Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-05 / 130. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. június 5. Megyei értekezlet Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) ság, nemzetiség, honismeret, művelődés. A beszámolót kiegészítő megyei titkár röviden foglalkozott a mozgalom történetével, megállapította, hogy a népfront az elmúlt egy esztendőben elnehezült, elbizonytalanodott, megújulása késik. Olyan népfrontra van szükség, amely a többpártrendszerű társadalomban visszatér a népfrontmozgalom eredetéhez: a demokratikus nemzeti összefogás megvalósításához. A szervezeti megújulással kapcsolatos elképzeléseikről többek között elmondotta, hogy azt szeretnék, ha az újonnan megalakult bizottságok megyei szövetségbe tömörülnének. Ehhez csatlakozhatnának a különböző egyesületek, baráti körök. A helyi bizottságok természetesen nem mondanának le közéleti, mozgalmi szerepükről. Ha az ősszel a kongresszus úgy dönt, hogy szövetséggé alakul át a népfront - amit a maguk részéről javasolnak - akkor csatlakozni kívánnak az országos szövetséghez. A szervezet új neveként a Magyar Nemzeti Szövetséget vagy a Magyar Népi Szövetséget tudják elképzelni. Az első hozzászóló, Szoboszlai Jenő a kistermelésről, a kistermelőkről beszéltjavasolta érdekvédelmi szervezetük megalakítását Bozsó Jánosné a Tolna megyei országgyűlési képviselők nevében köszönte meg a Népfront őket támogató, szervező munkáját. Böröczné dr. Zolotnoki Erzsébet (Dombóvár) egyebek mellett arról szólt, hogyha a népfront meg akarja tartani a bizalmat, akkor fel kell tárni, miben tévedett, miben volt megalkuvó, de pozícióit nem adhatja föl. Ez a szervezet ne lehessen többé a politikai munkában megfáradtak lerakó helye. Javasolta, hogy a politikai programot egészítsék ki a következőkkel: a hetven éven felüliek és a gyógyíthatatlan betegek ingyen kapják a gyógyszert; a családi pótlék összege érje el a mindenkori létminimum összegét; a gyed ne a gyermek két-, hanem hároméves koráig tartson; amíg törvény nem biztosítja a fiatalok első munkahelyhez való jogát, addig a kezdőket ne zárják ki a munkanélküli segélyből; és végüljavasolta a családi jövedelemadó bevezetését. (A kiegészítéseket a program elfogadásakor megszavazták.) A korábbi és a későbbi hozzászólásoktól hangvételében és. tartalmában elütött Reisch József (Németkér)) mondandója. Azzal kezdte, hogy a népfrontmozgalomban nincs helye az „elvtárs” megszólításnak. A mpzgalom válságban van, és mintáz A résztvevők a megújulás mellett voksoltak Varjas János MSZMP-től, így hű csatlósától is elszakadtak a tömegek - „vagy inkább mi szakadtunk el a tömegektől” - tette hozzá. A népfrontot olyan hajóhoz hasonlította, amely zátonyra futott, vitorlája szakadt, foltos, elkerülik a jó szelek. „Tűzre vele, építsünk új hajót!” (Ez utóbbi megállapításával Varjas János a hozzászólásokra reagálva vitába szállt.) Reisch József atöbb millió párton kívüli pártsemleges, aktívan politizáló szervezeteként szeretné látni a népfrontot.- Tisztelt termelők és fogyasztók! - kezdte hozzászólását Korsós István, a fogyasztók megyei tanácsának vezetője, aki e témakörben fejtette ki véleményét. Dudásné Szőts Anna a pénzügyi ellenőrző bizottság tevékenységét ismertette, de emellett elmondotta, hogy nem lehet mindent elvetni, ami az elmúlt időszakban történt. Csoportosítása szerint most van egy kör, amelyik bírál, a többiek pedig dolgoznak, mint eddig mindig. Hozzátette, hogy a pártban is vannak, voltak becsületes emberek, akik az ország felemelkedését akarják, őket nem lehet kizárni a népfrontmozgalomból. Vida Sándor (Dunaföldvár) véleménye szerint a népfrontnak önállóan kell politizálnia. A parttalan programfölvállalással nem biztos, hogy talpon marad. Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke megköszönte, hogy a népfront segítette a tanácsok munkáját. Hangsúlyozta a megújhodás, az új közmegegyezés szükségességét. Támogatásáról biztosította a társközségek' önállósodási törekvéseit, az iskolák visszakörzetesítését, de hozzátette, hogy ehhez nem minden esetben vannak meg a feltételek. Palkó Sándor (Bonyhád) vitába szállt a népfront korábbi tevékenységét illető zabolátlan kritikákkal, ugyanakkor elismerte, hogy az elmúlt időszakban nem voltak kellően határozottak a népfront programjai, állásfoglalásai. Fehér Sándor (Nagyszékely) a község korábbi, virágzó állapotát összehasonlította a jelenlegi elkeserítő helyzettel. Szorgalmazta a szűkebb pátriáját érintő összekötő út mielőbbi megépítését. Talabos Gábor, a Münnich Ferenc Társaság, a népfront önálló tagszervezete nevében egyetértett azzal, hogy a mozgalom politikai pártoktól független, önálló társadalmi szövetség formájában működjön. Mint mondotta, a társaság a jövőben is partner lesz a programjavaslatban felvázolt célok megvalósításában. Jánosi György, az MSZMPTolna Megyei Bizottságának első titkára többek között elmondotta, az MSZMP-nek döntő szerepe volt abban, hogy most sokan megkérdőjelezik a népfront létjogosultságát. Ugyanakkor kellő hitet, bizalmat adhat az útkeresésben az az érték, amit a mozgalom a múltban letett az asztalra. A népfront további tevékenységét illetően különösen két területet ajánlott a jelenlévők figyelmébe: a . demokratikus nemzeti összefogás megteremtését, különösen a lakóhelyeken, kisközségekben, valamint a társadalom perifériájára sodródó, szegénységben élő rétegeket segítő munkát. Ebben az MSZMP - a korábbi befolyásolási módszerekkel szakítva - partneri együttműködést ajánl fel. Vida Jánosné, a Tolna megyei németség nevében nagyra értékelte, hogy a népfront korábban is felvállalta az érdekeiket. Sárközi Károly, a megyei cigánytanács titkára további támogatást kért problémáik megoldásához. Márton János, a HNF Országos Tanácsának alelnöke társadalmunk, a népfront jelenlegi helyzetét elemezve többek között elmondotta, hogy most sokan hallgatnak, de a választásokon majd a hallgató többség dönt arról, milyen politikai irányt kövessen az ország, milyen szerepet töltsön be a népfront. Ez utóbbinak tevékenységét elsősorban a helyi gondok megoldására kell összpontosítania. Hangsúlyozta, hogy új, szakértő vezetőkre van szükség. Varjas János rövid vitaösszefoglalója után az értekezlet csatlakozott az MSZMPTolna Megyei Bizottsága által lapunkban is közzétett felhíváshoz, amelyben 1989. június 16-án, a nemzeti gyász és megemlékezés napján gyertyagyújtásra kérnek fel minden Tolna megyei állampolgárt a békés nemzeti közmegegyezés jegyében. Ezt követően egyhangúlag fogadták el a megyei bizottság által előterjesztett programjavaslatot, amely többek között leszögezi, hogy a jövőben egyenrangú politikai tényezőként, pártoktól függetlenül kívánnak működni, elsősorban a párton kívüli állampolgároknak biztosítva cselekvési teret. Együttműködnek a pártokkal, politikai, társadalmi szervezetekkel és egyházakkal a közös gondolkodás jegyében, egy-egy feladat közös megoldásában. Szükségesnek tartják, hogy a megyei bizottság működése változzon meg, folyamatosan alakuljon át az önálló helyi bizottságok szövetségévé. Az országos tanácsnak javasolják, hogy megváltozott névvel legyen a népfrontbizottságok szövetsége. Márton János kitüntetéseket adott át. A Népfront Munkáért arany fokozatát Ku- rucz József (Dombóvár), ezüst fokozatát Bodor Imre (Bátaszék) és Dudásné Szőts Anna (Szekszárdi, bronz fokozatát Hajós Józsefné (Szálka) és Fonyó Istvánná (Gyönk) vehette át. Az értekezlet megerősítette az 51 tagú megyei bizottság mandátumát (közülük 28-an viselték korábban is e tisztséget), majd K. Balog János jelölőbizottsági elnök előterjesztésére megválasztották elnökké dr. Molnár Istvánt, alelnökké dr. Uhrin Istvánt és Böröczné dr. Zolotnoki Erzsébetet, titkárrá Varjas Jánost. Rajtuk kívül az elnökség tagja lett Korsós István, Szoboszlai Máténé, Iker Istvánné Keresztes Tímea és Szelesi László. A HNF Országos Tanácsának Tolna megyei tagjai: Ács János, Herczeg József, Sze- mesné Szőllősi Klára. Ugyancsak megválasztották a pénzügyi ellenőrző bizottságot és a IX. kongresszus Tolna megyei küldötteit. Országgyűlés után Nem akarok tovább sebeket tépni! Interjú Varga Jánossal, a 6. számú választókörzet képviselőjével (Folytatás az 1. oldalról.)- Melyik tábort képviselte?- Azok közé tartoztam, a hozzászólásomban is, akik nem akarnak még tovább sebeket tépni. Azt támogatom, hogy egy éven belül mérjük föl, mit akarnak az emberek. Van olyan hely, ahol még a részes műveléstől is idegenkednek, másutt visszakövetelnek földet, tanyát Kell tehát egy olyan törvény, ami lehetőséget ad ennek is, annak is A szövetkezeti törvénynél a vagyonrész problémáját úgy fogadtuk, hátha segít a tulajdonosi szemlélet javításán. Az átalakítási törvényt sokan támogatják, mert szerintük megköti a kezet nem a piacgazdálkodást támogatja. A rövid törvényalkotási idő mindig baj, mert nincs modellje ennek, nem tudom milyen eredményt hoz. A bős-nagymarosi álláspontban mi Tolna megyei képviselők elfogadtuk a kormány döntését úgy éreztük, nincs kellően megtárgyalva. Senki nem tudott alaposabb, több információval ellátni, tehát elfogadtuk...- ... és a csomagterv?- Tartózkodtam a szavazástól, elutasítok minden olyat ami a tanácsi költségvetést faragni próbálja. Van más terület, ahonnét lehet elvenni. Igaz, hogy a következményeit nem tudjuk, mert saját területemen érzem, ha a hadikiadások csökkenését nézem, ez már a tamási Orionban jelentkezik, vagy a katonai főiskolán tanuló Tolna megyei növendékek életében. Ennyit a parlamentről.- Legközelebb mikor ülnek össze?- A tisztségviselők eligazításán én vettem részt. Azt közölték velünk, hogy a nyári szünet előtt még hét nap parlamentre van szükség. A június 27-i ötnapos lesz, valószínűleg és akkor még két nap kell. Ennek az az oka, hogy a választójogi törvényt is előre kell hozni.- A képviselőket is sok kritika éri... A következő ciklusra vállalná a képviselői feladatot?- Igen! Magam úgy érzem, hogy jó volna egy új választás. Arról viszont nem vagyok meggyőződve, hogy ez hoz eredményt. Ha a pártok a jövő héten meg tudnak egyezni, hogy milyen választási törvény legyen, akkor azt el kell fogadni, ha nem, akkor a kormánynak kell elkészíteni azt Szerencsés helyzetben vagyok, mert munkahelyemen, az iregszemcsei Egyetértés Termelőszövetkezetben és családomban is rengeteg időt fordíthatok a képviselői munkára. A függetlenített politizálást nem vállalom. Azt látom, hogy valamit csökkentenem kell, mert a legutóbbi tizennégy napból* kettőt voltam otthon. Ez sem a munkahelynek, sem a családnak nem jó. Nem panaszkodom, mert a településeken, úgy érzem, si- • kerül a kontaktust megteremteni, bár más kérdés, hogy a választók is így látják-e. Nincs messze az idő, amikor nekem a környezetem hangulatából meg kell éreznem, hogy a bizalom maradt-e a régi és akkor kerülök döntés elé. DECSI KISS JÁNOS Király Béla ny i latkozata (Folytatás az 1. oldalról.) szükség van, hogy vállaljuk a magyarság sorsát hogy cselekedjünk is érte. Úgy érzem, én ezt tettem az elmúlt 33 évben, az én hozzájárulásom a magyarság ügyéhez az, hogy hazánkkal kapcsolatos tudományos irodalmat írjak, szerkesszek, kiadjak - ezzel bizonyítottam, hogy magyar vagyok.- Hogyan látja e 33 év után a részvevőből lett tekintélyes történész 1956-ot - erről tudakozódtak a következő kérdések, amelyekre Király professzor elsőnek tömör választ adott: - Ugyanúgy, ahogy 1956-ban... Véleményem semmit sem változott. Úgy hiszem: az, amit elértem, hogy egy demokratikus forradalom fegyveres erőinek élére választottak, a legmagasabb, ami elérhető. Életem fénypontja volt ez azért is, mert Nagy Imre mellett dolgozhattam, akit a háború vége óta ismertem, s akit mint az elmúlt száz év egyik kiemelkedő magyar államférfiját tisztelek. Király Béla megítélése szerint a forradalom győzelme vitathatatlan: hogy azt külső hatalom megdöntötte, ezen nem változtat Tény, hogy eltörölték a régi hatalom intézményeit, igy a két fő pillért, a sztálinista pártot és titkosrendőrséget, és kialakultak az új hatalom intézményei: november elejére az ország, a gazdaság az új forradalmi, népi bizottságok, tanácsok vezetése alatt állt, megvalósult bennük, s a munkástanácsokban a közvetlen demokrácia, Budapesten többpárti kormány működött. Olyan szilárd új intézményrendszer alakult ki, amelyet semmilyen belső erő nem tudott volna megdönteni - hangoztatta. Király professzor hevesen cáfolta a nyugati szakirodalomban élő véleményeket hogy az ország semlegességének kinyilvánítása váltotta volna ki a szovjet katonai beavatkozást. - Nagy Imre egyetlen olyan reformot sem valósított meg 1956-ban, amellyel ne foglalkozott volna már korábbi tanulmányaiban. így 1955-ben írt arról, hogyaDuna- medence országainak a katonai tömböktől független, semleges övezetet kellene alkotniuk. Akkor foglalkozott ezzel, amikor Szovjetunió ismételten kinyilvánította a békés egymás mellett élés, a be nem avatkozás alapelveit - hitt ebben. Egyébként 1956-ban fordítva történt, mint ahogy sokan állítják: nem Nagy Imre bejelentése, a Varsói Szerződésből való kilépés váltotta ki a szovjet beavatkozást, hanem a semlegesség kinyilvánítása az utolsó, kétség- beesett gesztus volt arra, hogy Nagy Imre megkísérelje feltartani a beavatkozást. A beavatkozásról hozott moszkvai döntés indítékaival kapcsolatban Király Béla kifejtette: a jelek szerint az SZKP Politikai Bizottságában végül többségbe kerültek a maradék sztálinisták, s nem kis szerepe voltZsukov honvédelmi miniszter katonai megfontolásainak: mivel a Szovjetuniónak akkor még nem voltak interkontinentális rakétái, nyomós szempont volt hogy Magyarországon maradhassanak az észak-olasz iparvidék elérésére alkalmas közepes hatótávolságú rakéták. A kínai vezetés a kezdeti támogatás után ugyancsak elutasította a magyar forradalmat és Tito jugoszláv elnököt is aggasztotta a többpártrendszer. Ő egyébként sztálinista restaurációtól is tartott, ezért javasolta, hogy - az eredeti szovjet elképzeléssel szemben - ne Münnich Ferenc, hanem Kádár János alakítsa meg az új kormányt Király Béla határozottan cáfolta a nézeteket amelyek Nagy Imre emberi gyengeségére, határozatlanságára vonatkoznak. - Ő volt az egyetlen kommunista, aki 1947-ben szót emelt a pártok, a szakszervezetek felszámolására, a parasztság kollektivizálása ellen. Elvei mellett egy életen át kitartott, a legsúlyosabb helyzetben is. Tanúk vannak rá, hogy romániai fogságában hazatérést tisztséget ajánlottak fel neki, ha ellenforradalomnak minősíti a forradalmat Ez lenne gyenge ember, aki erről még tárgyalni sem akart? Úgy hiszem, még az akasztófa alá is hűséges kommunistaként ment - soha nem adta fél meggyőződését A kérdésre, hogyan látja a magyarországi helyzetet Király Béla elmondotta: - Az utolsó fél században, a háború óta felhalmozódott problémákat csak radikális reform oldhatja meg. Ennek alapkérdése, hogy végre a nép, amelynek nevében uralkodnak, maga határozza meg a kormányzást tisztességes választások, parlament új alkotmány alapján. Errefelé haladunk, sezt érzésem szerint nem lehetvisszafor- ditani - mégha sok hamisságot el is lehet még követni. , - Nagyon tisztelem az ellenzék programjait azt hogy hangsúlyozzák: rendezetten, békésen, erőszak, bosszú nélkül akarják a változásokat végrehajtani. Tanulnunk kell abból, ami például Spanyolországban, vagy Uruguayban történt ahol korábban a barikád különböző oldalán állott emberek nem a bosszút az erőszakot keresik, hanem azt hogyan tudnak együtt élni. Ez a jövő alapja.- Az új alkotmányba talán fel kellene venni egy alapvető magyar emberi jogot: az újrakezdés jogát., hogy ne lehessenek újra számon- kérő és igazoló bizottságok, és népbíróságok. Hogy töröljék el a halálbüntetést hogy ne kelljen mindegyre újra temetni halottainkat, bevallva, hogy ártatlanokat akasztottak. Ám vizsgálják meg tudósok, tárgyilagosan, tanulságul a jövő számára, kiket és milyen erkölcsi felelősség terhel, de ne lehessen ennek büntetőjogi következménye. Minden magyarnak meg kell adni az újrakezdés jogát - mondotta az MTl-nek adott interjújában Király Béla. Közéleti hír Az elmúlt hét végén Siófok-Sóstón, a tamási városi úttörőtáborban kétnapos felkészítésen vettek részt az MSZMP Tamási város és környékének alapszervezeti titkárai, a megyei pártbizottságok képviselői. Napirenden szerepelt a kongresszusi feladatok és az ezzel összefüggő helyi pártprogramok előkészítése. A második napon jelen volt dr. Jánosi György, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára és Herczig Ferenc, a bizottság titkára is. Egy konferencia - Földünk megóvásáért (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) Egymásra vagyunk utalva. Egy Földünk van, melyért aggódunk, s közös jövőnk, melyet féltünk. Nem kell ahhoz tudósnak lenni, hogy a nap mint nap látható környezetszennyezések, a felelőtlen erdőirtások következményeit regisztráljuk, hogy aggódjunk a vízért, a levegőért, a természetért, Földünk, s az emberiség jövőjéért. Néhány napja ért véget Baselben az a konferencia, melyet Béke az igazságban címmel rendezett az Európai Egyházak Tanácsa és az Európai Püspökkonferenciák Tanácsa abban a fent vázolt problémakörben, melyek közeli megoldása mentheti csak meg Földünket. Ez volt az első közös ökumenikus találkozó az egyházszakadások óta, értelmi szerzője Kari Friedrich von Weizsäcker filozófus, atomfizikus. A katolikus küldöttek képviselői közt vett részt a konferencián dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató Pécsről.- Milyen tényanyagot vitattak meg a konferencián?- A szociális igazságtalanság, a környezetszennyezés, és a fegyverkezés, egymással szorosan összefüggő és közös jövőnket befolyásoló nagy témaköröket beszéltük meg a plenáris üléseken, a munkacsoportokban. Ezek a nagy kérdések csak együttesen oldhatók meg. Ehhez az egész emberiség együttműködésére van szükség. Rá kell ébreszteni a világot, hogy a jövő században egész létünk kérdésessé válik, ha nem teszünk meg mindent e problémák rendezésére.- Kik voltak a konferencia előadói?- Az előadásokat nagytekintélyű tudósok, politikusok, és egyházi tisztségviselők tartották, többek között Martini bíboros, Karl Friedrich von Weizsäcker, Márió Páván professzor, olasz miniszter. A közös cselekvés érdekében mindannyian sorsdöntőnek tartjuk Európa első, minden keresztényt egyesítő zsinatát.- Hogyan lesz elérhető, megismerhető a nagyközönség számára a zsinat állás- foglalása, az ott elfogadott határozatokat, előadásokat kézbe vehetik-e az érdeklődők?- A nagygyűlés teljes anyagát meg kívánják jelentetni, azonban van néhány alapmű, mely e témakört előkészítette. Például a Bruntland-féle jelentés 1988- ban magyarul is megjelent Közös jövőnk címmel. Az idő sürget - Weizsäcker tavaly írta meg e könyvét, ennek a magyar fordításáról a közeljövőben tárgyalnak. A nagygyűlés üzenetet küldött a világ népeihez - több tévétársaság egyenes adásban közvetítette a református nagytemplomban tartott közös imákat s a hat nap sok eseményét, ünnepélyes aktusát. Több száz újságíró, riporter is részt vett a konferencián. Európából, a tengeren túlról s Magyarországról. CSEFKÓ JUDIT
