Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-22 / 145. szám
10^ Jogállamot- alkotmányos garanciákkal ■ Í| polüíkai flHHHl A politikai egyeztető tárgyalások második plenáris ülését szerdán tartották meg a Parlament vadásztermében, egy héttel at első fordulót követően. A tárgyaláson egyenrangú ^egyenjogú félként résztvevőket - az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint az úgynevezett harmadik oldal delegációját - Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a tanácskozás elnöke köszöntötte. Szűrös Mátyás elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az elmúlt héten az egész ország nagy figyelemmel kísérte az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és a különböző szervezetek és mozgalmak alkotta harmadik tárgyalócsoport első plenáris ülését és a további szakértői megbeszélésekről szóló híreket. Utalt arra is, hogy a nemzeti megbékélés jegyében temettük el Nagy Imrét és sorstársait. Politikánk, de főleg nemzetünk erkölcsileg erősödött - állapította meg, majd így folytatta: Az első plenáris ülés óta eltelt néhány hét alatt a tárgyalófelek szakértői megállapodtak a pontos tematikáról, a tárgyalási szintekről, a munkabizottságok kiküldéséről, valamint a megfigyelők meghívásáról. Ezt részletesen ismertetve elmondta: Az első témakörben az érdemi politikai tárgyalások keretében a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározása a feladat, míg a másodikban a gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiai feladatai. Az egyes témakörökön belüli további alkérdések meghatározása, a már elfogadottak pontosítása - ha a tárgyalások menéte ezt igényli - a bizottságok feladata. A felsorolt témák érdemi tárgyalása a soros plenáris ülést követően haladéktalanul megkezdődik. A tárgyalások három szinten folynak: a plenáris ülésen, amely általában deklaratív politikai funkciókat tölt be. A témaköröknek megfelelően létrehozott két bizottságban, ahol lehetőség nyílik a szakértői munka koordinálására és a felmerülő vitás kérdések politikai eszközökkel történő feloldására. A témák szerint kialakított munkabizottságokban, amelyek a szakértői munka keretéül szolgálnak. A két bizottságot a tárgyalóküldöttségek a mai napon kjküldik, és egyben felhatalmazzák őkét a munkabizottságok megalakítására. A megállapodásban a felek megerősítik, hogy a plenáris üléseket nyitottá kívánják tenni a megfigyelők számára. Szűrös Mátyás megnyitó szavait követően a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározásával kapcsolatos felszólalások, nyilatkozattételek hangzottak el. Elsőként Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt e kérdésben kijelölt szóvivője kapott szót. A Politikai Bizottság tagja bevezetőjében hangsúlyozta: Szeretném elmondani - éppen az idézett pontokhoz kapcsolódva -, hogy az MSZMP az előzetes megállapodásnak megfelelően tartja magát ahhoz a megegyezéshez, hogy bizonyos kérdésekben nem alkotnak törvényt mindaddig, amíg létre nem jön az előzetes politikai megállapodás. Ami a demokratikus Magyarország megteremtésében vállalt szerepeket illeti, az MSZMP álláspontjáról szeretném tárgyalópartnereinket tájékoztatni. Olyan politikai berendezkedésre törekszünk, amelyben a politikai akarat az állampolgártól ered, s ezt az akaratot egy civil társadalom hiteles és alulról jövő kezdeményezésére épülő intézményei valósítják meg. Az európai politikai kultúrának és a XX. századi tapasztalatoknak megfelelően az MSZMP ezen állampolgári akarat kifejezésére egyik alkalmas formaként elfogadja a szabad választási rendszert, amely pártok küzdelmébén fejezi ki ezt az állampolgári akaratot, szándékot. Ennek összes konzekvenciáját, saját eddigi politikai gyakorlatára nézve is, levonja. Legfőképpen azt, ami már az első tárgyaláson is a szándéknyilatkozatban elhangzott: felhagy a pártállam és az állampárt összefonódásából származó monopolisztikus hatalomgyakorlási móddal. Az MSZMP a plurális politikai (Folytatás a 2. oldalon.) A múltba révedés helyett tekintsünk a jövőbe Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozata a Magyar Távirati Irodának- Ön a nemzeti gyász napján a következőket mondta: „Más-más utakat megjárva, különböző oldalról érkezünk a ravatalhoz. Jó lenne, ha együtt mennénk tovább”. Hogyan látja ennek lehetőségét néhány nappal a temetés után?- Még bizonytalannak, de azért már reményteljesebbnek. Június 16-án a magyar nép múltján elgondolkozva, európai nemzethez méltóan adott végső tisztességet Nagy Imrének és mártírtársainak és emlékezett meg nemzeti történelmünk egyik nagy tragédiájáról. A gyászszertartások békésen, példás rendben zajlottak le. A rendezvényeken résztvevők magatartása és a búcsúbeszédek többsége számomra azt igazolja, hogy a magyar társadalom tisztán kívánja látni történelmét, tiszteletet akar adni mártírjainak és az indulatokat megbékéléssé oldva kíván tovább haladni. Mindez bíztató abból a szempontból, hogy a demokratikus társadalomba való békés átmenet nehéz útját nem torlaszolják el a szélsőségek által felkorbácsolt szenvedélyek. Ezt még akkor is úgy látom, ha egyes megnyilvánulásokban éppen az a - másfajta véleményt, felfogást nem toleráló, türelmetlen és a kizálólagos igazság birtokának tudatában kinyilatkozó - megközelítés volt tetten érhető, amit közösen kell meghaladnunk a valódi demokrácia megteremtése során. Mindenképpen elismerés illeti az esemény méltó előkészítésében, szervezésében és fegyelmezett lebonyolításában aktívan részt vett szervezeteket.- Miben látja június 16-a jelentőségét?- Hozzájárult egy fájdalmasan rendezetlen szakasz lezárásához közelmúltunk történelmében. A múltunkkal való bátor szembenézés könnyebbé teszi az előretekintést, nyugodtabban folytathajtuk munkánkat. Úgy vélem, hogy ez a nap bizonyította népünk politikai érettségét a demokratikus társadalom létrehozására. Közelebb vitt a nemzeti megbékéléshez, bár tudom, hogy a konszenzus megteremtéséhez még hosz- szú út áll előttünk. Tovább erősödött az a hitem, hogy képesek leszünk végigjárni azt az utat, amely a nemzeti adottságainkat figyelembe vevő, a demokrácia és a humanizmus értékein nyugvó szocialista társadalom felépítéséhez vezet. Továbbhaladásunk türelmet, önmérsékletet, a félelmet keltő, hangoskodó frázisok mellőzését igényli. A múltba révedés, a cselekvést bénitó önsanyargatás helyett most már vegyük számba a feladatokat és tekintsünk a jövőbe! Nem ebbe az irányba mutatott viszont, hogy néhányan szélsőséges kommunista- és szovjetellenes kinyilatkozásokra használták fel az eseményt. Ez országunkon belül is jogos, de kiszámíthatatlan következményekkel járó indulatokat vált ki és alkalmat ad rosszallásuk kifejezésére azoknak, akik határainkon kívül eleve rossz szemmel nézik történelmi kísérletünket.- A világsajtóban valóban különböző vélemények, értékelések jelentek meg június 16-áról. Hogyan ítéli meg a külföld reagálását?- Többségében árnyalt, tárgyilagos beszámolók láttak napvilágot a külföldi sajtóban Keleten és Nyugaton egyaránt. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik reálisan, tárgyszerűen, a tényeknek megfelelően, az események sokszínűségét tükrözve tájékoztattak. Volt néhány olyan külföldi vélemény, amely rosszalló, illetve elítélő volt. Ez részben abból fakad, hogy eleve fenntartással kezelték az eseményt. De jórészt azzal magyarázható, hogy a szónokok sokféleképpen, eltérő indulattal és érzelmi töltéssel, más-más platformról közelítették meg azokat az eseményeket, amelyekről megemlékeztünk, és így különbözőképpen lehetett válogatni és kiemelni a véleményeket Ez olykor egyoldalúsághoz vezetett, sőt, voltak, akik olyasmit „hallottak ki” a megemlékezésekből, ami el sem hangzott. A nemzeti történelem egyes fejezeteinek értékelését más, önérzetükre okkal vigyázó országokhoz hasonlóan mi is belügynek tekintjük. Az ezzel járó felelősséget nem tudjuk és nem kívánjuk átengedni másoknak. A környező országok érzékenysége ugyanakkor érthető, mert az 1956-ban kirobbant népfelkelésnek közvetlen nemzetközi összefüggései és következményei voltak, és nem tagadható, hogy annak, ami Magyarországon napjainkban történik, szintén nem csekély (Folytatás a 2. oldalon.)' Hiányok az építőanyag-ellátásban Szekszárd Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén Takács József pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezető számolt be az adóügyi feladatok végrehajtásáról és az adópolitika érvényesüléséről. A tárgyi adók vonatkozásában az adópolitika kiegyensúlyozott, évek óta stabil. Vezérelve - a vagyonará- nyos adóztatás - társadalmi oldalról is elfogadott, reális cél. Gondokat elsősorban a pénzügyi jogszabályok alkalmazásánál elengedhetetlen értelmezési kérdések ellentmondásossága jelent. A tanács munkatársai, ha nem is túl gyakran, de kerülnek olyan helyzetbe, mely az állampolgár számára azt a látszatot kelti, hogy az adóztatás ötletszerű, munkájuk szakszerűtlen. Hóf Júlia, termelés-ellátásfelügyeleti osztályvezető a lakosság építőanyag- és iparcikk-ellátásáról adott számot. Néhány áruféleség kifejezett mennyiségi hiányán (pl. gerenda, faanyag, fekete és horganyzott cső) túl az ellátás ha nem is zökkenőmentesen, de biztosított. Jellemző ugyanakkor az importáruk magas hányada. Ezek azonban főként nem választékbővítő elemként jelentek meg a hazai kereskedelemben, hanem szinte minden területen a mennyiségi hiányt csökkentő tételként a kizárólagos „választékot" képviselik. Egy kiskereskedő platformja írásunk a 2. oldalon olvasható. Ahol a világ legegészségesebb gyermekei születnek Mi, magyarok általában úgy gondoljuk, hogy távoli rokonaink, a gazdasági fejlettségükre joggal büszke finnek előtt jórészt ismeretlenek azok a feszítő társadalmi ellentmondások, melyekkel hazánkban nap nap után szembe kell néznünk. Különösen irigylésre méltó kép él bennünk a finn fiatalokkal kapcsolatban: egészségesen, a nagyvonalú állami támogatásnak köszönhetően különöseb anyagi gondok nélkül élhetik mindennapi életüket. Vajon valóban így van ez? A kérdésre a napokban a megyeszékhelyen járt háromtagú finn ifjúsági delegáció ad választ. (írásunk a lap 3. oldalán.) Dicséretes falusi ház Falusi ház, falusi környezetben - ez az ember első benyomása a faddi Rákóczi utcában újonnan épített zsalugáteres ablakú házat szemlélve. Az építtető, Máté István a régi épület helyére terveztette Reinhardt Mátyás építőmérnökkel a család igényeit tökéletesen kiszolgáló tetőtér-beépítéses házat. A rejtett közlekedő megfelelővé teszi a helyiségek funkcionális kapcsolatát, a háló és a nappali jól elkülönül egymástól, kár, hogy a fedett terasz nincs közvetlen kapcsolatban a nappalival. Ezzel szemben a garázs és a lakást kiszolgáló helyiségek kapcsolata példamutató. Ugyancsak dicséretes az épület tömegaránya és homlokzatképzése. A ház szerkezete egyszerű, a kivitelezés minősége példás. Összességében a korszerű, gazdaságos és az építészet követelményeit magas színvonalon kielégítő lakóházat „Az év lakóháza 1988” pályázat bírálóbizottsága kiemelt dicséretben részesítette. Fotó: Gottvald Károly A tetőtéri lányszoba Érdekes boltívek A ház és a kert Virágos ablakok
