Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

1989. június 26.

TOLNA \

2 NÉPÚJSÁG

Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága

KB-ülés után

Részben Tolnából indultak a szervezeti változások

Beszélgetés Jánosi Györggyel, az MSZMP megyei első titkárával

(Folytatás az 1. oldalról.)

azt a véleményt, mely szerint a centrumnak és a reformszárnynak egységesen kell fellépnie a szélsőbal és a szélsőjobb törekvések ellen. Ahogy ő mondta: a centrum védje meg a reformszárnyat a szélsőballal szemben, de a reformszárny is vállaljon szolidaritást a centrummal azokkal a nézetekkel szemben, amelyeket a szélsőjobb képvisel. A vitában egyrészt megfogalmazódott, hogy ebben a helyzetben radikális személyi változásokra van szükség, másrészt nagyon sok felszólaló - a többség - úgy vélekedett, hogy Grósz Károly nélkül nem lehet egységet teremteni a párton belül. Nyers Rezsőnek volt egy érdekes megállapítása, mely szerint a Grósz- Pozsgay „párbajban” Grósz Károly vereséget szenvedett a nagy nyilvánosság előtt, de Pozsgay Imre nem nyert a párton belüli közvélemény előtt. Sok felszólaló hangoztatta, ha bármelyik oldal kerülne tisztán előtérbe, az erőteljesen polarizálná a párttagságot. Végül is így született a kompromisszum, a különböző „szárnyak” képviselői vállalták, hogy egységesen lépnek föl.- Tehát nem egészen helytállóak azok a külföldi hírügynökségi vélemények, melyek szerint most a reformszárny győzelmet aratott?- Ha sommásan akarok fogalmazni, azt mondhatom, hogy a reformszárny közelebb került a centrumhoz. Vagyis az országos vezetés szintjén megindult az a folyamat, melynek során egyre inkább a reformszárny veheti át a centrum szerepét.- Gondolom, ez végül is egybeesik a reformszárny elképzeléseivel.- Igen. Nyilvánvalóvá vált, hogy nem tartható a korábbi helyzet, mert a reformszárnynak helyet kell biztosítani a vezetésben. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a reformszárny sem veheti most még át teljesen a vezetést.- A megyei pártbizottság június 10-i ülésén nyílt levelet küldött a Központi Bizottságnak. Ebben szó volt arról, hogy szeptember végéig össze kell hívni a kongresszust, a Politikai Bizottságot át kell alakítani intézőbizottsággá...- Úgyszólván minden, a nyilt levélben felvetett téma szerepelt a Központi Bizottság ülésén. Mint többen utaltak rá, a Politikai Intéző Bizottság létrehozásának szükségessége először a mi levelünkben fogalmazódott meg. Nem kis vita után végül is elfogadták a javaslatot. Igaz ugyan, hogy az általunk szükségesnek tartott területi elv nem érvényesül a bizottság összetételében, viszont ezután a megyei első titkárok az intézőbizottság ülései előtt mindig tanácskoznak, megvitatják a napirendre javasolt kérdéseket. Ez biztosíték lehet arra, hogy a legfelső vezetés ne szakadjon el a területen jelentkező problémáktól. Tehát az első titkárok amolyan szűrő vagy kontroll szerepet tölthetnek be.- És az elnökség intézménye?- Ez új konstrukció a párton belül, nagyon fontos deklarálása annak, hogy a két pólus felvállalja az egységet, megkísérli a pártszakadás lehetőségét minimálisra csökkenteni a kongresszus zavartalan előkészítése érdekében. Élére ezért is került olyan „integrativ” személyiség, mint Nyers Rezső. Mostantól egyébként ő a párt első embere. Ugyancsak nem véletlenül lett az elnökség tagja Németh Miklós miniszterelnök: a párt - mint kormányzó párt - és a kormányzati munka szorosabb kapcsolatba került, Németh Miklós személye ebben a vezető testületben a párt és a kormány politikai egységét is deklarálja.- A Központi Bizottság ülése alapján változnak-e a megyei feladatok?- Úgy gondolom, azt kell tennünk, amit már korábban elhatároztunk, és aminek a végrehajtását megkezdtük. Folytatjuk például a választási programok készítését és a kongresszust előkészítő dokumentumok vitáját, megyei állásfoglalások kialakítását. Azt hiszem, a Központi Bizottság ülése igazolta azokat a reformfolyamatokat, amelyek megyénkben a pártéletben, a szervezeti struktúra átalakításában elkezdődtek.- Köszönöm a beszélgetést!

GYURICZA M.

(Folytatás az 1. oldalról.)

Szóvivői tájékoztató

Nyers Rezsőt, a Politikai Bizottság tagját, államminisztert a párt elnökévé választotta az MSZMP Központi Bizottsága. A tervezettnél hosszabb ideig, két napig tartó ülés szombat délutáni szünetében Major László, a párt szóvivője rövid tájékoztatást adott az egész ország közvéleményét élénken foglalkoztató testületi tanácskozásról. Utalt arra, hogy nagy várakozás előzte meg - különösen a párton belül - a mostani ülést, amelyen sikerült egyfajta egyetértésre jutni a személyi kérdésekben is, s így várhatóan egységesen tud a párt felkészülni az őszi kongresszusára. Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a párt legfelsőbb fórumát ez év október 7-re hívják össze.

A továbbiakban a konkrét személyi kérdésekkel kapcsolatban elmondta: a Központi Bizottság úgy döntött, hogy - erősítendő a vezetést - elnökséget hoz létre. E testület tagjává - Nyers Rezső mellett - Grósz Károly főtitkárt, Németh Miklós miniszterelnököt és Pozsgay Imre államminisztert választotta. A pártnak tehát van elnöke, főtitkára és egy kollektív, négytagú elnöki testületé. A KB már készíti az egyes tisztségviselők „munkaköri leírását” arról, hogy konkrétan ki milyen területen és mivel foglalkozik.

A testület úgy határozott, hogy két titkári helyet tölt be. A párt szervezési titkárává Kovács Jenőt, a KB pártpolitikai osztálya eddigi vezetőjét választotta meg, az ideológiai és sajtó ügyek felelőse pedig Barabás János, a Budapesti Pártbizottság eddigi titkára lett. Berecz János személyéről Major László úgy nyilatkozott, hogy a KB-titkár egy ezután kialakítandó, összevont pártelméleti kutató intézet főigazgatójává javasolja a testület.

A tájékoztató időpontjában ülésezett az újonnan választott elnökség, amely várhatóan kibővített Politikai Bizottságra tesz javaslatot. Major László szólt arról, hogy tervezik e bizottság nevének megváltoztatását, s az elképzelések szerint 20-25 fős testület működik majd.

A kongresszusi előkészületekkel ösz- szefüggő politikai kérdésekkel kapcsolatban Major László hangsúlyozta: a második nap vége felé is politikai-szervezési kérdésekről folyt a vita, jelezve, hogy a személyiek mögött politikai kérdések húzódnak meg. S amennyiben sikerült egyetértésre jutni a személyi ügyekben, ezzel egyetértést teremteni a pártban, akkor a politikai nézetek is közeledtek, sikerült olyan politikai platformot kialakítani, amivel a párttagság kicsit zilált sorait össze lehet rázni. Konkrétan a párt legmagasabb fórumának összehívása kapcsán elhangzott: a KB úgy döntött, hogy a tanácskozáson szavazati joggal rendelkeznek a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság jelenlegi tagjai is, s egy kongresszusi küldött hatszáz párttagöt képvisel. A küldöttek megválasztásának végső határidejét augusztus 25-ben határozták meg.

Végül a szóvivő - záró információként - arról is beszámolt, hogy kilencvenket- ten szólaltak fel a két nap alatt, csupán hárman említették meg, hogy a főtitkár távozzon tisztségéből, egy negyedik felszólaló név nélkül utalt rá.

Az MSZMP új tisztségviselői

Nyers Rezső,

az MSZMP elnökségének tagja, a párt elnöke 1923-ban született Budapesten. Eredeti foglalkozása nyomdász. 1944-ig különböző munkahelyeken betűszedő szakmunkásként dolgozott, ezután a Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének titkárhelyettese volt 1948-ig, majd a Magyar Dolgozók Pártja Pest megyei szervezőtitkáraként, később pedig a Központi Vezetőség politikai munkatársaként tevékenykedett.

Az ötvenes években a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, a Szö- vosz elnökhelyettese, majd elnöke volt. Ezt követően élelmiszeripari, majd pénzügyminiszternek nevezték ki. 1962-től T974-ig az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. Közel másfél évtizedig az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében dolgozott igazgatóként, majd tudományos tanácsadóként. 1988-tól államminiszter. Országgyűlési képviselő.

Nyers Rezső 1940 óta párttag. 1957- től az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1966 és 1975 között tagja volt a Politikai Bizottságnak. 1988-ban ismét a PB tagjává választották.

Özvegy, egy gyermeke van.

Grósz Károly,

az MSZMP Elnökségének tagja, a párt főtitkára 1930-ban született Miskolcon. Elvégezte az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemet és a pártfőiskolát.

1950-től a párt központi apparátusában dolgozott, majd hivatásos katonatisztként teljesített szolgálatot. 1954-től a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság osztályvezetője. 1958-tól 1961- ig az Észak-Magyarország felelős szerkesztőjeként, majd az MSZMP KB munkatársaként dolgozott. 1962-től 1968-ig a Magyar Rádió és Televízió pártbizottságának titkára. 1968-tól az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. 1973-ban a Fejér megyei pártbizottság első titkárává választották. 1974-től 1979-ig a KB agi- tációs és propagandaosztályát vezette, ezután a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bizottságának első titkára volt. 1984-től töltötte be a budapesti pártbizottság első titkári tisztét. 1987-88-ban a Minisztertanács elnöke volt. 1988-ban az MSZMP főtitkárává választották. Országgyűlési képviselő.

Németh Miklós,

az MSZMP Elnökségének tagja 1948- ban született Monokon. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, s az amerikai Harvard Egyetemen is folytatott közgazdsági tanulmányokat.

1971-tői a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen tanított. 1977-től . az Országos Tervhivatalban osztályvezető-helyettesként dolgozott. 1981-től az MSZMP Központi Bizottsága gazdaság- politikai osztályának munkatársa, majd az osztály helyettes vezetője, 1986 végétől vezetője. 1987 júniusától az MSZMP KB gazdaságpolitikai bizottságának elnöke és az MSZMP KB közgazdasági munkaközösségének vezetője. 1987 júniusától 1988 novemberéig az MSZMP KB titkári tisztét töltötte be. 1988 novembertől miniszterelnök. Országgyűlési képviselő.

Németh Miklós 1968 óta tagja a pártnak. 1987-ben választották az MSZMP Központi Bizottsága tagjává. 1988-ban pedig a Politikai Bizottság tagja lett.

Nős, két gyermeke van.

Pozsgay Imre,

az MSZMP Elnökségének tagja 1933- ban született Kóny községben. 1957-ben a Lenin Intézetben szerzett diplomát. Ez évtől az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága esti egyetemének igazgatója, majd a megyei pártbizottság osztályvezetője, 1968-tól pedig titkára volt. 1970- ben kinevezték az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztálya alosztályvezetőjének, ezt követően a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettesének. 1975-től kulturális miniszterhelyettesként, majd miniszterként tevékenykedett. 1982-ben megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának; 1988-tól államminiszter. Országgyűlési képviselő.

Pozsgay Imre 1950-től tagja az MSZMP-nek. Az MSZMP Központi Bizottságának 1980-tól, a Politikai Bizottságnak 1988-tól tagja.

Nős, két gyermeke van.

Barabás János,

az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1947-ben született Budapesten. Tanárképző főiskolán 1970-ben, az ELTE Bölcsészettudományi Karának szociológiai szakán 1975-ben szerzett diplomát. 1989-ben védte meg kandidátusi disz- szertációját. Az újonnan megválasztott KB-titkár 1965-ben képesítés nélküli nevelőként kezdett el dolgozni. 1970-től az ifjúsági mozgalomban töltött be különböző funkciókat. 1974-ben megválasztották a KISZ Központi Bizottsága titkárává, majd 1979-től a Minisztertanács állami ifjúsági bizottságának titkára volt. 1982-ben az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesévé nevezték ki, 1988-ban választották meg az MSZMP Budapesti Bizottsága titkárává.

Barabás János 1969-től tagja az MSZMP-nek, 1989 áprilisától az MSZMP Központi Bizottságának tagja.

Nős, két gyermeke van.

Kovács Jenő,

az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1948-ban született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi

Egyetemen folytatott tanulmányait 1971- ben végezte el.

1971-től az ifjúsági mozgalomban nemzetközi területen dolgozott. Három évvel később a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség alelnökévé, 1977-ben a KISZ Központi Bizottsága titkárává választották meg. 1984-től dolgozik az MSZMP Központi Bizottságában, ahol a

I.

1. A Központi Bizottság 1989. október 7-ére Budapestre összehívja az MSZMP kongresszusát.

2. A kongresszus szavazati jogú küldöttei:

a) a tagság által minden 600 párttag után választott egy-egy küldött;

b) a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai.

3. A küldöttválasztás helyi rendje mindenütt biztosítsa, hogy

a) minden párttag tehessen javaslatot saját küldöttjére és küldöttként jelölhető legyen;

b) minden párttag közvetlenül vagy az általa közvetlenül ellenőrizhető megbízott útján - részt vehessen kongresszusi küldöttje megválasztásában;

c) a párttagság előzetesen megismerhesse a küldöttjelöltek politikai álláspontjait és ezek alapján választhasson;

d) a párton belül létrejött, nyilvánosan működő platformok támogatottságuknak megfelelő képviselethez jussanak.

A helyi (városi, községi, kerületi) párt- bizottságok ezen, általánosan kötelező elvek tiszteletben tartásával - a budapesti, a megyei, illetve a megyei jogú pártbizottságok koordinálásával - maguk döntsenek a küldöttválasztás részletes szabályairól, az alkalmazandó módszerekről. Ezekről minden érintett párttag kapjon időben tájékoztatást.

A küldöttválasztás általános elvei érvényesülésének garantálására a Központi Bizottság folyamatosan működő mandátumvizsgáló bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Vastagh Pál. A bizottsághoz alapszervezetek, választott testületek és párttagok csoortjai akkor fordulhatnak, ha a küldöttek helyi választása sérti az általánosan kötelező normákat.

4. A kongresszusra - szavazati jog nélpárt- és tömegszervezetek osztálya osztályvezető-helyettesének, majd - 1989- ben - a pártpolitikai osztály osztályvezetőjévé nevezték ki.

Kovács Jenő 1974-ben lépett az MSZMP tagjai sorába. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságába a testület mostani ülésén kooptálták.

Nős, két gyermeke van.

kül - tanácskozási joggal kapjanak meghívást:

a) az Országgyűlés MSZMP-csoport- jának képviselői,

b) a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség képviselői,

c) a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldöttnek nem választott első titkárai.

5. A kongresszust úgy kell előkészíteni, hogy a napirendre kerülő dokumentumokról, javaslatokról, a tagság véleményt nyilváníthasson és a küldöttek választóik véleményének ismeretében tanácskozhassanak és dönthessenek. A tagság és a kongresszus előkészítéséért felelős Központi Bizottság között az előkészületek egész időszakában intézményes és folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Ezt elsősorban a tagság által választott küldöttekre kell építeni.

Ezért a küldöttek választását 1989. augusztus 27-éig be kell fejezni. Ettől a küldöttválasztásért felelős pártszervek indokolt esetben egyedi elbírálás alapján eltérhetnek. Ezután a dokumentumokat a küldöttekkel folytatott folyamatos egyeztetés útján kell előkészíteni. A budapesti és a megyei küldöttcsoportok alakuló ülésükön három szóvivőt válasszanak: egyet a programnyilatkozat, egyet a szervezeti szabályzat és egyet a személyi javaslatok előkészítésében való részvételre.

A szóvivők a küldöttcsoportok véleményét képviseljék az előkészítő tanácskozásokon; a küldöttek pedig rendszeresen tanácskozzanak választóikkal az előkészítő munka során felmerülő problémákról, a lehetséges megoldási módokról.

6. A Központi Bizottság a kongresszus illetékességébe tartozó fellebbezések vizsgálatára fellebbviteli bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Balogh Sándor. Tagjai: Boros László, Fabriczki András, Márta Ferenc, Takács László, Tökei Ferenc, Vajda György.

II.

1. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus napirendjén a következő kérdések szerepeljenek:

1. A Központi Bizottság beszámolója az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete óta végzett munkáról.

2. Az MSZMP szervezeti szabályzata.

3. Személyi kérdések.

4. Az MSZMP programnyilatkozata.

A Központi Bizottság vitára bocsátja a napirendre vonatkozó előzetes javaslatát, az alapszervezetektől és a pártszervezetektől érkező vélemények figyelem- bevételével 1989. júliusi ülésén foglal állást a kongresszus elé terjesztendő napirendi javaslatairól.

2. A Központi Bizottság Pártpolitikai Bizottsága 1989. június 19-én a Népszabadságban vitára bocsátotta a szervezeti szabályzat tervezetét és ennek részeként a párt országos vezető és ellenőrző testületéinek jellegére és létrehozásuk módjára vonatkozó alternatív javaslatokat. A Központi Bizottság kéri a párt tagságát, a párttestületeket, hogy fejtsék ki véleményüket ezekről az elgondolásokról. Javaslataik figyelembevételével foglal állást a Központi Bizottság arról, hogy milyen vezető és ellenőrző testületek létrehozását ajánlja a kongresszusnak.

III.

A Központi Bizottság 1989. júliusi ülése elé kell terjeszteni a következő kérdéseket:

1. Javaslat a kongresszus napirendjére.

2. Javaslat a programnyilatkozat téziseire.

3. Javaslat a kongresszus ügyrendjére.

4. Javaslat a kongresszuson létrehozandó vezető és ellenőrző testületekre, megválasztásuk módjára.

5. Javaslat a kongresszus megrendezésének módjára és költségvetésére.

6. Javaslat a Központi Bizottság által kiküldendő jelölőbizottság összetételére.

(Folytatás a 3. oldalon.)

Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. június 23-24-ei határozata az MSZMP kongresszusának összehívásáról és előkészítésének

rendjéről