Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. június 7. Egymásra lőnek a katonák? (Folytatás az 1. oldalról.) A portugál televízió jelentése szerint a lisszaboni kormány nem tervezi a Macao jövőjéről 1987-ben Kínával megkötött megállapodás felfüggesztését. Az 1987- es megállapodás értelmében a mintegy 500 ezer lakosú, Hongkong közelében fekvő enklávé 1999. december 20-val visszakerül kínai fennhatóság alá. A portugál kormány ugyanakkor egy hi­vatalos nyilatkozatban „mély aggodalmát fejezte ki a pekingi tragikus események miatt”. A kínai katonaság fegyvertelen tünte­tők elleni akciója miatt a norvég trónörö­kös és felesége lemondta idén nyárra tervezett kínai magánlátogatását - jelen­tették be hétfőn Oslóban. Tiltakozásul ugyancsak lemondta látogatását Töve Strand Gerhardsen norvég szociális mi­niszter is. Thorvald Stoltenbert norvég miniszterelnök az oslói parlament előtt lejelentette: országa együtt fog működni más államokkal, hogy politikai nyomást gyakoroljanak a kínai kormányra. Robert Maxwell brit sajtómágnás hét­főn bejelentette, hogy tiltakozása jeléül felfüggesztette a China Daily című angol nyelvű kinai napilap kiadását, s csak ak­kor folytatja, ha a kínai hatóságok drasz­tikusan változtatnak politikájukon. Max­well 1986 óta adja ki Európában a kínai lapot. Kína bizonytalan évtized előtt Akármennyire tenyérjóslásnak hatott eleinte, most már bizo­nyosság: Kínában tíz évenként következnek be olyan fordulatok, amelyek a következő tíz évre meghatározzák az ország sorsát. Az 1957-es „nagy ugrás" után tíz évvel a „kulturális forradalom” for­gatta ki sarkaiból a „középső birodalmat”. 1978-ban meghirdet­ték a gazdasági reformokat, eljött Kína aranykora, amelynek 1989júniusának elején a pekingi Tienanmen téren katonai sortűz vetett véget. , E sorok írója jó három évvel ezelőtt, tudósítói megbízatásának lejártakor egy elégedett, nemzetközi tekintélyre szert tett orszá­got hagyott maga mögött. A külföld kezdte elhinni, hogy a kaoti­kus évtizedek után Kína lehiggadt, a négy modernizálás (mező- gazdasági, ipari, tudományos-műszaki, s csak utolsósorban ka­tonai) gondolata és gyakorlata mindennél előbbre való, minden erő e célnak rendeli alá energiáit. A politikában, elsősorban Teng Hsziao-pingnek, a gazdasági reformok atyjának vezérletével és körültekintő manőverezésével egyre inkább visszaszorulta balos hullám, s Teng menetrendje szerint körvonalazódott a „kis nagy ember” utáni korszak hatalmi-személyi elrendeződése a politikai csúcsokon. Az emberek élvezték az anyagi gyarapodást, s úgy tűnt, nem igen foglalkoztatja őket, hogy a fellendülést alapjában véve ortodox politika keretezi. „Gazdagodjatok” - ez volt a kínai falu, a reformok kedvezményezettjének jelszava, meg az, hogy az ég magas, a császár - a politika - messze van. A pekingi véres dráma képeit nézve másodrendűnek tűnik, hogy a nyolcvanas évek első felének benyomásai voltak-e hami­sak, avagy az eltelt három év alatt változott meg valami alapve­tően a kinai fejekben. E mondatnál e sorok írója kénytelen meg­szorítással élni. Úgy érzi, hogy pármennyire is bevilágítják az or­szág egét a pekingi torkolattüzek, a válság 1989 júniusának ele­jén (még mindig?) a városokra korlátozódik, a falusi Kína hallgat. A politikai görcsre érzékeny városi-értelmiségi rétegek mozdul­tak meg, s hozzájuk csatlakoztak a reformok páriái, a munkások, a közalkalmazottak, azok, akik a városok zsúfoltságában a bőrü­kön érezték egy meghaladásra ítéltetett politikai gyakorlat min­den nyűgét. A 47 milliós párt kiskirályainak - a kádereknek - az uralmát, akik a megcsontosodás gőgjével, a legitimitást egyszer s mindenkorra adottnak véve uralkodtak élet és halál felett. A sors keserű fintora, hogy a világ legkiterejdtebb, Szczecintől Kantonig terjedő válságövezetében e pillanatban a nyugati pó­lus, a sokáig válsággóc Lengyelország kínál modus vivendit, s a keleti végeket, a hosszú éveken át stabilnak tűnő Kínát tépik viha­ros szelek. A kínai válság általános, bár nem ismeretlen tanulsá­gokat kínál, nevezetesen azt, hogy tagolatlan társadalmak, a párt­állam esetében a válság rohamosan ölti magára a rendszervál­ság jegyeit, a kormányzati válság pillanatok alatt bizalmi válsággá fajul. A válság Kína esetében sem rekedt meg köztes területeken, nem akadt levezető csatorna. Az elkeseredés, az elégedetlenség csaknem össznépi jellegű. A hatalom megrettenését, a tűzparancs kiadását ez indokolhatja, de nem mentheti. Kiben bízzon a hatalom, ha egyszer a hatalom bástyáinak tűnő, a védett és kivételezett helyzetet élvező minisz­tériumok, közintézmények dolgozói is utcára vonulnak. A kínai események egyik új vonása ez. A másik feltételezés, hogy Hu Jao-pang halálával, a zavargá­sokat indukáló eseménnyel utódlási harc tört ki. Romba dőlt a stafétabot átadásának gondosan kidolgozott Teng-féle forgató- könyve. E szcenárió alappillére volt, hogy Tenggel a kínai történe­lemből eltűnik az utolsó nagy formátumú, autokratikus, a nemze­tet összetartó személyiség, s helyét többé-kevésbé homogén gondolkozásé emberek csoportja foglalja el. E csoport az elmúlt években ki is emelkedett, de úgy tűnik, a törésvonalak mélyeb­bek. Nem kizárt, hogy bizonyos balos reflexek is újjáélednek, de e pillanatban a hagyományos ortodoxia és a radikális politikai re­formok szükségességét vallók között húzódhat a határvonal. Az előbbivel azonosítják Li Peng miniszterelnököt, míg a másikkal a hivatalosan még mindig pártfőtitkár Csao Ce-jangot. Nagy kér­dés, hogy az ortodoxiára hajló, de pragmatikusan cselekvő Teng Hsziao-ping mennyire ura még a helyzetnek, s képes-e a kisiklott vonatot valamiképpen visszahelyezni a sínre. Végül, a kínai helyzet új vonása, s egyben a rendszerválság mélységének jelzője, hogy a pártállam tökéletlen válságkezelési mechanizmusát sem használva az ortodoxia erői rögtön a had­sereget hívták segítségül. Az éveken át háttérbe szorított hadse­reg nagy visszatérése ez a kínai színtérre, ami a kínai reformfo­lyamat jövőjére nézve bajlós árnyékot vet. Az elkövetkezendő idők kérdése, hogy mit lehet majd a kinai romokon építeni, s ki lesz az, aki ezt majd vezérli. A megdöbbent, s bizalmát megvonó külföld csak remélhet és asszisztálhat. SARKADI KOVÁCS FERENC PANORÁMA KB-titkárok találkozója Berlinben Kedden az NDK fővárosában megkez­dődött a KGST-tagországok vezető párt­jainak soros gazdasági tanácskozása. A kétnapos ülésen az egyes országokat a központi bizottságok gazdasági titkárai képviselik, így magyar részről Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja vesz részt a ta­nácskozáson. Hétfőn meglepetést keltett, hogy a szovjet párt képviseletében nem Nyikolaj (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) Kerékpárral és gyalog járták a vi­déket azok az üzletszerzők, akik a felszabadulás utáni Füszertértéke3í- tő Nemzeti Vállalat alkalmazottai vol­tak. Őket, a vállalat régi dolgozóit szólaltatják meg azokban az inter­júkban, melyből könyv készül és a negyvenéves jubileum alkalmából a vállalat történetét mutatja be a szak­emberek számára. Hosszú volt az út, amit ez idő alatt bejártak. Az 1949-ben működő tíz ki- rendeltség mára gigantikus hálózat­tá duzzadt. 1962-től kerületi bővü­léssel lett Baranya és Tolna megyei nagykereskedelmi vállalat. Cikkeik köre is évről évre bővül, alkalman­ként profilváltást is végrehajtanak az igényekhez jobban igazodó beszer­zési és üzletpolitikájukkal. Forgalma­zott áruik 80 százalékát hazai, 20 százalékát külföldi gyártóktól szerzik be. A vállalati forgalom 70 százaléka élelmiszer, 30 százaléka vegyi áru. Legnagyobb a pécsi fiók, ez a forga­lom 50 százalékát „hozza”, ezt követi a szekszárdi és a dombóvári fiók. Az utóbbi években jelentős beru­házásokat hajtottak végre: Pécsett Szljunykov KB-titkár, hanem Vlagyimir Simko, az SZKP KB társadalmi és gazda­ságpolitikai bizottságának vezetője érke­zett az ülésre. Diplomáciai források e kö­rülményre hivatkozva veszélyeztetve lát­ják a találkozó eredményességét, hiszen a bevált gyakorlat értelmében döntési vagy jóváhagyási jogköre, a KGST sokol­dalú együttműködési kérdéseiben csak­is a KB-titkároknak van... bevezették a számítógépes adatfel­dolgozást, Szekszárdon egy 600 négyzetméter alapterületű raktárát építettek, Dombóváron 1100 négy­zetméter alapterületű raktár készül, melyben a tároló mellett diszkont áruházat alakítanak ki. A töretlen fejlődéshez az is hozzá­járul, hogy szemléletükben - „elébe menni a piacnak, az igényeknek” - készek az állandó megújulásra. A vállalat elsők között volt a kishatár- menti forgalom beindításával a hat­vanas évek végén. Ugye emlékszünk még a Boby s a sósrúd megjelené­sére? A Jugoszláviából hozott ter­méket a Mecsek Füszért gyártatta, szállította és forgalmazta elsőként nálunk. A vállalatnál több mint 800-an dol­goznak. Mint Arató Márton igazgató elmondta, sok a régi dolgozó, s ma már mindenki egyre jobban megbe­csüli munkahelyét. Az igazgató a vál­lalat ösztöndíjasaként végezte ke­reskedelmi és vendéglátóiskolai ta­nulmányait, 1972-től több osztályon dolgozott, míg 1986-ban a vállalati tanács bizalmat szavazott számára. CSEFKÓ JUDIT MOSZKVA - Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB'tagja, szovjet külügymi­niszter június 9-én hivatalos baráti láto­gatásra a Német Demokratikus Köztár­saságba utazik - jelentette be Vagyim Perfiljev keddi külügyi sajtótájékoztató­ján Moszkvában. Mint emlékezetes, Se­vardnadze áprilisra tervezett látogatását a grúziai események miatt halasztották el egy későbbi időpontra. Az ufa-cselja- binszki vasútvonalon történt tragikus szerencsétlenséget követően nemzetkö­zi segélyek érkeznek a Szovjetunióba, az Aeroflot különjáratai kedden több euró­pai országba indultak, hogy a színhelyre szállítsák a gyógyszereket, orvosi mű­szereket, berendezéseket és egyéb se­gélyeket. Vagyim Perfiljev elmondta, hogy az örményországi földrengéshez hasonlóan a világ számos Országa sietett a károsultak megsegítésére. BUDAPEST - Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Nyikolaj Rizskovnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének a Kúj- bisev közelében bekövetkezett súlyos vasúti szerencsétlenség miatt. TEHERÁN - Ali Akbar Hasemi Raf- szandzsani, az iráni parlament elnöke üdvözölte azt a döntést, hogy Ali Hame- nei lett - Khomeini ajatollah utódaként - Irán új vallási-szellemi vezetője. Kedden reggel milliók áramlottak Teheránba, az elhunyt síita főpap temetésére. Mint a te- heráni rádió jelentette, Rafszandzsani szerint olyan személyiséget választottak erre a tisztségre, aki alkalmas arra, hogy tovább vezérelje az iráni forradalmat. Az iráni fegyveres erők ugyancsak hűség- nyilatkozatot tettek Hameneinek. Miköz­ben Irán a felkorbácsolt vallási indulatok lázában ég, George Bush amerikai elnök nyilatkozatban mutatott rá arra, miként lehetne javítani az Egyesült Államok és Irán viszonyát. PÁRIZS - Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi, érte - kéziét plenáris ülésén számos európai és amerikai ország küldöttségvezetője von­ta meg a bécsi kötelezettségvállalások első mérlegét. A felszólalók általában egyetértettek abban, hogy az emberi jo­gok érvényesülése terén javul a helyzet, de még bőven van tennivaló az egységes európai jogi térség kialakításáig , és egyes országokban még nem hajtják végre eddig vállalt kötelezettségeiket sem. A legtöbb ilyen bírálat Romániát ér­te. Negyvenéves a Mecsek Füszért Hogy legyen., hogy meglegyen... hogy ott legyen A Szolidaritás választási sikere - politikai bonyodalmak Az Ellenzéki Szolidaritás Szakszervezet hívei ünnepük a lengyel parlamenti választá­sok első fordulójában aratott fölényes győzelmüket (Folytatás az 1. oldalról.) titkát, a lengyelországi meglepetésszerű eredmény némi aggodalmat is kiválthat. Teljesen eltekintve ugyanis attól, hogy egy ilyen kirívó választási vereséget talán nem érdemeltek meg azok a reformerek, akik a párt élén ezt az utat lehetővé tették, az ered­mény felbátoríthatja azokat a radikálisokat, akiknek ez az egész irányzat nincs ínyükre - sem Lengyelországban, sem máshol. A Handelsblatt „a rendszer elutasítása” című vezércikkében szintén meglepetésé­nek ad hangot a kormánypártok ilyen nagy arányú veresége miatt, noha rossz szerep­lésük természetszerűleg várható volt. A szerző ugyanakkor megkockáztatja azt a feltételezését, hogy a lengyel kommunisták veresége óhatatlanul el kell hogy gondol- koztassa a reformkommunistákat más or­szágokban is. A kormányzó pártokban ugyanis a dogmatikusok esetleg most ér­vet gyűjtöttek a demokratizálás ellen. A lengyel kormány helyettes szóvivője tegnap kétségbe vonta, hogy a Szolidaritás nagy fölényét, és a koalíció számára „ked­vezőtlen eredményt" hozó vasárnapi vá­lasztások valóban a társadalom tényleges véleményét fejeznék ki, mivel - mint mon­dotta - a szavazók ceruzájáttúlnyomórészt az érzelmek irányították és „sajnos sike­resnek bizonyult az ellenzék agresszív és politikai szűklátókörűségre valló agitációja az országos listán indított ismert reformpo­litikusok, köztük Mieczyslaw Rakowski le­szavazására”. A választás - a szóvivő szerint - népsza­vazás jellegűvé vélt és a szavazók a koráb­bi történelmi korszakok lengyel vezetése által elkövetett hibákért is a mostani politi­kusokat tette felelőssé, de elégedetlensé­güknek adtak hangot a nehéz gazdági helyzet, a romló életkörülmények miatt is. Kérdésekre válaszolva a szóvivő úgy véle­kedett, hogy hasznos lenne egy Walesa- Rakowski találkozó, amelynek témája a vá­lasztások tükrében az ellenzék és a koalí­ció együttműködése lenne az áprilisban véget ért kerekasztal mellett született meg­állapodások szellemében. Visszautasította annak lehetőségét, hogy a választások fényében a Lengyel Egyesült Munkáspárt esetleg ellenzékbe vonulna és a kormány lemondását is csak a - lengyel hagyományokra hivatkozva - az új parlament megalakulásával egy idő­ben nevezte időszerűnek, egyben cáfolta, hogy készenlétbe helyezték volna a lengyel fegyveres erőket és nem reagált az újság­íróknak arra a megjegyzésére sem, amely szerint a köztársasági elnököt és az új kor­mányfőt a Szolidaritás képviselőivel folyta­tandó egyeztetés után kéne kijelölni. * A Független Szakszervezetek Demokra­tikus Ligája táviratban üdvözölte a Szolida­ritást a lengyel választásokon elért sikere alkalmából. Őry Csaba, az FSZDL szóvivője az MT1- nek adott nyilatkozatában elmondta: a Szoli­daritás eredményes szereplése bizonyítja, hogy a lengyel társadalom nagy része támo­gatja a szervezetet Ugyanakkor a következő napok döntik el, mit is ér valójában e siker. Az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága potenciális szövetségesnek tekinti a Miinnich Ferenc Társaságot Szekszárd iskola ügyében tettek lépéseket (Folytatás az 1. oldalról.) Szüntessék meg a hadseregen belül a herdálást! Kezdeményezzük, hogy 1990. április 4-én ne legyen katonai erőde­monstráció, meg kell szüntetni az ilyen fegyveres erő fitogtatásokat -, hangzott el a Münnich Ferenc Társaság Tolna me­gyei tagozata hétfőn délután megtartott közgyűlésen Szekszárdon, Halmos Ist­vánnak, az ideiglenes intézőbizottság ve­zetőjének beszámolójában, majd az ezt követő hozzászólásokban. A helyi laktanya hasznosításának ügyén túl, ami leginkább foglalkoztatta a mintegy huszonöt jelenlévőt - tagokat, meghívottakat, szimpatizánsokat -, az a jelenlegi belpolitikai helyzet volt. Az egyik hozzászóló véleménye szerint nyugtala­nítja a társaságot Pozsgay Imre állammi­niszter legutóbbi nyilatkozata, melyben azt fejtette ki, hogy a nyugati szociálde­mokrácia elképzeléseit tekinti eszmény­nek. Nem haragudnánk, ha kérné fel­mentését Pozsgay elvtárs a jelenlegi tisztsége alól - hangzott el. Volt aki, a Dubcek-nyilatkozat közlését nem tartotta szerencsésnek, más az újabb nyugati kölcsönök felvételét, mivel szerinte ezzel elkötelezzük magunkat a nyugati tömbnek. Sokan adtak abbéli aggodalmuknak hangot, hogy a mai gazdasági helyzet sokkal rosszabb, súlyosabb annál, mint amit a felszín mutat és hogy ez ügyben nem történik lényeges változás. Az új kor­mány, az új miniszterek ténylegesen nem változtatják meg az ipar szerkezetét, az agrárollót nem annyira nyitják ki, ameny- nyire szükséges lenne. A válság időszakát túllépő állapotban van az ország, szétesés előtt az MSZMP, éppen ezért a párbeszédet, az együttmű­ködést kellene erősíteni a különböző po­litikai nézetű csoportok között és nem az ellentéteket szítani, és azon vitatkozni, hogy a tárgyalóasztal kerek vagy szögle­tes legyen - vetették fel többen is. Ennek kapcsán hangzott el az a javaslat is, hogy minél előbb hívja össze az MSZMP a párt- kongresszusát, ahol jelentse ki világo­san, hogy mit akar tenni. Mert ha nincs stratégia, akkor milyen taktikát valósít meg a kommunista párt? - tette fel a kér­dést az egyik meghívott vendég, Kunos Ferenc, a bátaszéki gimnázium igazgató­ja. Aki szerint nem helyes az sem, hogy mindent elvetünk, amit az elmúlt negyven évben csináltunk, hiszen lehetetlen, hogy az idő alatt ne történtek volna pozitív cselekedetek, döntések, intézkedések. Péti Imre, az SZMT vezető titkára üdvö­zölte a Münnich Ferenc Társaság Tolna Megyei Tagozatának kezdeményezését a megyeszékhely iskolai férőhely gond­jainak megoldásában, de egyben felhívta a társaság figyelmét arra, hogy mielőtt ja­vaslatot tesznek különböző épületek hasznosítására, szervezetek, szövetsé­gek megszüntetésére, előbb alaposab­ban tájékozódjanak, hiszen például az SZMT-székház is csak 17 millió forint rá­fordítása után lenne alkalmas, de akkor is csak kényszermegoldásként, oktatási célokra.- Az MSZMP potenciális szövetséges­nek tekinti a Münnich FerencTársaságot, és az a véleménye, hogyha a társaság ja­vaslatainak csak egy része is valósul meg, akkor a kommunista párt győztes lesz az elkövetkező választáson - mond­ta hozzászólásában Gazdag László, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának tit­kára. Majd kijelentette, hogy a megyei pártvezetés intenzíven tesz azért, hogy a Münnich Ferenc Társaságról kialakult negativ közvéleményképet megváltoz­tassa.- fké -

Next

/
Thumbnails
Contents