Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-24 / 147. szám
4 - TOLNATÁJ 1989. június 24. "Elsősorban nem közgazdasági kérdés Mit nyújt ma: Magyarországon az egészségügy az állampolgárnak? Semmi esetre sem azt, amit a XX. század végén nyújthatna... A népegészségügyi adatokat - csecsemőhalálozást, mortalitást, a születéskor várható életkort, az öngyilkosságokat - tekintve, a többi szocialista országgal együtt a legrosszabb mutatókkal „büszkélkedhetünk”, a csaknem kizárólagos állami tulajdon minden hátránya - a „fogyasztói érdekvédelem” hiánya, a teljesítmények számbavételének elmaradása, etikai lazulás, pazarlás - föllelhető nálunk. A hiányosságok kezelésében - tekintve, hogy a környezet, az életstílus is igen jelentős szerepet játszik - dr. Jávor András szerint 30-40 százalékban lehet az egészségügynek szerepe. A szekszárdi Gyógyító Ellátás Információs Központ (GYÓGYINFOK) igazgatóját, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium (SZEM) mellett működő egészségügyi reformtitkárság vezetőjét arra kérem hogy a téma szerteágazó volta miatt elsősorban annak köz- gazdasági oldaláról beszélgessünk. Kérdésfölvetésem azonban rossz. Az egészségügy reforpija 1986 nyarán valóban gazdasági oldalról, a költségstruktúra föltárásával indult - tudom meg Jávor Andrástól. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez nemcsak közgazdasági, sokkal inkább szakmai, egészségügyi kérdés. A reform fő célja a lakosság magasabb színvonalon való egészségügyi ellátása, s ez természetesen anyagi kérdés is. Elég utalni azokra az adatokra, melyek szerint Magyarországon a GDP-ből (a nemzeti jövedelemhez némileg hasonló mutató, úgynevezett bruttó hazai termék) 4-5 százalékkal részesedik az egészségügy, míg ugyanaz az arány az Egyesült Államokban 12, Nyugat- Európában 8 százalék. Mivel a megtermelt GDP tömege között is óriási az eltérés, az adatok abszolút értékben még megdöbbentőbbek. A fejlett tőkés országok többségét tömörítő gazdasági szervezet, az OECD tagjai közül 1986-ban például az élenjáró USA 1926 dollárt fordított évente egy lakosra vetítve az egészségügyre. Ez a mutató a célra legkevesebbet költő OECD-tag, Törökország esetében 140 dollár, Magyarországon ugyanakkor csupán mintegy 120 dollár. A realitásokból kell kiindulni - hangsúlyozza többször Jávor András: A magyar gazdaság teljesítőképességét figyelembe véve - hiszen az USA-ban sem finanszírozható minden, ami orvosilag lehetséges - kell a célokat meghatározni, s az elkerülhetetlenül népszerűtlen intézkedéseket is vállalni. Az ingyenes, ugyanakkor magas színvonalú és mindenki számára elérhető egészségügyi ellátás mítoszát el kell felejtenünk, a három feltételt nem tudjuk egyidejűleg biztosítanir Valahol azonban mégis el kell kezdeni, részben a közgazdasági feltételek megteremtésével, ami jelenthet elvileg privatizálást - bár ez Jávor András szerint aligha járható út, tekintve, hogy a ma elvárt, 20 százalék körüli nettó tőkehozadékot az egészségügyben nem lehet produkálni - és egyéb új finanszírozási módok keresését. Ez azonban csupán része lehet a reformnak, az alapkérdés egészségügyi: struktúraváltás, racionalizálás, új képzési, vezetési, érdekvédelmi rendszer megteremtése. . Miközben Jávor Andrást hallgatom, gyerekkorom és szülőfalum doktor bácsija jut eszembe. Ö - s bizonyára sok társa a maga korosztályából - alighanem megfelelne a mostani reformelképzeléseknek,, mely szerint nagyon fontos cél az alapellátás színvonalának emelése. Olyan orvosképzést kell megvalósítani, hogy a körzeti orvos a nőgyógyászati vizsgálatokat és az esetleges szemfenékvizsgálatot is képes legyen sok egyéb mellett elvégezni, ne küldje fölöslegesen szakrendelésre betegeit. „Az alapellátás színvonalának emelése az egyik legfontosabb cél...” Eldöntendő, hogy szükséges-e ebben az országban évente 800 orvost kibocsátani az egyetemekről. Valószínűleg elég lenne kevesebb, azokat viszont arra kell használni, amire képezték őket! Adminisztrátorok, rehabilitációban jártas szakemberek, gyógytornászok, ápolók stb. végezzék a jelenleg orvosra háruló munka jelentős részét! Ez a terület a képzés az, ahol Jávor András szerint azonnal lépni kell és lehet. A másik, gyorsan megvalósítandó lépés a vezetők képzése. Többek között jogban, közgazdaságtanban, vezetéselméletben* számítástechnikában is jártas menedzserekre lenne szüksége a magyar egészségügynek, akik nálunk is megvalósítanák a hatékony, rentábilis kórházüzemeltetést, ahol az intézmény nagysága, belső ágystruktúrája és a nyújtott teljesítmények között szoros korreláció van, mely például azt eredményezi, hogy nem kell aktív ágyat hetekig lefoglalnia olyan betegnek, aki csupán ápolásra, de nem állandó orvosi felügyeletre szorul. A reformtitkárság céljai között szeSzentgáli fejében már húsz éve megvolt...- Hogyan került egy szekszárdi főorvos a SZEM reformtitkárságának élére?- Belgyógyászként itt, a szekszárdi kórházban kezdtem dolgozni 1972-ben. A számítógépek vásárlása után egyre inkább foglalkoztatott az egészségügyi informatika, de a reform is. Az akkori főigazgató, dr. Szentgáli Gyula fejében már régen megvolt mindaz, amiért ma harcolunk. Ha élne, most forrna körülötte a levegő... A számítóközpontvezetője 1979-ben lettem, és 1986-ban, amikor az Állami Ten/bi- zottság döntése nyomán költségoldalról megkezdődtek az elemzések, mi ennek egyik bázisintézményévé váltunk, mert nálunk voltak meg legnagyobb mennyiségben a szükséges klinikai és gazdasági adatok. Később az adatbázisunk 28 magyar egészségügyi intézmény adataival kiegészülh-Európában is úttörő módon adaptáltuk - s sok egyéni, magyar karakterrel megtöltöttük -azt a rendszert, mely a homogén betegségcsoportokra alapozott finanszírozás bevezetéséhez szükséges. Ma egyike vagyunk annak a tíz kórháznak, ahol ilyen jellegű kísérletek folynak, s már minden adott ahhoz, hogy az új finanszírozási és belső érdekeltségi rendszert kialakíthassuk. A számítóközpont költségvetése kezdettől független volt a kórházétól, így a minisztériummal közvetlen volt a kapcsolatunk. A reformtitkárságot tavaly július óta vezetem, azóta megosztom az időmet Szekszárd és a főváros között. Cáfolják a hirt, nem kibuc lesz Sárpilisen! (Folytatás az 1, oldalról.) Bejárta az országot a hír, hogy Tolna megyében, a Szekszárdi Mezőgazda- sági Kombinátban, Sárpilisen izraeli mintára kibucokat szerveznek. Mi is a kibuc? A kibuc héber szó, magyarul csoportot jelent Nem más ez, mint egy olyan farm, ahol saját kezűleg művelik a földet ellenőrző és irányitó szerv nélkül, maguk vezetik a gazdaságot a közösségen belül megszüntetik a pénz használatát eltörlik a magántulajdont, nem alkalmaznak bérmunkásokat, nem engedélyezik a magánkereskedelmet, együttesen vállalják a felelős - séget a termelésért, a szolgáltatásokért, a tagok személyes szükségleteinek kielégítéséért s a munkából származó teljes bevételt a település fejlesztésére, a tagok alapvető szükségleteinek kielégítésére fordítják. Nos hát lesznek-e ilyen kibucok a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátban? - kérdeztük Asztalos Antal vezérigazgatótól.- Sárpilisen tulajdonképpen egy 200-as tehenészeti telep készül, amelynek az a sajátossága, hogy a ma ismert legmodernebb technikával szereljük föl, vonatkozik ez az épületekre, a fejőházra, az etetési technológiára egyaránt. Egy nyugati farmhoz annyiban hasonlít hogy technikájában szinte azonos, a tulajdonlás kérdésében azonban néminemű differencia van. A melés minimum kilencezer liter. Az telephez egy kulturált háromszobás /' ílszők mellé javító hatású bikákat is összkomfortos lakóépület tartozik, tehát egy tipikus farm képét mutatja.- Ki lehet itt a farmer, ki végzi a munkákat?- Ez gyakorlatilag állami birtok, a kombinát tulajdona, s vállalkozói alapon hirdetjük meg. Aki erre vállakozik, annak jelzálogkölcsönnel vagy valamilyen anyagi fedezettel felelősnek kell lennie a farmért, s azt szeretnénk, ha a beruházásba pénzeszközzel is beszállna. A telep technológiai szintje a ma ismert legmodernebb kell hogy legyen, ami automata etetést jelent, s a vállalkozó rendelkezésére áll a legújabb szakirodalom is, például „tehénkönyvtár”. Tehát nem a klasszikus értelemben vett paraszti gazdálkodást kell ismernie, tudnia a vállalkozónak, hanem olyan kulturált, modern felfogású szakembernek kell lennie, aki ért a számítógép-kezeléshez, a biológiához, a fejőházhoz. Azon túl, hogy modern ez a telep, ki kell termelnie a beruházás összegét is. A biológiai alapot az a szarvasmarha-állomány jelenti, amit Izraelből vásárolunk. Csak a tehén izraeli- Miért éppen Izraelből vásárolják az alapanyagot?- A lényeg az, hogy a laktációs tervásárolunk. Ehhez a technológiához egy takarmányozási rendszert kell kitalálni, s olyan családot foglalkoztatni, amelynek a tagjai szervezetten, jól és lelkiismeretesen dolgoznak. A család feladata lesz a telep irányítása, s a munkák elvégzése.- A kétszáz tehenet ellátni, s naponta a fejést elvégezni nem haladja meg egy család teljesítőképességét?- A fejőházi berendezésekért különböző világcégek versenyeztek, ezt a versenyt az Alfa-Laval cég nyerte, tehát a fejés nagy teljesítményű gépekkel jól megoldható. Mi ezzel a farmmal azt akarjuk bebizonyítani, hogy a szorgalmas kétkezi munkát vállaló család képes Magyarországon is ugyanolyan eredményt elérni, mint bármelyik nyugati államban egy farmgazdaság, farmer. Szeretnénk bebizonyítani azt is, hogy a termelékenység nem csupán azt jelenti, ha valaki inaszakadtáig dolgozik, hanem a korszerű technika alkalmazásával igen jó eredményeket lehet elérni. Ilyen körülmények között két embernek naponta hat, hat és fél órát kell dolgoznia. A cégünk törekvése nem csupán az, hogy tehenészeti telepet hozzunk létre, hanem fölfogható úgy is, mint az állattenyésztés egyfajta próbálkozása.- Tehát - a híresztelésekkel ellentétben - nem kibucot, hanem állami kezelésben lévő farmokat alakítanak ki. Más kultúráknál is gondoltak ilyen jellegű farmok kialakítására?- Igen, szeretnénk bevezetni a kertészeti kultúráknál is: gyümölcsnél, szőlőnél, szaporítóanyag-előállításnál, és más állattenyésztési ágazatoknál is.- Van-e erre vállalkozó, s miért, miben előnyös ez a fajta gazdálkodási forma a kombinátnak?- Vállalkozó van, hisz amit mi ajánlunk, az újszerű és érdekes. Sőt: a vállalkozók zöme mérnök, üzemmérnök és technikus, akad közöttük téeszel- nök is. Aki ilyen munkára adja a fejét, annak átlagos mezőgazdasági intelligenciával kell rendelkeznie, sőt, tudni kell traktort vezetni, szerelni, s a szakmát nagyon alaposan ismerni. Sajnos, ilyen sokoldalú, a gyakorlatban is jártas szakembereket nem képeznek ma a felső és középfokú oktatási intézményekben. A jó szakembereket a gyakorlat teszi mesterré.- Mennyi idő alatt térül meg a modern farmgazdaságba befektetett beruházás?- Számításunk szerint tizenöt év alatt. De vonzó az újszerűsége, s tanulni lehet mindazokból, amelyek a tenyésztés, takarmányozás, termesztéstechnológia során problémaként fölvetődnek, hisz azonnal meg kell ol- dalni ha valami hiba előadódik.- A sárpilisi farmon mikor kezdik fejni a teheneket?- A terveink szerint decemberben. Az előd: a komplex brigád- A hatvanas évek végén egymásnak adták a kilincset a külföldi és hazai delegációk az állami gazdaságban: a repel is ilyen mene^serképző kurzus inditása. Elsőre szokatlannak tűnik a fogyasztói érdekvédelemről hallani e témakörben. Arról van szó, hogy a lakosságnak ne csupán a parlamenten keresztül, hanem sokkal közvetlenebb módon legyen beleszólása abba, hogy hol, kik, milyen körülmények között, mennyiért gyógyítják őt. A szükséges alapismeretekkel bíró képviselőik útján fejezhessék ki véleményüket például az adott körzetben lévő egészségügyi intézmény költségvetéséről, a panaszok intézésének módjáról, vagy - ami Tolna megyében különösen aktuális, lévén az ország három legkisebb kórháza közül kettő nálunk - az intézmény nagyságáról. Eldöntendő, hogy fönn kell-e tartanunk 150-nél is több középszerű kórházat, vagy inkább a tudást és technikát koncentrálva jobb feltételeket nyújtó intézményeket célszerű létrehozni, biztosítva természetesen, hogy minden rászoruló megkapja ezekben a szükséges ellátást. Az egészségügy reformján fárado- zók perspektívát szeretnének nyújtani nemcsak az orvosoknak, hanem a nővéreknek, minden egészségügyi dolgozónak is. Jávor András katasztrofálisnak minősíti a nővérek jelenlegi helyzetét, ami - ha sürgős változtatás nem lesz e téren - egy sor intézmény bezárásához vezethet. A reformokkal szemben belső ellenállás persze tapasztalható. Az a réteg, amelyik kevés tudással, paraszolvenciával jól el volt ebben rendszerben, nem érdekelt a változtatásban. A kevés fizetésért éjjel-nappal dolgozó, nagy tudású, elhivatott orvosok, nővérek és az állampolgárok viszont aligha tiltakoznak azon célkitűzések ellen, hogy olyan egészségügyet teremtsünk, mely a benne dolgozóknak, a lakosságnak és az államnak is a lehető legmegfelelőbb, amivel a többség elégedett. ROSTÁS ILONA ~~ Fotó: - gk komplex brigádok munkáját tanulmányozták. A komplex brigád munka- módszerének van-e köze a most kialakítandó farmokhoz?- A gazdaság munkáját azóta is végigkíséri a komplex brigád híre és múltja, bár rfTár ezek a brigádok megszűntek. Sok-sok megoldást veszünk át a vezetésnél és a végrehajtásnál egyaránt a komplex brigádok szervezetéből, munkájából, gyakorlatából. Ma azonban mások a feltételek, más a technika, s ehhez kell alkalmazni a vállalkozás módját. A komplex brigád lényege a felelősségvállalás, s az elért eredményből való osztozás. Az általunk tervezett farm gazdálkodásnak is tulajdonképpen ez a lényege, A nagyüzem létjogosultsága persze vitathatatlan, de a két gazdálkodási forma jót megfér egymás mellett, hisz a kézimunka-igényes kultúrák a nagyüzemi keretbe nehezen foglalhatók be. Sokat beszélünk manapság arról, hogy szerkezetet kell váltani az iparban. Véleményem szerint ez a mezőgazdaságra is érvényes, vissza kell nyúlni a hagyományostermelési módokhoz, azokat a növényféleségeket kell termelni, amelyek ezen a vidéken honosak, amelyeknek a termesztéséhez értettek és értenek az emberek. Ezt viszont a nagyüzemeknek kell integrálniuk például úgy, ahogy ezt mi még ebben az évben Sárpilisen megpróbáljuk.- Ön olyan újfajta módszert, rendszert vázolt fel, amely se nem kibuc, se nem a klasszikus értelemben vett farm - tulajdonképpen pontosan meg sem nevezhető, hogy mi a neve annak a gazdálkodási formának, amit bevezetni kívánnak.- Ez egyáltalán nem baj, majd kitalálja a nevét az élet. D. VARGA MÁRTA ■U M. M. ti W WU.M. ttu M Jk nevét ma|d kitalálja az élet” IMmMRnwJ-íl ' HMD'/ t "S T mm Ml Sv CBS hm wMmmMMMWw 0
