok után kerülhet sor a kezelés módját illető döntésre. Nem minden aranyeret kell operálni. Ki­sebb panaszok esetén kenőcsöt kúpot ülőfürdőt használnak. A panaszok elmúltá­val a végbélnyílás tisztán tartása (székelés utáni lemosás) mellett a legfontosabb a to­vábbi székrekedés megelőzése, megfelelő táplálkozással, és étrenddel, s ha ez nem elég, hashajtókkal (de utóbbiakat csak az orvos által előírt módon és szerrel!) A műtéti kezelés szükségességét az or­vos mindig az adott eset egyéni körülmé­nyeit a tüneteket és esetleges szövődmé­nyeket is figyelembe véve dönti el. A műtét maga teljesen fájdalmatlan, még ha helyi érzéstelenítésben is történik (az esetek többségében nem indokolt az altatás), többnyire rövid tartamú és tartós vagy vég­leges eredményt hoz. Csak ritkábban újul­nak ki az aranyerek később, ha a már első ízben jelentkezett csomókat kiváltó körül­mények továbbra is fennmaradnak. Dr. Braun Sándor van - útépítés miatt, de azt szemmel lát­hatóan befejezték -, a tájékoztató táblá­kat azonban elfelejtették kihelyezni. Ezek után több kérdés is fölvetődik: Ha már eddig elmulasztották az illeté­kesek a felvilágosítást, a felújítás meg­kezdése előtt nem is érdeklődtek a téli közlekedési tapasztalatokról e vidéken, meddig, s mire várnak? Az alkotó munkát befejezték - most úgy tűnik - nem célszerű az utómunkála­tokat is mielőbb elvégezni? A sürgető táblák mellett gondolok itt az úttest minő­ségére is. És egyáltalán, erre volt most a legna­gyobb szükség, amikor semmi nem vál­tozott, sőt a régi volt a jobb? Drescher Attila (TUDÓSÍTÓNKTÓL)- A denevér téged sem azért harapott meg, mert este az utcán feltartott kézzel mentél! - mondta előadása végén Dob- rosi Dénes annak a tíz év körüli diáknak, aki a denevér harapósságát akarta bizo­nyítani. A fiú - a körülötte ülők hangos nevetése közben - halkan megjegyezte: - persze, megfogtam a padláson.- Nálunk ma hogyan lesz valakiből de­nevérkutató?- Esetemben egyszerűen. Egyetemis­ta koromban - eredetileg 'erdőmérnök vagyok - keresni kezdtem azokat az ál­latfajokat, melyek jelenleg a legjobban a védelemre szorulnak. Körülbelül öt éve kötöttem ki a denevéreknél.- Hogyan jut rájuk időd?- A Magyar Madártani Egyesület Sop­roni Helyi Csoportjának vagyok a függet­lenített titkára- Az emlősöknek mi közük a madarak­hoz? Nevetés a válasz, elővesz egy jegyze­tet:- Itt van néhány sor Miskolczi Gáspár 1702-ben megjelent, „Egy jeles vad­kert” című könyvéből: „Vajon a Denevér avagy a Pupenevér Madárnak tartatha- tik-é inkább vagy Egérnek?... Egérnek láttatik lenni...”. Néhány sorral odébb: „Mindazáltal helyesebb azoknak értel­mek, akik a Denevért a Madarak közzé számlálják...”- Az idézet bizonyítja, régen is vita volt róluk.- Igen, a madarak mellett foglalkozom velük. Tény, hogy ma egy vezetőtől köny- nyebb anyagi támogatást szerezni pél­dául a cinegekutatásra, mint erre. Itt nem lehet gyors, látványos eredményeket elérni. Alkonyatkor odaállhat a kutató - mondjuk - az odvas fa alá, nem lát sem­mit. Hirtelen egy nagy zsupsz! - kirepült a denevér, csapong a sötétben, gyakorlati­lag ismét láthatatlan. Ezzel - veszi elő a zsebrádió nagyságú denevérdetektort - láthatóvá tehetők. Lényege az, hogy a húsz kilohertz feletti hangokat az emberi fül számára hallhatóvá alakítja. Nyugaton az újabb változat már meghatározza a fajt és kiírja azt.- Miért fontosak a denevérek? Mi a hasznuk?- A madarak - a baglyokat és a lap­pantyút kivéve - nappal járnak zsákmány után. Helyükbe lépnek éjszaka, és jelen­tős a szerepük az erdőpusztító rovarok visszaszorításában. Márciustól - bizo­nyos lepkék ekkor már rajzanak — no­vemberig - a téli araszolók rajzásáig - vadásznak. Mindig az adott hónap legjel­lemzőbb kártevőivel táplálkoznak. Má­jusban például a cserebogarakkal.- Hány faj él nálunk? Alváshoz készülődő denevér- Huszonnégy. Az apró részletekben mindegyik más és más igényt támaszt az élőhelyével szemben. A számukra meg­felelő életterek mindegyikéhez alkalmaz­kodtak. Telelőhelyeiknek párásnak kell lenni, hogy ki ne száradjanak. Az a né­hány faj, mely a kevésbé párás helyekre húzódik telelni, kénytelen téli álmát időn­ként megszakítani, hogy elrepüljön inni.- Számuk? Nő vagy csökken?- Ennyi idő alatt - amióta kutatom őket - nagy következtetéseket nem lehet le­vonni. Biztos, hogy a DDT-korszak jelen­tősen gyérítette a számukat, a mérgezett rovaroktól tömegesen pusztultak el. Most a fő veszélyt az élőhelyeik csökkenése jelenti. Minden fajnak, nyáron és télen, teljes háborítatlanságra van szüksége. Sok régi templompadlás azért válik szá­mukra lakhatatlanná, mert az első lefujó- dott cserepet nem tették vissza. A fénnyel együtt megjelennek a galambok, az addi­gi csendet felváltja a zaj, a huzat, s ezért odébb áll a denevér. A téli telelőhelyeik­kel, a barlangokkal ugyanez a helyzet. Ott a látogatók hangoskodnak, változtat­ják a hőmérsékletet, a levegő oxigén és szén-dioxid összetételét. Az Abaligeti- barlang egy része azzal, hogy a közel­múltban szanatórium lett, elveszett a de­nevér számára. Mi pótolja a hiányát? Egyelőre nem tudjuk!- Van kedvenc kutatási területed?- Igen, az Alföldön nincsenek barlan­gok, nyáron mégis sok a barlangok kö­zelségét kedvelő denevérfaj. Gyűrűzé­sekkel szeretnénk bizonyítani, hogy ezek az állatok a Bihar-hegységben telelnek.- Mit jelent a gyűrűzés?- A denevér alkarjára erősítünk egy orttega alakú alumínium gyűrűt melynek sorszáma van. A gyűrűzési adatok a Ter­mészettudományi Múzeum nyilvántartá­sában szerepelnek. Bármikor kerül elő egy gyűrűs példány, meg lehet tudni, ki és hol, mikor tette rá a gyűrűt. Legérde­kesebb fogásom az volt amikor a törzs­könyvből kiderült: „kliensemet” dr. Topái György tizennégy éve gyűrűzte meg.- Mit lehet tenni értük?- Mesterséges odúkkal előbb-utóbb, de inkább utóbb megtelepithetők. Kő­szeg és Sopron környékén voltak ilyen sikerek, máshol azonban az erdőt járó ki­rándulók leverték az odúkat NSZK-ban szinte hagyománya van a denevérvéde­lemnek. Ott, ahol nincs barlang a dene­vérek részére pincéket építenek.- Sokan miért üldözik őket?- Az ördög szarvát a szürke hosszú fü­lű denevér füleiről mintázták, a szárnyát pedig a denevérek bőrvitorlájáról. Talán ez, és rejtélyes életmódjuk az oka, hogy kevesen szeretik őket, pedig a nyári éj­szakák szegényebbek lennének nélkü­lük. Végül egy érdekesség: Tiszazugban a favágók „biribityki-madár”-nak nevezik a denevért.- Tolna megyében kutattál már?- Nem, de most kaptam néhány olyan címet, ahol sok a denevér. Jövök a nyá­ron!- Köszönöm a beszélgetést sok sikert a munkádhoz! STEFÁN GYÖRGY Postabontás Amikor a régi a Közlekedés kerékpárúton, kerékpársávon A kerékpárosok biztonságos közleke­dését megyénk több városában kijelölt kerékpárutak, illetve felfestett kerékpár­sávok segítik. A kerékpárutat az úttesttől mindig szintkülönbséggel kiemelt szegéllyel, korláttal, növényzettel vagy más módon - amely azonban útburkolati jel nem lehet - választják el. A kerékpárúton a forga­lom általában kétirányú, de lehet egyirá­nyú forgalmú is. A kerékpárút tábla azt jelzi, hogy a kétkerekű kerékpárok csak a kerékpárúton közlekedhetnek. A két­kerekű segédmotoros kerékpárok és a segédmotoros rokkantkocsik, ha ezt jel­zőtábla nem tiltja - legfeljebb 20 km/óra sebességgel - a kerékpárutat is igénybe vehetik. Ha a segédmotoros kerékpárral 20 km/óra sebességnél gyorsabban kí­vánnak haladni, ebben az esetben az út­testet kell igénybe venni. Az egyéb jár­művek vezetői részére ez nem elhanya­golható információ, hisz az említett jár­művek úttesten való közlekedésére szá­mítaniuk kell. A kerékpárúton több sorban is szabad közlekedni, ha ez a többi kerékpáros és a gyalogosok közlekedését nem akadá­lyozza. A kerékpárúton más járművel közlekedni tilos. Természetesen ahol ke­rékpárút van, ott az egyéb járművek ve­zetőinek nem kell számítania arra, hogy az úttesten kerékpárosok fognak közle­kedni. A kerépárúton a segédmotoros ke­rékpárok és a segédmotoros rokkantko­csik közlekedését az arra utaló tilalmi jelzőtáblával meg lehet tiltani. Kerékpár­úiról a vele párhuzamos útra bekanya­rodni és azon folyamatosan haladni nem szabad. Nem tilos azonban a kerékpár­utat keresztező útra balra kanyarodni és a vele párhuzamos utat keresztezni. A főútvonal melletti kerékpárúton a 6 és 12 év közötti gyermek is közlekedhet kerék­párral. A kerékpársáv a kerékpárosok közle­kedésére szolgáló, a menetirány szerinti egyirányú forgalmú, folyamatos sárga Ajándék az iskolának színű útburkolati jellel jelölt forgalmi sáv. Útkereszteződésekben mindkét szélét szaggatott sárga vonallal vezetik át. Szé­lessége legalább 1 méter. A kerékpársá­von csak a kerékpárosok közlekedhet­nek, több sorban is, ha egymás közleke­dését nem akadályozzák. A kerékpársáv megléte esetén a kerékpárosok csak azon közlekedhetnek. A kerékpársávról a járműforgalom részére szolgáló úttest­re balra bekanyarodni nem szabad, eb­ben az esetben a kerékpárról le kell szállni és azt tolva kell az úttesten átha­ladni. A kerékpársávot a gyalogosan közle­kedők nem vehetik igénybe. Ezt a kiegé­szítő forgalmi sávot a jobbra tartási köte­lezettség szempontjából figyelmen kivül kell hagyni. A kerékpársáv kanyarodásra való besorolás céljából sem vehető igénybe, mert a sávon közlekedőknek el­sőbbsége van a bekanyarodó jármüvek­kel szemben. A mellette való elhaladáskor fokozott óvatosságot kell tanúsítani és megfelelő oldaltávolságot kell tartani. A kerékpár­sávon és a mellette levő forgalmi sávon tilos a megállás. A kerékpársávra is igaz ez a megálla­pítás, hogy a nem látható útburkolati jel nem útburkolati jel. A kerékpárosok biz­tonsága érdekében igen fontos feladat biztosítani ennek az útburkolati jelnek a láthatóságát. BALOGH JÓZSEF iskolavezető MHSZ (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ülést tartott Magyarkesziben a Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége, ahol a soron következő növényápolási és nö­vényvédelmi munkákat, valamint az ara­tásra való felkészülést vitatták meg. A termelőszövetkezetnek jut arra is energiája és pénzeszköze, hogy az eddi­gi gyakorlatnak megfelelően - immár ha­Arcok ünneplőben gyományosan - segítse a helyi általános iskolát. Az elmúlt években sportpályát épített, számítógépeket, színes televíziót, írásvetítőket vásárolt az iskolának. Ezen a vezetőségi ülésen elfogadták Komlóczi József tsz-elnök javaslatát hogy egy tan­terem teljes berendezését és felszerelé­sét vállalja magára a közösség. MINÁRIK LAJOS Fotó: KISPÁL MÁRIA .... „ „ ^ , j. „ „/ „ „ w j / " “ Yjj» 7 - 7“~ Beszélgetés Dobrosi Dénes denevérkutatóval, szekszárdi előadása után

Next

/
Thumbnails
Contents