Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-23 / 146. szám

1989. június 23. / TOLNA' _ 2 NÉPÚJSÁG Kongresszusi előkészületek Szövetség ­az ifjúság érdekében (Folytatás az 1. oldalról.) nek olyan közbeeső gyűlések, amelyek eltérítenék a kongresszusi küldötteket eredeti megbízatásuktól. Szólt arról is, hogy a Központi Bizott­ság várhatóan ismét meghatározza a pártelnöki tiszt szerepét és funkcióját. Az elnök személyére javaslatot a Fock Jenő által vezetett jelölőbizottság tesz majd. Pozsgay Imre szerint több szervezeti kér­désben várható vita. Mint mondta, a párt­tagok joga és kötelessége is, hogy egy korábbi gyakorlattal szembefordulva személyes véleményükkel is segitsék a Központi Bizottság ülését, mert át kellene hidalni azt a hézagot, amely a KB dönté­sei és a pártközvélemény megítélése kö­(Folytatás az 1. oldalról.) A párt és az állam „gleichschaltolásá- nak” egybegyúrásának román modellje az utóbbi húsz évben olyan vezetői rend­szert alakított ki, amelynek a legna- gyobbtól a legkisebbekig minden posztja szigorú pártellenőrzés alatt áll.- Az évek óta tartó román elszigetelő­dés azonban törékenynek látszik. A vas­függöny keleti irányban való létrehozása ugyanis, akár egykor a Németországban épített fal, nemcsak védelmez a nyugati ellenségtől, hanem egyúttal az ország saját népét is bezárja - mutat rá a Der Standard cikke. Végül hangoztatja, hogy az egykor az elszigeteltségből való kitörés mintaképé­nek számító román politika a jelek szerint most a sztálinizmus muzeális maradvá­nyainak megmentésére tesz kísérletet.- Az NSZK tévé- és rádióállomásai, il­letve országos és tartományi napilapjai a döbbenet és a felháborodás hangján számolnak be arról, hogy Románia szö­gesdrót kerítést húz fel a magyar hatá­ron. A Frankfurter Rundschau, a Stuttgarter Nachrichten és a Badische Zeitung kö­zös bécsi tudósítója csütörtöki hírma­gyarázatában megállapítja: Nicolae Ceausescu, Románia egyeduralkodója, aki oly büszke arra, hogy egyike a „tudo­mányos marxizmus-leninizmus” utolsó 'v letéteményeseinek, gyakorlati megvaló­sítóinak, most aztán valóban megmutat­ja, milyen fából is faragták, és mennyire elembertelenedett is a rendszere. Lehet, hogy az új határakadály némi­leg visszatartja majd a menekülőkárada­tát, a román kommunizmus tekintélyét azonban semmiképpen nem növelheti. A Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióadója csütörtök reggeli óránkénti hírei során ismertetett nyugatnémet lap­Milyen idő- és munkarendben dolgoz­zon a népfront megyei elnöksége, mi ke­rüljön a munkabizottságok elé, mivel fog­lalkozzanak ezek a bizottságok, melyik sajtóorgánumot hívják meg tanácskozá­saikra? - néhány a felvetett témák közül, melyek szóba kerültek tegnap Szekszár- don, a Flazafias Népfront új, kisebb lét­számú, de töretlen kedvvel munkához lá­tó megyei elnökség ülésén. Mint előzetesen Varjas János megyei népfronttitkár elmondta, eddig 11 mun­kabizottság, köztük néhány olyan is, melynek albizottságai működnek, segí­tette a megyei elnökség munkáját. A kér­dés, amin a megyei elnökség újonnan választott tagjainak el kell gondolkodnia az, hogy maradjanak-e ezek a bizottsá­gok, vagy nem. Böröczné dr. Zolotnoki Erzsébet sze­rint jól át kell gondolni, hogy szükség van-e ennyi bizottságra és hogy milyen témákkal foglalkozzanak, mert az utóbbi időben a sajtó igen negatívan ábrázol pozitív kezdeményezéseket is. zött támadt. Ezt a problémát azonban várhatóan csak kongresszus fogja meg­nyugtatóan megoldani. Természetesen senki nem vonhatja kétségbe: a párt mű­ködőképességéhez az is hozzátartozik, hogy a körülményeknek és az új kihívá­soknak megfelelő személyi politikát foly­tasson. Mint mondta, a pénteki ülés előtt nincs olyan terv, hogy a pártfőtitkár személyé­ről is döntés szülessen. A jelölőbizottságnak a pártelnöki funk­ción kívül néhány megüresedett kb-titká- ri poszt betöltésére is javaslatot kell majd tennie. Ugyanakkor ebben a változékony poli­tikai világban vannak váratlan tényezők, szemléjében mindannyiszor első helyen idézte a román határintézkedés sajtó- visszhangját. A Hannoverben megjelenő Neue Presse című befolyásos tartományi lap szerint miközben Kelet-Európábán mind több országban oldódnak a törté­nelmi görcsök, a román vezető sündisz- nóállást épít ki maga körül, ámbátor már eddig is igen hosszúra nyúlott szégyen­letes cselekményeinek lajstroma. • Ezek sorából is kirí a falurombolás és a nemzeti kisebbségek elnyomása. Az NSZK kormánya mind ez ideig éppen a német nemzeti kisebbség kiszolgáltatott­sága miatt nem tudta rászánni magát el­lenrendszabályokra. Kérdés, hogy a Szovjetunió még meddig nézheti tétlenül a romániai tobzódást. A Neue Osnabrücker Zeitung és a Nürnberger Zeitung egybehangzóan ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy a mostani in­tézkedéssel az európai vasfüggöny kele­tebbre tolódott. A kelet-európai rendsze­rek között aligha lehet kirívóbb különb­séget megállapítani, mint a most drótsö­vény kerítést felhúzó Bukarest és a vas­függönyt lebontó Magyarország vonat­kozásában. Előbbi újság sajnálattal állapítja meg, hogy minden lényegi különbség ellenére is némi hasonlóság sejlik fel Bukarest és Berlin között: eddig a „peresztrojka” elle­ni eszmei ellenszenvük volt közös, most a határakadályok politikai jelenségében is bizonyos rokonvonást mutatnak. A Westphalenblatt szerint a sztálini rendszereknek mindig legutolsó eszkö­zük volt, amikor már fallal és egyéb határ­akadályokkal kellett megakadályozniuk egész népcsoportok menekülését. Ez most gyakorlati román lépés, függetlenül attól az ideológiai alapállástól, hogy Ceausescu a „mozgalom” árulóit első­sorban Budapesten, Moszkvában és Varsóban véli felfedezni. Ezzel a véleménnyel szemben állt több elnökségi tag, köztük dr. Hulin István vé­leménye is, aki szerint a népfront hagyja meg a jelenlegi megyei munkabizottsá­gait és majd a mindennapi élet gyakorla­ta eldönti, hogy melyikre van szükség és melyikre nem. Szoboszlai Máténé és Iker Istvánné szerint nincs megfelelő kapcsolattartása megyei munkabizottságok és a helyi, községi városi bizottságok tagjai között. Éppen ezért javasolják, hogy mindig a helyi kezdeményezések legyenek a dön­tőek, ezek alapján alakuljanak a munka- bizottságok, és ez döntse el, hogy milyen témákkal foglalkozzanak. Hogy a jövőben munkaidőben vagy munkaidőn túl tartsa-e üléseit az elnök­ség, arról jóformán egybehangzóan úgy vélekedtek a megjelentek, hogy munka­időn túl kell ezentúl a népfrontaktívák­nak tanácskozniuk, dolgozniuk, hi­szen az újonnan alakult alternatív szerve­zetek, pártok is így tartják összejövetelei­ket. s így előfordulhat, hogy nemcsak az elő­zetesen elhatározott napirendeket vitat­ják meg, hanem felmerülhetnek kérdé­sek a párt vezetőire vonatkozóan, s a Po­litikai Bizottság összetételét illetően is. Egyébként az a javaslat, hogy Grósz Károly főtitkár a kongresszusig minden­képpen az MSZMP főtitkára maradjon. Hozzátette: bizonyos fokú legitimációs válság a pártban is van, ami azt is jelenti, hogy végleges és tartós megoldások ki­dolgozását most a Központi Bizottság ta­lán nem is tudja vállalni. Az MSZMP PB tagja a KB feladatát inkább abban látja, hogy szerencsésen elvezesse a pártot a kongresszusig, amely autentikus dönté­seket tud majd hozni. (MTI) Agrárreformkör Tolna megyében is Alakuló ülés: hétfőn A mezőgazdasági termelés hanyatlá­sának megállítása, olyan rövid távú prog­ram elfogadtatása, amely az ágazat fel­lendülését biztosítja: a mezőgazdasági termelés népgazdasági szerepének megfelelő és a termelők jövedelmi hely­zetét helyreállító hosszú távú agrárpoliti­ka kialakítása: a mezőgazdasági terme­lők korszerű érdekképviseleti rendsze­rének megreformálása. E hármas célki­tűzés jegyében alakuló ülést tart június 26-án 14 órakor a szekszárdi régi me­gyeháza nagytermében az Agrárreform­kör Tolna Megyei Szervezete. Az összejövetelre, melynek vitavezető­je Nagy Tamás, az országos választmány tagja lesz, a mezőgazdasági szövetkeze­tekben, állami gazdaságokban tevé­kenykedő dolgozókat, vezetőket, szak­embereket, kistermelőket és vállalkozó­kat, termelési rendszerek, mezőgazda- sági és élelmiszeripari vállalatok és in­tézmények, kereskedelmi szervezetek munkatársait és vezetőit, oktatókat, kuta­tókat, vidéken helyüket kereső tanulókat és dolgozó fiatalokat, valamint mindazo­kat várják, akik kötődnek a falun, vidéken élők sorsához. Nagy Imre és mártírtársai temetése a magyar politikai élet kiemelkedő esemé­nye lett. Az állam legfőbb szervei képviselőinek hivatalos részvétele, az MSZMP reform­szárnya vezetőinek személyes megjele­nése, meggyőző bizonyíték a múlt bűnei­től való elhatárolódásra, a súlyosan hi­bás politikával és a sztálinista politikai rendszerrel való szakításra. Ez a tény, to­vábbá a rendező szervek higgadt, fele­lősségteljes eljárása, és a résztvevő százezrek fegyelmezett és méltóságtel­jes magatartása valóban reménykeltő lé­pések a nemzeti megbékélés útján. Ezzel együtt a temetésen aggasztó po­litikai feszültségek nyilvánultak meg, sőt ezek - bizonyos törekvések folytán - még erősödtek is. Súlyos politikai hiba volt, hogy a reformkommunisták és a népfelkelést követő megtorlás áldozatai temetésének megrendezéséből éppen egy határozottan reformokért harcoló MSZMP maradt távol, s így másoknak engedte át a temetés politikai karakteré­nek meghatározását. Ez az MSZMP KB-n belüli politikai határozatlanságnak és késlekedésnek, egyes vezetők, minde­nekelőtt a főtitkár nem egyértelmű politi­kai állásfoglalásainak következménye. (A főtitkár salgótarjáni megnyilvánulása például Nagy Imre bűnössége ügyében politikailag hibás, amellett kegyeletsértő volt.) Hibás volt a KB-nak az a politikája, hogy elmulasztotta 1956 eseményeinek és Nagy Imre szerepének árnyalt értéke­lését. Az ELTE MSZMP Reformköre * A pécs-baranyai MSZMP reformkor - csatlakozva a Csongrád megyei reform­kör kezdeményezéséhez - halaszthatat­Mint arról már a Tolna Megyei Népúj­ság hírt adott, a közelmúltban a KISZ Szekszárd Városi Bizottsága jogutódja­ként megalakult a Szekszárd Városi Ifjú­sági Szövetség (SZEVISZ). Nem egyszerű névváltoztatásról van szó, hanem a tagság igényének és a poli­tikai változásoknak kíván megfelelni szö­vetségünk. Az eddig felülről irányított, végrehajtó szervezetből, egy önálló, a helyi politika formálásában alkotó mó­don résztvevő szövetséggé akarunk át­alakulni. Azonban mindaddig, míg a bíró­sági bejegyzés meg nem történik, a jog­előd jelképeit és pecsétjét használjuk. Tevékenységünkkel elő kívánjuk segíte­ni, hogy legyen lehetősége helyi szinten lannak tartja a főtitkári poszton történő személycserét. Grósz Károly történelmi érdemeket szerzett a Kádár-féle vezetés leváltásában, de rajta és elvbarátain túl­lépett az idő. Megbocsáthatatlan politikai hiba volt, hogy Nagy Imre és sorstársai politikai re­habilitációja nem történt meg, így teme­tésük az MSZMP erőteljes kritikájának vált színterévé. A párt jelenlegi vezetése, így de facto azonos kategóriába került a mártírok elítélésében és kivégzésében közreműködőkkel. Ez a tény alapvetően megkérdőjelezi az MSZMP hitelét, a vá­lasztások kimenetelét és visszatetszést szül minden tisztességes, a párt jövőjét féltő emberben. Ezért felszólítjuk a hibás döntésekben részt vállalt, illetve kompromittálódott személyeket és testületeket, hogy a párt megtisztulása érdekében vonják le a megfelelő konzekvenciákat! * Az MSZMP Nagykanizsai Reromköre mélységes megdöbbenéssel vette tudo­másul azt a keserű tényt, hogy sem a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, de vezető tisztségviselői sem mondtak az 1989. június 16-i gyászszer­tartás előtt olyan véleményt, hogy a dek­larált reformpolitika következetes hívei­ként Nagy Imre és társai nyomdokain ha­ladnak, azoknak a.reformpolitikusoknak a politikai és emberi útján, amely a meg­újítani kívánt párt programját és szellemi­ségét alapvetően kell, hogy meghatároz­za. Ezzel a magatartásukkal teret adtak olyan megnyilvánulásoknak is, amelyek az MSZMP alapító tagjának a temetésén nem szolgálták a nemzeti közmegegye­zést. is minden becsületesen dolgozó és tanu­ló fiatalnak megteremteni a létbiztonsá­gát: munkabéréből megélhessen és el­tarthassa családját, képzettségének és felkészültségének megfelelő munkakör­ben dolgozhasson, jusson lakáshoz, ta­nulhasson, képezhesse magát, kulturál­tan szórakozhasson. Ezúton is kapcso­latfelvételre és együttműködésre hívunk minden olyan szerveződést, amely az if­júság érdekében, vele szövetségben vagy képviseletében kíván fellépni! Szö­vetségünk székhelye: Szekszárd, Béla király tér 6. Telefon: 74/11-928. Szekszárd Városi Ifjúsági Szövetség Képviselői Tanácsa Vb-ülés Pakson Fociügyben tanácsülés dönt A paksi szurkolók nagy örömére foci­csapatuk bejutott az NB ll-be. Ha a követ­kező szezonban a magasabb osztályban szerepelnek, akkor ez jelentős anyagi terheket ró a tanácsra. A pénznek termé­szetesen máshol is lenne helye, más fon­tos lakossági igények kielégítésére. A kérdés fontossága indokolja, hogy ne a végrehajtó bizottság, hanem tanácsülés döntsön ez ügyben a teljes nyilvánosság előtt. Éppen ezért a vb amellett szavazott a tegnap délelőtti ülésén, hogy legyen ez a hónap végén tartandó tanácsülés egyik napirendi pontja. A város kereskedelmének fejlesztése kapcsán Jákli Péter tanácselnök el­mondta, hogy erre a célra 2 millió forintot kaptak a megyei tanácstól. Ahhoz, hogy ez az összeg a legjobban hasznosuljon, a lakosság ellátását leginkább javítsa, ta­lán érdemesebb lenne több, a kiskeres­kedelem fejlesztését célzó vállalkozásba tőkével beszállni, függetlenül attól, hogy állami, szövetkezeti vagy magánkezde­ményezésről van szó. Az egyes konkrét ügyekben, a támogatások odaítélésekor az legyen a legfőbb szempont, hogy a vá­rosnak szüksége van-e az illető szolgál­tatásra, vagy sem. A Paksi Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának tegnapi ülésén a fentieken kívül még sok egyéb téma is szerepelt. Szó esett az ifjúság közéleti szerepválla­lási lehetőségeiről, a diákönkormányzat működésének tapasztalatairól a város két középfokú oktatási intézményében, a testület szavazott a Családsegítő Köz­pont vezetői állásának betöltéséről a beérkezett pályázatok alapján, napi­rendre került egy autómosó létesítésé­nek támogatása is. Kísérlet a sztálinizmus muzeális maradványainak megmentésére A fC^'J ■ ......» M elyik sajtót tájékoztassák, munkaidőben vagy azon kívül ülésezzenek? Ülést tartott a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságának új elnöksége FELHÍVÁS lakóterületi mozgalmi központ (alapszervezet) alakítására Kedves Barátaink! Az elmúlt időszakban - országos pártértekezlet óta - hol halkabban, hol erősebben - ma már alapkérdésként - fogalmazódik meg; képes-e az MSZMP politizáló, mozgal­mi párttá válni. Optimista megközelítésben - de a realitásoktól sem elrugaszkodva - a válasz igen. Természetesen csak abban az esetben, ha szakítani tudunk a rossz bei­degződésekkel, ha radikálisan végrehajtjuk a szervezet korszerűsítését. Tegyünk határozott lépéseket az MSZMP valódi politizáló párttá szerveződése érde­kében! Hozzuk létre közösen Szekszárd déli lakónegyedének centrumában (kórháztól a csatári területig bezárólag) az MSZMP-nek azt az alapsejtjét, amelyet mozgalmi köz­pontként kívánunk működtetni. Hasonló gyakorlati lépés megtételét javasoljuk a megyeszékhely más lakónegye­deiben is. Célunk és feladatunk az elavult szervezeti struktúra lebontása, nemcsak a retorika szintjén, hanem a gyakorlatban is. Szándékunk szerint a mozgalmi központ kialakítása ehhez az első lépés. Olyan nyitott közéleti politikai fórumot kívánunk létrehozni - nemcsak MSZMP-ta- gok részvételével -, amely politikai véleményalkotással hatni akar a helyi önkormány­zatra, részt vállal a társadalmat foglalkoztató gondok megoldásában. Kedves Barátaink! Bízunk abban, hogy sokan azonosulnak elképzeléseinkkel, törekvéseinkkel. Az első összejövetelünkre várunk mindenkit, aki nemcsak a munkahelyen vállalja a politizá­lást, elfogadhatatlannak tartja az elavult pártszerveződési gyakorlatot és cselekvőén akar részt venni az MSZMP megújításában. Az alakuló ülésen szervezeti kérdésekről, a mozgalmi központ működéséről, a leg­fontosabb feladatokról kívánunk véleményt cserélni, állást foglalni. Várjuk ötleteiket, javaslataikat. Ideje: 1989. június 26. 18.00 óra. Helye: Szekszárd, V. Sz. Általános Iskola ebédlő. Szekszárd, 1989. június 21. Tóthné Witzl Anna s. k. Ferencz Dénes s. k. Deli István s. k. Sifter József s. k. Az Országos Sajtószolgálat közleményeiből

Next

/
Thumbnails
Contents