Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

1989. június 26. Képújság 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről I. A párt az 1988. májusi országos érte­kezlete óta megindult az eleven politikai mozgalommá válás útján. Határozott lé­péseket tesz a politikai rendszer demok­ratizálása, a jogállamiság felé. Ez össz­hangban áll a nemzet érdekével. Elhatá­rozta a gazdasági reformok felgyorsítá­sát; ez az új piacgazdasági modellt meg­alapozó törvények kidolgozásában is ki­fejeződik. Kezdeményezte a reális szem­benézést az elmúlt évtizedekkel, abból a célból, hogy hiteles képet alakíthasson ki nemzeti történelmünkről és benne saját szerepéről, felelősségéről. Felismerte az információ szabadságának jelentőségét, és maga is sokat tett a demokratikus nyilvánosság megteremtéséért. A gyökeres átalakulás együtt jár azzal, hogy a párton belül újabb feszültségek jelentkeznek elsősorban a változások jellegének, ütemének és következmé­nyeinek eltérő megítélése miatt. A fe­szültségeket tehát nem az eltérő áramla­tok nyílt megjelenése okozza, hanem az, hogy ezek között mindeddig nem jött lét­re politikai szintézis. A Központi Bizott­ságban és a Politikai Bizottságban elma­radt fontos elvi, politikai kérdések tisztá­zása. II. A Központi Bizottság alapvető fontos­ságúnak tartja, hogy a pártban, a hazai és a nemzetközi közvéleményben helye­sen értelmezzék a megújuló magyar poli­tikát. Az MSZMP-nek erőt és biztatást ad az a körülmény, hogy erőfeszítéseink egy­bevágnak több kommunista párt és szo­cialista ország tevékenységével, továbbá az a tény, hogy a nemzetközi közvéle­mény tekintélyes része helyesli politi­kánk irányát. Ugyanez elmondható a ma­gyar társadalomnak a demokratikus szo­cializmust igénylő nagy többségéről. Párttagságunk körében mindazonáltal felbukkannak olyan nézetek is, melyek a szocializmus elkerülhetetlen modellvál­tását a szocializmus feladásának tekin­tik. Egyes csoportosulások ellenzik a többpártrendszerű képviseleti demokrá­ciát, a szocialista típusú vegyes tulajdo­nú gazdaságot, megkérdőjelezik a szé­les körű világgazdasági kapcsolatok, a további nyitás szükségességét. Azt a té­ves felfogást hirdetik, hogy gazdaságunk problémái kizárólag a szocialista orszá­gokkal való kapcsolatok révén oldhatók meg. Nem fogadjuk el egyes külföldi politi­kusok és sajtóorgánumok olyan minősí­tését, amelyek szerint a politikai pluraliz­mus, a vegyes tulajdonú piacgazdaságra való átmenet a szocializmus elárulása, valamiféle „békés ellenforradalom”. Az MSZMP világosan megkülönbözteti a szocializmus értékeinek védelmét az erőszakos eszközöktől sem visszariadó hatalomféltéstől. A Központi Bizottság megerősíti a poli­tikai egyeztető tárgyalásokon vállalt kö­telezettséget, hogy a demokratikus át­menet megvalósítása, a politikai konflik­tusok megoldása csak békés, erőszak- mentes úton történhet. A Központi Bizottság nem hagyhatja szó nélkül azokat a jobboldali, eseten­ként szélsőségesen uszító megnyilatko­zásokat, melyek különösen az elmúlt he­tekben a társadalom széles köreiben is visszatetszést keltettek. A leghatározot­tabban elítéli az ország érdekeit veszé­lyeztető szovjetellenes nézeteket; azt, hogy egyesek a nemzeti igazságtételt a megbékélés szellemével ellentétes cé­lokra használták fel. Elveti azt a nemzetinek hirdetett egyol­dalú érdekfelfogást, amely országunkat szembe akarja fordítani szomszédaival. Magyarország jövőjét csakis a szomszé­dos országokkal és Európával, illetve az egész világgal kapcsolatos építő politi­kára alapozhatjuk. Akik olcsó népszerűségre törekedve más politikát ajánlanak, gyanakvást kel­tenek országunk iránt, és veszélybe so­dorják népünket. A Magyar Szocialista Munkáspárt szo­lidáris a Szovjetunióban kibontakozó re­formokkal, a gorbacsovi törekvésekkel, amelyek a magyar megújulás folyamatát is erősítik. Elutasítjuk azokat az igazságtalan, an- tikommunista nézeteket, melyek az MSZMP-t a demokratikus átalakulás akadályozójaként tüntetik fel. Történelmi tény, hogy az MSZMP a hatvanas évektől haladó irányú, nemzetközileg is elismert reformlépéseket tett. Minden magyar politikai erő történelmi felelőssége, hogy segítsen elhárítani a szélsőséges törekvések oly sokszor megrázkódtatást okozó veszélyeit. Eb­ben az MSZMP együttműködést ajánl minden politikai pártnak és erőnek, hogy elkerülhessük az újabb nemzeti tragé­diát. III. A Központi Bizottság megerősíti, hogy a szocializmus Magyarországon csak új gazdasági és politikai modell keretei kö­zött valósulhat meg. Célunk: a demokra­tikus szocializmus, a jogállamiság, a többpártrendszerre épülő parlamentáris demokrácia, a közösségi tulajdon meg­határozó szerepén alapuló piacgazda­ság. Az MSZMP elkötelezettje a marxizmus értékeinek, a baloldali, szocialista, hu­manista eszméknek. Nyitott a századvég globális problémáinak megoldását célzó új megközelítések iránt. Megújuló pár­tunk arra törekszik, hogy a kommunista és szociáldemokrata értékek új szintézi­sét valló, a munkásság és az egész nem­zet érdekeit szolgáló erűvé váljon. Eleven politikai mozgalomként, a társadalmi­gazdasági gondok megoldására össz­pontosító pártként kíván működni, sza­bad választásokon elnyerve az ehhez szükséges népi felhatalmazást. A párt nélkülözhetetlennek tartja, hogy a különböző nézeteket valló platformok­ból előremutató viták eredményeként formálódjon a többség véleményét tük­röző politikai cselekvés. A Központi Bizottság támogatja a nem­zeti érdekeket szolgáló, a nemzetközi realitásokkal számoló külpolitikai irány­vonalat. Álláspontja szerint hazánknak a MOSZKVA - A vasárnap reggeli szov­jet lapokat már nem érte el az MSZMP szombaton véget ért központi bizottsági ülésének döntése, így a lapokba még nem kerültek be a szervezeti változások­ról szóló hírek. A TASZSZ hírügynökség vasárnap hajnalban is folyamatosan ismertette a testület döntését, s ezeket a jelentéseket vette át a szovjet rádió is. Az angol nyelvű hírszolgálat óránként jelentkező híradá­saiban a külpolitikai hírek közül csak a Kínai KP KB ülése előzi meg a budapesti jelentést. A hírszolgálat tömören ismerteti a párt­vezetés átszervezésének tényét, s kom­mentár nélkül számol be a négytagú el­nökség felállításáról, valamint a kilencta­gú PB 21 tagú Politikai Intéző Bizottsággá történt átalakításáról. PRÁGA - A csehszlovák rádió és tele­vízió szombaton este kommentár nélkül, tényhírben számolt be az MSZMP KB- ülésről, a szervezeti és személyi változá­sokról. A csehszlovák rádió a Magyar jelenlegi nemzetközi erőviszonyok között a Varsói Szerződés tagjaként kell mun­kálkodnia a fegyveres erők és a fegyver­zet kölcsönös csökkentéséért, a katonai tömbök egyidejű felszámolásáért. Alap­vető fontosságúnak tartja, hogy Magyar- ország folytassa nemzetközi kapcsola­tainak sokirányú és kiegyensúlyozott építését, szorosabban kapcsolódjon a világ, különösen Európa gazdasági és szellemi fejlődéséhez. * Pártunk számít a magyar társadalom haladó erőinek támogatására. A Közpon­ti Bizottság felhívja a párt tagjait, hogy cselekvőén vegyenek részt e törekvések megvalósításában. Rádió hírére hivatkozva azt emelte ki, hogy a tanácskozáson a felszólalók többsége a reformkörök nevében be­szélt, s az egységet ezen a platformon kívánják deklarálni. A csehszlovák televí­zió aláhúzta, a tanácskozás szombaton a párton belüli és az országos problémák megvitatásával folytatódott. Beszámolt arról, hogy Nyers Rezsőt pártelnökké vá­lasztották, s az október 7-ére összehívott kongresszusig négytagú elnökség irá­nyítja a pártot. A tévé hírt adott arról is, hogy két KB-titkári tisztségbe Kovács Je­nőt és Barabás Jánost választották meg. BUKAREST - A román sajtó nem fog­lalkozik az MSZMP Központi Bizottságá­nak ülésével. A rádió és a televízió sem tett említést a nagy jelentőségű tanács­kozásról. A vasárnapi lapokban dominál a „forró tisztelgés Nicolae Ceausescu és Elena Ceausescu előtt” abból az alka­lomból, hogy Bukarestben az Augusztus 23. stadionban ünnepélyes külsőségek között köszöntötték a pionírszervezet megalakulásának 40. évfordulóját. Külföldi visszhang Mőcsényi villongások (Folytatás a 1. oldalról.) Apropó, adóügyis... Nagy István is panaszkodik. Ugyanis ő volt az adóügyis. Mind­addig, amíg fel nem függesztették állásából. A vád a Munka Törvénykönyvében is szereplő kitétel: összeférhetetlenség. Nosza, most ráér, így otthon a lakásán meséli sérelmeit. Előtte talán még egy adalék, ami ugyan nem mellőzi a személyeskedést, de érte éppen ezért kérem az olvasói elnézést. Határozott férfihang ajánlja a telefonvonal másik végén: - Ha ki mered tenni a lábad Mőcsénybe, szétverjük a pofádat! Meg ösz- szeszurkáljuk az autód kerekeit... Érted, te szemét újságíró...?! A bemutatkozásra persze annak ellenére nem tudtam rávenni a bátor emberemet, hogy jómagam többször is elmondtam a nevemet. Annyi vigasztal, ő biztosan megje­gyezte... Felmentés pecsét nélkül...- Onnan indul az ellenem összehozott vádsor, hogy igyekeztem orvoslakást építtetni Mőcsényben, amire Krutki Pál elnök azt mondta, hogy partizánmunka. Mindez tanácsülésen volt. Most pedig megválasztottak a Hazafias Népfront helyi titká­rának - mondja Nagy István a felmentéssel a kezében. A felmentés azzal jár, hogy nem mehet be a munkahelyére.- Nehogy iratok tűnhessenek el a tanácstól - ítél e fölött Krutki Pál tanácselnök. Fél fizetést kap Nagy István és az intézkedés ellen jogorvoslatnak helye nincs - szól a kitétel. Igaz, aláírta az elnök, de a pecsét hiányzik róla. Azt sem tudja a felmentett, mi lesz a sorsa.- Majd a vb dönt róla csütörtökön - érvel Krutki Pál. A pecsét hiányát a titkárnő hibá­jának rója fel. Értesítést majd előző nap kap a dologról Nagy István - mondja. A fiatalok régóta morognak, váljon külön Mőcsény és Grábóc. Bátaapáti és Mórágy is legyen együtt. Grábócon aláírásgyűjtés folyt, 244 lakos az elválásról szavazott a 350 összla- kosból. Mőcsényben 230 a válni kívánó a 441 -bői. Mindez a tetejébe jött annak az évek óta sem felhőtlen viszonynak, ami a tanácson belül uralkodott. Az elnök, a titkár és Nagy István között. Aminek állítólag egyenes következménye lett, hogy Kovács László­val - ő szintén a tanácsi dolgozók közé tartozik - is megromlott az adóügyis viszonya, sőt, addig jutott, hogy Nagy lekevert egy rágalmazást követően a tanácson a munka­társának egy nyaklevest is. Békítés után „csak” csendes acsarkodás folyt köztük - ahogy hallik. Aztán az idén áprilisban vizsgálatot kért a felettes szervektől Nagy István, mert a vb-titkár, Haász József szerinte a jogos eljárásait jogtalannak ítélte. S ebben volt a borlefoglalás, a kisiparosokkal való „összetűzés” (ez utóbbiból bírósági ügy lett - bé- küléssel), jogtalan útiátalányok felvétele, motorhasználat el nem ismerése, jogtalan földhasználat... Egyszóval a tanácson belül keményen folyt a békétlenkedés. Ezt a megyei tanács vizsgálata rendezte. De - és itt jön a bajok újabb forrása - elterjedt, hogy a tanácselnök, a titkár és Kovács László sűrűn néznek a pohár fenekére. Italozik a tanácsi vezetés, rosszul mennek a dolgok - suttogták. Újabb és újabb vádaskodások kerültek felszínre. Áldatlannak nevezhető állapotokról lehetett hallani a faluban. Krutki Pálról mondogatták, hogy amilyen elánnal látott munkának, most ugyanolyan elánnal jutott el a másik végletig. Tanteremgondok, óvodaproblémák, járdahiány állt az egyik oldalon, s a másikon a mórágyi szabadidőközpont megépülése. A szabadidő- központ 1982-ben épült. Jött a tanácsok szűkülő gazdálkodási kerete, az emberek túlérzékenysége. Ennyi gond egy csokorban hamar ítéletalkotásokhoz vezethet. Új vezetést a választások után- Az utóbbi 2-3 évben ez a tanácsi gárda azt bizonyítja, hogy alkalmatlan a vezetésre - mondja Sikabonyi Miklós téeszelnök, aki ezt a véleményt a kollégái el­mondásaiból formálta meg. A téeszdolgozóknak nagy része rábólint.- A téeszelnök foglalkozzon a saját gondjaival. Ha már nem itt él, de innen él, segítse a falut - így Krutki Pál.- Jeleztük a megyei vezetésnek az italozásokat, a gondokat, hogy a november 7-i ünnepre a Himnusz alatt azért ne támolyogjon részegen be a vb-titkár, ám a helyi párt­vezetés - további bizalmat szavazva - a tanácsi vezetők mellé állt - folytatja a téeszelnök.- Hogy ezek az italozási ügyek milyen gyakoriak? Nem tudom, csak hallom. Többszö- riek. Ne a tanácsnál aludják ki az ital bódulatát - mondják a tagok. Többször szólnak, így nem lehet véletlen eset. Az lenne becsületes, ha nem lincselési hangulatot keltenének min­den körül, hanem biztosítanák a tisztes visszavonulás lehetőségét - fogalmaz tovább az el­nök. Tanácsülésekről mesél, melyek minél több gonddal jártak, annál gyengébben folytak le a tanácselnök hibájából, sorban leköszönő tanácstagokról is szól, és arról, hogy nincs egyetlen téeszvezető sem a tanácsi gárdában... Pedig ma egy falu téesz nélkül...?!- Nem a párt jelöltjeként jöttem ide. Mint minden választás előtt, most is előjöttek a gon­dok - említi a tanácselnök. Fáth János téesztag óvodagondokat és a nem tisztesnek tűnő pénzelosztást forszírozza. Azt is elmondja, hogy nem 4, hanem 16 óvodás korú járhatott volna a grábóci óvodába, meg a telekárak közötti áldatlan különbségeket emlegeti. Ennyi gondra mit válaszol a tanácselnök?- Sosem tagadtam, hogy megiszom egy-két pohárral, a nép között élek. Ott hibáztam, hogy Nagy Istvánt nem akkor függesztettem föl, amikor pofon ütötte Kovácsot. A jó szívem miatt, hogy mentsek egy embert... Tévedtem. Szétválás? Mórágy? Lehetőség van rá, nem is csodálkozom a kívánságon. Amíg volt pénz, épült ez-az, nem is volt baja a falunak. Mára elfogyott a pénz, jöttek a gondok. Támad­nak az emberek. Egy részük legalábbis. Ha nem leszek tanácselnök, akkor is iszom az em­berekkel egy pohár bort. Ha válás, csak korrektül Krachun Szilárd, Bátaapáti elöljárója mondja, minden szétválással egyet tud érteni, ha adott a feltétele. Mind a négy kisközség - Mórágy, Bátaapáti, Mőcsény, Grábóc - és a pénzhiány miatt becsapottnak érzik magukat az emberek.- Engem sem rendezvényeken, sem utcán nem látott soha senki részegen - érvel to­vább Krutki Pál. Bíró János, a helyi pártbizottság titkára:- Az utóbbi 2-3 év valóban gyengébb volt. Nem őszinte a tanácsi vezetés az emberek­hez. Nincs pénz, de ezt el kell mondani. Italoznak... így jutott el hozzám is a kérdés. Azt mondják, üljön az elnök a mórágyi sártengerre, de a megyei tanács erre viharkár okán adott százezret. Észreveszik, ha nehézkes a mozdulás. Az elöljáróságok a nagy önállóság mellett csak keveset tudnak tenni, erre torzsalkodások jönnek elő a falvak között. Ebbe szubjektív vélemények is keveredtek. Minden település be akarja söpörni a maga morzsáit. Lerobbant közintézmények, kultúrházak, egészségügyi épületek, iskolák, óvodagondok... A gondok személyeskedéseket is felszínre hoztak. Krutki Pál ígérgetett és sorra nem telje­sített. Mert nem volt rá ereje. Két éve kiálltam mellettük, mondván, visszafogjuk az italozást. A régi nagy eltűnések meg is szűntek, de a települések érzik, nem azt a támogatást kapják, mint ami járna. És ez az, ami nemcsak pénzkérdés. Erőltetik a válást, azt hiszik több lesz. _ ..........?- Ezt a vezetést hagyni nem szabad, de a választásokig már nyugalom kellene. Ott kell a lakosságnak megvonni a bizalmat, és nem ma! Nem vendégmunkás tanácsi vezetők kelle­nek. Lehet, hogy társadalmi elnökökre van szükség. Népszerűekre, akiket elfogadnak az emberek. Sok olyan dologról is szól Bíró János, ami a mai vezetés kemény munkája nyo­mán létesült: utakról, vízről, (óvodáról is), a mórágyi szabadidőközpontról.- Nem biztos, hogy a legjobb ügyeket vállalta föl a vezetés - teszi még hozzá. Nem is mőcsényi villongások ezek, úgy érzem. Lassan országos gondok, melyek egy közigazgatási koncepció mára napfényre került gondjait tükrözik. S az csodálkozzon ezen a „fogékonyságon”, aki gondmentesen tud egyénileg és közösségben töretlenül fejlődni, előrehaladni. Mert ezekből nem ez derül ki... Krutki Pál a következők közlésére kérte még a Népújságot.- Július 21 -én, pénteken délután sajtótájékoztatót tartok a mórágyi kultúrházban. Témá­ja: Nem lettem a vendég vezetők cselédje... Nem leszek a helyi politikai maffia áldozata. A népet szolgálom. Hívom ezúton a sajtót, a politikai pártok képviselőit, a lakosságot. SZABÓ SÁNDOR Visszhang az OTP-től A „Nyílt levél aTolna megyei képvi­selőkhöz” című írás (az írás megje­lent lapjuk 1989. június 22-i számá­ban) OTP-re vonatkozó része, a ho­zott számszerű példa, az abból le­vont következtetés csak téves vagy részinformáción alapulhat. A teljesebb tájékozottság érdeké­ben a témához tartozó fontosabb rendelkezésekről az alábbiakra sze­retném felhívni szives figyelmüket, il­letve mindazokét, akik a levelet aláír­ták. Az újrakezdők, pályakezdők vállal­kozói kölcsönével kapcsolatos elő­írásokat az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökének 1/1989. (III. 12.) ÁBMH sz. rendelkezése tartal­mazza. Ennek értelmében:- a kölcsön maximális összege 300000 Ft,- lejárati ideje legfeljebb 10 év,- az esedékes kamatfizetés alól a felvételtől számított 4 évig az újrakez­dő, pályakezdő mentesül. (Mivel az OTP nem szociálpolitikai intézmény, hanem bank, természetesen saját pénzeszközeiből kamatmentes köl­csönt nem tud nyújtani, ezért erre az időre a kamatot a foglalkoztatási alapból számolja el.) Ezek egysé­gesen vonatkoznak minden megyé­re. A kamatot - jogszabályi felhatal­mazás alapján - az OTP országos érvénnyel állapítja meg. Eltérés lehet:- az ügyintézésben,- az átfutási időben,- a legfeljebb 10 éves lejárat értel­mezésében, illetve a beruházás megtérülési idejében,- a hitelfedezet biztosításában. Természetesen azon vállalkozók­nak, akiknek a 300 000 Ft újrakezdé­si hitel nem elegendő, adható megfe­lelő fedezet biztosítása mellett továb­bi vállalkozási hitel. Ennél viszont már nincs kamatmentesség és lejá­rata legfeljebb 5 év. DUDÁS ANTAL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents