Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-29 / 151. szám
2 "NÉPÚJSÁG 1989. június 29. Nyári ülésszak Az ellenőrök ellenőrzése (HELYSZÍNI MUNKATÁRSUNKTÓL) Az ülésszak tárgyalási anyagait - kb. 5 kilónyi papírt - amit a képviselők előzetesen megkaptak, mi újságírók is beszerezhettük az Országgyűlés sajtóirodáján. Volt közöttük egy rövid, 14 oldalas előterjesztés, amely a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság véleményét tartalmazza az 198Ö. évi költségvetés végrehajtásáról. A tavalyi gazdasági folyamatokat elemző, elég semmitmondó általánosításokat tartalmazó anyag megállapításai nagyjából megegyeznek azokkal, amelyeket dr. Békési László pénzügyminiszter elmondott expozéjában. Eddig nem is lenne túl izgalmas a dolog, de az érdemi szöveg után érdekes megjegyzés, mintegy utószó található: „A Minisztertanács május 18-i ülésén az alábbi határozatot hozta: A Minisztertanács hozzájárul, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság véleményét az ország- gyűlési képviselők megkapják.” Úgy látszik, hogy a népi ellenőrzés ellenőrzése is szükséges, nehogy a kormány érdekeivel ellentétes véleményt kapjanak a képviselők... Bár ez talán felesleges aggodalom hiszen a NEB is az állami költségvetésből kapja - tavaly 138 milliót - a működéséhez szükséges pénzt.. - áa.„Lehetetlen a visszarendeződés” Kötetlen beszélgetés a művelődési ház kistermében (Folytatás az 1. oldalról.) Az értékelés alapja az eredetileg kitűzött célok és az első esztendő eredményeinek összevetése. Az adóreform nyomán csökkent a magyar gazdaság vállalkozóinak, vállalatainak és szövetkezeteinek adóterhelése, mérséklődött a jövedelemcentralizáció. Ez a tendencia talán az adóreform legfontosabb és legkarakterisztikusabb hatása. A jövedelemdecentralizálás iránya jó, mértéke azonban messze meghaladja eredeti szándékait. Az 1987-es esztendő 76 százalékot meghaladó jövedelemelvonása az elmúlt évben 51,5 százalékra, tehát 25 százalékkal csökkent. A decentralizáció mértéke közel kétszer akkora, mint amennyit terveztünk. Az adóreform nyomán javuló tiszta jövedelem-struktúrában, ahol szándékainknak megfelelően, bár a tervezettnél kisebb mértékben nőtt a bruttó munkajövedelmek részaránya és csökkent a bruttó nyereség tömege, az adózott, szabadforrások 32,5 milliárd forinttal haladták meg a ’87-es esztendő vállalati, szövetkezeti eredményeit. Nemcsak a nettó nyereség, hanem a veszteség is nőtt tavaly. Tisztult a kép, világosabbá, követhetőbbé váltak a vállalati teljesítmények, kevesebb torzítást tartalmaznak az adózás utáni vállalati eredmények,- A pozitívumok mellett szembe kell nézni az adóreform hiányosságaival, terveinktől eltérő torzító hatásaival is - mondotta - ezután, rámutatva ugyanakkor, hogy az adórendszertől függetlenül meglévő gazdasági válság miatt gyakran az adóreform vált a bűnbakká.- Kétségtelen, hogy a tervezettnél nagyobb inflációs nyomást váltott ki a 88-as adóreform. Bár a fogyasztói árak egyszeri, 8 százalékos növekedése csak két ti- zedponttal magasabb a tervezettnél, a termelői árak emelkedése ennél jóval jelentősebb. Ebben a hatásban tettenérhe- tők azok a kompromisszumok, amelyek a termelői árak csökkentése helyett azok szinten tartásával, s így lényegében burkolt állami támogatással előzték meg, hogy a reális árviszonyok alapján sokkal több vállalat, sőt egy-egy alágazat is veszteségessé váljon. így a százszázalékos termelői árindex többletjövedelmekhez juttatta az alap- anyagtermelő^st és az energiatermelők egy részét. Az is tagadhatatlan, hogy a fogyasztói ártámogatás leépítése és az általános forgalmi adó egyidejű bevezetése néhány területen durva árerflelke- dést okozott. Ilyenek voltak a gyermekes csecsemőruházati cikkek árai. Mindent összevetve, a jövedelemcentralizáció változását és az árnövelő hatásokat is figyelembe véve, azt kell megállapítani, hogy az adóreform első esztendejének haszonélvezői a vállalatok és szövetkezetek, terheinek viselői pedig a lakosság és a költségvetés voltak. Ám az adóreform hatásain túl, ez a megállapítás 1988-as gazdaságpolitikánk egyik sarkalatos elemének kritikája is. Nevezetesen, a lakosság fogyasztásának csökkentése, terheinek növelése nagyobb mértékű volt annál, mint amenynyi előnyt a vállalkozási szféra terheinek csökkentése, nettó jövedelmeinek növekedése a gazdaság számára hozott. Ez a jövőre nézve is tanulság mindannyiunk számára. Rengeteg szó esett az-adóreform, mindenekelőtt a személyi jövedelemadó teljesítményeket fékező hatásáról. Tagadhatatlan, hogy a rendkívül széles körű mentességek és kedvezmények miatt erőteljes progresz- szió és magas marginális adókulcsok ér- ' vényesültek a személyi jövedelemadóban, ami a 88-as központi bértömegszabályozással együtt erőteljesen fékezte a teljesítménynöveléshez nélkülözhetetlen anyagi érdekeltséget. Ez elsősorban a több jövedelemforrással és magasabb jövedelemmel rendelkező honfitársainknál volt tapasztalható. A 89-es esztendőben már megszűnt a durva ellentmondás, a kötött bérgazdálkodás és a progresszív jövedelemadó között, valamelyest csökkentettük az adókulcsokat és az adóprogresgziót is. Nem lehet kétséges, hogy a továbbfejlesztés kulcsa a teljes körű bérliberalizálás, valamint a kedvezmények és mentességek szűkítéAz információ hatalom Képviselői kiszolgáltatottság (HELYSZÍNI MUNKATÁRSUNKTÓL) Első ízben volt alkalmam az Országgyűlés munkáját megfigyelni, betekintést nyerni a képviselők dön- téselökészítő módszereibe, a kormány által rendelkezésükre bocsátott anyagokba. Figyelemreméltó, hflgy mennyire kiszolgáltatottak a honatyák a mindannyiunk sorsát meghatározó törvények megszavazásakor. Az információ hatalom, amellyel lehet élni és visszaélni. A képviselőket a kormány látja el az ülésszak előtt - többnyire közvetlenül előtte - a szükséges anyagokkal. Nem kétséges, hogy az információk megrostálva ke rülnek eléjük, a kormány elképzeléseit támogató adatokkal, véleményekkel. Elvileg persze mindenki sze rezhet ezenkívül bárhonnan információt, de azt is tudjuk, hogy ezek legtöbb forrásai az állami szervek. Az természetesnek tekinthető, hogy a kormány a saját elképzeléseit kívánja keresztülvinni és ehhez jó szakemberekkel - talán az ország legjobbjaival - rendelkezik. A képviselők viszont többnyire nem közgazdasági-pénzügyi vagy adószakemberek, ráadásul csak mellékfoglalkozásban, maradék idejükben tehetnek kísérletet arra, hogy az ország sorsát érintő döntésekre alaposan felkészüljenek. Jó szándékukat, felelősségérzetüket nem vonhatjuk kétségbe, de a szakmai felkészületlenség, az egy- egy törvényjavaslat tanulmányozására fordítható idő rövidsége, a túlhajszoltság, fáradság manipulálhatóvá teszi Őket Az eredmény ismert: a kormány szinte minden esetben érvényesíteni tudja akaratát a parlamentben. - áa sével együtt az adóprogresszió, az adósávok és az adókulcsok további csökkentése. Az adórendszer továbbfejlesztésénél alapelvnek tekintjük, hogy a korszerűsítési időszak végére 1992-ig, valamennyi magyarországi adót törvény szabályozza. Az adórendszer hosszú távon is öt elemre épüljön: a vállalkozások egységes nyereségadójára, a továbbfejlesztett személyi jövedelemadóra, a korszerűsítendő áfa-ra, majd 1991 -tői az egységes földadóra és az önkormányzatok hatáskörébe tartozó helyi adókra. Elengedhetetlennek tartjuk a vállalkozásokat terhelő adók szintjének 10-15 százalékos csökkentését, egyszersmind a külön adók fokozatos megszüntetését. A lakosság adóterhelésének átlagos szintjét növelni nem szabad, csökkenteni nem indokolt. Itt az adóterhelés igazságosabb elosztására, a kedvezmények szűkítésére és a mértékek egyidejű csökkentésére van szükség. E napirenddel kapcsolatban 21-en mondták el véleményüket, majd a miniszteri válasz és a határozathozatal következett. Az előterjesztést az ajánlásokkal, a kiegészítésekkel és a korrekciókkal együtt 7 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés. A honvédelmi törvény módosítása Ezután Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter a kormány felhatalmazása alapján az Országgyűlés elé terjesztette a honvédelmi törvény módosításának tervezetét. A miniszter expozéját megelőzően az elnöklő Florváth Lajos bejelentette, hogy a törvénytervezethez több képviselő is újabb módosító javaslatot nyújtott be, ezért a honvédelmi törvény módosításának tervezetét az Országgyűlés két olvasatban, általános és részletes vitá - ban tárgyalja. A honvédelmi miniszter a többi közt hangoztatta: A honvédelmi törvény módosítását a társadalmi és a katonai szolgálati viszonyok változása, a jogállamiság fejlesztése iránti mind erőteljesebb állampolgári igény és a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása iránti törekvés tette szükségessé és időszerűvé. A változások lényege, hogy az alternatív szolgálat bevezetésével összefüggően módosulnak a honvédelmi törvény egyes rendelkezései. Ez azonban nem jelenti a honvédelem jogi szabályozási rendszerének gyökeres megváltoztatását. A javaslat célja, hogy az általános hadkötelezettségen belül a katonai szolgálat teljesítése mellett lehetővé tegye olyan szolgálat bevezetését is, amely elfogadható a katonai szolgálattal lelkiismereti alapon szembenállók számára is. A törvényjavaslat ennek érdekében tartalmazza: az alternatív szolgálat formáit, azaz a fegyver nélküli katonai és a polgári szolgálatot; a kérelmek engedélyezésének eljárási szabályait; az alternatív szolgálat időtartamát E változások kifejezésre jutnak a katonai szolgálatot teljesítők morális kötelezettségvállalásában is. Ennek megfelelően a törvényjavaslat tartalmazza a katonai eskü, a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők fogadalma, valamint a hivatásos és tartalékos tisztek és tiszhelyettesek fogadalmának módosított szövegét is. Jelentőségüknél fogva az Országgyűlést illeti meg az a jog, hogy a katonai eskü és fogadalom szövegét meghatározza, s egyben a honvédelmi törvény részeként jóváhagyja. A törvényjavaslatban a hadkötelesek állampolgári jogait érintő néhány olyan rendelkezés is szerepel, amelyeket eddig alacsonyabb szintű jogszabály tartalmazott. Kárpáti Ferenc a továbbiakban a hadkötelezettség tágabb összefüggéseit elemezte. Az Országgyűlés ma folytatja munkáját. (Folytatás az 1. oldalról.) Cserép Imre, a városi pártbizottság első titkára elmondta, hogy a statisztikák szerint többségében munkásokból áll a tagság, de átlagbérükről természetesen nem áll rendelkezésre adat. Cserép Imrétől valaki azt is megkérdezte: igaz-e, hogy megválik első titkári tisztségétől. Válasza a következő volt: a hírnek van alapja, de nem igaz. A késő estébe nyúló higgadt, kulturált hangú nézetütköztetés sarkalatos pontja volt a többpártrendszer illetve a választások demokratikus lebonyolítása is. Paksi tanácsülés Vállalhatja-e Paks városa egy NB ll-es labdarugó-csapat fenntartását? Mennyit kell elvenni a városi tanács évi jóváhagyott költségvetéséből ehhez? Honnan, mely területről tudja elvonni a PSE megnövekedett költségeihez szükséges 4,5 millió forintot a tanács? Ezek a kérdések voltak a sarkalatos pontjai a tegnap délutáni paksi városi tanácsülésnek. Mint Bencze János tanácstag, a PSE elnökhelyettese szóbeli előterjesztésében elmondta, hosszú évek óta dédelgetett álma teljesedett be a paksi szurkolóknak azzal, hogy a PSE bekerült az NB ll-be. A részvényesek - a helyi üzemek, a bázisvállalatok, a tanács - eddig is kivették részüket a labdarúgó-szakosztály fenntartásában, de ezentúl magasabb összegre lesz szüksége a sportegyesületnek. Ehhez kérte a tanácstagok támogatását. Hosszú, szenvedélyes hozzászólások, személyeskedésbe is fajult vita után végül is a tanácstagok úgy döntöttek, hogy nem vállalják a sportrajongó közönség, a régi, tősgyökeres paksiak megkövezését, és megszavazzák a Paksi Sportegyesület labdarúgó-szakosztályának a kért évi 4,5 millió forintot.-fkéA felek egyetértettek abban, hogy lehetetlen a visszarendeződés, s hogy a meglévő valamint az alakuló pártoknak saját, jól átgondolt programjukkal kell kiállniuk az állampolgárok elé, s a nép majd választ, kinek szavaz bizalmat. Horváth Lajos, vitavezető, az MDF országos választmányának tagja zárszavában kijelentette, szervezete politikai eszközökkel mindenképpen harcolni kíván az ország helyzetének javításáért. Hogy ellenzékként vagy nem, az majd a választások során derül ki. Tamásiban történt Autóbuszos tanácsülés Rendhagyó módon kezdődött Tamási Városi Tanácsának tegnapi ülése. Egy órával „korábban” helyszíni bejárásra hívták a tanácstagokat. A város nagyberuházásait tekintették meg az autóbuszos túra keretében. Az első megállóhely a hatszáz adagos konyha és az óvodabővítés volt. Itt oldják meg a kettes számú óvoda központi fűtését is. Ez a beruházás az 1990. tanév kezdésére készül el. A város környezetvédelmével függ össze a 40 millió forintos létesítmény, a szennyvíztelep. Ezzel megoldódik a város szippantott szennyvizének a tisztítása is. A tanácstagok megtekintették a strand vízforgató berendezését, ezzel egy kút fúrásának költségeit takarította meg a város, ami feltehetően a nyári vízhiányok elkerülését is megoldja. Ezt követően a kiadott programnak megfelelően a tanácsház épületében folytatódott a tanácsülés. Itt a megyei tanács tervosztályának vezetője, Csekei Gyula oklevelet adott át a városi tanács elnökének, a „Társadalmi Munkáért” megyei verseny harmadik helyezéséért, és szerény pénzjutalmat a városi tisztasági verseny második helyezésért. Ez utóbbit a tisztségviselők vették át. Ülést tartott a Minisztertanács Szerdán a parlamenti tanácskozás szünetében ülést tartott a Minisztertanács. Volt-e valamilyen különleges oka a szokatlan időpontnak? - kérdezte az MTI munkatársa Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivőt, a Magyar Hírlap főszerkesztőjét.- Nem, semmiféle rendkívüli ok nem játszott közre, pusztán az, hogy az Országgyűlés tanácskozásán amúgy is részt vesznek a kormánytagok. így szinte önként kínálkozott az alkalom arra, hogy néhány folyamatban lévő fontos ügyről, mintegy menet közben tájékozódjanak, és véleményt cseréljenek a kormány tagjai. A nem egészen egyórás ülésen dr. Udvari László államtitkár, a bős-nagymarosi beruházás kormánybiztosa beszámolt a magyar-csehszlovák tárgyalások helyzetéről. A Minisztertanács - elfogadva a tájékoztatót - felhívta az érintett tárcákat, hogy július 12-ig véglegesítsék azokat a vizsgálati anyagokat és dokumentumokat, amelyek a kormányközi szakértői tárgyalások alapjául szolgálhatnak, s e munkába vonják be a környezetvédő mozgalmakat is. Az így véglegesített anyagokat július 13-án átadják a csehszlovák félnek. A kormány egyetértett azzal, hogy Medgyessy Péter felkérte a hidrológia, az ökológia, a földtan és a szeizmológia, valamint más tudományágak jeles képviselőit: a szakértői munkacsoportokban vegyenek részt a Magyar Tudományos Akadémia dokumentációjának megtárgyalásakor.- Bartha Ferenc államtitkár, a Nemzeti Bank elnöke közbülső tájékoztatásként beszámolt a Világbank vezető képviselőivel folytatott tárgyalásokról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A szerdai ülésen egyébként „vendégként” részt vett Nyers Rezső is, aki, mint ismeretes, leköszönt államminiszteri tisztéről. Németh Miklós kormányfő a testület nevében meleg szavakkal mondott köszönetét a kormányban, a reformbizottságban végzett munkájáért. Kérte, hogy új posztján is támogassa a kormány törekvéseit, s további munkájához minden jót és sok sikert kívánt. Horváth József felolvasta véleményét
