Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-05 / 130. szám
— TOLNA 1989. június 5., HÉTFŐ ARA: 4,30 Ft XXXIX. évfolyam,-129: szám Javaslat szervezeti változtatásokra „Tietek a demokrácia, mieink a részvényekr Amikor két évvel ezelőtt a Parlamentben nagy többséggel jövedelemadó bevezetésére szavaztak, sokan azt hitték, hogy ezzel a „modern” intézkedéssel rendbe fog jönni a magyar gazdaság, sőt voltak, akik meszszebbre is mentek, pl. hogy az adórendszer piacgazdasághoz vezet, és hogy ez a demokratizálás egy eleme. Voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy Magyarország így közelebb kerül Európához (olvasd: Nyugat-Európához, pontosabban Észak-Nyugat Európához). (Folytatás a 3. oldalon.) Nyílt levél Erdős László ezredes, helyőrségparancsnokhoz A Himnusz és a Szózat adta a szombaton, a szekszárdi Művészetek Házában megtartott megyei népfrontértekezlet keretét. Az új orgona hangjai, a résztvevők éneke, a szép környezet az ünnepélyes hangulatot, az események a számvetés, a programalkotás szándékát jelezték. A többnyire higgadt beszédek, hozzászólások majdhogynem rendhagyónak tűntek a manapság egészen más jellegű tanácskozások, gyűlések szenvedélyes szónoklataihoz szokott tudósító számára. Itt nem volt botrány, a szó szoros értelmében vett vita is alig, a választás pedig szinte egyhangúlag történt. Dr. Molnár István elnöki megnyitója után Varjas János, a megyei bizottság titkára szóban fűzött megjegyzéseket a testület írásban előterjesztett beszámolójához. Ez utóbbi többek között megállapítja, hogy megyénk sajátos helyzetéből adódóan itt nem alakultak ki olyan válsághelyzetek, mint az ország más területein, de természetesen itt is halmozódnak a feszültségek. Ezek feltárásában, továbbításában részt vett a népfront is. A mozgalom azokkal a kérdésekkel foglalkozik, Ezredes úr. Egyetlen épeszű ember sem mondhat olyat, hogy a hadseregről, fegyveres erőkről le kell mondani, azt fel kellene oszlatni. Az sem képezheti vita tárgyát, hogy mind magasabb alapképzettségű sorállományra lesz szüksége ennek a kis hazának is. Meggyőződésem, hogy a dédunokáink dédunokái is még katonákat fognak látni a laktanyák többségében, és nem kórházi vagy éppen iskolai személyzetet. (Folytatás a 3. oldalon.) Interjú Varga János országgyűlési képviselővel az elképzelés győzött, hogy módosítsuk, de legyen lehetőség a lépésre, ahova a szövetkezeti törvény is jöhet majd. Az vetődött föl, hogy mai tulajdonosokat csináljunk-e, vagy a módosító javaslat szerint lépjünk visz- sza az 59-es állapotnak megfelelően. (Folytatás a 2. oldalon.) Az értekezleten - a választásokig - dr. Molnár István elnökölt amelyek több embert érintenek, vagy több embernek adnak hasznos elfoglaltságot, és más szervezetek programjában csak részben, vagy egyáltalán nem szerepelnek. A kilenc gépelt oldalnyi beszámolóból itt csak a címszavak, témakörök felsorolására van hely: törvénytervezetek vitája, településfejlesztés, környezetvédelem, kertbarát- és kistenyésztő-moz- galom, a fogyasztók érdekvédelme, idősek, fiatalok, nagycsaládosok, cigány- (Folytatás a 2. oldalon.) Gyakran tanúi lehetünk az ország- gyűlés megváltozott légkörének, munkájának. Most e legutóbbit milyennek látja belülről?- A földtörvény nagyon nagy vitát hozott. Ennek oka az a bizonytalanság, hogy miként változtassunk a földtulajdon kérdésének rendjén. Az Ötvenhatról a véleményem semmit sem változott Király Béla nyilatkozata ■V.V.\V^7AVAV.V.V;.^V.V.7^V.7.VÍVAV.V.\\^\&\W.7.7.Y.Y.\\V.\V.Y.y.^^ A Nagy Imre és sorstársai temetésére 33 év után először hazalátogató Király Béla az MTI-nek adott interjújában kifejezte reményét, hogy a gyászszertartás alkalmából nem történik semmi olyasmi, ami megszakítaná a magyarországi változások békés folyamatát. Király Béla, aki az 1956-os népfelkelés során a Nemzetőrség parancsnoka, s e tisztében Nagy Imre egyik közvetlen munkatársa volt, a Történelmi Igazságtétel Bizottság meghívására vesz részt és mond beszédet a június 16-ikai gyász- szertartáson. A ma 77 éves Király Béla hivatásos katona volt. 1945 után a vezérkari tiszt nagy feladatokat kapott: tábornokként az új hadsereg gyalogságának élén állt, majd 1950-ben az újonnan szervezett Zrínyi Miklós Katonai Akadémia első parancsnokának nevezték ki. Egy évvel később koholt vádak alapján halálra Ítélték, s ötévi börtön után, néhány héttel az 1956. október 23-ikán kirobbant népfelkelés előtt szabadult. A felkelés leverése óta az Egyesült Államokban él; ott meglett fővel történettudományi tanulmányokat végzett, majd évtizedeken át tekintélyes New York-i egyetemek tanára volt. Napjainkban is tudományos tevékenységet folytat. Király Béla New Jersey állam egy városkájában lévő otthonában fogadta az MTI washingtoni tudósítóját. A kérdésre, mi indította első hazai útjára, így válaszolt: - Kéthly Annával (a népfelkelésben ugyancsak fontos szerepet játszott, szintén emigrációba kényszerült, azóta elhunyt szociáldemokrata politikussal - a tud. megj.) mintegy fogadalmat tettünk: addig nem lépjük át a határt, amíg a nemzetnek nem lesz lehetősége kifejeznie azt a tiszteletet Nagy Imre és vértanútársai iránt, amelyet ők kiérdemeltek. Most, hogy ez megtörténik, haza tudok menni. Én és barátaim úgy véljük: a magyarnak maradás elhatározása mellett arra is (Folytatás a 2. oldalon.) Véres vasárnap Pekingben A katonaság semmiféle kíméletet sem tanúsított Szovjet vasúti szerencsétlenség Súlyos szerencsétlenség történt szombat éjjel - moszkvai idő szerint 23.14 órakor - a transzszibériai vasútvonal kujbisevi igazgatóságához tartozó asa-ufai szakaszon az Urál-hegység térségében. Hatalmas gázrobbanás történt a vasút közelében húzódó vezetéken, éppen akkor, amikor a robbanás térségében két, utasokkal teli személyvonat haladt el. A szovjet hírügynökség első jelentései sok áldozatról szólnak. A katasztrófa hírére vasárnap reggel a helyszínre utazott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke. Vele együtt utazott Nyikolaj Rizs- kov miniszterelnök, Alekszandr Vlaszov, az oroszországi föderáció kormányfője, Dmitrij Jazov védelmi és Jevgenyij Csa- zov egészségügyminiszter. Gennagyij Vegyernyikov miniszterelnök-helyettes vezetésével kormánybizottság alakult, amely rögtön megkezdte a szerencsétlenség okainak, körülményeinek vizsgálatát. A robbanás után katonai egységek, egészségügyi brigádok érkeztek a helyszínre, hogy segítsenek az orvosi ellátásra szorulóknak, s mielőbb lehetővé tegyék a fontos vasútvonalon a forgalom helyreállítását. Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Nem hivatalos adatok szerint több tucatnyi halálos áldozatot követelő katonai akció történt, mikor a kínai hadsereg páncélos és motorizált egységei szombat éjjel és vasárnap a kora reggeli órákban erőszakkal behatoltak Pekingbe, hogy végrehajtsák a Li Peng miniszterelnök és Jang Sang-kun államelnök által május 20-án meghirdetett rendkívüli állapotot. A pekingi diákok tízezreinek és a lakosság százezreinek nem sikerült megállítaniuk a több hadosztálynyira tehető katonai erőt, amelynek páncélos alakulatai áttörtek a pekingiek buszokból és más járművekből felállított úttorlaszain és rögtönzött barikádjain. A katonák fegyvert használtak és semmiféle kíméletet nem tanúsítottak a teljesen fegyvertelen, vagy csak botokkal, kődarabokkal és esetenként lándzsákkal védekező lakossággal szemben. A hajnali órákban körülzárt Tienanmen térre csapatszállító páncélozott járművekkel és tankokkal hatoltak be a katonák. Az akciónak négy pekingi kórház nem végleges adatai szerint több mint félszáz halálos és több száz sebesült áldozata van a diákok és a lakosság körében. A vasárnap reggel fél hétkor befejezettnek minősített katonai hadművelet nyomait a Tienanmen téren, Peking fontosabb útvonalain és az egyetem területén kiégett, vagy még délután is égő katonai járművek, teherautók és buszok jelzik. Időnként fegyverropogás hallatszik a kínai főváros egy-egy negyedéből, ahol a tiltakozás folytatására gyülekező tömegre habozás nélkül nyit tüzet a katonaság. A több mint tízmilliós Peking a sokk állapotában van. Az emberek nagy többsége nem érti, mi késztette a Li Peng vezette kormányt és a Teng Hsziao-ping vezette központi katonai bizottságot arra a katonai akcióra, amely minden bizonnyal „véres vasárnapként” kerül be Peking és egész Kína újkori történetébe. A katonai erővel levert és a Tienanmen térről erőszakkal eltávolított diákok alternatív szervezetei általános sztrájkra hívták fel Peking lakosságát, mindenekelőtt a munkásokat, az alkalmazottakat és az értelmiségieket. A diákok vezetői népellenes, fasiszta akcióként ítélik el a hadsereg vérengzését és követelik az azért felelős vezetők megbüntetését. Meghalt Khomeini „A mohamedánok vezérének magasztos lelke a mennyekbe távozott” A hírügynökségek vasárnap hajnalban gyorshírben jelentették, hogy elhunyt Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője. A jelentések a teheráni rádió vasárnap hajnali adására hivatkoztak, és emlékeztettek arra, hogy Khomeini aja- tollahon két héttel ezelőtt belső vérzésének elállítására műtétet hajtottak végre. Khomeini egészségi állapota rákbetegség miatt évek óta rosszabbodott és ezért az utóbbi időkben egyre kevesebbet mutatkozhatott a nyilvánosság előtt. Az ajatollah egy teheráni kórházban hunyt el. Hivatalos életrajza szerint 89 évet élt, más adatok szerint 87 vagy 86 éves volt. Utódlásának kérdése egyelőre tisztázatlan. A haláláról szóló egymondatos közleményt fia és egyben fő tanácsadója adta ki. A közlemény így hangzik: „A mohamedánok vezérének magasztos lelke a mennyekbe távozott és szive, amely tele volt szeretettel Isten és az elnyomott emberek iránt, megszűnt dobogni”. Kosárlabda Felszabadulási Kupa Három győzelem a szekszárdi fináléban Miközben a magyar női kosárlabda-válogatott a közelgő Európa-bajnok- ságra készül, az NB l-es mezőny csapatai a hét végén a Felszabadulási Kupa zárófordulójában szerepeltek. A szekszárdi új sport- csarnokban is két napon át pattogott a labda: a négy csapat körmérkőzéséből ezúttal a KSC Szekszárd lányai veretlenül, három győzelemmel kerültek ki. A négyfordulós kupasorozat összesített eredményei alapján a csoport legjobbjának a Szarvas együttese bizonyult. (Részletes tudósítás lapunk 6. oldalán.) Megyei értekezlet Szekszárdon A népfront egyenrangú, független mozgalom legyen
